Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-29 / 75. szám
Eső után E sett az eső. Nem sok, nem elég, de jobb a semminél. Erről a „jaj, de nagyon várt” csapadékhullásról eszembe jutott egy beszélgetés. A nyugdíjas termelőszövetkezeti elnök arról tartott szűk körben „kiselőadást”, hogy egyesek nem gondolkodnak. Látta, szórják a műtrágyát és ez több, mint pocsékolás. A drága nitrogén a szárazságban úgy bomlik le, hogy a javarésze elillan a levegőbe. A pénzt szórják az égbe. Mondta a nyugdíjas elnök azt is: az agrometeorológia hét végére esőt jelzett, intette hát volt kollégáit, várják ki az esőt és akkor lássanak munkához. Gondjuk legyen a talaj lezárásra is, hiszen, ami van a földben, az a kevés nedvesség, ma drága kincs. A szaktanácsot ott, ahol elhangzott, tudom, megfogadták. Az is biztos, jó pár helyen gondolkodnak úgy, ahogyan azt a gyakorlati munkából már kivált egykori elnök teszi. Miért kell hát szólni, leírni azt, ami egy jó szakembernek kézenfekvő? Biztonságból, okulásért Igen, szólni kell, mert ha csak néhány gazdaságban cselekednek rosszul, avagy nem cselekednek, már akkor is nagy károk keletkezhetnek. A levegőbe illanó nitrogén, a talajból elpárolgó víz a leendő termést tonnákkal csökkent- heti. És ez nem magánügy, ez nemcsak egy gazdaság belső ügye. A tavasz most rendkívüli. A munkának is ehhez kell igazodnia. Ebben helye és nagy szerepe van a bölcs tanácsnak, az intő szónak, oda kell figyelni, meg kell hát fogadni. Most, hogy esett az eső, igazolódott: jól szólt a nyugdíjas elnök és minden bizonnyal már arról beszél, hogy a lehullott kevéske csapadékot hogyan hasznosítsák. Most kell, sürgősen, a talajt előkészíteni, vetni, amíg nem porzik a föld. Most ne nézze senki az óráját, ne azzal törődjék, miként halad az idő, mert termelni akarunk 'és teremni akar a föld. S. E. XLI. évfolyam, 75. szám ARA: 1,40 FORINT 1984. március 29., csütörtök Előtérben az oktatás fejlesztése Kisvárdán tanácskozott a képviselőcsoport A SZABOLCS-SZATMÄR megyei képviselőcsoport — GULYÁS emilné elnökletével — SZERDÁN KISVÄRDAN TARTOTTA ÜLÉSÉT, AMELYEN RÉSZT VETT BISZKU BÉLA ÉS ERDEI LASZLÓNÉ, AZ MSZMP KB TAGJA. A képviselők jóváhagytak a képviselő- csoport IDEI MUNKATERVÉT, MAJD GYŰRŐ IMRE, A MEGYEI TANÁCS ELNÖKHELYETTESE ADOTT ÁTFOGÓ TÁJÉKOZTATÁST A KÖZOKTATÁS ÉS A FELSŐFOKÚ OKTATÁS TÁVLATI FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁRÓL. Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat alapján kidolgozott távlati fejlesztési programban kiemelt hangsúlyt kapott az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés — hangzott el a tájékoztatóban. Az eltelt tizenkét esztendő alatt Szabolcs-Szatmárban közel 3 milliárd forintot költöttek a közoktatás fejlesztésére, a meglévő iskolák felújítására pedig 1 milliárd forint jutott. Tizenhatezer óvodai hely, 1128 általános iskolai tanterem, 128 középiskolai tanterem épült, a kollégiumi helyek száma 1600-zai, a szakmunkásképző intézetek tamu- lóotthoni helye 1200-zal, a tanműhelyi férőhelyek száma pedig 470-nel gyarapodott. Sok településen épült 24, 20, 16 és 8 tantermes iskola, több helyen négy tanteremmel javítottak az oktatás tárgyi feltételein. A minőségi mutatók közül a megyei tanács elnökhelyettese kiemelte, hogy oz óvodás korúak 77 százaléka jár óvodába, a kétműszakos oktatásra használt tantermek száma 48 százalékról 14 százalékra csökkent, 67-ről 175-re emelkedett a tornatermek száma. Ma lényegesen több középiskolás és szakmunkástanuló részesül kollégiumi elhelyezésben, mint 12 évvel koráb- bam, ennek ellenére jelentős gondokat is számon tartanak. A kisebb települések lélekszámúnak csökkenése o városokban teremtett nagy feszültségeket, különösen érezhető ez Nyíregyházán, pedig itt épült a legtöbb tanterem. A körzetesítéssel kapcsolatos vitákról elmondta; a körzetesítés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, néhány helyen azonban célszerű lett (Folytatás a 4. oldalon) Nyírségi étlap a margitszigeti Nagyszílléban Szabolcsi hívogató — Budapesten Egy héten át megyénkkel ismerkedhetnek a fővárosiak, mégpedig egészen sajátos módon. A nagymúltú, patinás margitszigeti Nagyszálló ugyanis Tájak és ízek címmel időről időre az ország egy-egy tájegységének különleges