Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-31 / 77. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. március 31. Felújítják e patinás Iskolát Elaggott gerendák a díszteremben Kezdjük azzal: nem igaz, hogy összefog dőlni a Nyír­egyházi 4. számú Általános Is­kola épülete. Köztudott ugyan, hogy a cáfolatok sok­szor nagyobb riadalmat kel­tenek, mint a tények, de ez­úttal nincs ok aggodalomra. A patinás iskolaépület (az 1890-es években épült) való­ban elaggott kissé, de máris készülnek a tervek a rekonst­rukcióra. Ami a szárnyrakelt híreket illeti: annyi igaz, hogy hat osztályt kiköltöztettek az épületből, mert néhány he­lyen a födém gerendázatát vizsgálva „végelgyengülést” fedeztek föl a szakemberek. A díszterem mennyezete már jó ideje szemmel látha­tóan hajlott, s most — ki­bontva a gerendákat — igen rossz állapotban találták a födémet. A bejárati részt pe­dig alá kellett dúcolni, mert ott is gyenge a mennyezet. Senki sem örül természete­sen a dolognak, hiszen már éppen kezdett jó mederbe ke­rülni a sok-sok általános is­kolás sorsa Nyíregyházán az­zal, hogy megoldódott egy nagy gond: végre elkészült a 2. számú iskola új épülete. Most pedig itt az újabb prob­léma ... Az előzetes becslések sze­rint húszmillió forintnál több pénz kell ahhoz, hogy rend- betegyék a négyes iskolát — folynak a tárgyalások arról, hogy miképp lehet előterem­teni ezt a komoly összeget. A rekonstrukció terveit már megrendelték a Nyírtervnél, és ha minden jól megy, ha­marosan elkezdődhet a mun­ka. Az elképzelések szerint leg­alább egy teljes tanévre van szükség ehhez — tehát 1985 őszénél előbb nem végezhet­nek vele. De szóljunk a gyerekekről is, akiket át kellett helyezni, hiszen az ő érdekükben tör­ténik mindez. A harmadikos­negyedikes gyerekeket ideig­lenesen a Széchenyi utca vé­gén található régi épületbe „telepítették” — e tanév vé­géig oda járnak. (Tanítás után a napköziseket iskola­busz szállítja az „anyaiskolá­ba”, ahol a napközi van.) Hogy hol fognak tanulni ősztől, arra most dolgozzák ki a terveket — föltehetőleg több helyre osztják szét a hat osztályt. Mindenesetre, aho­gyan a városi tanácson mondták: nem maradnak fe­dél nélkül... (tgy) Szabadulni a fölös kilóktól a tavaszi fáradtság A recept: mozgás, zöldségféle, friss levegő Sok szó esik ilyenkor a ta­vaszi fáradtságról. Valójá­ban csak az időjárás-jelenté­sek hangzanak olykor vidí- tóan: kétségtelen, a termé­szet megújul, de a csontja­ink mintha ólomból lenné­nek. Mi a magyarázata ennek a bénító állapotnak? Az orvos a következőket mondja: azért vagyunk álmosak, fá­radtak, mert még alig ébredtünk fel. Ébredezünk a téli álomból! Tavasszal nem­csak a növényvilágban, de az ember testében is meg1- szaporodnak a nedvek. Ilyen­kor a mellékvese, a pajzsmi­rigy és a nemi mirigyek fel­fokozott hormontermelő te­vékenységet fejtenek ki, ami mind nagy mennyiségű bio­lógiai energiát emészt fel. Szakorvosok véleménye: fáradtságunk fő oka nem is annyira a vitaminhiány, in­kább a salakanyag-felesleg. Ugyanis téli táplálkozásunk­ra az egyhangúság mellett olykor a túl nagy adagok is jellemzőek. Ennek következ­ménye a nátrium- és sólera­kódás, ami megterheli a szervezetet. A fölöslegtől azonban meg lehet szabadul­ni a rendszeresen beiktatott koplalónapokkal, illetve a gyümölcs- vagy főzelék­kúrákkal. És még az sem minden, ha az asztalról nem hiányzik a nem agyonfőzött! (inkább nyers) zöldségféle, sárgarépa, zeller, torma, re­tek, káposzta stb. Illenék a józan észre hall­gatni és felállni végre a tv- készülék elől, s véget vetni saját egészségünk megóvása érdekében az otthoni ücsör- géseinknek! Egészségünkre szolgálna, ha mindennap leg­alább egy órácskát sétálnánk a szabad levegőn, távol a város zajától. Még rossz idő­ben is! Bámulnánk, nézelőd­nénk, egyszóval egy órácská­ra környezetet változtatnánk. A sétát helyettesíti a kerék­pározás, a futás, a kocogás is. Egy a lényeg: környezet- változás, mozgás, szabad le­vegő. Így nem uralkodik el rajtunk a tavaszi fáradtság. (f. k.) NYITÁSRA KÉSZÜLNEK. Április elsején nyitja kapuit a Sóstói Múzeumfalu, amely £bben az esztendőben újabb látnivalóval bővül: a tarpai portán felépülnek a gazdasági épületek is. Ennek munkálatait már megkezdték a szak­emberek. Képünkön Lakatos Sándor és Márton Csaba a szilvaaszaló és sütőház ajtaját állítja be. (Császár Csaba felvétele) Darált hús H „foghíj“ csillagászati.. Talán harminc év alatt nem változtak annyit a la­kásépítéssel és lakásgazdál­kodással kapcsolatos feltéte­lek, mint az elmúlt három esztendőben. Amikor kide­rült, hogy nincs elegendő pénz állami lakások építé­sére, megemelték a lakás­használatbavételi díjat. Emel­kedtek — 1988-ig emelkedni is fognak — a lakbérek, így aztán szinte természetes kö­vetkezmény volt, hogy sokan úgy gondolták: ha már sok pénzt kell fizetni egy laká­sért, akkor legyen inkább saját. Tulajdonképpen ezt a fo­lyamatot kívánták ösztönöz­ni azzal is, hogy háromszo­ros pénzt kap az, aki le­mond tanácsi lakásáról, so­ron kívül juthat OTP-la- káshoz, sőt néhány helyen a megyében még a telket is olcsóbban adják a tanácsok, hogy mind kevesebben le­gyenek, akik állami lakásra várnak. NYÍREGYHÁZA, SZAMUELY-LAKÖTELEP. — A Ma­karenko utcai tízszintes lakóházak. (Jávor László felvétele) A rendelkezések el is ér­ték céljukat: Nyíregyházán például a korábbi nyolc­ezerről a múlt év közepére négyezer alá csökkent a la­kást igénylők száma, s bár most 4131 lakásigénylőt tar­tanak nyilván, tanácsi bér­lakásra csak 1100-an vár­nak. Mit szeretnének a többi­ek? OTP-lakást és magán­házat. Ez utóbbiak azonban delkezésre álló telkek szá­ma, ugyanez a helyzet a Ságvári-lakótelepen és a Csa­ló közben is. Az igények és lehetőségek közötti eltérés feladatokat ad ia tanácsnak, mert ha jobb összhangot akarnak terem­teni a kereslet és kínálat kö­zött, akkor változtatni kell a telekárakon. Többet kérni ott, ahol nagy a sorban állás, s olcsóbban adni ott, ahol kisebb a tolongás. A VI. ötéves terv első há­rom évének adataiból úgy látszik, hogy Nyíregyházán 1985-ig teljesíteni lehet az ötéves lakásépítési tervet, de csak úgy, ha amennyivel ke­vesebb állami lakás épül, annyival több lehetőséget te­remtenek családi házra vá­gyóknak. ha nem is sokat egyszerűsö­dött a lakásépítkezéssel kap­csolatos ügyintézés, a közel­múltban létrehozott magán­építési tájékoztató szervezet sok segítséget ad az építke­zőknek. Ha elegendő építő­anyag is lesz, joggal biza­kodhatunk, hogy nem csök­ken a jövőben sem az épí­tési kedv. Ü gy döntöttem, hogy donkihóte leszek. Nem malmok, hanem hús­darálók ellen indulok harcba! Bementem a hús­boltba, mert azt mondta az asszony, hogy fasírtot csi­nálunk. Ehhez pedig hús kell: darált hús. Sorban állás köz­ben figyeltem, ahogy a hen­tes sorra vagdalja le széles mosolyok közepette a vásárló számára elővett húsról a caf- rangokat, mócsingos darabo­kat. Szépen félreteszi, majd pár perc múlva áttelepiti a hús­daráló tölcsérébe. Ahogy sor­ra kerültem, rámutattam a sertéscombra, kértem egy ki­lót. Amikor lemérte, a dará­lóra mutattam: legyen szí­ves megdarálni. Az a szegény ember olyan színű lett, mint a hús. „Hát miért nem mond­ta, hogy darált húst kér?” Most mondom — feleltem —, és nekem ez a hús kell. Da­rálva ... Nem is folytatom. Már a kést nézegettem félve, mi­kor fogja rám. Végül is meg­darálta a húst. Ha a pillantá­sok ölni tudnának, akkor most nem írnám e sorokat... Hát ezért leszek én donki­hóte. Bízom abban, hogy a hentesek is tudnak olvasni. A rendeletek ugyanis egyértel­műen leírják, hogy a daráló arra való, hogy szolgáltatás­képpen (!) megdarálják ben­ne a vevő által vett húst. Olyan, hogy „darált hús” — NINCS. A következő a stratégiám. Bemegyek sorra a boltokba, és húst kérek. Aztán megda- ráltatom. Ha ellenvetés lesz, kérem a vásárlók könyvét. Mindig. Mindenhol. Én leszek a húsboltok réme. Akkor is, ha mindennap fasírtot kell ennünk otthon. Hátha egy­szer rajtam kívül az ellen­őrök Is megteszik ezt... (tarnavölgyi) A háztartás „ veszélyes üzem“ Nem jé létra a székpiramis nincsenek túlságosan könnyű helyzetben, mert meglehető­sen rossz az építőanyag-el­látás és ha összességében van is annyi telek, ahányan építkezni akarnak, a gond, hogy a telek nem ott van, ahol az építkezők szeretnék. És még nem értünk a gon­dok végére, mert sok lakás nem épült meg kivitelezői kapacitás hiánya miatt. Nyíregyházán a városi ta­nács és az OTP 1979-ben és 80-ban 285 építési telket alakított ki. 1981 és 1983 között újabb 402 telket adtak tar­tós használatba, ennek kö­szönhető, hogy az elmúlt három évben 663 családi ház épült, s 1985 végéig újabb 585 telek vár majd gazdára. A legtöbb lehetőség Borbá­nyán és Oroson kínálkozik. Ebben az évben alakítot­tak és alakítanak ki 137 tel­ket a Korányi Frigyes ut­cán, s hamar telekhez jut­hatnak, akik Sóstóhegyen, vagy Nyírteleken szeretné­nek építkezni. Oroson több az igénylő, mint a még ren­A lakásszövetkezet az idén és a jövő évben 280 lakást épít, az OTP a Ságvári-tele- pen és a Legyező utcában 84 lakás felépítésére vállalko­zott, ezenkívül természete­sen felépítik az Örökösföl­dön, a Vasvári Pál utcán és a Kiskörúton vállalt 814 la­kást is, ám — mivel a lakó­telepek házainak magas épí­tési költségei sokak számá­ra nagy terheket jelentenek — előfordulhat, hogy itt is csökken majd az igénylők száma, mint az egyedi tár- sasház-építéseknél, mivel többségükben a város köz­pontjában lévő foghíjak be­építése csillagászati összege­ket emésztene fel. Ha néhány éve sokan vo­nakodtak is még a város központja helyett a perem­területekre költözni, mára sokat változott a helyzet. A legtöbb helyen elkészült a vízműhálózat, sok helyen ott van már a vezetékes gáz, s Szomorú statisztikával zár­ta a múlt évet az Állami Biztosító megyei igazgatósá­ga. A lakossági baleseti ká­rok száma tavaly megközelí­tette a 13 ezret, s ez jóval több, mint 1982-ben volt. A károsultaknak kifizetett biztosítási összeg meghaladta a 35 millió forintot. Ugrásszerűen megnőtt az úgynevezett háztartási bal­esetek aránya, melyek sé­rültjei töbnbyire nők. A ba­jok forrása rendszerint a fi­gyelmetlenség, a háztartási gépek nem rendeltetésszerű használata. Gyakori, hogy törölgetés, ablaktisztítás köz­ben leesnek a létra gyanánt használt, egymásra rakott székekről, belenyúlnak a még forgó centrifugába, vagy pél­dául áramütést szenvednek. Mindez összefügg a lakások gépesítésével, ami arra fi­gyelmeztet: a háztartás ve­szélyes üzem! Sajnos sok volt tavaly a tanulói baleset is: több, mint 2200-at jelentettek be a biz­tosítóhoz. A tanulói biztosí­tás egyik legelterjedtebb biz­tosítási forma Szabolcs-Szat- márban, hiszen óvodás kor­tól a főiskolásokig a tanulók több, mint 91 százaléka ren­delkezik ilyen kötvénnyel. Ez annak köszönhető, hogy va­lamennyi oktatási intézmé­nyünkben dolgozik biztosí­tási felelős, a biztosítási ösz- szegek pedig alacsonyak. „Bűnös” a kerékpár, hi­szen a legtöbb tanulói sérü­lés biciklizés közben törté­nik. Az iskolai balesetek kö­zött gyakori, hogy a gyere­kek a testnevelési órán el­esnek, lezuhannak valame­lyik tornaszerről, vagy akar- va-akaratlanul fellökik egy­mást. Főleg a csonttörés, a csontrepedés gyakori, mely után akkor is kifizetik a kártérítést, ha gyógyulása alatt iskolába jár a gyer­mek. Más jellegű baleseteknél — ha például leforrázza ke­zét az iskolás — akkor kap térítést, ha 8 napon túl ágy­hoz kötött beteg. A balese­tek miatt több, mint 1 millió 300 ezer forintot vettek föl tavaly a szabolcsi tanulók a biztosítótól. A lakossági baleseti bizto­sítások közül a kötelező utasbiztosítás az egyetlen, ahol csökkenés tapasztalha­tó. A múlt évben alig több, mint 2 és fél száz sérülés miatt fizetett e biztosítás alapján az ÁB — szemben az 1982. évi háromszázzal. Ebben az évben január 1- től — a választék bővítése érdekében — új szolgáltatás­sal: az egységes balesetbiz­tosítás bevezetésével lepte meg ügyfeleit az Állami Biz­tosító. Ezt főleg az egyéni balesetbiztosítás helyett ajánl­ják, mely nem túl népszerű hazánkban. Az új biztosítást 18 és 70 éves kor között meg­kötheti bárki, aki nem rok­kantnyugdíjas, illetve rok­kantsága nem éri el a 67 szá­Helyszíni tárgyalás Tlszalökön „Nagy legény volt Kis Jóska“ Nem a címben szereplő nép­dal, hanem diszkózene szólt a tiszalöki Egri borozóban 1984. ja­nuár 7-én este. 40—50 fiatal szó­rakozott békésen, amikor kilenc óra körül megjelent Kiss József 19 éves, foglalkozás nélküli ti­szalöki lakos, a vele egyidős, ugyancsak foglalkozás nélküli névrokonával, Kiss Tiborral. Italt követeltek, de a borozó vezetője — látván, hogy már va­lahol jócskán felöntöttek a ga­ratra — csupán üdítő itallal szolgálta ki őket. Ezt a „sértést” annyira zokon vették, hogy a po­harat nyomban földhöz vágták, majd valamin összeszólalkozva, parázs verekedésbe kezdtek egy­mással. A szó szoros értelmében kiverték egymást az utcára, a ve­zető pedig gyorsan bezárta a külső és belső ajtókat és a biz- tosítóláncot is felrakta. Több sem kellett a két erős legénynek, betörték a külső aj­tót, letépték a biztosítóláncot és a belső ajtó üvegét bezúzva is­mét a terembe rontottak. Kiss József az egyik asztalról letört egy kétméteres lécet, s azt csép- hadaró módjára forgatta maga körül. Kiss Tibor a biztosítőlánc- cal vitézkedett, amellyel eltalálta az egyik vendéget, aki nyolc na­pon belül gyógyuló sérülést szen­vedett. „Diadalútjukat” a Kossuth ut­cán folytatták, ahol minden in­dok nélkül nekiestek egy házas­párnak, s mindkettőjüknek könnyű testi sértést okoztak. Ezt követően bezúzták a mozi hirde­tőtábláját, a foglalkoztatóiskola egyik ablakát, a könyvtár be­járati ajtajait és két Kossuth ut­cai magánlakás ablakait. A község nyugalmát súlyosan megzavaró bűnügy helyszíni tár­gyalását március 26-án tartották meg. A Gucsáné dr. Fekete Mag­dolna vezette büntetőtanács mindkét vádlottat bűnösnek ta­lálta garázdaság bűntettében, könnyű testi sértés és rongálás vétségében és ezért 1—1 évi bör­tönbüntetésre, valamint a köz­ügyektől való 1—1 évi eltUtásra Ítélte Kiss Józsefet és Kiss Ti­bort. Az ítélet nem jogerős. zalékot. Az egységes balesetbiztosí­tás bárhol — itthon és kül­földön —, illetve bármikor — munkavégzéstől az autóveze­tésig — történő balesetekre érvényes. A befizetett díj arányában baleseti halálese­ti térítést, árvajáradékot, ma­radandó egészségkárosodási térítést, rokkantsági járadé­kot, betegállományi szolgál­tatást, ápolási térítést nyújt a biztosító ügyfeleinek, illetve azok családtagjainak. (h. zs.)

Next

/
Thumbnails
Contents