Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-06 / 55. szám

1984. március 6. Kelet-Magyarország 3---------- JEGYZET----------------------­I# 11 /■ I ■ ■ r m \ * Közéleti utravalo A fiatal diplomások, pályakezdőként már rendszerint első mun­kahelyükön találkoznak az­zal a szereppel is, amelyre az egyetemen, főiskolán nem készülhettek föl, vagy nem eléggé: részvétel a közéletben. Egy szűkebb közösség, például egy mun­kahely, vagy egy falu la­kossága elvárja a frissen végzett tanártól, orvostól, agronómustól, hogy ne csak a munkáját végezze el napi X. órában, hanem törőd­jön környezete ügy es-ba­jos dolgaival is, kapcso­lódjon be a falu már mű­ködő csoportjainak életé­be, vállaljon közéleti te­vékenységet. Az értelmiségiektől min­dig is várt valami pluszt a környezet, s ez főképp a kis falvakban figyelhető meg. Itt hamar híre megy, ha a fiatal orvos egészség- ügyi felvilágosító előadá­sokat tart, netán szervez, ha az agrármérnök ösz- szegyűjti a kistermelőket és rendszeresen tájékoztatja őket az újabb és újabb nö­vényvédő szerek alkalma­zásáról, vagy ha az új ta­nárnő végre hozzálát a ré­gen sikeres, de közben meg­szűnt tánccsoport, páva­kor felélesztéséhez. Szerencsés eset, ha a vá­rakozás és a friss diplomá­sok belülről fakadó igé­nye egybeesik, ha nem ér­zik a pályakezdő értelmi­ségiek nyűgnek a falu kí­vánságát. Á beilleszkedés sikere, gyorsasága ugyanis gyakran attól függ, hogy a „bekerült” fiatal mennyire tudja elfogadni a már meg­lévő szokásokat, mennyire tud azokhoz alkalmazkod­ni. Gyakran hallott indok a munkahelyet változtató friss diplomásoknál, hogy ők „világmegváltó’’ akarattal kezdtek dolgozni, de fold­'s _____________-______________ hözragadt környezetük megakadályozta a szárnya­lást. Az tapasztalható, hogy gyorsabban alakul ki a kö­tődés, ha a fiatal is keresi az utat környezetéhez. Mindezt próbálja segí­teni az egyetemek, főisko­lák KISZ-bizottságainak kezdeményezése a népmű­velési speciál-kollégiumok indításával. Több éve ve­zették be azt a gyakorlatot, hogy a leendő orvosok, mérnökök, tanárok stb. is megismerkedhetnek a köz­művelődés módszertanával. Jóval kevesebbet tanulnak persze a népművelés sza­kos hallgatóknál, hiszen nekik nem fő szakuk ez a tantárgy, csupán egy-egy fél évet választhatnak, ki­ki kedve szerint. Ez a fakul­tatív képzés téli népmű­velési gyakorlattal zárul, melynek célja, hogy lehető­leg leendő munka- és lak­helyükön töltsenek el egy­két hetet, s ismerkedjenek meg azokkal a körülmé­nyekkel, melyek majdani értelmiségivé válásukat for­málják. M egyénkben az elmúlt napokban fejeződött be négy felsőfokú in­tézmény, a debreceni or­vostudományi, az agrártu­dományi és a Kossuth tu­dományegyetem, valamint a nyíregyházi tanárképző főiskola hallgatóinak téli népművelési gyakorlata. Kisvárda, Mátészalka. Vá- sárosnamény, Tiszaszalka és Tarpa művelődési házai­ban készültek, tanulmányoz­ták egy-egy település kul­turális szokásait, s tettek szert olyan új ismeretekre, melyeket munkába állva jól hasznosítanak majd. Re­mélhetőleg a kezdéshez elég lesz az útravaló... Baraksó Erzsébet Ácélcsápok Űj, látványos módszer­rel épül a nyíregyházi Szabadság téren a szak- szervezetek székháza. A Nyírterv mérnökei tervez­ték, a kivitelező a Sza­bolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. Képün­kön: „ácélcsápok" között dolgozik az építőmunkás — a függesztett tetőszer­kezeten. (Gaál Béla felvé­tele) VITA A MILLIÓK KÖRÜL TISZADOBOH • Megszavazták a „merész húzást" Taggyűlés két műszak között Vitatkoznak a dobi tehe­nészek, gondozók, borjúneve­lők. A vékony Koleszár György szenvedélytől fűtött hangon szól: — Kevés a súlygyarapodás a hízómarháknál, mert hol ilyen, hol olyan silótakar­mányt hoznak a Dózsa-telep- re. Néha még penészeset is! Csak úgy fúj tőle a jószág! No és a mérleg. Legalább két éve rossz. Pedig erről a telepről szállítják ki az ösz- szes hízómarhát. És nem mindegy, kinek mutat 10 dekával kevesebbet, vagy többet. Ideje lenne kicserél­ni. Azonnal intézkednek Morgás, zúgolódás. Biztat­ják, mondja csak, színigazat beszél. Veszi a lapot a tag­gyűlés. Kolozsi Benjámin az alapszervezet titkára, a hízó­marhatelep vezetője fejét in­gatja. Igazat ad Koleszár- nak. Kelemen Lajos az ener­gikus új íőágazat-vezető Ígé­ri, azonnal megvizsgáltatja mindkettőt és intézkedik, hogy új mérleg kerüljön a Dózsa-telepre. Nekibátorodnak a tehené­szek. gondozók. A tekintélyes Porkoláb Imre beszél: — Tudja mindenki, hogy a száján keresztül szép a jó­szág igazán. Csakhogy a nö­vénytermesztés és az állat- tenyésztés között nincs kellő összhang. Elkelne egy jó kar­mester. aki dirigálná, össze­hangolná a kettőt, mert az értetlenségnek a jószág is, a közösség is kárát vallja! Névrokona. Porkoláb Antal optimista hangot üt meg: — Elvtársak! Én úgy vé­lem. hogy bár a 84-es terv erős. feszítő, de ha a tartalé­kokat is bedobjuk, s tisztes­séggel helytáll mindenki, teljesíthetjük. Van elegendő takarmányunk! Csak a mi­utána harapnak valamit, s kezdődik a délutáni műszak estig. Háromtucatnyi tehe­nész, gondozó, párttag vitat­ja a közrebocsátott éves munkaprogramot. Alaposan „megrágnak” mindent. Nem hiába hírlik, hogy Ti- szadobon nagy a tekintélye az állattenyésztőknek. Tavaly is közel 4 milliós nyereséget produkáltak. Elismerték a zárszámadáson is. Okos, nyílt, rövid és a lé­nyegre tapintó a beszámoló. Nevén nevezi a gondokat, teendőket. Csak érzékeltetés­ként, milyen jelentős ez az ágazat. A tehenek létszáma 450. Mellettük 400 szarvas- marhát hizlalnak. Gazdasá­gi társulást alakítottak a Szabolcs megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalattal. A tsz adja a szakembereket, a takarmányt, gazdasági épü­leteket. A vállalat évente 300 — Merész húzás — hallom á sorok közül. Egy szégyenfoltot említ a beszámoló: magas volt a bor­júelhullás tavaly. f> fi »!* O* |y| S fi t! ■ i * Két vezérkar, közösen — Az idén 5 százalék alá kell szorítani. Húsz deka(!). abraktakarmányt adunk egy liter tej előállításához. Szo­ros norma, de, teljesíthető. (Morgás.) Gondot fordítunk az elletésre, a tenyésztői munkára, a szakképzésre, a borjak felnevelésére, a mi­nőségi takarmányok beszer­zésére. Elfogadják, megszavazzák. Optimista a párttagság, de valaki aggályoskodik: ­— Vajon mit nyújt ehhez S zinte egymaga képes lenne ellátni egy ki­sebb lakótelepet hús­sal, zöldséggel és gyümölcs­csel. Még modernnek szá­mító falusi tömblakásának homlokzatán a tábla: „Tisz­ta udvar, rendes ház.” Pe­dig ezen az udvaron se sze­ri, se száma az aprójószág­nak. A hátsó udvaron lévő ólakban gömbölyödő mala­cok egy nyájat is kitenné­nek. A Jármiban lakó Törő Károly házába, udvarára azonban nem azért érkez­tünk, hogy leltárt készít­sünk. Inkább azért, hogy bemutassuk ennek az alig 40 éves férfinak hétköznap­jait. Ügy ismerik a környé­ken, hogy ő igazán korán kel és késő estig dolgozik. Foglalkozására nézve ser­tésgondozó és felcser a he­lyi tsz-ben. Hajnalokon kis Siinson-motorjával megy ki a telepre. Ott teli zsákokkal birkózik, vizet ereszt, mala­cot emel az ölébe. Van hoz­zá ereje. Zömök, pirospozs­gás* ember, télé ambícióval. • Kimegyünk a kapuba, ahonnan a szemközti szán­tóföldre mutat munkától keményedett ujjával. A mu­tatott helyen akácfa tüskök állnak garmadába rakva. Magyarázza, hogy három­szor melegszik meg náluk. Mert a „közút emberei” ki­vágtak egy akácfasort. gé­pekkel a tuskókat is kisza­kították. Aztán rendezték a terepet, a pihent föld és a tuskó egy részét a falu szé­lére akarták szállítani. Áll­jon meg a menet! — mond­ta Törő. A szállítmányt az egyik háztájijába vitette. Ott szinte sziszifuszi mun­kával szétgörgette a tuskó­kat, leverte róluk a termő humuszt. Aztán a föld szé­lén csomóba rakta a kihú­zott fogakhoz hasonló fatö­veket. Mostanában felvágja őket, ekkor melegszik má­sodszor. Aztán a háza köz­ponti fűtésének kazánjá­ban befűt velük, s meleg­szik harmadszor is. Törő a törekvő Téved, aki azt hiszi, hogy csak testi erejét használja a tüskök felaprításánál. Gépe­sített a gazdasága. Egy ki­sebb helyiségben fűrészgép áll, sok-sok kisgép és szer­szám „társaságában”. Min­tagazdaság lehetne ez. Nem hiányzik itt a japán perme­tezőgép, mutatja a nemrég vásárolt önjáró Robi kapa­gépet. Nézzük, hogy mi kerül er­ről az udvarról, s a folyta­tásaként kígyózó kertből a fogyasztók asztalára, öt ko­ca áll egymás mellett, az egyik kis híján két méter hosszú. Tizenegy, vágásra érett süldő röfögése és 33 kismalac sikítása jelzi, hogy a gazda a karámhoz érke­zett. Hamarosan vagy száz naposcsibét hoznak, hogy még népesebb legyen a ba­romfiudvar. A házigazda megjegyzi: „temérdek enni­való kell ennyi jószágnak. Van, aki oda jár, ahol italt mérnek, én oda járok, ahol táp kapható. A múlt héten 26 mázsa tápot hoztam ha­za a stráfszekeremen.” A rozsdás vasakhoz érve a növényekre tereli a szót. Itt van három elbontott ré­gi vaságy, ezekből hamaro­san fóliasátor váza lesz. A hosszú kertben több más gyümölcsfa mellett 85 al­mafa sorakozik. Egyet sem vágott ki. Bizakodik, hogy majd ismét nagyobb lesz az alma becsülete. Ahogy ta- vaszodik, ébred a határ, még több dolga lesz. Sorol­ja, hogy a tsz-től kapott háztájiban erre az évre egy hold paradicsomra, 500 öl uborkára és 500 öl szamó­cára szerződött. A termés nagyobb része a nyíregyhá­zi és a porcsalmai konzerv­gyárba kerül. Ennyi mun­kához nélkülözhetetlen a se­gítség — jön is a család ... T örő Károly törekvő ember, ezért is ka­pott a tsz-től kiváló dolgozó kitüntetést. Kör­nyezetében szereti a ren­det. fiatal korától megszok­ta, meg is szerette a sok­féle paraszti munkát. A ka­puba kikísérve mondja, hogy tavasszal a ház előtt rózsákat, virágokat is gon­doz. Kérges, dolgos nagy ke­ze néha majd a virághoz szelídül. Nábrádi Lajos nőség a gondunk, ezen kell javítani. Elég sok baj volt tavaly az állattenyésztés ve­zetésével. Emlékeztek? Még­is szép eredményt értünk el. Mert rendet teremtett a tsz- vezetés. Most az új vezetés­sel még többre leszünk képe­sek. Figyel a párttagság. Az el­nök Ujj Imrének ad szót. — Meghallgattam az idei munkaprogramot. Helyeslem, ••lfogadom. Van aggályom a hízómarha árbevételi tervé­vel kapcsolatban. Nézzétek meg alaposabban, teljesíthe­tő-e, s hogyan?! Záporozó kérdések Egy óra óta záporoznak f kérdések, gondolatok, érvek, ellenérvek. így alakul vitá­ban az éves munkaprogram. S bár a kora hajnali álmos­ság és fáradtság még ott búj- kál az emberek szemében, meghányják-vetik. mit tehet­nek a milliókat jelentő terv megvalósításáért. Korán kel­tek, megetették, megitatták, ellátták a jószágot, s jöttek ide, a- fűtött terembe. Délelőtt tíz órakor kezdő­dött a párttaggyűlés. Itt a tehenészetben ez szokás. Évek óta ez a rend. Majd darab szarvasmarhát biztosit. Távlati közös céljuk egy 3 ezres létszámú hízómarhate­lep megépítése, amit az idén kezdenek. E&ősorÉían azon múlik ez is, hogyan húz, hogyan moz­gósít a párttagság. Számol­nak, latolgatnak, gondolkod­nak. Van miről. Értik ők, mit jelent az idén 36(!) szá­zalékkal növelni a tejterme­lési átlagot. Ez tehenenként ezer(!) literrel több, mint ta­valy volt. a, növénytermesztés? Mert nélkülük nem megy. Hallgatás. — Ez ügyben a két vezér­kar üljön le, beszélje meg. ‘Utána közösen a növényter­mesztőkkel tartsunk taggyű­lést. Csak így lehet garancia a terv — javasolja Sz. Tóth Imre nyugdíjas, de most is aktív állattenyésztési brigád- vezető. Helyeslik, elfogadják, meg­' szavazzák.. Farkas Kálmán Tavaly 810 tonna vitális glutint értékesítettek exportra a Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri üzeméből. Erre az évre több mint 300 tonnával kaptak nagyobb megrendelést, mert megnövekedett a világpiaci kereslet. Az üzemből ed­dig 200 tonna fehérjét exportáltak tőkés országokba. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents