Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-24 / 71. szám
1984. március 24. e Á Magyar Divat Intézet jelenti: Ilyen lesz a tavaszi-nyári divat 'A' hatásos egyszerűség és a célszerű ' harmónia jellemzi 1984. tavaszi-nyári divatját. Ezért a divat meghatározói az összehangolt színek, a tetszetős színkombinációk, a tartós, időtálló, valamint a legújabb divat szerinti alapanyagok, a visszatérő mintázatok, a célszerű, kényelmes alapformák és a változó hosszak. A divat mindig szívesen merít a múltból, a tervezők a Chanel, a Dior és más nagy francia divatházak kezdeti fénykorához nyúltak vissza, ezért jelentek meg ismét a Chanel-típusú kosztümök, Brigitte Bardot és több filmcsillag jellemző ruhaformái. Ennek az irányzatnak jelentős színei a sötétkék, a fekete és a fehér, kevés pirossal. Anyagai a gyapjú, a pamut, a len és a selyem, illetve ezek műszállal kevert, nemes kikészítésű változatai. Újjáélednek a már-már feledésbe merült minták, a pöttyös, a pepita, a csíkos és az Eszterházy-kockás. Jellegzetes kabáttípusa az évszaknak, a képen is látható kuli. A kosztümök rövidkabátosak, a Chanel-típusú kiskosztüm kifejezetten nőies, de aki a férfiasabb kosztümöket kedveli, az spencer-kosztümöt vásároljon magának. A ruhák fehér gallérral és kézelővel készülnek. Mindenkinek előnyösek az egyenes vonalú kabátruha és ingruha típusok. A szoknyák a térdvonaltól a lábszárközépig érnek. A nyári ruhák jellemző divatjegyei az aszimmetrikus szabások, árnyalt színcsíkokkal, csónak- és V-alakú nyakkivágások, vállpántok, meztelen váljak, egyszerű T-ujj- szabások, ejtett vállak, feltűrt ujjak, s amint a képünkön is látni, nagy zsebek és nagy gombok díszítik a ruhákat, a kabátokat. A ruhák hosszúak, térdkörüli hosszúságúak, vagy annál jóval rövidebbek is lehetnek. Csemege— túróból TÜRÖFÄNK Elkészítési idő: 1 óra. Hozzávalók: 50 dkg tehéntúró, 3 tojás, 5 dkg rétesliszt, 5 dkg zsemlemorzsa, csipet só; a panírozáshoz zsemlemorzsa; a sütéshez bőven olaj; a tálaláshoz fahéjas porcukor. Az áttört tehéntúrót összegyúrjuk a tojások sárgájával, a liszttel, a morzsával meg egy csipet sóval és egy fél óráig állni hagyjuk. Ezután óvatosan, nehogy összetörjön, közékeverjük a tojások kemény habbá vert fehérjét. Vizes kézzel kroketteket formázunk belőle, és morzsába forgatva, bő, forró olajban kisütjük. (Először élénk tűzön sütjük, majd megfordítjuk a kroketteket és a tüzet mérsékeljük, hogy a közepe is átsüljön.) Az olajtól alaposan lecsepegtetve, fahéjas porcukorral meg- 'hintve tálaljuk. ERDÉLYI TÚRÓS PALACSINTA Elkészítési idő: 45 perc. Hozzávalók: 1 adag kisütött palacsinta, 25 dkg tehéntúró, 2 tojás, 2—3 evőkanál porcukor, reszelt citromhéj, 5—10 dkg mazsola, 1—2 kávéskanál tej, 2 dl tejföl. Az áttört túrót simára keverjük, a tojások sárgájával, az ízesítőkkel meg a tejföl felével, kevés tejjel lazítjuk és hozzáadjuk a tojások kemény habbá vert fehérjét. A krém egyharmad részét félretesszük, a többivel megtöltjük a palacsintákat és összegöngyölve mély tűzálló tálba fektetjük. A félretett krémbe keverjük a maradék tejfölt és a palacsintákra öntve, a sütőben addig sütjük, míg a teteje szépen meg nem pirult. LINZERTÉSZTA TÚRÓBÓL Elkészítési idő 10 perc. Hozzávalók: 25 dkg tehéntúró, 25 dkg finomliszt, 25 dkg Rama margarin, ha édes tésztát akarunk készíteni belőle, 1 evőkanál porcukor, ha sósat, akkor 1 mokkáskanál só. összegyúrjuk a hozzávalókat és cipóban a hűtőszekrényben legalább egy óráig, de még jobb, ha egy éjjelen át pihentetjük. Bármilyen linzer alapanyagú tészta készülhet belőle. (Nyersen a hűtőben 1—2 hétig is frissen eláll, ha váratlan vendég jön, csak elő kell venni, formázni és sütni. A mélyhűtőben hónapokig is frissen eltartható.) Eg/ asszony köténye Egy mai dalt és egy régi népi mondást szeretnék idézni. A dal így kezdődik: „Szólj rám, ha hangosan énekelek ...” A mondás — vidékenként kissé változva, de — lényegében így szól: „Az asszony köténye mindent eltakar.” Hogyan kerül a két dolog egymás mellé?! Az, hogy az asszony köténye mindent eltakar, igen régi mondás, ügy is fogalmazhatnám, hogy tapasztalatokon alapuló bölcsesség. Jelentése: történhet a családban bármi, az asszony köténye eltakarja, „nem teregeti ki a szennyest”. A második mondás talán világosabbá teszi az elsőt is azok előtt — a fiatalabbak előtt —, akik nem ismerték. Talán néhány példa: a részegen hazatérő férj jól elverte az asz- szonyt, az teli van kék-zöld folttal, de másnap, a szomszédasz- szonyoknak, azt mondja, elesett az udvaron, attól vannak a foltok. A gyerek elcsent valamit hazulról, az asszony, az anya rájött, de titkolja az ura előtt, nehogy a gyereknek bántódása essék. Velük lakó fiáék válófélben vannak, rosszul élnek, marják, las- san-lassan már meggyűlölik egymást, de ő csak azon könyörög, el ne váljanak, kifelé ne mutassák, hogy baj van, hiszen az nagy szégyen. És ő maga a szomszédban arról mesél, milyen boldogok a fiatalok. A példák talán szélsőségesnek tűnnek, pedig mindennapiak: ha a mondás lassan már a múlté is, de az asszony köténye gyakran ma is igyekszik mindent eltakarni. Miért, hogy a mai dallal együtt idéztem? Mert tapasztalható egy eUenke- ző véglet, ami legalább olyan káros, mint a mindent eltakarni akarás. Ez pedig a „rászólás”, a mások előtt történő megszégyenítés. Lehet, hogy a dolog nem is annyira komoly, ám, amikor megérkeznek a vendégek, az asszony (vagy a férfi) első dolga, elmesélni, mennyi gondot okoz neki élete párja. A vendégek vacsorához ülnek a háziakkal. Az asztalon a finom, nagy gonddal elkészített étkek, de valahogy még- sincs kedvük enni, mert percenként felhangzik valami. Például így: — Édes fiam, már hányszor kértelek, hogy ne csámcsogj! — Kedvesem! Képtelen Vagy megtanulni, hogy a sót is oda kell tenni az asztalra?! — Látod, kifogyott a szóda! Erre is nekem keU gondolni? Azonnal menj ki és csinálj! — Hát ez a paprikás nem az igazi, nem is tudom, hogyan tálalhattad fel a vendégeknek ... És így tovább, és igy tovább. Ha nem a házastárs, akkor a gyerek, vagy a családdal lakó idős szülő a nyilvános megszégyenítés alanya. A mamára rászólnak, hogy vegyen tiszta kötényt, amikor vendégek vannak, de akkor, amikor már a vendégek is hallják. A gyerek ugyancsak idegenek előtt kapja a fejmosást: miért piszkos a keze; miért nem rakta el a játékait és esetleg még azt is elmesélik, hogy ma intőt hozott ak iskolából. Ogy vélik, a nyilvános megszégyenítés majd használ neki. Nem használ. Árt! \ Ári. mind a két módszer. Valóban zajlanak az otthon falai között olyan események, amelyek nem tartoznak senkire, de azzal a bizonyos köténnyel mégsem lehet mindent eltakarni és a baj attól csak nagyobb lesz, ha fedjük, takargatjuk. És ellenkezőleg: nincs rosszabb, kellemetlenebb dolog, mintha valaki a másikat, legyen az fia, lánya, idős szülője vagy éppen házastársa, mások előtt „neveli”, megszégyeníti, meghazudtolja. Ha valaki így viselkedik, akkor a kis dolgok is nagyra nőhetnek, megkeseríthetik a másik életét és ezzel az egész együttélést is. Valahogyan, jó érzékkel, meg kell találni a két szélsőség között a helyes utat. Sárdi Mária Koraszülöttek A híres angol Lancet című folyóiratban megjelent egy tanulmány, amely arról számol be, hogy az inkubátorba kényszerülő koraszülöttek akkor fejlődnek legjobban, ha bárányszőrön pihennek. A cambridge-i gyermekklinikán tizenkét koraszülöttet az inkubátorban bárányszőrre fektettek, tizenkét másikat pedig, akik az előzőkkel azonos módon átlagosan 1,143 gramm súlyúak voltak, a megszokott pamutlepedőre helyezték el. A két koraszülött csoportot négy héten át kísérték figyelemmel. Mérték testsúlyukat, vizsgálták általános fejlődésüket. Kiderült, hogy a báránygyapjún fekvők napi 22,7 grammot, átlagban 4,1 grambáránybőrön mai többet gyarapodtak, mint a pamuton fekvők. Ez a testsúlygyarapodás független volt a kezdeti testsúlytól és minden más tényezőtől is. A pamuton fekvők nyugtalanabbak voltak, gyakrabban betegedtek meg. Végül is arra következtettek, hogy a koraszülötteket, sőt az újszülötteket is célszerű gyapjúra fektetni, mert így gyorsabban fejlődnek és kevésbé vannak kitéve a csecsemőkori veszélyeknek, hamarabb adhatók haza, mint pamuton nyugvó társaik. Ez kettős előnnyel jár: a szülő hamarabb kapja vissza gyermekét, a gyermek pedig szülői környezetben láthatóan jobban fejlődik. Dr. Szendéi Ádám Tavasz Míg leányainkról és asszonyainkról lassan lekerülnek a téli ruhák, s nekivetkőznek a tavasznak, a természet öltözködni kezd. A barkák jelzik elsőnek: valami éled a természetben. De a kiskertekben már előtolakszik a tulipán kardos levele, az erdő avarja alatt éledezik az ibolya, a ják s bokrok rügyei duzzadni kezdenek. Tavasz — mondjuk, mondogatjuk, s immáron túl a tavaszi napéjegyenlőségen, érezzük: a hosz- szabbodó nappalok egyre több meglepetést ígérnek. S hogy teljes legyen a kép: megszólalt a madár is, sürgetve: nyitni- kék! Gyermekágy—fél szobába A modern, másfél szobás lakásokban általában a fél szobában kap helyet a gyerek, ahova sok bútor nemigen fér. A bemutatott gyermekágy könnyen elkészíthető házilag is, és külön előnye, hogy a kissé magasabbra helyezett fekvősík lehetőséget ad a négy, gördíthető játékdoboz elhelyezésére is: ezzel értékes alapterületet takarítunk meg. A forgácslemezből vagy bútorlapból kialakított ágy oldallapjai biztonságosak. A fiókok közötti három elválasztó lap és a két véglap a jó alátámasztást biztosítja. Fontos szerepe van a hátfalnak, amely az oldalirányú merevséget biztosítja. Ez akkor hatásos, ha a hátlapot a két végfal közrefogja. Óssze- erősíthetők szegezéssel, de inkább csavarozással, még jobb, ha ragasztással is erősebbé tesszük a kötést. A kész kiságyat festhetjük színesre, de Xiladecor-páccal bevonva is szépen mutat. A fekvőhely 150 centiméteres magasságig alkalmas a gyermek számára, de tetszés szerint nagyobb méretben is készíthető. . Ne szidjuk a dundit! Vigasz a kövérebb időseknek E gy amerikai biztosító társaság sokszor idézett adatai szerint az átlagos várható életkor a súlytöbblet arányában csökken. Magyarul szólva tehát: minél kövérebb valaki, annál valószínűbb, hogy időnek előtte hal meg, vagy legalábbis hamarabb távozik az élők sorából, mint a normális súlyú. A múlt év nyarán New Yorkban tartották meg az elhízással foglalkozó IV. nemzetközi kongresszust, amelyen dr. R. Andress e régi felfogást cáfoló vizsgálatokról számolt be. Már bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az emberi szervezet nem olyan, mint a tartály, amelybe olajat töltenek és kivesznek, tehát az ember testsúlya nemcsak attól függ, hogy mennyi kalóriát fogyaszt és mennyit használ el. Időközben bebizonyosodott, hogy vannak, akiknek alapanyagcseréje magasabb lángon ég, másoké igen takarékos. Ebből következik, hogy a sovány emberek esetenként igen bőségesen táplálkozhatnak és mégsem híznak el, a kövérek pedig minimális kalóriatöbblettel is állandóan gyarapítják súlyukat. De ebből az is következik, hogy a dundi gyermeket kár fogyókúrákkal gyötörni, és egyenesen bűn azért szidalmazni, mert túl sokat eszik. Amennyire biztos, hogy a gyermekkori elhízás — az esetek többségében — nem hormonegyensúly megbillenésének következménye, annyira biztos, hogy örökletes anyagcsere-adottságok okozzák. A kövér kamaszokat nem fogyókúrával kell kínozni, rá kell őket szoktatni a mérsékletes, a célszerű és ésszerű táplálkozásra. Még inkább revízióra szorul az idős emberek ideális testsúlyával kapcsolatos nézet. Általános szabálynak tekintették, hogy az ember testsúlya akkor normális vagy ideális, ha annyi kiló, ahány centiméterrel magasabb egy méternél. Dr. R. Andress vizsgálatai ezt a nézetet cáfolták meg gyökeresen, mert évtizedeken át végzett vizsgálatai bizonyították, hogy idősebb korban, a jelzett ideálistól való eltérés egyáltalán nem rövidítette meg olyan mértékben az általános várható életkort, ahogyan a régi nézetek szerint hitték. Amennyiben 20 évtől fölfelé évente egy angol fonttal (435 gramm) tehát átlagban fél kilogrammal nőtt a testsúly, úgy nem csökkent az átlagos várható életkor azokhoz viszonyítva, akinek testsúlya „ideális” volt. E vizsgálati eredmények tehát azt jelentik, most 60 éves korban pontosan 17,5 kg- mal lehetünk súlyosabbak, mint voltunk 20 éves korunkban anélkül, hogy jelentős hátrányoktól kellene tartanunk. N em kell tehát aggód* nia az idős embernek, ha jó az étvágya, s egy kis súlytöbbletre tesz szert. Természetesen változatlanul igaz marad, hogy az elhízás cukorbajra, magas vérnyomásra, ízületi bántalomra, epekőre, kösz- vényre hajlamosít. I ___________________> I f IV AlLl iH I-If lTITIMMN KM HÉTVÉGI MELLÉKLET
