Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-06 / 55. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. március 6. Kommentár Szovjetunió: múlt és jövő K ülönös figyelemmel tekintett ezekben a hetekben a világ Moszkva felé, várta az állásfoglalásokat, s a múlt heti választási beszédek alkalmat is adtak erre. Ezek a beszédek önbizalmat fejeztek ki, hitet a jövőben és nem csak az általánosságok erejéig. Hosszú távú elgondolásokról, konkrét tennivalókról számoltak be, feladatokról, amelyek egész történelmi időszakot igényelnek. Természetesen békéset. Kiderült: erős a szovjet társadalom, rendelkezésére állnak az eszközök, a hatalmas ipari és tudományos apparátus — annál inkább hozzá lehet nyúlni ahhoz, ami elavult. Az ország biztonságának megőrzése nagyon sokba kerül ugyan, a fegyverkezés sokat nyel el —. de egy pillanatra se gondol a szovjet kormány arra, hogy lassítsa szociális programjának végrehajtását, hiszen mindennek fő célja a nép életének javítása. A Szovjetunióban nyilván sokan így sóhajtanak fel: bárcsak minden erőnket erre fordíthatnánk! De nincs így. A szocialista nagyhatalomnak válaszolnia kell azokra a kihívásokra, amelyeket a nemzetközi élet támaszt. A világ most is nagyon várta: mit mond az új főtitkár? S íme, pártjának és a vezető testületeknek egységes álláspontját kifejezve, Konsztantyin Cser- nyenko kezet nyújtott Washington felé. Mit mond a másik oLdal? Nyilvánvaló lett: az új főtitkár és a többi szovjet vezető személyében nemcsak az országuk erejében bízó, hanem nagyszabású gazdasági, szociális és társadalmi, békés terveken dolgozó és azokat végrehajtó emberekkel van dolguk. Aki együttműködést akar — bármilyen ideológiai ellentét válassza is el Moszkvától —, az nem tévesztheti ezt szem elöl. Joggal mondhatta az SZKP főtitkára: bíznak abban, hogy végső soron sikerül az események menetét a nemzetközi együttműködés irányába terelni. De most — ezt is hangsúlyozták a szovjet vezetők — Washingtonon a sor. T. I. ( Vasárnap választások voltak a Szovjetunióban. A képen: Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára leadja szavazatát. Felipe González spanyol miniszterelnök (balra) Brüsszelben tárgyal. A képen: Wilfried Martens belga kormányfővel folytat megbeszélést. Baloldali siker Franciaországban Vasárnap Etampes városában újraválasztották a városi tanácsot, mivel a tavalyi választási eredményt a köz- igazgatási bíróság megsemmisítette. A választásokon a kommunista polgármester vezette baloldali lista győzött, már az első fordulóban megszerezve a szavazatok 53,26 százalékát. Az utóbbi hónapokban a helyi ipótválasztásokon sorozatosan a jobboldal győzött, Etampes-ban azonban megszakadt ez a sorozat. A baloldal listája most 2 százalékkal több szavazatot kapott, mint a tavalyi választáson. Kiáltás — életveszélyben BÉKE G MAGYAR MÁRCIUS N egyven esztendeje, március első napjaiban került az utcára a Békepárt lapja, a Béke és Szabadság című újság. Rosszul mondom. Ez a lap nem az utcára került, az újságárusoknál nem volt kapható, a.rikkancsok hallgattak róla ... A mindössze négyoldalas újságot zugban terjesztették, féltenyérnyire összehajtogatva egy-egy kézszorítással adták tovább. A lap impresszuma egyetlen mondat: „Nyomatott a Békepárt nyomdájában. Budapesten''. Ennyi. Ma tudjuk, hogy az újságot Ságvári Endre szerkesztette, a nyomtatás helyéről is lehet fogalmunk. de ezt az életveszélyben készült illegális sajtóterméket tudjuk-e értékén becsülni, mi, mai magyarok? A háború után felnőtté érett nemzedék tudatában ezek a néhány példányban fennmaradt nyomtatott újságoldalak legfeljebb fontos epizódnak számítanak - (mellékmondatban említi őket tankönyveink közül némelyik), hiszen a béke és szabadság reménye nem sokkal később hosszú és sötét hónapokra eltemettetett. Két héttel ezelőtt, hogy a német fasiszta megszállók a mi országunkra is rátelepüllek, a Béke és Szabadság szava már valóban nem juthatott el a tömegekhez, idő sem volt ahhoz, hogy ez a kiáltás összehangolt tettekre serkentsen egy nemzetet. De hogy ez a nemzet nem állt a gyilkosok oldalára, erről ez az újság is tanúskodik. ____ez a rendszer — olvasható a Béke és Szabadság című lap vezércikkében — most készül művére feltenni a koronát. A háború határainkhoz közeledik, hónapok óta a várható légibombázások lidércnyomása alatt élünk, országunk hadszíntérré válhat, s mindenki tudja, hogy Hitler a háborút elvesztette.” „Hogy azonban a nemzet elleni merényletet. amely nem más, mint közönséges hazaárulás, zavartalanul vég- hezvihesse. meg kell törnie a nemzet ellenállását, á demokratikus békemozgalom mindennap erősödő táborát Mert igenis volt tábora ebben a hazában á demokratikus békemozgalomnak. És tán éppen a német megszállás tavaszán volt a legerősebb. Az ellenforradalmi rezsim bűne, hogy nem felhasználni, hanem megtörni igyekezett ezt az erőt. „Nincs olyan hazája sorsáért aggódó magyar, nincs olyan szabadságra vágyó fia az országnak, aki békén hajthatná fejét éjjeli nyugalomra és ne kelljen félnie, hogy álmábarr rátörnek ... és elhurcolják.’- Ezt már másik cikkében írja a lep, amelyben az elhurcoltak és méghurcoltak között egvütt említi például Szakasits Árpád, Kállai Gyula, Marosán György, továbbá Kovái Lő- rincz, Bálint György, Mód Aladár, a konferanszié Bé- kefíi László és a könyvkiadó Cserépfalvi nevét. És beszámol arról, hogy Rózsa Ferencet halálra kínozták, hogy Schönherz Zoltánt felakasztották, hogy százával végezték ki a voronyezsi katasztrófából hazamenekült honvédeket, hogy hatvanezer zsidó munkaszolgálatost hajtottak ki Ukrajnába, hogy Ungváron ruszin szabadság- harcosokat akasztottak... A lap egésze: kiáltás. Vészkiáltás. ,.Lapunk életveszélyek között készül. Egy példánya sem mehet veszendőbe! ADD TOVÁBB'.'' Életveszélyben voltak, akik írták, s életveszélyben volt az ország, amelyért íródott. A. G. A Varsói Szerződés tagállamai közötti megállapodás alapján március 5-én a román külügyminisztérium a Bukarestben nagykövetséggel rendelkező NATO-tagállamok diplomáciai képviselőinek, Románia londoni, illetve brüsszeli nagykövetsége Izland, illetve Luxemburg ottani nagykövetségének emlékeztetőt adott át. Az emlékeztető melléklete tartalmazza a Varsói Szerződésnek azt a javaslatát, hogy a két katonai-politikai szövetség tagállamai ne növeljék, illetve csökkentsék katonai kiadásaikat. A javaslat szövege a következő: A Varsói Szerződés tagállamainak Javaslata a NITO tagállamai a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről folytatandó tárgyalásokra A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége mélységesen aggódik az egyre növekvő ütemben folytatódó fegyverkezési verseny miatt, mert az rendkívül veszélyes következményekkel jár a nemzetközi békére és biztonságra. A Varsói Szerződés tagállamai a fegyverkezési verseny megfékezéséért és a leszerelésért — különös tekintettel a nukleáris leszerelésre — lépnek fel. Amellett vannak, hogy olyan megállapodások jöjjenek létre, amelyek az egyenlőség, az egyenlő biztonság elvének szigorú betartása mellett a fegyveres erők és a fegyverzet tényleges csökkentéséhez, az erőegyensúlynak a legalacsonyabb szinten való biztosításához vezetnek. A fegyverkezési versenyt azok a nagymértékben növekvő katonai kiadások táplálják, amelyek — a különböző országok gazdasági fejlettségétől függetlenül — egyre súlyosabb teherként nehezednek a népekre, lassítják a gazdasági és a társadalmi fejlődést. A katonai kiadások csökkentése — elsősorban az összes, nukleáris fegyverrel rendelkező állam, valamint más, katonailag jelentős ország részéről — igen hatásos eszköze lenné a fegyverkezési verseny megszüntetésének, a leszerelésnek. A felszabaduló anyagi eszközöket a társadalmi-gazdasági fejlesztés céljaira lehetne fordítani, így a fejlődő országok ilyen szükségleteire is. A nemzetközi feszültség fokozódásának körülményei között különösen fontossá válnak a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére irányuló intézkedések. Minden államnak, főleg a nagy katonai potenciállal rendelkező államoknak, erőfeszítéseket kell tenniük a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére. Különösen jelentősek lennének ilyen intézkedések a Varsói Szerződés tagállamai, illetve a NATO-tagországok részéről, hiszen ezekre az országokra jut a világ katonai kiadásainak nagy része. A Varsói Szerződés tagállamai a Politikai Tanácskozó Testület prágai ülésén, 1983. január 5-én elfogadott politikai nyilatkozatukban javasolták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai, illetve a NATO tagországai haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról, és az azt követő, százalékos arányban vagy abszolút összegben kifejezett csökkentésükről. Ezt a felhívást megerősítették és pontosították a Bolgár Nép- köztársaság. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-án. Moszkvában tartott találkozóján. Akkor ismét felhívással fordultak a NATO-tagor- szágokhoz: haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról 1984. január 1-i hatállyal, és folytassanak megbeszéléseket annak érdekében, hogy a későbbiekben e kiadásoknak kölcsönös, gyakorlati csökkentésére vonatkozó, konkrét intézkedéseket tartalmazó megállapodásra jussanak. Továbbra is érvényesek a Varsói Szerződés tagállamainak együttesen vagy külön- külön tett javaslatai a katonai kiadások befagyasztására és jelentős mértékű csökkentésére. A Varsói Szerződés tagállamai tárgyalási javaslatuk megtételekor azzal számolnak, hogy a lehető legröví- debb'időn belül konkrét megállapodásokat érnek el a katonai kiadások befagyasztásában és ázt követő csökkentésében. A Varsói Szerződés tagállamai kifejezik készségüket: együtt a NATO tagországaival kölcsönös erőfeszítéseket tesznek azért, hogy mindkét fél számára elfogadható alapon olyan, realista megoldásokat keressenek, amelyek lehetővé tennék a katonai kiadások befagyasztásával és csökkentésével kapcsolatos kérdések áttekintésekor felmerült nehézségek leküzdését. Felhívják a NATO tagállamait, hogy ugyanilyen szellemben tevékenykedjenek. A prágai és a moszkvai nyilatkozat javaslatainak kiegészítéseképpen a Varsói Szerződés tagállamai a következő lehetséges lépéseket ajánlják a katonai kiadások csökkentésére: — Kölcsönös példa alapján a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai katonai költségvetéseinek kismértékű, jelképes, egyszeri csökkentése úgy, hogy minden állam maga határozná meg a csökkentés összegét. Ezt követően ezen költségvetések befagyasztása bizonyos időre, például 3 évre. Ez a javaslat hivatott elősegíteni az áttérést a katonai költségvetések további tárgyalások útján történő, még radikálisabb csökkentésére: — első lépésként a Varsói Szerződés és a NATO nukleáris fegyverrel rendelkező tagállamai katonai költség- vetéseinek egyidejű, előzetesen egyeztetett, közös összeggel történő csökkentése; az egyes országokra vonatkozó csökkentés konkrét összegét az egyeztetett összegnek a bruttó nemzeti termék arányában történő felosztásával kell megállapítani: — a Varsói Szerződés és a NATO érintett tagállamai katonai költségvetéseinek olyan, konkrét leszerelési intézkedésekhez kapcsolódó csökkentése, amelyek a leszerelési tárgyalások során kerülhetnek kidolgozásra. A leszerelési tárgyalások minden egyes résztvevője a megfelelő megállapodás után megnevezné azt az összeget, amellyel csökkenti katonai költségvetését; — a katonai költségvetések felső határának kölcsönösen egyeztetett megállapítása, a jelenlegieknél alacsonyabb szinteken. A Varsói Szerződés tagállamai készek tanulmányozni más javaslatokat is a katonai kiadások befagyasztásával és csökkentésével kapcsolatos intézkedésekről. A Varsói Szerződés tagállamai szerint a katonai kiadások csökkentéséről szóló szerződéseket olyan módon kell végrehajtani, hogy minden szerződő fél bizonyos legyen azok teljesítésében. A konkrét megállapodások eléréséért maximális erőfeszítéseket kell tenni; érdemi, konstruktív légkörű tárgyalásokat folytatni; olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek hozzájárulnak a tárgyalások előrehaladását szolgáló kedvező légkör kialakításához, ám tartózkodni kell olyan lépésektől, amelyek megnehezítik a tárgyalásokat. Pozitív szerepet játszhatna a katonai kiadásokat illető kölcsönös mértékletesség csakúgy, mint más hasonló, a kölcsönösségen alapuló intézkedés. Az elképzelések szerint ezeket a tárgyalásokat a két szövetségi rendszer minden tagországának közvetlen részvételével bonyolítják le. A Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy a tárgyalások mielőbb megkezdődnek. Javasolják előkészítő konzultációk lebonyolítását ugyanolyan összetételben, szakértői szinten, hogy megegyezzenek a tárgyalások céljaiban, időpontjában és helyében, valamint a részvétel szintjében és más kérdésekben. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a javasolt tárgyalások elősegítenék a politikai légkör javulását Európában és a világon, megfelelnének a nemzetközi helyzet folytonos romlása miatt, a fegyverkezési verseny fokozódása miatt aggódó népek alapvető törekvéseinek. A Varsói Szerződés tagországai bíznak abban, hogy s javaslatukra mielőbb pozitív válasz érkezik. 6. sz. büfé Ömböly 7. sz. büfé Encsencs 8. sz. büfé Piricse 9. sz. presszó Piricse 10. sz. presszó Encsencs 13. sz. italbolt Nyírpilis 14. sz. italbolt Nyírlugos 15. sz. italbolt Nyírlugos Kultúrházi büfé Nyirbáltok 19. sz. vegyesbolt Penészlek 23. sz. vegyesbolt Nyírlugos 24. sz. vegyesbolt Nyírlugos 25. sz. vegyesbolt Nyírlugos 27. sz. húsbolt Nyírlugos 28. sz. bolt-ital bolt N.vírlugos-Cserhágó 6. sz. húsbolt Nvírbéltek Szikvízüzem Nyírlugos A pályázatokat 1984. március 24-ig kell benyújtani a szővetkezet központjába feltétel megvan. Pályázni lehet a helyszínen is, ha a Versenytárgyalás 1984. március 26-án, 14 órakor lesz az ÁFÉSZ tanácskozótermében. ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA (345) A Nyírbéltek és Vidéke ÁFÉSZ 1984. április 1-től ötéves időtartamra, szerződéses üzemel- tetésre kisdia az aláíhhiaikhan fplsrvroli ppvspprpkpr*