ételeiből rendez bemutatókat. Ezúttal a nyíregyházi szálloda- és vendéglátó vállalattal együttműködve Szabolcs- Szatmár megyei ízeket vonultatnak föl, ötletesen kiegészítve a megye más jellegzetességeinek a bemutatásával. Az ünnepélyes megnyitón Török István, a megyei vendéglátó vállalat igazgatója mondott beszédet, s ajánlotta a Nagyszálló hazai és számos külföldi vendégének a figyelmébe mindazt a szépet és jót, amelyet ezúttal elsősorban a vendéglátás, de ezen túlmenően Kelet-Magyaror- szág e megyéje nyújtani tud. Mindkettőből bőven akadt ízelítő. Az egybegyűltek lelkesen megtapsolták a nyíregyházi Gali-banda sokszínű muzsikáját és a Nyírség tánc- együttes remek szereplését eredeti szatmári, mezőségi és méhkeréki táncait A Nagyszálló előcsarnoka telis tele van szabolcs-szat- mári hívogatoval, kedvcsinálóval. Hangulatos vásározósátorban állítanak itt ki a nyíregyházi városi művelődési központ díszítőművészei, s meg is vásárolhatók szebbnél szebb — főként népi iparművészeti — holmijaik, alkotásaik. Mellettük nagy terített asztalon a megye élelmiszer- iparának termékei láthatók, köztük olyan — mint például a Várda club keserű, a Nektár üdítők, a Nagymama lekvárja —, amelyek többnyire ismeretlenek a fővárosi boltokban. Idegenforgalmi hívogatót is találnak a vendégek a megyei napok alkalmából, a Nyírtourist hívja föl a figyelmet hazánknak e hangulatban, látnivalóban oly változatos keleti szegletére, amelyet még nem fedezett föl eléggé a tömeges turizmus, sem itthonról, sem külföldről. Minden szónál többet jelent azonban ezúttal a sokféle finomság, amelyekkel a terített asztaloknál lehetett ismerkedni, a nyíregyházi újjáépített Korona-szálló mesterszakácsainak tudása révén. Mindezek remélhetően sok újabb hívet szereznek majd az április 1-ig tartó Szabolcs- Szatmár megyei napokon a vendégváró szűkebb hazánknak. TISZA VASVÁR/: Igényes településfejlesztés A fejlesztési alap tavalyi felhasználását elemezte többek között tegnapi ülésén Tiszavasvári városi jogú nagyközség tanácsa. A lakosság már korábban célul tűzte, hogy várossá fejlődjék lakóhelyük. A pénzösszegek legnagyobb részét is ennek megvalósítása érdekében használták fel. Fő feladatuknak tartják, hogy az infrastrukturális létesítményekkel kevésbé ellátott részek is fejlődjenek, s sok gondot fordítanak a majdani város- központ kialakítására is. Beruházásokra, fejlesztésekre eredetileg 23 millió, a módosított terv szerint 27 millió forintot szántak. Végül mintegy egymillióval ezt a keretet is túlteljesítették. Ez a kedvező helyzet jórészt annak köszönhető, hogy a bevételi előirányzatot 117 százalékra teljesítették, például a tervezett összeg háromszorosa került a víkend- telkek tartós használatba adása révén a tanács számlá- lája. A fejlesztési alapból finanszírozták négy utcán az útépítést, s újabb másfél kilométeres szakaszon jutottak az ott lakók egészséges, vezetékes ivóvízhez. Nagy vívmányként Tisza- vas 'áriba' is eljutott a földgáz. Tavaly ezerötszáz méteren lefektették a gerincvezetéket, az egyes utcák gázellátása azonban csak lakossági összefogással valósítható meg. Tavaly készült el a Vasvári Pál iskola új részének szerkezete, s idén várhatóan a szakipari munkákkal is elkészülnek. Hogy komolyan gondolják Tiszavasvári lakói a várossá válást, az is jelzi, hogy minden egyes lakosra átlagban ezer forintnyi társadalmi munka jutott 1983-ban. fl SZOT titkára megyénkben Sólyom Ferenc, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára március 27-én és 28- án Nyíregyházán időszerű szakszervezeti témákról ta nácskozott a szakszervezetek megyei tanácsának vezetőivel. Nyírbátorban a város fejlődésével és a Minőségi Cipőgyár szakszervezeti munkájával ismerkedett. Szabolcs-szatmári tartózkodása során a SZOT titkára Varga Gyulával, a megyei pártbizottság első titkárával a szakszervezeti munka fejlesztésének feladatairól folytatott megbeszélést. KISZ-K1TÜH Vörös Vándorzászló a MAV-nak Először ítélte oda a KISZ Központi Bizottsága a legmagasabb közösségi elismerést a MÁV nyíregyházi üzemi KISZ-bizottságának. A magas kitüntetést tegnap, március 28-án nyújtotta át Márkus Gyula, a KISZ városi bizottságának titkára. A vasúti csomópont életében meghatározó szerepet játszanak a fiatalok: létszámarányukhoz képest jelentős az általuk végzett gazdasági és mozgalmi munka. Nagy gondot fordítanak a szervezett és a KISZ-en kívüli fiatalok eszmei, ideológiai nevelésére, s új módszereket keresnek a politikai oktatás már bevált formái mellé. A KISZ-szervezet szerepe és tömegbefolyása az utóbbi évek színvonalasabb ifjúság- politikai munkájának köszönhetően növekedett. Több alkalommal szerveztek kulturális és sportrendezvényeket. Korábbi kitüntetéseik, a KISZ KB Dicsérő Oklevele és a Kiváló KISZ-szervezet Zászlaja mellé méltán tehetik oda először a Vörös Vándorzászlót. ZÁHONYBAN, A MÁV TERÜLETÉN műszakilag átadták az új buszváró bázist, itt helyezik el a mozdonyvezető felügyelőirodát, valamint innen vételeznek üzemanyagot a dízelmozdonyok. Képünk a GANZ-Mávag nagy teljesítményű kompresszorát és az új épületet mutatja be. (Elek Emil felvétele) Fokozzák az exportot Ülést tartott a KISZŐV elnöksége Az ipari szövetkezetek exporttevékenységéről, a kül- kereskedelemi értékesítés fokozásának lehetőségeiről tárgyalt szerdán délelőtt a KI- SZÖV elnöksége. Egy. esztendővel ezelőtt foglalkozott a megyei párt-vb a szövetkezetek exportjával, s akkor állást foglaltak amellett, hogy a termelési egységek fokozzák a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek gyártását, növeljék az exportarányt. Az elmúlt évre tervezett tőkés exportot nem tudták maradéktalanul teljesíteni az ipari szövetkezetek, 3,5 százalékkal maradtak el, a rubel elszámolású exportot túlteljesítették. A nyugati szállítások elmaradásának oka elsősorban a túlméretezett tervekben keresendő, s részben a kereslet visszaesésének a textilruházati ágazatban. Viszont 1982-höz viszonyítva majd tíz százalékkal növelték a tőkés exportot. Ebben az esztendőben 742 millió forintos rubelelszámolású és 281 millió forint értékű tőkés exportot terveznek a megye ipari szövetkezetei. Mind a két esetben meghaladják a tavalyi szállítások mennyiségét. Legfontosabb termék a szocialista és a tőkés piacra is a cipő. A Szovjetunió továbbra is a legnagyob vásárló, míg a nyugati exportra a rakama- ziak adják a legtöbb lábbelit. Sőt a tervezett exportjuk a megyei összkiszállítás — valamennyi terméket beleszámítva — felét adja pénzben számolva. Még jelentős exportcikkek a két piacon a ruházati szövetkezetek termékei. Januárban és februárban pedig 83 millió forint értékű szocialista és 13 millió forintos tőkés exportot könyvelhettek el a megyei ipari szövetkezetek. (s. b.) Kétmilliárdos árbevétel Értékelték az állami gazdaságokat Szerdán értékelték Mátészalkán a megyei állami gazdaságok múlt évi gazdálkodását és az idei gazdaságpolitikai feladatokat. A nyolc állami gazdaság 1983-ban egy- milliárd 739 millió forint értékű terméket állított elő, az árbevételük pedig megközelítette a kétmilliárd forintot, ami tízszázalékos növekedést jelent az előző esztendőhöz. Az ágazatok közül különösen az állattenyésztés emelkedik ki, valamint az alaptevékenységen kívüli tevékenység, ahol húsz százalékkal növekedett a termelési érték, összességében négy állami gazdaság — a mátészalkai, a balkányi, a nyírlugosi és a kemecsei — gazdálkodott nyereségesen, négy pedig — a nyíregyházi, a nyírmadai, a nyírtassi és a tiszalöki — veszteséggel zárta 1983-at. Mátészalkán külön-külön értékelték a nyolc gazdaság tavalyi munkáját és az idei terveket; a megbeszélésen részt vett Klenczner András, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója is. Történészankét polgári pártokról A polgári ellenzéki pártok történetéről rendeztek anké- tot március 28-án, szerdán a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltárban. A Magyar Történelmi Társulat, a TIT megyei szervezete és a Levéltár által kezdeményezett találkozón a kutatók és érdeklődők áttekintették a témakör főbb összefüggéseit. A bevezető előadást dr. Izsák Lajos, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem docense tartotta, akinek a közelmúltban jelent meg a Polgári ellenzéki pártok Magyarországon 1944—1949 című munkája. Az országos kép megrajzolása után a felkért hozzászólók — megyénkben dolgozó történészek, kutatók — a szabolcs-szatmári párterőviszonyokról, a hatalom megragadásáért vívott politikai harcok eseményeiről, jellemzőiről szóltak.
