Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-24 / 71. szám
KM HÉTVÉGI MELLÉKLET Asszonyom! HÉTVÉGI INTERJÚ Dohcmics Lászlóval — Nálunk is nagy mértékben vannak fa- aprítékok, fahulladékok, amelyek mennyiségére érdemes szervezett figyelmet fordítani. Ezek között különösen jelentős a Szovjetunióból érkező nagy mennyiségű fa elsődleges feldolgozása során keletkező hulladék. Ez olyannyira közismert, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottság is foglalkozott vele. Nagyon komoly kezdeményezések, megalapozott javaslatok is születtek a hasznosításra (például fabrikett készítése tüzelési célra), amelyek -viszonylag rövid időn belül általánosságban hozhatnak megnyugtató megoldást. ön szerencsés embernek tartja magát. Nem nyert a totón, a lottón, nem is játszik. Nincs nyereménybetétkönyve, autónyereménye. Miért állítja hát, hogy Fortuna kegyeltje lett? A képlet, amit felvázolt, nagyon egyszerű. Gyermekkorára utalt. Moziba vitték a szülei és akkor (és azután is még sokszor) arra gondolt, milyen jó lenne, ha a mozi ott lenne a lakásukban és ön a legnagyobb kényelemben,'ágyból nézhetné, amint peregnek a képek. Volt más álma is. Amikor meglátta életében az első automobilt, azt kívánta, bár csak a papájáé lenne. Beülnének a kocsiba, és utaznának, és futnának hátrafelé a fák, és ön előtt kitárulkozna a világ. Mennyi mindenre vágyott gyermekkorában, kamasz lányként. Közfürdő helyett egy fürdőszobára, mosóteknő helyett egy automata házi mosodára, a füstös vaskályha helyett olyan tűzhelyre, amely magától fűt... Szó, ami szó, álmodozott. És bár lelke mélyén bízott a csodákban (melyik gyermek, vagy felnőtt ne bízna) soha nem hitte igazán, hogy bármelyik álmából valóság lesz. Pedig szinte kivétel nélkül minden teljesült. A mozi, mint televízió a lakásban van. Személygépkocsijukkal már bejárták a fél országot. A mosógép automata, a fürdőszoba kékcsempés, a radiátor télen éjjel-nappal melegít. „Mindezek után mondja nekem valaki azt, hogy nem vagyok szerencsés. És tudja miért mondom dühösen a szerencsémet? Mert felháborít, hogy körülöttem sokan menynyire lekicsinylik, vagy nem veszik figyelembe azt, ami már . van, amit elértek, ami az övék. Pedig televíziója mindenkinek van, személyautóból több mint egymillió fut, hogy mást ne említsek ...” Értem önt asszonyom! Sokallja a panaszt, helyteleníti az ilyen és olyan megjegyzéseket, amelyeknek forrása a pillanatnyi gazdasági helyzet, ön megérti, sőt érzi ami a jelenlegi körülmények között rossz. Az áremelkedések, a hiánycikk, az életnívó csökkenése kellemetlen dolgok. Kimegy a piacra, elmegy az ABC-be, bevásárol a hét végére, és oda egy ezres. Nem tapsol. Nem mondja azt, hogy ez jó, de azt sem hangoztatja, hogy itt a világ vége. Kosztpénz politikája nem túlzó, inkább reális. Kijelenti, hogy körültekintőbben, megfontoltabban kénytelen vásárolni, a háztartásban gazdálkodni. így is, takarékosan is, ma nehezebben jut pénz nagyobb vásárlásokra, ruhára, új háztartási cikkekre, de a kirándulások, a nagy kikocsikázások körét is le kell szűkíteni... Ez a helyzet. De ezzel még nem veszett el minden. Ami már megvan, megmaradt Javait, családja tulajdonát, a családtagok személyes tulajdonát a rosz- szabb gazdasági körülmény nem veszélyezteti. Ezt nemcsak ön, de mindazok is tudják, akik másként gondolkodnak, akik társaságban, baráti beszélgetésekkor olyan általánosító nagy szavakat használnak mint „az állam a felelős ..., közgazdászaink levizsgáztak ..., a vezetők nem tudnak vezetői...” stb. Rengeteg szubjektivitás és semmi objektív, reális vélemény. ön asszonyom többször is kijelentette amíg beszélgettünk, hogy hisz abban, hogy egyszer vége lesz ennek a nehéz korszaknak. Azt már nem mondta, mitől és hogyan lesz vége. Miért is mondta volna, hiszen ön nem közgazdász, nem politikus, nem szakértője a világjelenségnek. ön csak bízik és egyet ért az olyan alapvető dolgokkal, amelyeket felelős emberek a kivezető úttal kapcsolatban megjelöltek. Dolgozni kell, többet és jobban. Takarékoskodni szükséges anyaggal, energiával. Meg kell újulni a termelésben, a termelés szerkezetében, a vezetés tudományában és stílusában. Gyakran mondott és hallott kritériumok ezek, éppen ezért ön asszonyom nem is említette. De a beszélgetés befejezéseként mondott valamit, amit szó szerint idézek és érdemes arra, hogy kiki megjegyezze: „Én nem vagyok kommunista. De itt élek, ebben az országban és ebben a rendszerben. Nekem jó. Becsülöm azt, amit kaptam, amit mindenki kapott és hálátlannak érezném magam, ha mindent leszólnék azért, mert most nehezebb lett. Ami tőlem telik, megteszem azért, hogy újra jobb legyen.” őszinte, egyenes beszéd. az energiagazdálkodásról Energiáról még soha nem hallottunk annyit, mint az utóbbi néhány esztendőben. Megismerkedtünk az energiaárrobbanás fogalmával is. Főként az árak miatt került az érdeklődés középpontjába az energia? — Az árak is, közrejátszottak, de vannak még más, nagyon fontos okok. Például a környezetvédelem, a gazdaságos felhasználhatóság, a beszerzési lehetőség. De azt is mondhatjuk, hogy eddig indokolatlanul kevés figyelmet fordítottunk az energiára. Talán azért, mert bőven és viszonylag olcsón érkezett az országba az olaj, a gáz, az áram. Most egyre drágább — ha egyáltalán lehet többet beszerezni —, a takarékos felhasználás során a megszokottak mellett teljesen új módszereket is kell alkalmazni. Egyszerűen megváltoztatni kell most az évtizedek során szinte megcsontosodott energetikai, s egyben technológiai gondolkodásunkat, ami korántsem egyszerű.Mert nagyon sok az energiafelhasználó. Gondoljunk bele: akkor is energiagazdálkodók vagyunk, ha fel sem merül bennünk, például égve hagyjuk a villanyt, vagy vízcsap alatt tartjuk hűvösen a sört, netán a gyümölcsöskert sarkában szabad ég alatt égetjük el a nyesedéket. * ön a nyíregyházi ernpiű vezetőjeként is w az energiakérdés szakértője, most mégsem e minőségében, hanem társadalmi tisztségében szeretnénk kérdezni. Hogyan jött létre és mi a feladata annak az energiakérdésekkel foglalkozó „elnöki bizottságnak”, amely az MTESZ megyei szervezetének keretében működik, s amelynek titkári teendőit látja el? — Amikor megszületett az energiatakarékossági kormányprogram, az intézkedésekben kiemelt figyelmet fordítottak az ésszerű energiafelhasználás és a takarékosság társadalmi ellenőrzésére. Mivel az MTESZ-nek számos tudományos egyesülete van, s valamilyen formában mindegyik kapcsolatban áll az energiafelhasználással, kézenfekvő volt, hogy az MTESZ konkrét formában vegyen részt a kormányprogram megvalósításának segítésében — természetesen a társadalmi szervezet adta határokon belül. Az MTESZ központjában egy koordinációs bizottságot hoztak létre; itt, Szabolcs-Szatmár- ban az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület javasolta az összefogást, a húsz tudományos egyesület szakértőinek közös munkáját energiagazdálkodási kérdésekben. „Egyszerűen megváltoztatni kell most ai évtizedek során szinte melgcsontosodott energetikai, s egyben technológiai gondolkodásunkat, ami korántsem egyszerű." a meglévőknél már sokkal korszerűbbet is választhassanak a vállalatok, tsz-ek, intézmények. Reálisabban indulhatnak a központi támogatásokért folytatott versenyben is azok, akik megalapozott öitletek birtokában vannak. ^ Kérem mondjon példát az önök által vizsgáltak közül. — Egyik fontos kérdésünk volt, hogy a távfűtési rendszereket lehetne-e olcsóbban üzemeltetni, azaz mennyi energiával fűtjük fel a megfelelő hőmérsékletre a lakásokat. Ezúttal nem az épületek szigetelését néztük, hanem magának a távfűtési rendszernek a fogyatékosságait. Szakmai értékelésekbe bocsátkozni erről e helyen nem volna célszerű, de annyit elmondhatok, hogy a vizsgálat alapján számos intézkedés született a megyében működő távfűtési rendszerek gazdaságosabb üzemeltetésére. Ez már a bizottság bizottsága. Nem tartanak attól, hogy újabb és újabb csoportok szervezésével elbiirokratizálódik a munkájuk? Szabolcs-Szatmárban különösen jelentős a mezőgazdaság energiafelhasználása. E területen is vizsgálódtak?-- Megvitatni valamit, kidolgozni egy tervet, netán új megvilágításba helyezni egy régóta elfogadott — ám esetleg pazarló — módszert csak úgy lehet, ha különböző szakterületek képviselői leülnek, elemeznek, vitatkoznak, a témához mindenki hozzáteszi saját szakmai tudását. Egy ilyen — meghatározott téma megvitatását szolgáló — csoportot valakinek mindig össze kell hívni. Tehát el kell tekinteni a formális megítéléstől, hogy megint egy új bizottságot szerveztek. A Kikre számít a megyében az energiával v foglalkozó elnöki bizottság? — Minden olyan tudományos egyesület képviselőjére, amely energiaügyben érdekelt (tehát az agrártól a gépiparin át az építőipariig és a számítástechnikával foglalkozóig). Mellettük számítunk a megye, a város tudományos, gazdasági tevékenységét alakító intézmények képviselőire —, köztük Nyíregyháza két főiskolájának szakembereire is. A széles körű összefogás igényét jelzi, hogy bizottságunk elnöki tisztét a megyei tanács általános elnökhelyettese látja el. A Két teljes esztendő telt el az alakulástól. ^ Milyen tapasztalataik vannak? — Két teljesen különböző évet tudhatunk magunk mögött. 1982-ben munkatervünk kifejezetten a kormányprogramban megjelölt feladatokhoz kapcsolódott, 1983-ban pedig megyénk vállalataitól kértünk olyan nagy fontosságú témákat, amelyek energiagazdálkodási hatása megyei szinten is számottevő. A tapasztalatok abban összegezhetők, hogy az energiakérdések iránt nagy az érdeklődés, sok a jó javaslat. A megvalósítás azonban egy-két résztémától eltekintve csak hosszabb távon képzelhető el. Ez a felismerés azonban nem'tehet közömbössé bennünket, hiszen a meglévő jó elemzések sokat segíthetnek abban, hogy a beruházásoknál, felújításoknál energiagazdálkodási szempontból — Már az első évben két jelentős kezdeményezésünk volt, de most is többel foglalkozunk. Először a kukorica nedves tárolásával összefüggő energiagazdálkodási kérdéseket elemeztük. A megyei és az országos adatok hasonlóak — tehát nagy pazarlás vagy kiugróan jó eredmény nincs. Kiderült viszont, hogy a megye számos termelőszövetkezete anyagi helyzete miatt nem is foglalkozik jelentős tárolással. Ősszel eladják a terményt (mert szükség van a bevételre), s tavasszal (már az új gazdasági évben) vásárolnak — méghozzá sokkal drágábban, mintha maguk tároltak volna. Itt tehát nem egyszerűen energiagazdálkodási kérdésekről van szó. Mennyiben szereztek más tapasztalatokat az állattenyésztésben? — Az állattartó épületek hőellátásánál jelentkező energiamegtakarítási lehetőségek alapvetően függtek attól, hogy tervezés alatti létesítményt vagy meglévőt vizsgáltunk. A tervezésnél ma már sok jó ötletet vesznek figyelembe, míg a korábbiaknál az energetikakérdések még csak szempontként sem szerepeltek. Kiderült az is, hogy nehéz és költséges is a hőellátó rendszerek megváltoztatása vagy a hőveszteségek csökkentése. Tehát jószerével csak egyetlen reális lehetőség marad: a váltás, például olajkazán helyett mozdonykazán, amely a MÁV villamosítási programjának eredményeként olcsón és szinte korlátlan számban szerezhető be. Az új létesítményeknél minőségileg más a helyzet. Több jó megoldást is találtunk? mi is tettünk ajánlásokat. Kiderült, hogy a technológiai folyamatokat már eleve lehet energiatakarékosra tervezni, de még az állatok által termelt hőt is hasznosításba lehet fogni. Egyidőben a közvélemény érdeklődésének központjába került a fahulladékok elpocsékolása. Energiaszempontból mit jelent ez a megyében? — A gyümölcsöskertekben keletkező nye- sedék azonban továbbra is téma. A mi bizottságunk megbízása alapján most a mezőgazdasági főiskola szakembercsoportja vizsgálja a megoldás leheltőségét, de az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület mezőgazdasági szakosztálya is részt vesz a megoldás kidolgozásában. E témában már gépbemutató volt a megyében. A problémák néhány jól körvonalazható kérdés köré csoportosulnak. Az összegyűjtés, szállítás, aprítás megoldható, de senki nem tudja megmondani például, mennyi nyesedék képződik. Most egyébként annak vizsgálata tart, hogy miként lehet hazai gyártású, olcsóbb kazánokhoz hozzájutni, főleg kisebb teljesítmé- nyűekhez, amelyek az egyes telepeken jól hasznosíthatók. A mostani kazánok ugyanis túl nagyok a megye tsz-einek méreteihez képest — nem tudnák célszerűen felhasználni az' általuk termelt sok hőt. E témában már megyén kívüli kapcsolatokat is kiépítettünk —, a végső megoldás még várat magára. Említette, hogy mezőgazdasági energiagazdálkodási szakosztály is működik már. Ennek programjában melyek a legfontosabb témakörök? — A mezőgazdasági hulladékok energetikai hasznosításából a gyümölcsfanyesedékekről már szó volt. Foglalkoznak még a kukoricaszár és a biomassza energetikai hasznosításával, de ezek még nincsenek olyan stádiumban, hogy részletes eredményeket mondhatnánk. Főleg tapasztalatcseréken veszek részt szakembereink és a megyei helyzet feltárásával foglalkoznak. Külön téma gázolaj- és benzinfelhasználás. A ter- , ményszárítók, növényházak, állattartó telepek, kiegészítő tevékenységek tüzelőanyag- gazdálkodás^ szintén sok lehetőséget ad megtakarításokra és még mindig érdemes a villamos-energiagazdálkodással illetve takarékossággal is foglalkozni. A Milyen Témákkal keresték meg a megye w vállalatai az önök bizottságát? ■ / ' \ — A Közúti*Építő Vállalat Orosi úti asz-* faltkeverő telepének olajfűtésről gázfűtésre, történő átállítását szerette volna elérni. Ezt nagyobb összefüggésben vizsgáltuk, mert a környéken van a TAÉV keverő telepe, s ha a gázt odavezetnék, célszerű lenne Oros, Napkor, Nagykálló gázellátásával egy témakörben foglalkozni. Ügy tűnik, hogy a helyzet nem kedvező, a központi támogatásokat most nagyobb gazdasági egységek energiaváltáshoz adják. Ugyanakkor a. gázvezeték kiépítésének költségei túl nagyok ahhoz, hogy az átállást gazdaságosan lehessen megvalósítani. A téma azonban nincs levéve a napirendről, de jelenleg a területi energia- politikai bizottság (tehát már nem társadalmi szervezet) foglalkozik vele. Bizottságunk a Szabolcshő kérésére két kisebb városunk — Nyírbátor és Kisvárda — fűtőműveinek egyes szakkérdéseivel foglalkozott még. dfc Melyek a legfontosabb terveik, amelye- w ken már dolgoznak szakembereik? — Az idén ismét a mezőgazdasági energia- gazdálkodás, a mezőgazdaságban dolgozó energetikusok helyzete lesz az egyik fő téma. A másik a magán-lakásépítéshez kapcsolódik, mivel annak aránya az összes lakásépítésben tovább nőtt. Jelenleg a családi házak hőellátásában talán még olyan választási lehetőségek sincsenek, mint korábban, mivel az olajkályhák és a hőtárolós villanykályhák alkalmazása a korábbinál sokkal nagyobb költséget ró a tulajdonosra. Ugyanakkor a mostani lakások komfortja aligha engedné meg a hagyományos szeneskályhákat. Tehát olyan alternatív fűtésű és méretű, gazdaságosan üzemeltethető kazánra van szükség, amelynek egyes fokozatai a családi háztól u hatlakásos tarsasházig célszerű megoldást ajánl. Ennek felmérése az Építőipari és az Energiagazdálkodási Tudományos egyesületek valamint az építési hatóság közreműködésével megkezdődött. — A konkrét vizsgálatokon kívül az információszerzéssel is foglalkozunk, ugyanis a feltételek nagyon gyorsan változnak. Szeretnénk olyan segítséget is adni a hozzánk fordulóknak, hogy a legfrissebb adatokat, feltételeket és lehetőségeket, sőt a közeljövőben várhatóakat is megismerhessék és azok birtokában tervezzenek. Annak idején hangsúlyozták, hogy az energiatakarékossági kormányprogram nyitott, nagy szükség van a közbenső tapasztalatokra, információkra — mi ezeket is gyűjtjük, hogy időben juttathassuk el az illetékesekhez.- í > ' jí Q Köszönöm a beszélgetést. Marik Sándor 1984. március 24.^^
