Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-21 / 68. szám
1984. március 21. Kelet-Magyarország 3 (---------------------------------------------------------------------->1 ÁTanácsköztársaság évfordulóján Tettekre ösztönöz H atvanöt esztendővel ezelőtt a népért küzdő harcosok, a forradalmár elődök először mutatták meg magyar főidőin, hogy mire képes a kommunisták vezette munkásosztály öntudata és ereje. A fényes 133 nap története bizonyította, hogy korunk haladó elmélete, a marxizmus—leninizmus a tömegekbe hatolva nemcsak magyarázza, de meg is változtatja a világot. Magyarország elnyomott népe az orosz példában kereste és találta meg a függetlenségnek, a társadalmi haladásnak, a szabadságnak az útját. Sok ezer munkás és szegényparaszt orosz földön, a szovjethatalom bölcsőjénél ismerte meg a szocialista forradalom eszméjét, mások itthon, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására értették meg, hogyan biztosítható a népnek a kenyér, a föld, a béke. Ez a meggyőződés vezetett el a Magyar Tanácsköztársasághoz. A sorsdöntő napokban született a Kommunisták Magyarországi Pártja, élén a Kun Béla vezette Központi Bizottsággal, rövid idő alatt megnyerte a munkások és parasztok nagy tömegét, maga mellé állította a nemzet sorsáért aggódó értelmiségieket. A Habsburg-monarchia csaknem négy évszázados uralmát megdöntő őszirózsás forradalom győzelmével hatalomra jutott polgári kormány nem tudta megoldani a felhalmozódott társadalmi problémákat, nem tudott és nem mert ellenállni a győztes imperialista hatalmak diktátumának. Így a tömegek forradal- masodása, a kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülése lehetővé tette, hogy március 21-én, viszonylag békés úton a nép nagy többségének akaratából győzzön a szocialista forradalom. A munkáshatalom intézkedéseiben az addig végsőkig kizsákmányolt és megalázott néptömegek vágya testesült meg. A Forradalmi Kormányzó Tanács erőfeszítéseket tett a múlt nehézségeinek felszámolásáért. a népre nehezedő roppant terhek enyhítéséért, s egy új jövő megalapozásáért. Törvényben biztosította a munkához való jogot, bevezette a nvolcórás munkaidőt, a társadalombiztosítást, a fizetett szabadságot. Állami kezelésbe vette a bányákat, nagyüzemeket, a bankokat, a közlekedési vállalatokat. A nagybirtokosok földjein szocialista termelőszövetkezetek alakultak. Rendelet lépett életbe a tanácsok megválasztásáról. a kultúra és az egészségügy fejlesztéséről. A szocialista forradalom az ország gazdájává tette a dolgozó népet. Az első magyar proletárhatalmat — amelyet a munkástömegek, a népek Euróoa-szerte rokonszenv- vel fogadtak — külső erő, V ________________ a nemzetközi imperializmus túlereje verte le. A magyar nép nyakába ültetett elfertr- forradalmi rendszer eltiporta a Tanácsköztársaság vívmányait, sokszázan estek áldozatul a fehérterrornak, a horthysta pribékek vadállati kegyetlen ked ésé- nefc. Azonban a legkíméletlenebb terror sem tudta megsemmisíteni a Tanácsköztársaság emlékét. Az eszmét nem győzhették le: huszonöt éven át szakadatlanul folytatódott az illegalitásban dolgozó kommunisták és más demokratikus erők harca a nép Magyar- országáért. Az első proletárdiktatúrát követni fogja a második — mondta Lenin a Magyar Tanácsköztársaság leverése után. Történelmi előrelátása beigazolódott. A II. világháborúban megsemmisítő vereséget szenvedett a fasizmus, a Szovjetunió Vörös Hadserege hazánk számára is elhozta a felszabadulást. A népi demokratikus átalakulás vezetője a Magyar Kommunista Párt volt, amely az illegalitás negyedszázada után is életerősen, határozott programmal lépett a politikai élet porondjára. Három évvel a felszabadulás után az oszitályharc eredményéként, a Tanácsköztársaság hagyományait követve, másodszor is győzött és hatalomra jutott a munkásosztály, hazánk a szocialista fejlődés útjára lépett. Az új társadalom építése nem bizonyult könnyűnek, ellenkezőleg: nehéznek, bonyolultnak és fáradtságosnak. Szabad, szocialista országunk fejlődése arról tanúskodik, hogy érdemes volt küzdeni. A Tanácsköztársaság hatvanötödik évfordulóján jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy örökre véget ért a kizsákmányoló osztályok uralma, hazánk agrár-ipari országból szocialista nagyiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező ipari-agrár országgá vált. Kádár János elvtárs mondta a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár munkásainak gyűlésén: „Népünk most összehasonlíthatatlanul másképp él, mint a régi rendszerben. Nem csupán jobban, hanem egyenes gerwicoel, szabad emberként élhet nálunk minden dolgozó.” □ munkások, a parasztok és az értelmiségiek tömegeiben erős az elhatározás, hogy a nehéz nemzetközi gazdasági körülmények ellenére, a szilárd politikai egységre és teherbíró gazdaságunkra alapozva megvédjük és tovább gyarapítjuk szocialista vívmányainkat. A magyar nép híven folytatja az első magyar proletárállam ügyét, következetesen halad az MSZMP XII. kongresszusán kijelölt úton, munkálkodik nemzeti programunk valóra váltásán, a fejlett szocialista társadalom építésén. _____ J H — Ki az? — Én vagyok. — Gyere be. — Nem. tudtam, hogy itthon vagy. — Hazajöttem szomor- kodni. — A dolgozóban nem tudsz? — Nem. Ott sokan néznek, meg kérdeznek mindenfélét, amire nagyon nehéz válaszolni. — Ha néznek, és se tudok szomorkodni. — Na látod, ezért jöttem most haza. — Megbátott valaki? — Meg. Ez sajnos elkerülhetetlen. Elünk ezen a világon, és időnként megbántjuk egymást. Néha a legtisztább szándékkal is. KOPOGTATÁS — Téged most ki bántott meg? — Nem lényeges. Egyébként igaza volt. Csak túl keményen mondta. — És amikor te azt mondod, hogy majom vagyok, meg lajhár, az nem kemény? Mégsem szomorkodom. — S miért? GÖRÖG EXPORT. Műszakonként 30—35 köbméter görög exportra kerülő zárólécet készítenek az ÉRDÉRT tuzséri telepének fűrészüzemében. (Gaál Béla felvétele) A tartalékokon is túl Ez ám az üzlet! Ha egy tsz Szatmárban van, a külső szemlélő hamar megfogalmazza: gyenge gazdaság, alacsony termelési színvonal. Sok évvel ezelőtt a kisari Cj Élet is „kivívta” magának az említett minősítést és milyen az ember...? — egy darabig még akkor is az él a tudatában, amikor rég az ellenkezőjének kellene. A varázsszót nemrég Nagy Károly fő- agronómus szájából hallottam: „tavaly hat és fél tonna kukoricánk termett hektáronként”. ezrei..., valami hétmilliós árbevételi terv. Nem hajszolják túl, de a pillanatnyi lehetőséget a világért sem hagynák ki. Lelkesen beszélnek ellenben „tartalékország” egy másik eléggé feltáratlan tartományáról. Minden évben lépni Fél tucat év már bizonyíték. Ennyi ideje mondható az itt dolgozók sorsáról, hogy jobbra fordult. Tisztes néhány milliós nyereségek, ta- vajy éppen egymillió. Jelezhet akár „békés” vegetálást is. — ősz végén, tél elején már nagyon sűrven nézegettük a mérlegkilátásokat — emlékezik a főagronómus. — Latolgattuk, belefér-e a 17 hektár szilvás selejtezése? A magas nyereségtől fontosabb, hogy újra váltsuk fel, ami már le- termett. Figyeltük az előrejelzést, minek mennyire megy fel majd az ára, s aszerint cselekedtünk. Például így jutottunk olcsóbban nagyobb mennyiségű műtrágyához. Minden évben megkapaszkodni és előrelépni nem pusztán erő kérdése, sőt a kitartás is kevés hozzá. Pedig túlságosan sok különlegességet nem találni a kisari Űj Élet Tsz-ben. A vetésszerkezet drasztikus egyszerűsítése a búzára és kukoricára benne van a szabályozók szellemében. A több figyelem, amit ezáltal ráfordítottak, kamatozott a már említett termésátlagban, amit Szatmárban nyugodtan nevezhetünk kimagaslónak. A búzával ugyan még csak három, tonnánál tartanak, de az aszály előtt még benne volt a négy és fél. Innen tovább már csak apró finomításokkal lehet kilókat nyerni. Kiterjesztették például a talaj vízgazdálkodását javító mélylazítást, de a tartalékok határa már csak karnyújtásnyira van. Tisztes jövedelem A terület közel fele gyep. Három éve felújítottak belőle 300 hektárt (jellemző: akkor még volt rá állami tá— Mert tudom, hogy nem úgy mondod. — Hát hogyan? — Szerétéiből. — Igen. Lehet, hogy ö is úgy mondta, aki engem megbántott. Csak ebben nem vagyok egészen biztos. És ez az, amit nem lehet megkérdezni. — Inkább szomorkodsz? — Inkább. Valami elromlott a felnőttek között. Nem tudom mikor és hogyan, de elromlott. — Én mikor leszek felnőtt? — Nemsokára kisfiam, sajnos nemsokára. Mester Attila mogatás), és azóta olyan tömegű fű terem benne, hogy a kaszagépet át kellett alakítani, különben nem bírt volna vele. És a sok szénát exportálják. Átlag ezer tonnát báláznak különös gonddal, hogy a magyar export élő marhának a világ végéig friss ropogtatnivalója legyen. Ez ám az üzlet! A tonnánkénti önköltség ezer forint körül van, és 2800-ért adják el. A magas jövedelmezőséget csak az irigyelje, aki nyugodtan tud aludni, amikor a rendet éjfél tájban csendes nyári zápor áztatja. A szénának egyébként a tsz-ben is helye van, mert igen jelentős az állattenyésztésük. Szégyellik, hogy háromezer liter alá esett a tejtermelés. Ám az okok között nem restellik bevallani: három év alatt a harmadik főállattenyésztő készül beválni. Jó kiegészítő jövedelemforrás faipari melléküzemük, de a valóságosnál nagyobb jelentőséget nem tulajdonítanak neki. Seprűnyelek, Szat- már ládák, hordódongák tízExportfelár a kasszában A kisüzemi támogatási lehetőségek megnyíltával egy perccel sem késtek Kisarban megtenni az első lépéseket. Az elemi erejű vállalkozási kedv a tagság részéről meghaladta a várakozásokat. Tápbolt nyílt, szervezetté vált az értékesítés, vitték az akciós kocát, tavaly még hatszázat, az idén háromszorosát. Az exportfelár és az állami támogatás pedig a tsz kasszáját gazdagítja. Errefelé ugyanis — eredmény ide, nyereséges gazdálkodás oda — harminchétezer forintot keres egy tag átlagosan évente. Ezt a színvonalat érezhetően emelni alig lehet. A kemény otthoni munka jutalma azonban nem maradhat el, és ha igy történik, kedvvel dolgoznak a közösben is. És a többség előtt világos: a kettő külön-külön nem megy. Esik Sándor M ilyen bolond ez a március! Reggel még fergeteges szél kavarta a havas esőt, most meg, a déli harangszóhoz közeledve ragyog a nap, gőzölögnek a földek. Csak a sár maradt meg. De nem itt az udvaron, hanem kint az árokparton, melynek déli oldalán zsendül már a fű is, langyos szél fújdogál. Az öregasszony kint áll a tornácon, nézi a két körtefát. Már nem emlékszik, hány tavaszt számlált a két gö- csörtös fa, csak arra, hogy neki ez már a hetvenkilencedik. S ebből negyvennyolc év itt, Nagyaron! Dehogy gondolta ő annak idején, hogy ennyi időt kibír az idegen faluban... özvegyemberhez szegődött párul, — jaj de régen! — még 1936-ban. S otthagyni a drága falut, Fülesdet...! — Aztán csak megszoktam — simítja hátra fejkendőjét. — Mégiscsak emberek élnek itt is ... Meg jó ember volt az uram, néhai Balogh Kálmán... nyugodjon békében. Az asztalon kis lábaska, benne finomra darált tengerikása, apróra vágott füstölt hússal. Micsoda töltött káposzta lesz ebből! — Jaj, ne nézzék már ezt a rendetlenséget, de hát nem vártam vendéget. A kását nézik? Ez volt megboldogult uram kedves étele. Régen elment szegény, még a nagy árvíz idején. Jaj, de szép éveket éltünk együtt. Pedig úgy higgyék el, kapálóztam én még a gondolattól is, hogy otthagyjam Fülesdet, s jöjjek egy háromgyermekes emberhez, ide Nagyarba. Igaz, én is özvegy voltam, s Édes, az anyám csak hajtogatta: eredj lányom, míg visznek. S csak hallgattam a szavára, hála a magasságosnak. Mint olvadáskor a jég alól, bukkannak fel a régi fü- lesdi, nagyari emlékek. — Ó de sokat sikanyóztam én lánykoromban kint a faluszélen! Kiszálltam az esztovátából, s irány a jég, a pajtásokkal ... Látják, erről jut eszembe, hogy három esztendeje én még úgy szőttem, mint maga az ördög. Aztán odaadtam a lányomnak, most ő szövöget rajta. Ha az a rengeteg vászon most mind itt lenne ...! Fekete Kálmánná, született Bede Amália a kapuig kísér bennünket, csendesen ingatja a fejét: — Legalább ősszel jöttek volna! Megkínáltam volna magukat egy szakajtókosár körtével. Búzával meg zabbal érők ezek. Maguk ilyen finomat még nem ettek. Hát akkor ősszel eljönnek ...? B. G. Elismerés a Világbanktól a nyíregyházi MEZŐGÉP-nek Devizát is eredményező szép sikert ért el a Nyíregyházi Mezőgép Vállalat a Világbank által meghirdetett pályázatra gyártott 23 szer- vestrágyaszóró gépével, melyeket mellesleg a honi mező- gazdasági üzemekben hasznosíthatnak. Ezzel tovább növekedett a nyíregyházi vállalat mezőgazdasági gépgyártásának ázsiója, hitele. A vállalatnál gondos, előretekintő gyártmányfejlesztői munkával igyekeznek megalapozni az új termékeket. Ezek sorát egy tartályos felépítmény nyitja meg, amelyet a KAMAZ tehergépkocsik alvázára szerelnek. Ugyancsak az idén kezdik gyártani a konténerszállító utánfutót, valamint egy bálabontó szecskázót, továbbá újdonság egy billenőplatós és egy közúti fixplatós pótkocsi és silómaró típus. Nagy reményeket fűznek a SZUPERMIX—7—G típusú takarmánykiosztó nemzetközi sikeréhez, mellyel betörtek a tőkés piacra is. Az idén NSZK megrendelésre ebből a gyártmányból 50 darabot szállítanak. Ezt a gépet kiállították Párizsban is a SIMA elnevezésű mezőgazdasági gépkiállításon. Reménykednek, mert francia üzletkötés is lehetséges a termékre. (farkas) Újfehértó, Érpatak Szakosodás, ipari munka Bérmunkában kanadai exportra készítenek 1086 darab bélelt, szóló szoknyát. Butkai Ildikó és Garai Pálné szoknyákat állít össze. (J. L.) Az újfehértói Vörös Hajnal Termelőszövetkezet ez év február 28-án egyesült az érpataki tsz-szel, így 1984-ben 5170 hektáron, négyszázki- lencven dolgozóval kell megoldani a feladatokat. A szövetkezet öt fő növényre (búza, kukorica, őszi árpa, napraforgó, repce) szakosodott, melyekből 2080 hektárt vetettek, illetve vetnek. A kerti növényekből — dohány, paradicsom, paprika, zöldségfélék — 100—120 hektárnyit a háztáji gazdaságokban termelik, s a termelő- szövetkezeten keresztül értékesítik. Háztáji tenyésztőktől 2500 hizott sertést várnak 10 millió forint értékben. Melléküzemági tevékenységben: a fémtömegcikk gyártás 7—8 millió, a papíripari bérmunka 7,6 millió és a varroda 10 millió forint árbevételt hoz.
