Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

Kádár János és Losonczi Pál fogadta az NSZK parlamentjének elnökét Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken az MSZMP KB székházában fogadta dr. Rai­ner Barzelt, a Német Szövet­ségi Köztársaság parlament­jének elnökét. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet legfontosabb problémái­ról és ezzel összefüggésben a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti párbe­széd és együttműködés meg­őrzésének fontosságáról. Át­tekintették a Magyar Népköz- társaság és a Német Szövetsé­gi Köztársaság kapcsolatai­nak helyzetét, és továbbfej­lesztésének lehetőségeit A találkozón jelen volt Ap­ró Antal, az országgyűlés el­nöke. Kádár János, az MSZMP KB első titkáránál dr. Rainer Barzel, a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének elnöke. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a nap folyamán az Országházbam fogadta a dr. Rainer Barzel vezetésével hazánkban tartózkodó NSZK parlamenti küldöttséget. A megbeszélésen részt vett Cser- venka Ferencné, az ország- gyűlés alelnöke. Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter hivatalában ta­lálkozott az NSZK-beli parla­menti delegációval. Valamennyi eseményen je­len volt Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete. Elutazott hazánkból az HDK külügyminiszter-helyettese Peter Florin, az NDK kül­ügyminiszter-helyettese — Hollai Imre külügyminiszter- helyettes meghívására — március 7—9. között látoga­tást tett Magyarországon. Vendéglátójával megbeszé­lést folytatott a nemzetközi szervezetekben folytatott munkáról és egyéb nemzet­közi kérdésekről. Peter Flo- rint fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára és dr. Vár­konyi Péter, külügyminisz­ter. Peter Florin elutazott hazánkból. Befejeződtek a tsz-zárszámadások Befejeződitek a zárszám­adások Szaíbolcs-Szatmárban. Február elejétől mostanáig 124 termelőszövetkezet adott számot elmúlt évi munkájá­ról. A küldött-, vagy köz­gyűléseken meghatározták az idei legfontosabb felada­tokat is. A közös gazdaságok csak­nem egyharmada zárta vesz­teséggel az 1983-as gazdasá­gi évet. Közülük 16 terme­lőszövetkezetben a meglévő tartalékokból rendezik a pénzügyi hiányt. 12 tsz-ben „gyorsított eljárás” segít, te­hát állami támogatással pró­bálnak talpra állni. Abban a 12 közös gazdaságban pedig, ahol a leggyengébben zár­tak, a szanálási bizottságok tárják fel a gondokat, és ha­tározatuk alapján kell ren­dezni a veszteséget. Az eddigi számadatokból tehát kitűnik, hogy 85 ter­melőszövetkezet zárta ki- sebb-nagyobb nyereséggel az 1983-as gazdasági évet. Az összes nyereség a megyé­ben 461 millió forint, ezzel szemben a 39 tsz vesztesége 337 millió forintra rúg. A megye mezőgazdaságának eredménye így mindössze 124 millió forint, ami jóval ke­vesebb az elmúlt évinél. Megyénkben még nem nyereséges 185 ezer köbméter fát termelnek ki az idén a tsz-ek A felszabadulás óta Sza- bolcs-Szatmárban duplájára nőtt az erdőterület. Az orszá­gos aránytól azonban így is mintegy 6 százalékkal elma­radunk. Sajnálatos, hogy az utóbbi tíz évben szűkebb pát­riánkban kétezer kilométer fasort vágtak ki — elsősor­ban a meliorációs munkák, a mezőgazdasági nagyüzemi táblák kialakítása következ­tében. Pedig nálunk a homok megfogásának, illetve a szél lassításának a nyírségi futó­homok miatt köztudottan kü­lönös jelentősége van. Tavaly több mint 600 hektáron tele­pítettek új erdőt, — így ke­rekedett a megyei erdők te­rülete 69 ezer hektárra. Az idén — amint azt a Debre­ceni Erdőfelügyelőség nyír­egyházi osztályán megtudtuk — a központi célcsoportos be­ruházási keretből kevesebb jut a területek növelésére, hozzávetőlegesen 25 millió fo­rintra lehet számítani. Pedig a gazdálkodó egysé­gek igényei ettől nagyobbak, ami nem is csoda, hisz a ta­pasztalatok szerint például nyárfással, rossz, homokos ta­lajon akár három-négyszerte több áj bevétel érhető el, mintha ugyanott rozsot ter­melnének. Érdekes, hogy a tsz-ek és állami gazdaságok 1990-ig almáskertjeikből több mint négyezer hektárt tervez­nek erdővé átalakítani. Mert jó üzlet, nagy keres­let van a telepítések piacán. Ám az állami támogatásokat azok nyerik el, akik a beru­házásokban nagyobb saját erővel vesznek részt. A tsz-ekben az ágazat gaz­dasági eredménye általában alatta marad a lehetőségek­nek. Ennek több oka van. Mindenekelőtt hiányzik a ki­elégítő feldolgozó kapacitás. Másrészt nincs meg a kellő „üzemnagyság”, melynek alsó határa legalább ezer hektár. Ekkora erdőterülettel csak négy tsz rendelkezik, de szak­embereknek ezek sincsenek bővében. Ilyenformán megle­het a termelőszövetkezetek 1984-ben kitermelik a terve­zett 185 ezer köbméter fát, ebből adódó nyereségük azon­ban nem éri el a kívánatosat. (sz. j.) A penészleki ruhaüzemben a Békéscsabai Kötöttárugyár megrendelésére nagy szériában készítenek bébiruházati ter­mékeket. Képünk: a bébirugdalózót Kienik Mihály né (bal­ról) ellenőrzi, Szabó Jánosné csomagolja. Elek Emil felvétele A magyar nyelv hete zárórendezvénye Pénteken délután Nyíregy­házán, a megyei könyvtár­ban tartott záróelőadással befejeződött a magyar nyelv hete helyi rendezvénysoroza­ta. Az évente ismétlődő program előadói ezúttal a nyelvművelés fontos kérdései között elsősorban az ifjúsági nyelvvel foglalkoztak. Arra igyekeztek fölhívni a hall­gatók — pedagógusok, tanár­jelöltek, könyvtárosok, vagy a nyelvművelés iránt érdek­lődő közönség figyelmét, hogy az eddigieknél jobban kell törődnünk azzal, hogyan beszél a fiatalság. Előadás hangzott el például a régi és mai diáknyelvről. A magyar nyelv hete nyíregyházi szer­vezői támogatják azt a kez­deményezést, hogy az ifjúsá­gi nyelv „megtisztítása”, a fiatalok körében végzendő hatékonyabb nyelvművelő munka érdekében jelenjék meg kiáltvány, melyben töb­bek között az itt elhangzott javaslatok is szerepelnek majd. Szabó iGS-szatoiá ri vezetők látogatása a lengyelországi Rzeszów vajdaságban A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Rzeszówi vajdasági Bizottsága meghívására — a hagyományos testvérmegyei együttműködés jegyében — az elmúlt napokban Sza- bolcs-Szatmár megyei kül­döttség járt a Lengyel Nép- köztársaságban. Varga Gyu­la, a megyei pártbizottság első titkára, Tisza László, a megyei tanács elnöke és Ek­ler György, a megyei pártbi­zottság titkára megbeszélése­ket folytatták a lengyel vaj­daság párt- és tanácsi veze­tőivel az eddigi kapcsolatok tapasztalatairól és az együtt­működés bővítésének lehető­ségeiről, s üzemek, intézmé­nyek életével, munkájával ismerkedtek. (A LEMP IX. kongresszusa határozataiból adódó feladatokról, a közel­jövőben sorra kerülő orszá­gos pártértekezlet előkészü­leteiről és területeink együtt­működéséről ez alkalomból kértünk interjút Frantisek Karptól, a vajdasági pártbi­zottság első titkárától, ame­lyet lapunk 4. oldalán köz­lünk.) Traktorok a határban. A hét végén a Dunántúlon havazott, de megyénk szövetkezetei — az itteni jó időt kihasználva — megkezdték a tavaszi munkákat a földeken. Képeinken: 1. Ajak, Búzakalász Termelőszövetkezet: Kovács Péter egy 22 hektáros táblán a kender­szárat tárcsázza, így készíti elő a talajt a tavaszi szántáshoz. — 2. Pátroha, Zöld Mező Termelőszövetkezet: a Rúzsa-táb­lán harminc hektáron a burgonyavetés előtt műtrágyát szór Orosz Imre. — 3. Vásárosnamény, Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet: meszezéssel egy százhektárnyi almás talaját javítja Ács András. (Jávor László felvételei) Gyermek­paradicsom Cserhágón (2. oldal) Hadi út (3. oldal) Bébiruhák Penészlekről y|KeletJHH| Magyarország XLI. évfolyam, 59. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1984. március 10-, szombat |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents