Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-06 / 55. szám
1984. március 6. Kelet-Magyarország 3---------- JEGYZET----------------------I# 11 /■ I ■ ■ r m \ * Közéleti utravalo A fiatal diplomások, pályakezdőként már rendszerint első munkahelyükön találkoznak azzal a szereppel is, amelyre az egyetemen, főiskolán nem készülhettek föl, vagy nem eléggé: részvétel a közéletben. Egy szűkebb közösség, például egy munkahely, vagy egy falu lakossága elvárja a frissen végzett tanártól, orvostól, agronómustól, hogy ne csak a munkáját végezze el napi X. órában, hanem törődjön környezete ügy es-bajos dolgaival is, kapcsolódjon be a falu már működő csoportjainak életébe, vállaljon közéleti tevékenységet. Az értelmiségiektől mindig is várt valami pluszt a környezet, s ez főképp a kis falvakban figyelhető meg. Itt hamar híre megy, ha a fiatal orvos egészség- ügyi felvilágosító előadásokat tart, netán szervez, ha az agrármérnök ösz- szegyűjti a kistermelőket és rendszeresen tájékoztatja őket az újabb és újabb növényvédő szerek alkalmazásáról, vagy ha az új tanárnő végre hozzálát a régen sikeres, de közben megszűnt tánccsoport, pávakor felélesztéséhez. Szerencsés eset, ha a várakozás és a friss diplomások belülről fakadó igénye egybeesik, ha nem érzik a pályakezdő értelmiségiek nyűgnek a falu kívánságát. Á beilleszkedés sikere, gyorsasága ugyanis gyakran attól függ, hogy a „bekerült” fiatal mennyire tudja elfogadni a már meglévő szokásokat, mennyire tud azokhoz alkalmazkodni. Gyakran hallott indok a munkahelyet változtató friss diplomásoknál, hogy ők „világmegváltó’’ akarattal kezdtek dolgozni, de fold's _____________-______________ hözragadt környezetük megakadályozta a szárnyalást. Az tapasztalható, hogy gyorsabban alakul ki a kötődés, ha a fiatal is keresi az utat környezetéhez. Mindezt próbálja segíteni az egyetemek, főiskolák KISZ-bizottságainak kezdeményezése a népművelési speciál-kollégiumok indításával. Több éve vezették be azt a gyakorlatot, hogy a leendő orvosok, mérnökök, tanárok stb. is megismerkedhetnek a közművelődés módszertanával. Jóval kevesebbet tanulnak persze a népművelés szakos hallgatóknál, hiszen nekik nem fő szakuk ez a tantárgy, csupán egy-egy fél évet választhatnak, kiki kedve szerint. Ez a fakultatív képzés téli népművelési gyakorlattal zárul, melynek célja, hogy lehetőleg leendő munka- és lakhelyükön töltsenek el egykét hetet, s ismerkedjenek meg azokkal a körülményekkel, melyek majdani értelmiségivé válásukat formálják. M egyénkben az elmúlt napokban fejeződött be négy felsőfokú intézmény, a debreceni orvostudományi, az agrártudományi és a Kossuth tudományegyetem, valamint a nyíregyházi tanárképző főiskola hallgatóinak téli népművelési gyakorlata. Kisvárda, Mátészalka. Vá- sárosnamény, Tiszaszalka és Tarpa művelődési házaiban készültek, tanulmányozták egy-egy település kulturális szokásait, s tettek szert olyan új ismeretekre, melyeket munkába állva jól hasznosítanak majd. Remélhetőleg a kezdéshez elég lesz az útravaló... Baraksó Erzsébet Ácélcsápok Űj, látványos módszerrel épül a nyíregyházi Szabadság téren a szak- szervezetek székháza. A Nyírterv mérnökei tervezték, a kivitelező a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. Képünkön: „ácélcsápok" között dolgozik az építőmunkás — a függesztett tetőszerkezeten. (Gaál Béla felvétele) VITA A MILLIÓK KÖRÜL TISZADOBOH • Megszavazták a „merész húzást" Taggyűlés két műszak között Vitatkoznak a dobi tehenészek, gondozók, borjúnevelők. A vékony Koleszár György szenvedélytől fűtött hangon szól: — Kevés a súlygyarapodás a hízómarháknál, mert hol ilyen, hol olyan silótakarmányt hoznak a Dózsa-telep- re. Néha még penészeset is! Csak úgy fúj tőle a jószág! No és a mérleg. Legalább két éve rossz. Pedig erről a telepről szállítják ki az ösz- szes hízómarhát. És nem mindegy, kinek mutat 10 dekával kevesebbet, vagy többet. Ideje lenne kicserélni. Azonnal intézkednek Morgás, zúgolódás. Biztatják, mondja csak, színigazat beszél. Veszi a lapot a taggyűlés. Kolozsi Benjámin az alapszervezet titkára, a hízómarhatelep vezetője fejét ingatja. Igazat ad Koleszár- nak. Kelemen Lajos az energikus új íőágazat-vezető Ígéri, azonnal megvizsgáltatja mindkettőt és intézkedik, hogy új mérleg kerüljön a Dózsa-telepre. Nekibátorodnak a tehenészek. gondozók. A tekintélyes Porkoláb Imre beszél: — Tudja mindenki, hogy a száján keresztül szép a jószág igazán. Csakhogy a növénytermesztés és az állat- tenyésztés között nincs kellő összhang. Elkelne egy jó karmester. aki dirigálná, összehangolná a kettőt, mert az értetlenségnek a jószág is, a közösség is kárát vallja! Névrokona. Porkoláb Antal optimista hangot üt meg: — Elvtársak! Én úgy vélem. hogy bár a 84-es terv erős. feszítő, de ha a tartalékokat is bedobjuk, s tisztességgel helytáll mindenki, teljesíthetjük. Van elegendő takarmányunk! Csak a miutána harapnak valamit, s kezdődik a délutáni műszak estig. Háromtucatnyi tehenész, gondozó, párttag vitatja a közrebocsátott éves munkaprogramot. Alaposan „megrágnak” mindent. Nem hiába hírlik, hogy Ti- szadobon nagy a tekintélye az állattenyésztőknek. Tavaly is közel 4 milliós nyereséget produkáltak. Elismerték a zárszámadáson is. Okos, nyílt, rövid és a lényegre tapintó a beszámoló. Nevén nevezi a gondokat, teendőket. Csak érzékeltetésként, milyen jelentős ez az ágazat. A tehenek létszáma 450. Mellettük 400 szarvas- marhát hizlalnak. Gazdasági társulást alakítottak a Szabolcs megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal. A tsz adja a szakembereket, a takarmányt, gazdasági épületeket. A vállalat évente 300 — Merész húzás — hallom á sorok közül. Egy szégyenfoltot említ a beszámoló: magas volt a borjúelhullás tavaly. f> fi »!* O* |y| S fi t! ■ i * Két vezérkar, közösen — Az idén 5 százalék alá kell szorítani. Húsz deka(!). abraktakarmányt adunk egy liter tej előállításához. Szoros norma, de, teljesíthető. (Morgás.) Gondot fordítunk az elletésre, a tenyésztői munkára, a szakképzésre, a borjak felnevelésére, a minőségi takarmányok beszerzésére. Elfogadják, megszavazzák. Optimista a párttagság, de valaki aggályoskodik: — Vajon mit nyújt ehhez S zinte egymaga képes lenne ellátni egy kisebb lakótelepet hússal, zöldséggel és gyümölcscsel. Még modernnek számító falusi tömblakásának homlokzatán a tábla: „Tiszta udvar, rendes ház.” Pedig ezen az udvaron se szeri, se száma az aprójószágnak. A hátsó udvaron lévő ólakban gömbölyödő malacok egy nyájat is kitennének. A Jármiban lakó Törő Károly házába, udvarára azonban nem azért érkeztünk, hogy leltárt készítsünk. Inkább azért, hogy bemutassuk ennek az alig 40 éves férfinak hétköznapjait. Ügy ismerik a környéken, hogy ő igazán korán kel és késő estig dolgozik. Foglalkozására nézve sertésgondozó és felcser a helyi tsz-ben. Hajnalokon kis Siinson-motorjával megy ki a telepre. Ott teli zsákokkal birkózik, vizet ereszt, malacot emel az ölébe. Van hozzá ereje. Zömök, pirospozsgás* ember, télé ambícióval. • Kimegyünk a kapuba, ahonnan a szemközti szántóföldre mutat munkától keményedett ujjával. A mutatott helyen akácfa tüskök állnak garmadába rakva. Magyarázza, hogy háromszor melegszik meg náluk. Mert a „közút emberei” kivágtak egy akácfasort. gépekkel a tuskókat is kiszakították. Aztán rendezték a terepet, a pihent föld és a tuskó egy részét a falu szélére akarták szállítani. Álljon meg a menet! — mondta Törő. A szállítmányt az egyik háztájijába vitette. Ott szinte sziszifuszi munkával szétgörgette a tuskókat, leverte róluk a termő humuszt. Aztán a föld szélén csomóba rakta a kihúzott fogakhoz hasonló fatöveket. Mostanában felvágja őket, ekkor melegszik másodszor. Aztán a háza központi fűtésének kazánjában befűt velük, s melegszik harmadszor is. Törő a törekvő Téved, aki azt hiszi, hogy csak testi erejét használja a tüskök felaprításánál. Gépesített a gazdasága. Egy kisebb helyiségben fűrészgép áll, sok-sok kisgép és szerszám „társaságában”. Mintagazdaság lehetne ez. Nem hiányzik itt a japán permetezőgép, mutatja a nemrég vásárolt önjáró Robi kapagépet. Nézzük, hogy mi kerül erről az udvarról, s a folytatásaként kígyózó kertből a fogyasztók asztalára, öt koca áll egymás mellett, az egyik kis híján két méter hosszú. Tizenegy, vágásra érett süldő röfögése és 33 kismalac sikítása jelzi, hogy a gazda a karámhoz érkezett. Hamarosan vagy száz naposcsibét hoznak, hogy még népesebb legyen a baromfiudvar. A házigazda megjegyzi: „temérdek ennivaló kell ennyi jószágnak. Van, aki oda jár, ahol italt mérnek, én oda járok, ahol táp kapható. A múlt héten 26 mázsa tápot hoztam haza a stráfszekeremen.” A rozsdás vasakhoz érve a növényekre tereli a szót. Itt van három elbontott régi vaságy, ezekből hamarosan fóliasátor váza lesz. A hosszú kertben több más gyümölcsfa mellett 85 almafa sorakozik. Egyet sem vágott ki. Bizakodik, hogy majd ismét nagyobb lesz az alma becsülete. Ahogy ta- vaszodik, ébred a határ, még több dolga lesz. Sorolja, hogy a tsz-től kapott háztájiban erre az évre egy hold paradicsomra, 500 öl uborkára és 500 öl szamócára szerződött. A termés nagyobb része a nyíregyházi és a porcsalmai konzervgyárba kerül. Ennyi munkához nélkülözhetetlen a segítség — jön is a család ... T örő Károly törekvő ember, ezért is kapott a tsz-től kiváló dolgozó kitüntetést. Környezetében szereti a rendet. fiatal korától megszokta, meg is szerette a sokféle paraszti munkát. A kapuba kikísérve mondja, hogy tavasszal a ház előtt rózsákat, virágokat is gondoz. Kérges, dolgos nagy keze néha majd a virághoz szelídül. Nábrádi Lajos nőség a gondunk, ezen kell javítani. Elég sok baj volt tavaly az állattenyésztés vezetésével. Emlékeztek? Mégis szép eredményt értünk el. Mert rendet teremtett a tsz- vezetés. Most az új vezetéssel még többre leszünk képesek. Figyel a párttagság. Az elnök Ujj Imrének ad szót. — Meghallgattam az idei munkaprogramot. Helyeslem, ••lfogadom. Van aggályom a hízómarha árbevételi tervével kapcsolatban. Nézzétek meg alaposabban, teljesíthető-e, s hogyan?! Záporozó kérdések Egy óra óta záporoznak f kérdések, gondolatok, érvek, ellenérvek. így alakul vitában az éves munkaprogram. S bár a kora hajnali álmosság és fáradtság még ott búj- kál az emberek szemében, meghányják-vetik. mit tehetnek a milliókat jelentő terv megvalósításáért. Korán keltek, megetették, megitatták, ellátták a jószágot, s jöttek ide, a- fűtött terembe. Délelőtt tíz órakor kezdődött a párttaggyűlés. Itt a tehenészetben ez szokás. Évek óta ez a rend. Majd darab szarvasmarhát biztosit. Távlati közös céljuk egy 3 ezres létszámú hízómarhatelep megépítése, amit az idén kezdenek. E&ősorÉían azon múlik ez is, hogyan húz, hogyan mozgósít a párttagság. Számolnak, latolgatnak, gondolkodnak. Van miről. Értik ők, mit jelent az idén 36(!) százalékkal növelni a tejtermelési átlagot. Ez tehenenként ezer(!) literrel több, mint tavaly volt. a, növénytermesztés? Mert nélkülük nem megy. Hallgatás. — Ez ügyben a két vezérkar üljön le, beszélje meg. ‘Utána közösen a növénytermesztőkkel tartsunk taggyűlést. Csak így lehet garancia a terv — javasolja Sz. Tóth Imre nyugdíjas, de most is aktív állattenyésztési brigád- vezető. Helyeslik, elfogadják, meg' szavazzák.. Farkas Kálmán Tavaly 810 tonna vitális glutint értékesítettek exportra a Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri üzeméből. Erre az évre több mint 300 tonnával kaptak nagyobb megrendelést, mert megnövekedett a világpiaci kereslet. Az üzemből eddig 200 tonna fehérjét exportáltak tőkés országokba. (Elek Emil felvétele)
