Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-07 / 56. szám
1984. március 7. Kelet-Magyarország 3 Szövetkezeti kereskedelem Versenyben a vásáriéért Hihető, hogy egy bolt. le- foglalkoznak ’az 1500 lakos gyen bármilyen nagy, felve- alatti településekkel. S mind- szi a versenyt egy egész me- ez ma már azért több jelszógyei hálózattal? Elfogadható, nál, mert a szövetség és a hogy akkor, amikor a keres- szövetkezetek ehhez az ér- kedelemben szinte mindé- dekvédelem mellett központi nütt a szerződéses boltokról, anyagi támogatást is kapnak. az új formákról beszélnek. S az sem közömbös, hogy a akkor Nagyecsed környékén megdrágult utazási feltételek megállt az idő és semmit sem mellett a falusi lakosság egy- tettek érte? Elegendő a nagy- re több cikket szeretne helyváros közelségével magyaráz- ben megkapni. Ehhez viszont ni, hogy a nagykállói fogyasz- nem elegendőek a korábbi tási szövetkezet még annyi módszerek, jobban ismerni eredményt sem ért el, mint kell a helyi igényeket, meg- egy évvel korábban? felelő eszközöket kell találni az újmódi kereskedéshez. Szándékosan a rosszat, a Jó tudni, hogy a MÉSZÖV kedvezőtlent emlegetjük be- érdekvédelmi tevékenysége vezetőként, amikor a fogyasz- éppen a szövetkezeti keres- tási szövetkezetek jelenéről kedelem jobbítása, a gazdál- és jövőjéről beszélünk. Nagy kodás javítása irányában mű- Miklóst, a MÉSZÖV elnökét ködik. Nem az igazgatósági kértük meg, foglalja össze a elnököket védi, hanem o tagtapasztalatokat, a tennivaló- ság, a vevők érdekében mákat. Ezt szolgálta az a januá- ködik. Ezért határozták el, ri nagyaktíva-értekezlet is, hogy a gyengélkedő szövetke- ahol valamennyi szövetkezet zeteket az eddigieknél sokkal elnöke mellett meghívták a gyakoribb kiszállással, konk- pórt- és szakszervezeti titká- rét segítségadással támogat- rokat is. Ám korántsem a ják. S ebbe tartozik a sze- vészharang kongatását jelez- mélyzeti munka erősítése is, te a szövetkezeteknél szokat- mert a népgazdaság más ága- lan megbeszélés. zataihoz viszonyítva igencsak A szövetkezeti kereskede- kevés a felsőfokon végzett lem is érzi, hogy a sokat em- szakemberek száma. Különö- legetett versenyhelyzet kiala- sen a kereskedelmi, közgaz- kulófélben van. Az utóbbi dasági képzettséggel rendel- évek számai azt mutatják, kezők hiányoznak több he- hogy a megyei forgalomból lyen ahhoz, hogy ne csak a szövetkezetek részaránya szemlélői legyenek a forgalom csökkent. Van ennek olyan — alakulásának, hanem elemez- kevésbé jónak minősíthető — zék azt, s annak alapján cse- kinövése is, mint a bevezető- lekedjenek. ben említett példa, ugyanis a Sorolni lehet azokat a módnyíregyházi Vasvill Depó ért szereket, amelyeknek előnye- el olyan forgalmat, mint a it a szövetkezeti kereskede- szövetkezeti műszaki boltok lem nem használja ki eléggé, összessége. Itt látni kell, hogy így a nagyobb raktárakat a kiskereskedelmi jogot is hasznosíthatják iparcikkek kapott nagykereskedelmi vál- árusítására, a lakáskultúra lalat sokszor a másutt nem, fejlődésével így lehet lépést vagy alig kapható árukkal tartani. A pénzügyi feltétele- édesgette magához a vásárló- két javítja, ha jobban élnek kát. Bár a kritikus magatar- a célrészjegyek lehetőségével, táshoz az is hozzátartozik, Egyáltalán nem elhanyagol- hogy megállapítsuk: a szövet- ható, hogy a helyben terme- kezeti partner sokszor elké- íő üzemekből mennyi árut nyelmesedett, könnyebb volt szereznek be közvetlenül. Ám a nincset mondani, mint az említhetők a boltok megfele- áru után kutatni. Ugyanez el- lő profiljának kiválasztása, a mondható jó néhány szövet- berendezés, a kiszolgálási for- kezeti TüZÉP-telep és a vál- ma változtatása a korszerű lalat kapcsolatában is. vásárlás feltételeinek megfeJogos az igény, amikor lelően. A Kelet Szövetkezeti korrekt kereskedelmi kap- Kereskedelmi Vállalat létét csőlátókat emlegetnek — de ugyancsak jobban ki kellene ez vonatkozik a kereskedők- használni, különösen a határ re is egymás között. Mellet- menti árucsere-forgalom note pedig nem árt a nagyobb velősében. (S ebben határo- rugalmasság sem. A nyírbá- zott, de még nem elegendő toriaknak jutott eszébe pél- fejlődés tapasztalható a vál- dául, hogy Nyíregyháza-Sós- lalat részéről.) tón bútoráruházát szervezze- Tulajdonképpen az alkal- nek a Szatmár Bútorgyárral mazkodás alaphangját ütöt- közösen, s a hatalmas forga- ték meg a MESZÖV-ben. lom őket igazolta. Nyíregyhá- Nyilvánvaló, hogy siránko- zi ötlet a nagykereskedelmi zással semmit sem lehet el- jog megszerzése — ami egye- érni, azonban ha együttesen lőre csak lehetőség, de ezzel gondolkodnak egy-egy szö- éppen a terület jobb ellátása vetkezetben — s ehhez megértekében élhetnek. teremtik a megfelelő érdeSohasem marad elcsépelt kéltségét is —, akkor egyszer- mondásnak, hogy különösen a re lesz elégedett a vásárló és kisebb falvaknál a szövetke- a kereskedő, zeti kereskedelemnek ellátási felelőssége van. Kiemelten Lányi Botond Egyiptomi megrendelésre készít félezer laboratóriumi eszköztárolót a Rakamazi Fa- és Fémipari Szövetkezet. A képen: Golenyák József. (Császár Csaba felvétele) Szegfű — fólia alatt. A kocsordi Üj Elet Termelőszövetkezet kertészetében 28 ezer tő szegfűt nevelnek. Tövenként 3—4 szál virágot szeretnének értékesíteni az idén. (Császár Csaba felvétele) SI Iff Jöhet a szigorú átvevő! Hangulatot, munkakedvet befolyásoló „ügye” szinte mindennap van az embernek. Az év első benyomásai azonban általában maradandóbbak. Ezért is kérdeztük a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyárának négy dolgozójától: hogy teltek az első hetek? Vagyis a nehéznek ígérkező év első hetei? A nyíregyházi vasasok egyik hangos műhelyében kékruhások és pirosköpenyesek szabják, illesztik a fémet. Az új év új terméket hozott nekik. Ott már mérhető a hangulat. Túl vannak a kezdeti nehézségeken és a kapkodást egyenletes munkatempó váltotta fel. Gaál László szerszámkészítő lakatos, egyben szakszervezeti bizalmi. Nem késhetnek — Minden kezdet nehéz. Főleg, ha rövid a határidő és igen nagy a minőségi követelmény. Nincs jobb név, ezért én is polcrendszernek nevezem az új termékünket. Vállalati és kereskedelmi raktárházakba készülnek ezek a mozgatható és variálható polcok. A megrendelő egy NSZK-beli cég. A tized- milliméternyi pontosságot is számon kéri. A határidőre is nagyon kényes. Megmondták nekünk, munkásoknak is', hogyha késünk^naponta 1500 dollár kötbért kell fizetni a vállalatnak. Igaz, ha nem késünk, erős dollárral fizetnek. — És nem késnek? ‘ — Február 4-ig kellett elkezdenünk a sorozatgyártást. Sikerült. De milyen áron! Ügy, hogy a vezetőinktől a beinduláshoz kaptunk 180 túlórát. Fel is használtuk. Talán egy kicsit többet is. Néhányan dolgoztunk szombaton és vasárnap is. A hét végi beosztásnál a családi ügyeket is figyelembe vettük. Jöhet a szigorú átvevő. A 4—5 hetes feszített tempó után tehát sikere lehet a kollektívának. Egy másik üzemrészben szintén kellemes élményről számolhatott be Vidoven László lakatos. A műszak érdeke — Tegnap kaptam meg a papírt, hogy elfogadták az újításomat. Pontosabban az újításunkat, ugyanis két segítőtársam is volt. Nem titkolom, hogy jó a hangulatom. Nem is a pénz miatt. Inkább azért, hogy segíthettem társaimnak, meg a vállalatnak. Lengéscsillapítókhoz gyártunk alkatrészt. Eddig a hegesztésnél kézzel forgattuk az anyagot. Az újítás óta a gép egyenletesebben forgat, és egy sor fizikai munkát is kiiktatunk. Megtudtuk, hogy a fiatal újító sikerében nemcsak az említett két társa osztozott. Érthetően az egész brigád lelkesedett, hiszen az izmot kímélő gép viszonylag gyors is. Beszélgetésünk előtt pár nappal gyorsan kellett cselekedni Fucsovics János tekercselőnek is. — A balkányi gyáregységünk gépkocsivezetője behozott egy NSZK-gyártmányú értékes motort. Leégett. Kérte, hogy hamar végezzek a tekercseléssel, mert az esti műszakban több ember leáll, ha nem ér vissza időben. Nyomban munkához láttam és üzentem a párttitkárnak, hogy ne várjanak a taggyűlésen, mert halaszthatatlan munkám van. Egy kicsit késve értem haza a családhoz, de tudtommal a balkányi műszak nem sokat veszített. Pár hete volt egy hasonló esetem. Akkor este a lakásomról hoztak be és hajnalra végeztem, hogy dolgozhasson az egész délelőttös műszak. Oláh Imre művezető műszakját találkozásunk reggelén meglepetés érte. — Pár napja vett vállalatunk egy értékes műszert, egy speciális szondát. Ma korán beállított az üzemvezető-helyettes a rendésszel és megfúvatott bennünket. Huszonhat dolgozó tartozik a művezetésem alá. Senki sem ivott. Sőt, januártól egy újabb brigád irányítását bízták rám, ott is mindent rendben találtak. — Januárig viszont külföldön dolgozott... — Igen, december végén jöttem haza Algériából. Egy alagútzsalus építkezésnek voltam a vasszerkezeti művezetője. Társaimnak az elmúlt hetekben számoltam be a kinti élményeimről. Hajón utazik Bartha Zoltán technológusnak csak közvetett a külföldi kapcsolata. — Gyárunkból idén vonaton és hajón törékeny árut szállítanak Líbiába. Az olcsóbb, biztonságos csomagolást nekem kellett megoldani az elmúlt hetekben. Azt hiszem, sikerült szakemberek és szakkönyvek nélkül is. — Ügy tudjuk, a magánélete is várakozásteli volt az elmúlt hetekben. — Valóban. Rákamazról járok be, már nem sokáig. A nyíregyházi Örökösföldön kijelölték az OTP-s lakásunkat. Az ügyintézés már tart, a vállalat 51 ezer forint kamatmentes kölcsönt adott a vásárlásihoz. Feleségem kisbabát vár a közeli napokra. Ezekben a hetekben, napokban otthon is több a dolgom, de ilyenkor különösen nagy örömmel végzi az ember ... Nábrádi Lajos Tv-jegyzet Pop-(görbe) tükör S zegény Beamter Bubi ! Igazán találhatott volna a televízió könnyűzenei szerkesztősége méltóbb formát is a közelmúltban elhunyt kitűnő dzsesszzenészről való emlékezésre, mint a szombat esti Poptükör adása. S hogy az öreg vib- rafonost belekényszerí- tették egy alkatától idegen, B. Tóth-féle diszkó- jópofáskodásba, még csak nem is a legnagyobb hibája volt a műsornak. A tükör — ha csak nem görbe — a valóságot hivatott megmutatni. Ha a hazai popzenét állítják elébe, akkor azt kellene — legalább valamelyest — reprezentálnia, ötven perc alatt nyílna is rá lehetőség. Ehelyett mindössze nyolc új felvételt láthattunk, s ezek is jórészt nem a ma, hanem a közelmúlt slágerei voltak. A visszapillantó blokkokban tucatnyi még a régibb dalból kaptunk egyperces ízelítőket. Azt pedig már megszokhattuk, hogy egyes stílusok, zenekarok csak elvétve kerülnek — ki tudja mi okból? — képernyőre. Csak egy-két irányzat kimaradt képviselőit számba véve is, igen színvonalas „ellentükröt” lehetne összeállítani: HBB, Mini, P. Mobil, Solaris ... — nem akármilyen névsor. Pedig a legújabb tehetségeket még nem is számoltuk! Szó ne érje a ház elejét, azért akad a tévében jó kezdeményezés. A P. Mobilról például koncertfilmet készített egy stáb, s a hajdani Beatrice is kapott néhány méternyi filmet. (Majd elfelejtettem mondani, hogy egy apró hiba azért itt is van: bemutatásukra mindeddig nem került sor.) Könnyűzenére igény van, valószínűleg a legnagyobb nézőközönségre számíthat egy ilyen műsor. Korda Györgytől a Dolly Rollon át az Eastig minden irányzatnak van tábora. A Poptükör tehát jó ötlet. Csak újra kellene foncsoroztatni ezt a tükröt! Papp Dénes Tárlat a gyárban Két héten át a vásárosna- ményi varrónők, a VOR gyárának munkásai ismerkedhetnek Huszár István festőművész alkotásaival. Az üzemi kiállítás március 2-án nyílt. A történet, amelyet hallottam csendes örömre való, s hogy vártam az írással nőnapig, azért van, ehhez a naphoz illik az öröm. Lányánál él a nagymama. Hét gyermeket nevelt, és ha van benne egy kevés szomorúság, az csak attól való, hogy a gyermekek szétszéledtek a világban, ritka ünnep a találkozás. Esztike néni születésnapra készült. Gonddal, időben, hogy ha hazalátogatna valamelyik gyerek, ha a tizennégy unokából, vagy a hét dédunokából megérkezne az ünnepre néhány, akkor legyen majd mivel kínálni őket. Ahogy közeledett a születésnap, úgy lett Esztike néni egyre nyugtalanabb. Fagatta a lányát, hogy mi lesz az ünnepi menü, de a lánya csak legyingetett, előbb azért, mert volt még bőven idő, később meg azért, mert úgymond nincs már idő se a nagy traktá- ra. Azt mondta, hogy majd összeüt valamit, ha hazatévedne bárki a családból. Az öregasszony egyre nyugtalanabb lett, és az Születésnap utolsó napon csak nekiállt, hogy legalább egy kiss beiglit összeüssön a szégyen ellen. Hogy hány levél utazta át az országot közben, azt nem tudom, de mire kisült a beigli, mintha így rendezték volna, megszólalt a csengő és megjött az első gyerek. Aztán tíz perc múlva a második, megint tíz perc múlva a harmadik. Az öregasszony azt. sem tudta, hogy most mi legyen. Ki feleséggel, ki férjjel jött, a másik a gyerekét hozta el, és egyre kisebbnek látszott az alig egytálnyi sütemény. És jött a negyedik gyerek, aztán az ötödik, a hatodik és a hetedik is. összesen már vagy tizenöten voltak a vendégek. Ekkor volt, hogy a nagymama majdnem elsírta magát. Részben az örömtől, részben a háziasszonyi szégyen miatt. A történet vége? A társaság felkerekedett, átsétáltak az étterembe, ahol 15 személyre terített asztal, egy üveg pezsgő és virágcsokor várta az érkezőket. Pontosabban a legfontosabbat, a mamát, illetve a nagymamát, illetve a dédmamát akinél aznap a messzi környéken aligha lehetett boldogabb öregasszony. És hogy valamit elmondok az öröméből, az azért van, mert olyan kicsi, olyan kevés, talán parányi figyelem kellett az oly szépen igaz ünneplős örömnek. Bartha Gábor
