Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. március 20 Nap! külpolitikái kommentár Khartumi kérdőjelek ’% oha mindmáig homály £ k ; fedi, ki vezette a szu­• dóini főváros, Omdur- man negyedét bombázó re­pülőgépet, Nimeri elnök si­etve Líbiát tette felelőssé a légitámadásért. Vádaskodá­sának gyorsasága annál szembetűnőbb, mert diktató­rikus rezsiimjének ellenfelei azt sem tartják lehetetlen­nek, hogy maga a kormány­zat szervezte az öt halálos áldozatot követelő akciót. Egyiptom hadügyminisztere hétvégi khartumi tárgyalá­sain Kairó korlátlan támoga­tásáról biztosította a szudá- ni vezetést. Szudánban a déli és az északi országrész között — a gyarmati múlt örökségeként — hagyományosan gazdasá­gi-politikai, vallása ellentét feszült. Ezeket az ellentéte­ket Nimeri uralmának elmúlt egy évtizede tovább mélyí­tette. Az elnök a déli or­szágrészt fejőstehénnek te­kinti, gazdasági erőforrását a végsőkig kiaknázza, a fej­lesztésekből viszont követke­zetesen kihagyja a vidéket. A Szudánra is átcsapó isz- lamizálási hullám új elem­mel bővítette a déli — nem mohamedán — lakosság szembenállását a khartumi politikával. A szudáni kor­mánypolitika súlyos ellent­mondásai persze az ország egészét is feszültséggel telí­tik. A vágtató infláció, a korrupció elburjánzása, a fejlesztési tervek hevenyé- szettsége általános elégedet­lenség forrása. S mindazokat, akik az elnyomó rendszer el­len szót merészelnek emelni, Nimeri elnök a legrövidebb úton börtönbe csukatja. Ha­talmának alapja így tovább­ra is a hadsereg, az elnyomó apparátus, s természetesen a külső támogatás. yilvánvaló, hogy a sű- ^ lyos belső politikai és társadalmi válságon a rendszer önerőből nem képes úrrá lenni. A khartumi kor­mányzat eddig is nagyvonalú segélyeket kapott Washing­tontól, ami a rendkívül el­maradott Szudán fejlődése helyett inkább Nimeri elnök hatalmának megalapozását szolgálta. Épp így a bőkezű szaúd-arábiai támogatás. Mindezek folyósításának fel­tétele volt és marad a jövő­ben is az amerikai érdekek szolgálata. Khartum feladata, hogy Észak-Afrika haladó arab rendszereinek, Etiópiá­nak és Líbiának a fejlődését, nyugalmát zavarja, mintegy ugródeszka legyen a regioná­lis, imperialista elképzelések valóra váltásához. Ennyiben tehát Nimeri elnök bel- és külpolitikája összhangban van egymással: mindegyik feltételezi a másikat, s a ket­tő csak egyidejűleg szűnhet meg. Győri Sándor Napirenden a gazdasági problémák Brüsszel: EGK-csúcs Az EGK miniszteri tanácsá­nak épületében hétfő délután megkezdődött a kormányfők értekezlete. A tanácskozáson, amelyen Francois Mitterrand francia államfő elnököl, részt vesz Helmut Kohl kancellár (NSZK), Margaret Thatcher (Nagy-Britannia), Bettino Craxi (Olaszország), Ruud Lubbers (Hollandia), Wilfried Martens (Belgium), Pierre Werner (Luxemburg), Poul Schlüter (Dánia), Andreasz Papandreu (Görögország) és Garret Fitzgerald (Írország) miniszterelnök. Jelen vannak a külügyminiszterek is. Mitterrand javaslatára a kormányfők a következő sor­rendben fogtak a napirendi pontok megtárgyalásához: a legkorszerűbb iparágakban megvalósítható közös fejlesz­tések és kutatások, a közös mezőgazdasági politika re­formja, a közösség szociális és területfejlesztési alapjának bővítése, Spanyolország és Portugália belépése, a na­gyobb költségvetési fegyelem (vagyis a kiadások csökken­tése minden téren), végül a „költségvetési teherviselés ki­egyensúlyozatlansága” (a kö­vetelt brit visszatérítések problémája). Ez utóbbi függ­vényében keríthetnek sort a költségvetési források (a kö­zös kassza) múlhatatlanul szükséges bővítésére. A kormányfők és a külügy­miniszterek este a belga kor­mány Val Duchesse-i vendég­házában „kandalló melletti beszélgetés” formájában meg­tárgyalták az időszerű nem­zetközi kérdéseket is, hogy megfogalmazhassák külpoli­tikai nyilatkozatukat. Kunszabó Ferenc; Testámentom (A aép élete NyirbMai a XIX. században) A szerző szíves közlés céljából szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátotta most készülő, nyomtatásban még nem megjelent Nyírbátorról szóló munkájának egy közelmúltban elkészült fejezetét. Ezt közöljük folytatá­sokban. „Testámentoma Jakab Ka­talin, néhai Vadon Esvány Eözvegyének, 18. Januarius 1823. Minek előtte életemnek rö­vid hátralévő orátskájit el tölteném a sír szélén állván, minden erőltetés nekül, ad­dig míg nyelvemnél vónék. Látván Pető Esvány Vömnek, el esett öregségembe s igyet- lenségembe nagy Gyamolítá- sát, és mint nem Vő ha nem mint fiju, avagy még annál is jobban, aki gondomat min­den részbe 9 esztendők el for­gása alatt a leg tisztessége­sebb módon viselte, maga ke­nyerével tartott. Jutalmául (egyebem sem lévén) Zséllér Házamat ha­gyom és Testallom olly mód­dal, hogy őt abba senki Soha meg ne háborítsa s ne hábo­ríthassa. Nem külömben egy otska hordo egy üst egy szita egy gyúró tekenő. Ezeket is hagyom és Testállom fejjebb említett vömnek, olly mód­dal, hogy ebben is senki őtet meg ne háborítsa s ne hábo­ríthassa.” Az írásos hagyakozás, hely­tartótanácsi rendelkezés foly­tán, a XIX. század elején kezd divatozni a közrendűek körében. Ez egyúttal jelzi, mennyire elharapódzik ná­LEXIN-RENDDEL TÜNTETTÉK KI HEINZ HOFFMANNT Lenin-renddel tüntették ki Heinz Hoffmann hadseregtá­bornokot. Az NDK nemzetvé­delmi minisztere a szovjet hadsereg és az NDK néphad­sereg közötti együttműködés erősítéséhez való személyes hozzájárulásáért kapta a ma­gas kitüntetést. AFGANISZTÁN — PB-ÜLÉS Ülést tartott Kabulban az Afganisztáni Népi Demokrati­kus Párt Központi Bizottsá­gának Politikai Bizottsága. A tanácskozáson a falvakban működő államhatalmi szer­vek erősítésével foglalkozó átfogó programot vitattak meg. Ez körvonalazza a poli­tikai, társadalmi, gazdasági, és kulturális élet fejlesztésé­vel kapcsolatos feladatokat is. HÜSZ ÖRÄN AT SZÍNPADON Ausztráliai színészek húsz órán át játszottak egyfoly­tában annak reményében, hogy bekerülnek a rekordok könyvébe. Ott volt a helyszí­nen a különös rekordokat nyilvántartó Guinness cég el­lenőre is, de a végleges dön­tést csak Londonban hozzák meg arról, hogy törlik-e a ré­gi 18 óra 15 perces rekordot a könyvből, vagy sem. Az elő­adás egyébként nézők előtt folyt, közülük azonban csak öten tartottak ki mindvégig. LÍBIAI ÍTÉLET Mint az olasz televízió kö­zölte, Líbiában életfogytigla­ni börtönbüntetésre ítéltek három olasz állampolgárt, akik szerepet játszottak az 1980-as, meghiúsított puccs­kísérletben. Ketten közülük már líbiai börtönben vannak, a harmadikat távollétében ítélték el. Az ítélet indoklása szerint líbiai ellenforradal­már katonatisztekkel és egyiptomi ügynökökkel mű­ködtek együtt az államcsíny­kísérlet előkészítésében. JUGOSZLÁV FÖLDRENGÉS Erős földrengés rázta meg vasárnap a boszniai Jajce vá­ros környékét. A földrengés- jelző állomások a 12 fokos Mercalli-skálán hatos erőssé­gű földmozgásokat észleltek. Személyi sérülésekről és anyagi károkról nem érke­zett jelentés. Házivetélkedö Salvadorban Választások — polgárháborúban ? A tervek szerint már­cius 25-én választásokat tartanak Salvadorban, a kis, 4,5 milliós közép­amerikai országban, ahol évek óta véres polgárhá­ború dúl. Enyhén szólva meglehető­sen egyoldalúnak ígérkezik a március utolsó vasárnapjára kiírt salvadori voksolás. A szavazáson gyakorlatilag csak a jobboldali, szélsőjobboldali pártok és csoportok vesznek részt, míg a kormányellenes felkelők bojkottra szólították fel a lakosságot. A fegyveres ellenzéket al­kotó Farabundo Marti Nem­zeti Felszabadítási Front (FMLN) és a Forradalmi De­mokratikus Front (FDR) ugyanis régóta hangoztatja: a polgárháborús légkörben, ma­nipulált eszközökkel lefoly­tatott választások semmiképp nem hozhatnak megoldást az ország égető gondjaira. Baljós előjelek A tények azt bizonyítják: a felkelők értékelése helyt­álló. Nem hozott javulást az utoljára épp két esztendeje, 1982 márciusában rendezett voksolás sem, ahol a Nacio­nalista Köztársasági Szövet­ség (ARENA) vezetője, a hír­hedt Roberto d’Aubuisson őrnagy diadalmaskodott. A szélsőjobboldali politikus be­futása még Washingtonban is csalódást keltett: a Fehér Ház szívesebben látta volna a korlátozott reformok szük­ségességét elfogadó keresz­ténydemokraták győzelmét. A középutas politikai cso­portok háttérbe szorulásának hatása meg is mutatkozott az elmúlt két évben. Teljes erő­vel folytatódott az irtóhadjá­rat a kormányellenes hazafi­ak ellen, szabadon működhet­tek a biztonsági erők féllegá­lis, hallgatólagosan eltűrt ha- lálbrigádjai. Az ENSZ Embe­ri Jogok Bizottságának feb­ruári genfi ülésén előterjesz­tett jelentés megdöbbentő adatokat tartalmaz a hadse­reg által kivégzett áldozatok­ról, a külföldi újságírók se­gítségével leleplezett tömeg­gyilkosságokról. (A becslések szerint az elmúlt öt évben a polgárháború 47 ezer ember­életet követelt — ebből 39 ezer volt polgári áldozat, akiknek túlnyomó része a jobboldali terrorkommandók számlájára írandó. Jellemző módon D’Aubuisson igen kö­zel áll a halálbrigádokhoz, állítólag ő maga rendelte el Amulfo Romerónak, San Sal­vador érsekének meggyilko­lását.) A mostani voksolás előké­születei messzemenően iga­A kormánycsapatok egyik osztaga gerillaellenes „tisztogató” bevetésről visszatérőben. ráció a salvadori rendszer „demokratikus voltának” bi­zonyítására kívánja felhasz­nálni, csökkentve ezzel a sza­porodó kongresszusi támadá­sokat. A washingtoni törvényho­zás elsősorban a különböző katonai és gazdasági segélyek engedélyezése terén okoz nö­vekvő nehézséget az elnök­nek. Márpedig az USA-ból érkező pénzügyi támogatás nélkülözhetetlen a rezsim fennmaradása szempontjából. Reagan, aki a közép-amerikai államok társadalmi válsága mögött előszeretettel fedezi fel a „Szovjetunió és Kuba kezét”, karibi politikája cél­jává a „kommunista felfor­gatás” megfékezését tette. Más kérdés, hogy a bőkezű washingtoni segítség sem fel­tétlenül váltja be a hozzá fű­zött reményeket. A felduz­zasztott salvadori hadsereg képtelen legyűrni a felkelő­ket. A hazafias erők ütőké­pessége javult, s az év elején már az ország körülbelül egy- harmadát tartották ellenőrzé­sük alatt. Az elfoglalt körze­tekben megkezdődött a helyi néphatalmi szervek létreho­zása. Washington szerepe A pénzhiányra hivatkozás meglehetősen átlátszó, tekint­ve, hogy az Egyesült Államok csupán a választások előké­szítésére már több millió dol­lárt áldozott. A voksolást ugyanis a Reagan-adminiszt­Napóleon Duarte — Washing­ton számára a megfelelőbb jelölt? zolják az FMLN—FDR kép­viselői által hangoztatott vá­dakat, hogy a kormányzat nem képes (és nem is akar) valóban demokratikus körül­ményeket biztosítani a vá­lasztásokhoz, amelyeknek tisztasága így eleve kétségbe vonható. A központi válasz­tási bizottság például nemrég bejelentette, hogy úgymond pénzszűke miatt nem tud megbízható választási név­jegyzéket összeállítani. Apró adalékként: az 1982- es listák utólagos átvizsgálá­sa során több tíz ezer hamis adatra bukkantak. A bizott­ság azt is közölte, hogy a je­lenleg külföldön élő mintegy milliónyi salvadori állampol­gár nem vehet részt a szava­záson. A magyarázat: döntő többségük épp a jobboldali terror miatt hagyta el az or­szágot. Roberto d'Aubuisson őrnagy, aki szoros kapcsolatot tart fenn a terrorkommandókkal. lünk is a hivataloskodás: már nem elég, ha két tanú a kö­zösség színe előtt esküvel erő­síti, papír kell róla... Egyébként hasznos, mert rengeteg vitát, pereskedést előz meg (ezt célozza a köz­ponti rendelt is) — s még hasznosabb nekünk, mert kö­vetlen bepillantást