Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-04 / 54. szám
MÁRCIUS Itt a nárcisz! — igaz, még csak a nyíregyházi kertészet üvegházából. (Elek Emil felv.) J inuár, február, itt a nyár...” — fénylő optimizmus kell még ahhoz, hogy elhiggyük a reménykedő szavakat. Márciusra fordult a naptár, de a tavasz közeledte még csak vágyainkban lappang. A szokásos közleményre, hogy influenzajárvány nincs, nyomban elővesszük zsebkendőnket. Az égboltra pillantva fázósan húzzuk össze a kabátot magunkon, esernyő lapul a táskában, minden percben nyitásra készen. A szeszélyes tél még itt lapul. (Furcsát fordult a világ: a „szeszélyest” eddig a tavaszra mondtuk ...) Sár van, és mégis hiányzik sok-sok nedvesség a földből, mocorog az élet a magvakban, megjelentek a gépek a szántóföldeken, vadludak húznak gyönyörűen a fátyolos fellegek alatt, szívet dobbant a barkaág. Március. Ha kimondjuk, mégiscsak a tavasz, a felszikrázó napfény, a fanyar füstillatú szellő jut eszünkbe, a hóvirág bumfordi fejecskéje, zöldre váltott földek fényei. Holnap hó esik? Nem lepődünk meg, legfeljebb morgolódunk — és titkon beleszagolunk a levegőbe, érezni reméljük, hogy valahol távol már készülődik az igazi Tavasz. Március van. Az öreg halász Négyszemközt és a Tisza a totómilliomossal Vezető | Nem Domus, ;i Beszélgetés ij készenlétben | de áruház Cinivei Havazás várható Szombaton reggel a nyíregyházi meteorológiai állomáson 2,8 Celsius-fo- kot mértek fagypont fölött, s ez a hőmérséklet alig változott délig — csak néhány tizeddel kúszott följebb a hőmérő higanyszála. Az előrejelzések szerint fölmelegedés nem várható, sőt, a szombati szemerkélő eső havazásra válthat az alacsonyabban fekvő helyeken is. Az országos meteorológiai jelzés alapján a várható időjárás ma estig: országszerte erősen felhős, borult, hideg — különösen nyugaton és délen —, gyakran csapadékos idő lesz. Egyre inkább havazás várható. A nyugati megyék után az ország középső részén is erősödik az északi szél. A Dunántúlon viharos széllökések is várhatók. A hőmérséklet az ország nagy részén végig 0, északon, északkeleten reggel —4 fok körül alakul. Hétfőn kezdődik Magyar nyelv hete A magyar nyelv hete az alkalom, amikor jeles tudósok, ismert nyelvművelők tartanak előadásokat és válaszolnak a hallgatók kérdéseire. Idén március 5—9 között a megyei könyvtár előadótermében fogadják az érdeklődőket, a programokat a TIT megyei szervezetének nyelvi szakosztálya és a könyvtár rendezi. Hétfőn Margócsy József, a TIT megyei szervezetének elnöke megnyitója után Balázs József egyetemi tanár elemzi az ifjúsági nyelvet — mint társadalmunk jövőjének „tükörképét”. Kedden Rácz Endre kandidátus, egyetemi tanár beszél a régi és a mai diáknyelvről. Az előadások mindennap délután négykor kezdődnek. ZÁRSZÁMADÁS NAGYECSEDEN Bővül az ipari tevékenység Mészáros Gábor elnök részletesen szólt arról, hogy nyereségtervüket négy, árbevételi tervüket pedig 40 millió forinttal teljesítették túl. Pedig a tavasz nem volt biztató, hiszen a lápi földeken belvíz nehezítette a munkát. Ennek ellenére búzából 41 mázsa, kukoricából 63 mázsa átlagtermést takarítottak be hektáronként. Kimagaslóan jól dolgoztak az állattenyésztők, tehenenként csaknem 5800 litert fejtek. Idén legalább olyan eredményeket kívánnak elérni, mint tavaly, több területen túl is szárnyalják azt. Az új szabályzók adta lehetőséget kihasználva 300 hektárral növelik a szemes termények vetésterületét. A növénytermesztési hozamok növelése Nemrég a nagyecsedi Rákóczi Tsz még a megye tartósan veszteséges mezőgazdasági nagyüzemei közé tartozott. Néhány éve viszont egyre szebb eredményeket érnek el. A csúcsra 1982-ben értek, amikor 20 milliós nyereséget produkáltak. Am — mint a szombat délelőtt megtartott zárszámadó közgyűlésen elhangzott — nem kell szégyenkezniük a múlt évi munka miatt sem, hiszen az ismert nehézségek ellenére több mint 12 millió forint nyereséget könyvelhettek el. Jubilálnak a kollégiumok Harminc éve hozták létre az első általános iskolai diákotthonokat és negyedszázados fennállásukat ünnepük az idén a középfokú intézmények kollégiumai. Ebből az alkalomból két eseményt tartottak tegnap Nyíregyházán, lé Az általános iskolai diákotthonok megalakulásának 30. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezésre került sor a Váci Mihály Diákotthonban. Eljöttek az újfehértói, a nyírszőlőst. a mándoki, a vajai, a kállósemjéni, a balkányi, a tyukodi és a házigazda Váci Mihály Diákotthon igazgatói, nevelői, diákjai. Az ünnepi díszbe öltözött teremben Váci Mihály, a költő és országgyűlési képviselő szenvedélyes szavait hallgatták. A tanyák népének elkötelezett szószólója a Parlamentben 1963. március 26-i beszédében kifejtette: a cselédek gyerekei kifulladtak, amíg a tanyákról aiz egyetem padjaiba kerülhettek. Az elsős nebuló 2800 kilométert gyalogolt, hogy megtanulja leírni a nevét. 22 ezer 400 kilométert tett meg a nyolc év alatt. Az Egyenlítő felét Annyi, mintha tőlünk San Frainciscóig gyalogolna... A jubileumon Leskovics József, a megyei tanács vb. művelődési osztályvezető-helyettese ünnepi megemlékezését így kezdte: — A szegény néprétegek gyermekeiből nagyhírű tudósok, költők lehették. Nemzeti műveltségünk becses értékei a kollégiumok, amelyek felzárkózást és életre szóló indíttatást adtak a tehetséges gyermekeknek. Ma, amikor az ország 108 diákotthonában közel 9 ezer kisdiák sajátítja el a tudományok alapjait, egyre nagy óbb a jelentősége ezeknek a közösségeknek. Ember- formáló, kollektív magatartásra ösztönző éveiket semmi mással nem pótolhatja a felnövekvő kollégista. Megyénkben 1959-ben hozták létre az első diákotthont (Jjfehértón, és még ma is működik az intézmény. Az ünnepi megemlékezést a volt diákok hozzászólásai egészítették ki. A megye 33 középiskolai, szakmunkásképző intézeti Első képünkön: a tanyai diákotthonok küldöttei. — Második képünkön: a megyei kollégiumi konferencia résztvevői. kollégiumának képviseletében — tanárok és diákok közösen — mintegy 150-en megyei kollégiumi konferencián emlékeztek meg a jubileumról és szóltak az időszerű nevelési tennivalókról. A megyei konferencia szombaton plenáris üléssel kezdődött a nyíregyházi Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumi klubjában, ahol Kuknyó János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője „A kollégiumokban folyó tevékenység alakulása az elmúlt évtizedekben, a nevelőmunka értékelése” címmel tartott előadást. A plenáris ülésen szó volt egyebek között a kollégiumi nevelőtanárok megbecsüléséről. Itt adták át a „Kiváló Munkáért” kitüntetést Sigér Imrénének, a nyíregyházi Benczúr Gyula Kollégium igazgatóhelyettesének és Schaff Kálmánnak, a mátészalkai Baross László Mező- gazdasági Szakközépiskola kollégiuma nevelőtanárának. Ezt követően három szekcióban folytatta munkáját a megyei konferencia. A felnőtt szekció a kollégiumi nevelőmunkát befolyásoló tényezőkről, a rendtartásról, a tanár—diák viszonyról, a két diákszekció a kollégiumi szabadidős tevékenységről, a hagyományrendszer kialakításáról és ápolásáról, a diákönkormányzat munkájáról, illetve a diákönkormányzat részvételéről a nevelőmunkában és a nevelőtanárok tevékenységének segítéséről tanácskozott. A megyében egyébként a középiskolákban és szakmunkásképzőkben tanuló fiatalok egynegyede — 5154 fiatal — él és tanul a bentlakásos intézményekben. A legtöbb kollégista, több mint kétezer, a megyeszékhelyen van. érdekében nagy gondot fordítanak a meliorizációra, új csatornák, műtárgyak építésére. A gyümölcstermesztés idei legnagyobb feladata a korábbi veszteség eltüntetése, amit a jobb betakarítással, az ésszerűbb növényvédelemmel akarnak elérni. Az állattenyésztésben a tejtermelés szintjének növelése, a felújítás alatt álló szakosított telep benépesítése a cél. Ipari tevékenységük is bővül az idén: a Medicor-részleg újabb üzemmel gyarapszik, s hamarosan megindulhat a termelés a cipőfelsőrész-készítő üzemben is, ahol további 50 asszony talál munkát. — Örülök annak, hogy a nagymúltú község szövetkezetének zárszámadó gyűlésén annyi keserves esztendő után ismét szép eredményekről adhattak számot — kezdte hozzászólását Tisza László, a. megyei tanács elnöke, aki azt követően részletesen szólt a megye mezőgazdaságának helyzetéről. Az aszály okozta károkat, a növény- és gyümölcstermesztés kieséseit jórészt sikerült pótolniuk az állattenyésztőknek és a kisegítő tevékenységnek, ám csökkent a nagyüzemek nyeresége és jó néhány szövetkezet csak az állam támogatásával állhat talpra. — A megye vezetése látja és nagyra értékeli az ecsedi Rákóczi erőfeszítéseit, melynek egyik fő célja az új munkahelyek teremtése — folytatta a megyei tanács elnöke. — Nagy szükség van erre ezen a tájon, hiszen Nagyecsedet méig mindig a fogyó települések között tartják számon. Ennek legfőbb oka a munkahely hiánya. Ezért is fontos: ez a gazdaság lehetőségeihez mérten sokat tesz azért, hogy helyben tartsa a lakosságot. A gazdaság ipari üzemeiben ma már 600- an találnak munkát, főleg lányok és asszonyok. Színházi premier Szombat este mutatták be nagy sikerrel a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban a Madame Louise szalonja című bohózatot. A darabot Gellér Péter vendégrendező vitte színre. Képünk: Hetey László, Simor Ottó és Vennes Emmy a szalonban. (Elek Emil felvétele) XLI. évfolyam. 54. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. március 4„ vasárnap j
