Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-31 / 77. szám
1984. március 31. ® AZ UTCA: I# ■■ ff I ff I r ■ , w fw Kozmuvelodesi tenyezo VAN EGY OLYAN TERÜLET, amelyről mint köz- művelődési tényezőről igen kevés szó esik, holott rendkívül nagy hatással van az emberekre. Ez a terület pedig nem más, mint az utca, a városkép, az embert körülvevő környezet. Ezt a tényezőt kár pedig figyelmen kívül hagyni, vagy akár kézlegyintéssel elintézni. Bármilyen nagy értékek is várják az embereket a múzeumokban, a képtárakban, a levéltárakban, a különböző kiállításokon, bármilyen érdekes ismeretszerzési lehetőségeket kínálnak a művelődési intézmények, jó időtöltést a szakkörök, ezekre a helyekre sokkal ritkábban megy be az ember, hogy megmártózzék a kultúrában, mint ahányszor az utcán, a házak között jár-kel, a jól-rosszul kiképzett tereken, parkokon átvág, a köztéri műalkotások mellett elmegy, a cégtáblákat, a fényreklámokat, a kirakatokat megnézi. Holott ezek is hatással vannak rá, felkeltik érdeklődését, formálják ízlését, megnyugvással töltik el, vagy idegesítik, új ismerettel gazdagítják, vagy korábbi ismereteinek ellent mondanak, felbosz- szantják, vagy megnyugtatják. Az utcai - plakáterdő nemcsak közli a nézővel, hogy mit játszanak a mozik, vagy hol lép fel legközelebb kedvenc zenekara, esetleg hol lehet leszállított áron ezt vagy azt vásárolni, hanem a falragasz mint vizuális látvány is hatással van a járókelőkre. Szépérzékét bánthatja, vagy kielégítheti egy- egy plakát. A betonházak kockatömbjeinek komor rendje lehangolhat. A virágos erkélyekben gazdag, jól elhelyezett lakótelep is derűt kelthet, felvidíthat. A szürke beton a sivársághoz szoktathat, a színes, ötletes elrendezésű lakótelep a szebbre nyithatja rá a szemet. A köztéri műalkotások, szobrok, térelemek, a különböző plasztikák, a falakon levő domborművek, reliefek, a morális képzőművészeti alkotások, a jól kiképzett szökőkutak és egyéb, az utcán járó embert körülvevő létesítmények mind-mind látásmódot alakító tényezők. Külön érdemes szólni a kirakatokról, amely lehet egyszerű szatócs-árubemutató és lehet iparművészeti remekmű. Szerencsére az utóbbi van egyre inkább többségben, s noha tudható, hogy a még oly igényes kirakatrendezőnek is milyen harcot kell megvívnia a mind több áruféleséget a kirakatba zsúfol- tatni kívánó boltvezetővel, mégis igen gyakori az olyan művészi igényességgel és ízléssel rendezett kirakat, amelyben a kereskedelmi cél jól ötvöződik a kirakatrendező művészi törekvéseivel. Ezeknek közművelődési szerepe és hatása vitathatatlan, csakúgy, mint a városképet igen jelentősen befolyásoló esti fényreklámoké és egyéb utcai látványosságoké. Lehetne még hosszan sorolni milyen hatással lehet az emberre a szépen ápolt park, vagy a napraforgóhéjjal vastagon teleköpködött járda. A koszos, bűzös kukaedények sora a járda mellett: az utcát autómosó helynek használó autótulajdonos által ki- löttyintett vegyszeres tócsa, vagy egy tiszta, kellemes ül- dögélést kínáló pad a park szélén: az illemhellyé degradált kanubenyíló, utcasarok, vagy a frissen felsöpört, tisztán tartott bejárat. És így tovább. Mindezek hangulatot befolyásoló megnyilvánulások, mindezek közművelődési tényezők is. MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEINK, művészeti alkotó- közösségeink munkájának fokozott figyelembevétele, javítása továbbra is közművelődési munkánk előterében áll, de ami ez intézmények falain kívül az otthonokba sugárzott tömegkommunikációs adásokon kívül éri a járókelő embert, ugyancsak nem elhanyagolható közművelődési tényező. Ezért kell közművelődési munkánk, eredményeink számbavételekor az utca, a városkép hatását is figyelembe venni. S nem utolsósorban e hatáslehetőség javítását fáradozni. B. M. Megállásra késztet Tóth József nívódíjas plakátja. Bárcsak ilyen jó falragaszok lennének! Ősi gyökerek Noori Ál-Rawi iraki festőművész kiállításáról Irak művészeti követeként mutatkozott be február 28-án Noori Al-Rawi festőművész a debreceni Déri Múzeum kupolacsarnokában. A Tigris és Eufrátesz vidékéről, évezredes civilizációk bölcsőjéből érkezett Debrecenbe. Álomvilágot s nosztalgiát idéző képei, a szülőföld vonzása, gyermekkori emlékek látomásai tükröződnek a múltat s jelent egybeötvöző alkotásaiból. Noori Al-Rawi 1925-ben született a Felső- Eufrátesz közelében fekvő Rawa nevű városkában. E kicsiny település zárt világában nőtt fel, de az ősi szokások, a táj költészete, a gyermekkori emlékek ereje aickor is élt benne, amikor a bagdadi Képzőművészeti Főiskolán, majd a Képzőművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait. Később — 1956- ban — vállalta az Iraki Képzőművészeti Társaság megszervezését. Ekkor már mögötte voltak nemcsak Európa, Brazília, Közel-Kelet s India nagy városaiban rendezett kiállításai, hanem jelentős társadalmi és irodalmi munkásság is. Mindezek elismeréseképpen őt bízták meg az Iraki Kultúra és Művészetek Palotájának vezetésével. Itt többször nyílt alkalma arra, hogy magyar vonatkozású kiállításokat s előadói esteket is szervezzen — bár ekkor még alig ismerte hazánkat. Noori Al-Rawi márciusban gazdag művészeti anyaggal, termeket betöltő festményekkel és grafikákkal s az iraki képzőművészet és zene dia- és magnóanyagával érkezett Debrecenbe, hogy Magyarországon először bemutathassa sajátos, Chagallal is rokonítható, olykor álomképekre emlékeztető, elmosódott tónusokkal kivitelezett ecsetjárását és grafikáit. Bár legtöbb művéről hiányzik az emberi figura, de a kaligrafikus, vizionárius képzetek mögött mindvégig érezzük az ember jelenlétet. Az álmok és a csend szordinós világában, a tovaszállt remények, illatok érzelmi galaxisában gyakran fel-felbukkan a mindig benne munkálkodó eufráteszi szülőfalu emlékezete, a vízimalmok, a sok évszázados építmények, népdalok szürrealista elemekkel összefonódott látomásai. Már az olajképek lefojtott dinamikát sejtető képcímei is jelzik a romantika szüntelen jelenlétét. (A csend szárnyai, Az álom, Tovaszállt illat, A remény madara, Isten veled Rawa (I—IV.), Halott falu, A szerelem oázisa stb.) A Déri Múzeum tárlatán nyolc illusztrációt is bemutat Abdul Wahab Al-Bayati verseihez, amelyekből szemléletes képet kapunk Al-Rawi oeuvréjének széles skálájáról s a Tigris és Eufrátesz folyamok övezte ősi föld mai életéről is. Dr. Tóth Ervin N. Al-Rawi: A csend árnyai Riportfotók a nagyvilágból Nagy érdeklődés kísérte a kiállítást Egy mohamedán az nppsalai katedrálisban című kép Izraeli őrjárat című fotó A sebész, Bánkuti András munkája A Word Press Photo ’83 Budapesten. A világ legjobb sajtófotósainak munkáiból rendeztek kiállítást a budapesti tavaszi fesztivál alkalmából. A megrázó, olykor drámai képek sorában a magyar fotósok lírai képekkel, békét árasztó alkotásokkal szerepelnek. Korszerűen — elkötelezetten A korszerű formákkal, kifejezési eszközökkel párosult elkötelezett alkotóművészete századunk kiemelkedő szobrászai közé emeli a 75 esztendeje született Farkas Aladárt. Kilencgyermekes munkáscsaládban, Újpesten látta meg a napvilágot 1909. március 27-én, s csaknem két és fél esztendeje már, hogy 1981 decembere óta nincs többé közöttünk. Halála után is azonban gazdag életűt művei éltetik tovább Olyan emberé, aki egész munkásságát annak szentelte, hogy a művészet nyelvén beszélje el kora valóságát és foglaljon állást a fölismert igazságok mellett. Képünk: Gall Kakas (1968). KU HÉTVÉGI MELLÉKLET
