Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-23 / 70. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. március 23, QQQQQQ Filmaoroza tok—fiataloknak Ifjúsági filmnapok megyénkben ízléses, jól szerkesztett, sok hasznos információt nyújtó, amellett játékos feladato­kat is tartalmazó kiadványt jelentetett meg a megyei KISZ-bizottság a megyei mo­ziüzemi vállalattal közösen. A megyében márciusban és áprilisban tartandó ifjúsá­gi filmnapok rendezvényei­re, a fiataloknak szánt film­sorozatokra hívják fel a ren­dezők a figyelmet. Ünnepi műsorral köszön­tik felszabadulásunk évfor­dulóját a nyíregyházi Béke moziban tartandó filmsoro­zattal. Bemutatják többek között Szabó István Oscar- díjas Mephistoját is. A 48-as forradalom és szabadság- harc eseményeit egyebek kö­zött az a film is feleleveníti, melyet Jókai Mór. regényé­ből, A kőszívű ember fiaiból készítettek, s a fiatalok kö­zül mozivásznon csak keve­sen láthatták. A Magyar Tanácsköztár­saság évfordulójára emlékez­ve ismét vetítik a Fábián Bá­lint találkozása Istennel cí­mű Balázs József regényé­ből készült Fábri-filmet. Lát­hat a közönség néhány régóta nem forgalmazott, nagy sike­rű alkotások közül, például Kovács András: Hideg na­pok, Keleti Márton: Változó felhőzet, Máriássy Félix: Bu­dapesti tavasz, Kosa Ferenc: Hószakadás című filmjeit. Kitekintenek a műsor szer­kesztői a nagyvilágba, és 12 ország filmterméséből vá­logatták össze azt a soroza­tot, melynek címe: A háború és a fasizmus ábrázolása a világ filmművészetében. Svájci, szovjet, amerikai és más mesterek emlékezetes produkcióit tűzik műsorra — és már játsszák — me­gyénk tizennégy településén. Az ifjúsági filmnapok kere­tében 15 rövidfilmet is be­mutatnak — például a dicső­séges és levert Tanácsköz­társaságról, a reakció szer­veződéséről, illetve a II. vi­lágháború történetéről, a fő­város felszabadításáról stb. Ezek a 10—30 perces rövid­filmek — 35 mm-es kópiában a moziüzemi vállalatnál igényelhetők. Fesztiválra készülnek Színháznaptár Az amatőregyüttesek és szólisták már készülnek a nyír- bélteki népzenei fesztiválra. A fehérgyarmati művelődési központ és a helyi Mezőgép-gyáregység közös citerazeneka- rának márciusi szereplései is ezt igazolják. Nagy sikerrel játszottak ebben a hónapban a Mezőgépnél és a KlOSZ-nál. Erősödött az együttes a közelmúltban leszerelt két Szaplon- czai fiúval. Legközelebb a nyírbélteki bemutatón szeretné­nek bizonyítani. (M. K. felv.) A Csendesek a hajnalok ma estére hirdetett előadása tech­nikai okokból elmarad. Helyette 30-án, pénteken látható a darab, a debreceni Csokonai Színház vendégjátékában. Szombaton, 24-én este 7 órától a Nem félünk a farkastól című drámát láthatjuk, Kós-bérletben. Vasárnap szünnap. Hétfőn Bal­mazújvárosban szerepel a nyír­egyházi színház társulata; a Bo­lond vasárnapot adják elő. Március 27-én, fél 4-től a Mada­me Louise szalonját játsszák a Kossuth-bérleteseknek. 28-án szerdán két előadás lesz, délután 3 órától A bűvös fuvola, este 7-től a Madame Louise szalon­ja megy, ez utóbbi Vasvári-bér­letben. Március 29-én este 7-kor bérletszünetben látható a Sok hűhó semmiért című Shakes­peare-vígjáték. * * * Folynak a Lyuk az életrajzon című zenés komédia próbái. Gá­dor Béla darabját 1958-ban mu­tatta be először a Nemzeti Szín­ház. Az eredeti szöveget Vára- di Szabolcs dolgozta át, és Dar­vas Ferenc szerzett hozzá zenét. Színházunkban Simor Ottó Já- szay-díjas, Szigeti András, Máthé Eta és Bárány Frigyes játsszák benne a főbb szerepeket, Zoltán Gábor rendezésében. Bemutató április 14. 20 éves a KSZDSZ Szabolcs- Volán néptáncegyüttes. Jubile­umi műsoraik március 23-án dél­után 5-kor, 24-én és 25-én este 7 órakor kezdődnek a művelődé­si központ hangvers eny termé­ben. 23-án este 7-től nosztalgiadisz­kó lesz a klubkávéházban. Szombaton, a „Pajtáscentrum” keretében délután 3-tól 5-ig ping­ponglabdából készíthetnek ál­latfigurákat a gyerekek, vasár­nap délelőtt 10 órától pedig me­semozi várja őket a nagyterem­ben. A családi életre nevelés című előadássorozat keretében a ser­dülőkori szépséghibák megelő­zéséről és kezelésükről hallhat­nak előadást az érdeklődők, már­cius 26-án, hétfőn délután 3 órá­tól. Ugyanezen a napon dél­után 6 és 8 órai kezdettel két kamaradarabbal mutatkozik be a Pécsi Balett. Az East együtes zenéjére készült Gyémántmadár, és Goldmark: Lót lányai című darabokat Uhrik Dóra, Kuli Fe­renc, Hajzer Gábor, Bretus Má­ria, Hetényi János és Paronai Magda táncolják. Március 27-én délután 4 és 6 órakor a nosztálgiamozi előadá­sában A szerelem nem szégyen című filmet vetítik. A Bessenyei György Tanár­képző Főiskola amatőr művé­szeti csoportjai mutatkoznak be 28-án, szerdán este 7 órától a hangversenyteremben. Fellépnek a Periszkóp Pantomim Stúdió, a Taravéra együttes, a Mészá­ros-Vég citeraduó és a Nyír­ség táncegyüttes. Március 29-én délután 5-kor, Ismerkedés az ütőhangszerekkel címmel tart filharmóniai hang­versenyt középiskolás bérletben a Budapesti utősegyüttes. Köz­reműködik Rohmann Imre zon­gorán, és Szabadi Vilmos hege­dűn. Könyvespolc A Mai magyar művészet sorozat legújabb kötetében Bencze Lászlór munkásságát az ismert műkritikus, Csapó György mutatja be. Bencze László Barcsay Jenő, Szabó Vla­dimír és Szalay Lajos mellett a háború utáni grafika egyik legnagyobb mestere. Könyöklő öregasszonyai, fáradt katonája a magyar rea­lista művészet mesterművei közé tartoznak. Rajzainak tisz­ta geometrikus vonalhálózatának már-már rideg szigora egy szemérmes, érzelgősségtől mentes művész vallomása a tár­sadalomhoz fűződő kapcsolatairól. Festményei is keményen rajzosak, szilárdak, mozdíthatatlanok. Bencze László azon kevesek közé tartozik, akik nem tagadták meg korábbi ön­magukat, vállalja a szocialista realizmus zászlóvivőiéként festett képeit. A kötetet 17 színes és 35 fekete-fehér repro­dukcióval, angol nyelvű összefoglalóval jelentette meg a Képzőművészeti Kiadó. Képünk: Bencze László Siratóasz- szonyok című képe. Bencze László munkássága „GYÖNGYFERTŐZÉS" Veszélyben a génbank harmada ? Fagyöngycsimbókos fák az erdő szélén. (Gaál Béla feiv.) TV-jegyzet Stúdió ’84 Mind több híradást olvas­hatunk a Budapesti Művé­szeti Hetek eseményeiről. De valljuk be, mindez a Szabolcsban élőknek, meg­lehetősen távoli, sőt — megkockáztathatjuk, a fő­városban élők közül is a ki­sebb közönségréteg jut el a rangosabb rendezvények­re. Ezért örültünk a „Stú­dió ’84” legutóbbi műso­rának, amely érezhetően számolt ezzel és igyekezett azokat is megajándékozni e kuriózum élményekkel, akik valamilyen ok miatt személyesen nem lehetnek jelen a hangversenytermek­ben, galériákban. Műfajilag is szerencsés váltásokkal kalauzolta el a tévénézőket a „Stúdió ’84” a különböző helyszínekre, részleteket láthattunk és hallhattunk a produkciók­ból, beszélgetések részesei lehettünk neves személyi­ségekkel. Egy kicsit közön­ségnek éreztük magunkat, nem egészen egy órára kö­zelebb került a főváros és a vidék. Mintha csak az egyik korábbi műsor riport­alanyának megállapítását tette volna magáévá a tv- műsor szerkesztője, amely körülbelül így hangzott: a vidék is Magyarország ... Színházat játszunk Talán nem túl sokan néz­ték, mert korai időpontban sugározták a „Játsszunk színházat” című műsor el­ső részét, amelyben a játék­vezető Almási Miklós és a közreműködő művészek, sőt a közönség vállalkozó szellemű tagjai is, abba a sok évszázados, talán évez­redes titokba igyekeztek beavatni a tévénézőt: hány­féle művészi felfogás sze­rint lehet eljátszani egy színházi művet. És mi van a háttérben, a rendezői kon­cepció mögött. Mitől érez­zük jónak, mainak a rég­múltban játszódó drámát, vígjátékot. Olyan színházművészetet népszerűsítő, játékos és élményszerű formát pró­bálgat a műsor, amely a legjobban hiányzik, ami tá­gítja a közönség látószögét, tisztítja a befogadás és megértés prizmáját. Ezúttal a rendezői felfogást vet­ték nagyító alá, azt kutat­va, vajon a művek pdta lehetőségeken belül milyen érzelmi, vagy eszmei pluszt adhat a rendező a színházi előadásnak, különösen, ha a választott koncepció ta­lálkozik a ma emberének életérzéseivel. P. G. V______________ Nyíregyháza felöl, a 41-es úton Baktalórántháza irá­nyába haladva a fák tete­jén, a koronáknál sűrvebb szövésű gömböket látni. „Fa­gyöngylabdák” ezek. „JEGÍZETT” ERDŐ E mutatós élésködők je­lenléte egy országosan „jegy­zett” erdőben méltán kelt­het aggodalmat. A „fakín” ugyanis a kéreg alá bújva meglopja a fák életnedveit, illetve eltömi az életfontos­ságú járatokat. Lassan öl. Még ha nagyon ellep is egy- egy fát, évekig eltarthat, míg az kiszárad. Féltésünket nö­veli annak tudata, hogy a baktai erdőből egy 237 hek­táros területen, hazánk tel­jes gyertyános, kocsányos tölgy génbankjának harma­da található. MI KERÜL FŰRÉSZ ALÁ? Aggályaink túlzottak — ilyen értelemben nyilatkoz­tak a baktai erdészet köz­pontjában. A nagy nemzeti értéket jelentő génbank- állományban ugyanis el­enyésző a fagyöngy. Elbur­jánzása sem várható, mert a tölgyes zárt élettani egysé­get alkot. Az egészségesen működő természeti automa­tizmusok kizárják a „kín­labdák” túlszaporodását. A fagyöngy egyébként nem a tölgyesen, hanem legszíve­sebben a fekete diófákon te­lepszik meg. Előfordult, hogy jelentős „gyöngyfertő­zés” miatt az utóbbi fajtá­ból egész erdőszegletet kel­lett kiirtani. A fűrészre azért volt szükség, mert ahová a fakín túlságosan befészkeli magát, ott a fák növekedé­sére már alig lehet számítani — csak a sorvadás várható. MEGTRÉFÁLNAK az ÉNEKESMADARAK Az útmenti fák gyöngy- lepettségről az egész erdő gyöngyállományára követ­keztetni nem lehet. Ennek okai az énekesmaradak, főleg a rigók. Ezek az erdei lakók csőrükkel, illetve ürülékük­kel terjesztik, viszik át új fákra a fakín magvait. Mint­hogy azonban a madarak a könnyebb táplálékszerzés ér­dekében az utak, települé­sek közelébe húzódnak, ér­telemszerűen ezek környé­kén lényegesen több „gyöngy- csimbókot” észlelhetünk, mint beljebb a sűrűben, (sztancs) Olvasónk írja KÖZKÚT Nyíregyházán, az Akácos utcában lévő közkútat lesze­relték, bár a többi utcából is idejártak vizért. Most — leg­közelebb — az egyik szom­széd kútjából tudunk vizet szerezni, mármint iható vi­zet, s kényelmetlen mindun­talan zavarni valakit. Meg­értenénk a kút megszünteté­sét, ha vizet a Simái útról hozzánk is elvezették vol­na, de így kényelmetlen hely­zetbe kerültünk, különösen az idősek, és a kisgyermekes családok. Nyíri Miklós Nyíregyháza, Akácos utca A tárgyaló - * teremből ^ cigarettát kért, és... Mióta ez a félig gyerek társa­ság széjjelnézett Fényeslitkén, nem sok minden maradhatott a helyén, vagyis könnyen lába kélt. Semmi meglepetés nincs a társaság összetételében: a 17 éves H. Ernő apja iszákos, a 15 éves L. Róbert neveléséről a szü­lei annyira nem gondoskodtak, hogy állami gondozásba kellett venni, s azóta a berkeszi fiú­otthonban él (ha éppen meg nem szökött onnan, mert az se rit­ka) ; ugyanezért kellett állami gondozásba venni a csengeri L. Imrét, és ő sem tartózkodott mereven a szökéstől; a 15 éves S. Gsaba apja menetrendszerűen elissza a nyugdíját, az anyja pedig cigányokkal lépett élettár­si kapcsolatba . . . Loptak mindent, ami a kezük ügyébe került. Japán magnót, napszemüveget gépkocsiból, be­törtek az iskolába magnóért, vit­tek tyúkokat kakassal, metsző­ollót, borotvakészletet, vajat, váltópénzt, csizmát nőit és férfit, szandált, rádiót, vaníliacukrot, babot, napraforgómagot, zöld­séget ... A sport iránt is élén­ken érdeklődtek: tavaly július elején betörtek az iskola torna­termébe, s elvittek öt mezt, egy futball-labdát, asztalitenisz-ütőt, két medicinlabdát és egy expan­dert is, hogy erősödjenek. (Egy része megkerült.) Akadt egy nem mindennapi lo­pásuk is. Tavaly március 18-án L. Róbert és L. Imre — nem test­vérek — S. Csaba társaságában csavarogtak az éjszakai órák­ban Dombrádon. A gyógyszer- tár előtt megpillantották a gya­logjárdán fekve Sz. Jánost, akit annyira elfogott az álmosság, hogy már az ágyban képzelte magát. (Részeg volt.) L. Róbert néhányszor bele­rúgott Sz. Jánosba, hogy meg­győződjön: valóban totál-e az illető. Mikor látta, hogy ,,se kép, se hang”, belenyúlt a részeg ka­bátjának belső zsebébe, s ki­vette a pénztárcáját. Nyomban megolvasták a pénzt: kétezer forint volt benne. A tárcát az iratokkal a földre dobta, a pénzt zsebre tette, távozás előtt azon­ban még lecsatolta Sz. János órá- [ját. L. Róbert 450 forintot adott L. Imrének, másik társának pedig 350-et, a többit viszont megtar­totta. L. Róbert tavaly április 10-én követte el a legsúlyosabb bűn- cselekményét. egy rablást, ez­úttal is L. Imre társaságában. Hazafelé tartva a presszóból megpillantották az előttük ittas állapotban, haladó A. Józsefet. L. Róbert eléje került, pénzt és ci­garettát kért A. Józseftől. A ró­zsás kedvű ember'közölte vele, hogy csak húsz forintja van, de az kenyérre kell. L. Róberték ezt nem hitték el neki, s hogy gyanújuknak na­gyobb nyomatékot adjanak, L. Róbert egy karóval úgy ráütött az A. József karjára, hogy a karó kettétört. (A. József karja se úszta meg másként.) Ezután a két rövid karóval püfölték egy darabig, de Imre hatásosabbnak vélte, ha öt-hat marék homo­kot szór az A. József szemébe. A földre eső A. Józsefet tovább csépelték, L. Róbert új karót té­pett ki egy kerítésből, sőt néha bele is rúgtak. Végül L. Róbert felszólította, hogy térdeljen föl. A. József ennek eleget is tett, L. Róbert átkutatta a zsebeit, magához vett egy doboz ciga­rettát és 90 forintot. A. József ekkor már az eszmé­letét is elveszítette. Szinte az egész testét beborították a sé­rülések, az agyrázkódása és kar- törése azonban csaknem más­fél hónapig gyógyult. A Nyíregyházi Járásbíróság, mint a fiatalkorúak bírósága ítélkezett a tolvaj társaság fe­lett. A bíróság a rablásban is részt vevő L. Róbertét két év 8 hónap, L. Imrét pedig két év fia­talkorúak börtönére büntette, továbbá három, illetve két évre eltiltotta őket a közügyektől. S. Csaba büntetése hat hónap fia­talkorúak fogháza, két másikat pedig végrehajtásában felfüggesz­tett szabadságvesztésre ítélte a [bíróság. Az ítéletet a Nyíregyházi Me­gyei Bíróság helyben hagyta, így az jogerős, (ki)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents