Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-23 / 70. szám
A Kelet-Magyarország 1934. március 23----------------------------------\ A Luganszkügy ■flj. rendkívül veszélyes \ dimenziót nyitott a nicaraguai konfliktusban, de ezen túlmenően a szovjet—amerikai kapcsolatok amúgy is megnehezült szakaszában a Lu- ganszk szovjet tankhajó ügye. Mint ismeretes, a szovjet Luganszk olajtartályhajó a nicaraguai Sandino kikötője előtt futott aknára, amelyet az ellenforradalmi csoportok telepítettek a kikötő bejáratához, öt szovjet tengerész megsebesült és súlyos anyagi károk 1* keletkeztek. Bár hasonló eset már korábban is előfordult, most történt meg első ízben, hogy az ellen- forradalmárok akciója a Szovjetunió — egy Nicaraguával baráti viszonyt fenntartó nagyhatalom — hajója ellen irányult. Miért teszi a Szovjetunió Washingtont felelőssé az incidensért? A Gromiko külügyminiszter által személyesen átnyújtott jegyzék — ez a tény önmagában is mutatja milyen komoly következményekkel terhesnek érzik Moszkvában a Luganszk ügyét — joggal mutat rá arra, hogy az ellen- forradalmárok egyedül aligha hajthattak volna végre olyan akciót, mint Nicaragua kikötőinek el- alcnásítása. Bár a nemzetközi fegyverpiacon — dollárért — sok minden kapható, de gyorsnaszádok, aknatelepítő hajók, tengeri aknák nincsenek éppen széles körű forgalomban, s ha vannak is, megvásárlásuk komoly összeget igényel. A különböző nicaraguai ellenforradalmi csoportok erszénye ugyan meglehetősen nagy, telik a Somoza- d iktatóra idején összeharácsolt vagyonból, ennyire azonban nem széles a szá-' ja. Különben sem titok — hiszen erről az amerikai törvényhozásban nyíltan tárgyalnak —, hogy a csoportokat Washington, a CIA pénzeli, egyáltalán nem titokban. A nicaraguai kikötők el- aknásítása része a mana- guai törvényes kormány megdöntésére irányuló programnak. Azt a kormányt kívánják erőszakkal eltávolítani, amelyet a nép fegyveres küzdelme juttatott megbízatásához, s amely éppen most tett jelentős lépéseket az ország demokratikus rendjének stabilizálására, a széles körű politikai jogok maradéktalan érvényesítésére. S az ellenforradalmárok nem válogatnak eszközeikben: a kívülről jövő támogatásban bízva felhatalmazva érzik magukat arra is, hogy megszegjék a nemzetközi jog elemi normáit. Nemcsak hazájuk törvényes rendjét aknázzák alá, hanem — a szó szoros értelmében — a nemzetközi hajózás szabadságát is. Ilyen lépésre aligha vetemednének, ha nem állna mögöttük a hathatósnak vélt támogatás. z Egyesült Államok kormánya hajlamos arra, hogy a Szovjetuniót tegye felelőssé minden olyan fejleményért — történjék az a világ bármely részén —, amely nemtetszését váltja ki, amely saját céljait veszélyezteti. Teszi ezt akkor is, ha tudja, hogy az ilyen vádnak semmi köze az igazsághoz. A somozista ellenforradalmárok támogatóit azonban nem kell külön keresni: maguk büszkélkednek ezzel a kétes dicsőséggel. Aligha lehet ezek után kétséges, ki a felelős a súlyos incidensért, a Luganszk szovjet tankhajó ügyéért. Bécs: haderő- csökkentési tárgyalás Lemgyel pártértekezlet „Miért harcolunk — merre tartunk“ A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. (Fotó: CAF — A Nyugat hibájából változatlanul egy helyiben topognak a bécsi haderő-csök- kenitési tárgyal ásóik. Ez tűnt kí a csütörtöki ülés után, amelyen az egyetlen felszólaló a csehszlovák küldöttség képviselője volt. A szónok — majd szóvivője a sajtó előtt — hangoztatta: míg a szocialista országok építő, konkrét és kompromisszumos javaslatokat terjesztettek elő már tavaly, a NATO — ígérete ellenére — változatlanul öt évvel ezelőtti álláspontján van; semmi jelét nem mutatja megegyezési készségének. Amint a forduló első ülésén kitűnt, a Nyuga(t változatlanul válasz nélkül hagyja a Varsói Szerződés javaslatait, miközben a NATO növeli haderejét éppen Szófiában csütörtökön délelőtt megnyílt a Bolgár Kommunista Párt országos értekezlete, amelynek napirendjén a szocialista építőmunka legidőszerűbb kérdései, a minőség, a termelékenység, a hatékonyság és a munkafegyelem problémái szerepelnek. A kétnapos tanácskozás színhelye a szófiai Nemzeti Kultúrpalota, ahol három évvel ezelőtt a BKP XII. kongreszusa ülésezett. A abban a térségben, ahol a csapatokat és a fegyverzetet csökkenteni kellene. Pozitív, világos nyugati válasz esetén igen rövid idő alatt meg lehetne egyezni a bécsi tárgyalásokon, de a NATO részéről változatlanul hiányzik a politikai elhatározás a komoly tárgyalásokra — mondotta a szóvivő. öncélú tárgyalások elfogadhatatlanok a szocialista országok számára, mert félrevezetik a világközvéleményt. Teljes mértékben a nyugati félen múlik, megnyílik-e az út Bt megegyezéshez; ezt tetteiken, nem pedig szavakon lehet lemérni — hangsúlyozta a szocialista országok képviselője. A forduló következő ülését a jövő hét csütörtökén tartják. bolgár kommunisták küldöttei most a kongresszusi határozatok végrehajtásának eddigi menetét értékelik, megvonják az elmúlt három év társadalmi-politikai, gazdasági és kulturális építőmunkájának mérlegét. Az értekezlet napirendjének és ügyrendjének egyhangú elfogadása, a konferencia munkáját segítő szervek megalakulása után Tódor Zsivkov mondott beszédet. TELEX TŰZVÉSZ AZ UNESCO-PALOTÄBAN Tűz ütött ki szerdán este az UNESCO párizsi székházában. A lángok az első emeleten, az archívumban lobbantak fel — egyelőre ismeretlen okból. A tűz gyorsan terjedt és rövid idő alatt elérte a hatodik emeletet is. Személyi sérülés nem történt, az épületet gyorsan ki tudták üríteni, mivel az esti órákban már kevés alkalmazott tartózkodott a székházban. A francia rendőrség első feltételezése szerint a tüzet gyújtogatás okozta. Erre utal az a később kiderített tény, hogy a lángok az épület különböző, egymástól távoli pontjain és nemcsak az archívumban lobbantak fel, bár a legnagyobb károk itt keletkeztek. tlZBEGISZTÄNI FÖLDRENGÉS Gazliban, a március 19-éről 20-ára virradó éjszaka szovjet Közép-Ázsiában lezajlott súlyos földrengés epicentrumában, ahol számos épület jelentős károkat szenvedett, már órák alatt felépült az első sátorváros a hajléktalanná váltak számára — ezt a képet mutatta be a szovjet televízió szerda esti helyszíni jelentésében. A rendkívül erős földrengésnek emberélet nem esett áldozatul, azonban több százan szenvedtek sérüléseket. Gazliban megfeszített munka folyik a víz-, gáz- és áramszolgáltatás helyreállítására — az élet lassan visszatér a normális mederbe. Az üzemekben már dolgoznak. KETTŐS GYILKOSSÁG A NYÍLT UTCÁN A nyilt utcán gyilkoltak meg egy 23 éves nőt és 3 éves kisfiát szerdán az NSZK-beli Rendsburgban. Az ismeretlen tettes több lövéssel végzett áldozatával, majd kirabolt egy közelben lévő bankot és elmenekült. A rendőrség nagy erőkkel folytatja a nyomozást és feltételezi, hogy a tettes a fiatal- asszony néhány hónapja elvált férje volt. MTI — KS) Március 16—18. között tanácskozott a Lengyel Egyesült Munkáspárt országos értekezlete. A küldöttek egyöntetűen állást foglaltak amellett, hogy továbbra is erőteljesen kell munkálkodni a politikai és gazdasági válság felszámolásáért. Az értekezlet egyik legfontosabb eredménye ugyanakkor így összegezhető: a kommunisták tevékenységének középpontjában ma már nem a válság folyamatának elemzése, hanem Lengyelország további lendületes szocialista fejlődésének elősegítése áll. Az országos pártértekezleten Miért harcolunk, merre tartunk címmel nagy jelentőségű programnyilatkozatot fogadtak el, amely eszmeileg és politikailag egyértelműen meghatározza a párt tevékenységének céljait. Ez a dokumentum több mint kétéves vita eredménye. Visszanyúl a lengyel munkásmozgalom legjobb hagyományaihoz és ma, a szocializmus politikai ellenfeleivel vívott kemény harc időszakában a szocialista építőmunka legfontosabb feladataira helyezi a hangsúlyt. Mindemellett a küldöttek hosszabb távra is előretekintettek. Ezt a programjavaslatukat vitára bocsátják a párttagok körében, s majd a tizedik párt- kongresszus elé kerül. Ami ugyancsak a legjobb hagyományokhoz tartozik: a küldöttek megalkuvás nélkül bírálták mindazt, ami nehezíti vagy fékezi a politikai, társadalmi, gazdasági élet konszolidálódását, az egész nép anyagi és szellemi jólétének javítását. A LEMP megerősítésétől függ Lengyelország jövője — az értekezleten sokszor emlegették ezt az alapigazságot. S mindjárt szóltak arról, hogy növekszik a párt eszmei és erkölcsi ereje. A párt az átmeneti meggyengülés és a heves konfliktusok időszakából kijutva a gyakorlatban is megtapasztalta a lenini elv igazságát: a szocializmus ellenfeleivel vívott politikai harc szükségessé teszi a tömegekkel való kapcsolat erősítését. A még fennálló politikai, társadalmi és gazdasági nehézségekkel kapcsolatban a küldöttek hangsúlyozták: következetesebben kell elhárítani a hibákat és elégtelenségeket, nem szabad elkövetni a korábbi tévedéseket, reformálni kell mindazt, ami elavult, és védeni azt, ami helyes, amit a gyakorlat igazolt. Az értekezlet teljes határozottsággal hangsúlyozta, hogy a szocialista fejlődés távlatai szorosan összefüggenek a béke megőrzéséért vívott harccal és a testvérpártok együttműködésével. A Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Bulgáriával, Magyarországgal, az NDK-val és a többi szocialista országgal kialakított együttműködés tette lehetővé Lengyelországnak, hogy legyőzze az imperialista államok gazdasági szankcióinak következményeit. Ennek az együttműködésnek a megerősítése az ország további fejlődésének feltétele. Ezeket az eszméket kifejezte az értekezleten elfogadott másik két dokumentum. Az egyik az összes kommunista és munkáspárthoz intézett üzenet, amely megállapítja, hogy minden kommunista felelős a béke ügyéért, a szocialista rend alapelveinek megvalósításáért. A másik dokumentum békefelhívás, amely különösen nagy súlyt helyez az amerikai rakétate- ilepítésekkel kialakult, s az európai békét fenyegető helyzetre. A LEMP küldöttértekezletén, a plenáris üléseken és a munkacsoportokban több mint hatszázan kértek szót. Valamennyien a szocialista Lengyelország fejlődése, a béke megőrzése mellett szálltak síkra. K. Gruszecki Mitterrand Washingtonban Egyhetes hivatalos látogatásra szerdán az Egyesült Államokba érkezett Francois Mitterrand francia elnök. Csütörtökön a Fehér Házban tárgyalt Ronald Reagan elnökkel. Az U. S. News and Word Report amerikai hetilap szerint a szocialista kormáhy iránti kezdeti amerikai gyanakvások után elmondható, hogy a francia—amerikai viszony negyedszázada nem volt olyan jó, mint ezekben a hónapokban. Ennek oka a két kormány külpolitikájának közelségében keresendő. Washingtonban ennek bizonyítására arra hivatkoznak, hogy Párizs fenntartás nélkül támogatja az amerikai közepes hatótávolságú rakéták Európába telepítését, Bonntól eltérően nem sürgeti a szovjet—amerikai csúcstalálkozót és állítólag azonos „bizalmatlansággal” közelit a szocialista világhoz. Eközben szándékosan háttérbe kerülnek más tények: a Közép-Amerikával kapcsolatos sarkalatos nézeteltérések, a közel-keleti helyzet eltérő megítélése, Párizs neheztelése, amiatt, hogy az amerikai kormány képtelen előrejutni a fegyverzetkorlátozás terén. Egy területen, a kereskedelmi-gazdasági szférában a washingtoni megfigyelők szerint Reagan és Mitterrand aligha fogja tudni leplezni mély ellentéteit. A Newsweek című hetilap még a brüsszeli közös piaci értekezlet előtt azt jósolta, hogy ha a tanácskozáson ismét nem születik megoldás a közös kereskedelmi politikáról, az EGK jelenlegi elnöke meggyengült pozíciókkal kezdi meg tárgyalásait Washingtonban. Az Európai Gazdasági Közösség tagjainak hatalmas állam- adóssága és az amerikai kamatlábak ezen a héten bekövetkezett emelkedése nemcsak az európai pozíciókat gyengíti tovább, hanem az ellentéteket is élezi. Bizalmas katonai okmány — telefonfülkében Kínos beismerésre kényszerült szerdán a brit hadügyminisztérium szóvivője: a londoni Heathrow repülőtéren lévő egyik telefonfülkében ugyanis — mindeddig tisztázatlan körülmények között — „ottfelejtettek” egy bizalmas okmányt, amely egy szigorúan titkos amerikai katonai programban részt vevő brit és amerikai személyek névjegyzékét tartalmazza. A három gépelt oldal terjedelmű iratra két héttel ezelőtt bukkant rá egy férfi — miközben a repülőtéren a feleségére várakozott —, és az iratokat átadta a The Times szerkesztőségének. A The Times szerint a szóban forgó katonai program — kódnevén a „Cold witness” — olyannyira kényes, hogy az amerikai hadügyminisztérium még létezésének tényé- ről sem volt hajlandó nyilatkozni. A tekintélyes londoni lap úgy tudja, hogy a „Cold witness” egy ultramodern radarrendszer kiépítésének terve. Megnyílt a Bolgár KP országos értekezlete Kunszabó Ferenc; Testámentom (A lép élete Myirbátorbai a XIX. században) 4. S például nyiratkozni sem borbélyhoz jártunk — menynyi kiadástól szabadultunk. A mai állandó cigarettavásárlás helyett a „fináncnemlátta” dohány szárítása, beérlelése, kikészítése, felvágása — hány mai szakmunkásbizonyitványt oszthatnánk ki apámnak!? Hanem mindezt a mai nemzedékek — tapasztalom elégszer — akkor sem értékelik, ha az idősebbek még maguk is látták vagy gyakorolták ... Ma az emberek tulos túlnyomó többsége iparcikkek meg iparosok után rohangál untalan, ráadásul nem is termelői, hanem kényelmi, élvezeti célokkal: a lakás bővítése, átalakítása, modernizálása, berendezése, az autó, az üdülő, a* nyaralás, a vakációzás, az utazás szükségletei. Azaz, a múltbeli termelői, alkotói magatartás a mai fogyasztásra, kényelemre beállított szemléletben nem számíthat elismerésre. Ezért remélek többet az akkori ruházkodás, bútorzat, lakás bemutatásával. Mik is szerepelnek a fenti iratokban? A ruhaanyagok, finomsági és értéksorrendben: házivá- szon, gyárivászon, karton, „gyócs”, atlasz, „barhet” posztó, selyem. A diszitések: egyszerű kivarrás, a legtöbbször a ruhadarab (például kötény) szélén körben, török hímzés, azaz mértani ábrák, magyar hímzés, vagyis virágos, indás, állatos minták, a kisipari kékfestés. Az említett ruhák: kabát, ujjas, laj- bi, kendő, szoknya, kötő, pruszlik, ingváll, keszkenő és zsebkendő. Nem említődnek az alsónemüek, s a fenti ruhadarabok változásai alig. Egyetlen szó sem esik a férfiruházatról, s ennek fő oka szerintem, hogy a férfiaknak a folyamatosan foltozott és pótolt munkaruhán kivül rendszerint csak egy ünneplőjük volt, posztóból, hozzá a nemezből készült festett kalap és a keményszáru ünneplő csizma. Ebben esküdött, ezt vette föl templomba, gyűlésbe, keresztelőkor, lakodalomba és búcsú (vendégjárás) idején, végül ebben temették. Volt ezenkívül rendszerint két lajbija (ujjatlan mellény) egy télre, egy pedig nyárra, egy szűre, egy gubája (szőrével kifordított irha) és egy subája (szőrével befordított), Ezeket viszont a végső nagy ut előtt rendszerint elhagya- kozta, akárcsak pipáját, kostökét, tüzcsiholó szerszámát, pipaszurkálóját, gamós botját, saruját, téli kucsmáját, „sáros”, azaz munkacsizmáját. A konyha ruhái: törlőkendők, abroszok, kosárruhák, szakajtó ruhák, törölközők. Ágynemük: párna vagy feö ajj (mindszenti származású anyám nyelvén: féjajj), kispárna, derékalj, dunyha, pokróc, ágytakaró, vastagabb és vékonyabb lepedő (az előbbivel takarták le a szalmát, erre jött a derékalj s úgy a vékonyabb lepedő.) A konyhai fölszerelések közül szó esik a kártyáról, ami víztartó edény, a lapockáról, ami nálunk ivócsanak, másutt viszont parázsvivő lapátka volt, cserép- és porcelán-edényekről, bádogkanálról, hussütő nyársról, meg vasfogóról és bödönről. Ezekhez hadd soroljak még -néhányat: a nyitott tűzhelyen szükséges vaslábak, hozzá lábasok, de úgyszintén fazekak, kaszro- jok és szilkék, fakanalak és fatányérok, fa- és vasvillák, só- és füszertartók, valamint az élés tartására szolgáló láda, hómba és ászok. A falon felakasztva tepsi, tormareszelő és bádogíámpás. Volt a konyhában ezenkívül asztal, székek, sámlik, vizeslóca, s a kemencezug (sut) folytatásában rendszerint egy dikó, azaz földbevert lábú heverő, megdobálva használt és használatban lévő ujjasokkal, lajbikkal, gubákkal, mikkel egy-egy ebéd után vagy esti heverészésnél igen jól be lehetett takarózni. (Folytatjuk)