enged a nép akkori életébe. Jakab, Vadon Pető nevű családok máig élnek a városban, de persze Katalin asszonyról semmi egyebet, mi a Testá- mentomban áll, nem tudunk. Hanem, ennyi is gyönyörűsé­ges! Mindenekelőtt a nyelv, mit olvasni pártját ritkító élve­zet. — Tudom, nem ő írta, s majdnem valószínű, hogy nem is tudott írni, „igyesebb” ko­rában sem, hanem a hites személy, aki a végakaratot papírra vetette, az vagy a népből — mégpedig ebből a felsőtiszaiból való volt, vagy pedig alkalmazkodott az itte­ni gondolkodáshoz, beszéd­hez, nyelvjáráshoz. Muszáj is volt, mert ha azon a kacifántos, idegen sza­vakkal megtűzdelt nyelven ír, mely ebben az időben még csak a hivatalos irományokon ömlött el (ma már bezzeg na­ponta ezt hallhatjuk a rádió­ban, televízióba, ezt olvas­hatjuk az újságokban), akkor bizony jó Katalin asszony csak néz rá csudálkozva, s mert még nyelvénél vóna, meg is mondja kereken, hogy ő nem ezt sorjázta a pénna alá! Vadon Istvánná, született Jakab Katalin eléggé vagyon­talan zséllérasszony lehetett: lánya, veje sem volt hát va­lami gazdag. Ez látszik abból is, hogy a hagyakozás tárgya egy ház és némely használati tárgyak. Hanem éppen az utóbbi felsorolás mutatja, hogy a többi másoké lett, más vöké, fiáké és lányoké, s e néhány éppen azért említő- dik itt, hogy sohase legyen vita tárgya. A több örökösre utal az is, hogy nem esik szó a zártkert­ben lévő szőlőről, gyümölcsös­ről, nem az erdő-, legelő- és réthasználati jogról. Mert ezek különben minden házas zsellérnek megvoltak ebben az időben, s csak később, a jobbágyfelszabadítás után, majd pedig a század végén, a nép elszaporodásával esik ki a szegénység ez osztásokból — s válik igazán nincstelen­né. Mert hogy különben mi minden volt egy korabeli bá­tori házban, portán, mi tar­tozott a napi életvitelhez, az jól kitűnik egy másik vég­akaratból: Néhai Bihari Borbálának ifjú Kovács Mihálynénak minden található Javainak a Maradványainak Specifica- tioja. Egy kamillás szoknya, egy karton kabát, egy varrott fehér kötő, egy gyolcs kotó, egy ujj bagaria kötő, egy ujj festett kék kötő, egy fekete selyem kötő, egy virágos at­lasz kis pruszli, egy fekete selyem kis lajbli, egy fekete bärget kis lajbli, három se­lyem keszkenő, két török keszkenő, három fehér ma­gyar keszkenő, két fehér seb keszkenő, öt ujj ingváll. Hat vékony szakajtó ruha, két fejtős abrosz, két ujj, fej­tős kendő, kilenc szág vászon, egy fejtős'abrosz ócskább, két vastag kendő, három vas­tag kosár-ruha, egy láda ujj, diófa szin festéü, egy ponyva, egy virágos ágy takaró, kar­ton, három vékony lepedő, három vastagabb lepedő, öt fő ajj, három fejér portzellán párna haj, egy kék tarka portzellán párna haj, egy de­rék ajj, egy dunyha, nyoltz- van váltó forint kész pénz mely hitelben kint van 200 köböl dohányra. Időzített hadgyakorlat Az FMLN vezetői ugyanak­kor tisztában vannak vele, hogy az USA fellépése miatt kevés esélyük van a rendszer megdöntésére. Ezért szorgal­mazzák hosszabb ideje egy széles népképviseleten nyug­vó ideiglenes kormány meg­alakítását, a párbeszéd meg­indítását a hadsereg, a kor­mány és Washington képvi­selőinek bevonásával. Ebbe viszont a rezsim nem egye­zett bele. így tehát végül a voksolás a jobboldal „házi vetélkedője” marad. A két fő esélyes, a már említett d’Aubuisson (jelenleg a nem­zetgyűlés elnöke) és a ke­reszténydemokrata Napóleon Duarte, aki néhány éve már állt az ország élén. Akárhogy is alakuljon a választás kimenetele, a salva­dori fejleményekben az Egye­sült Államok továbbra is fő­szerepet vállal. Erre utal, hogy — aligha véletlen idő­zítéssel — épp a voksolással egy időben rendeznek a sal­vadori határok mentén közös amerikai—hondurasi hadgya­korlatot, több ezer tengerész- gyalogos és ejtőernyős rész­vételével .. Szegő Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents