Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-17 / 65. szám

Ilii HÉTVÉGI MELLÉKLET 1984 március 17. 0 CSATOD-CTmiiCN Nőnap után 0 gész évben nőnap? Nem, erről nincs szó, mint ahogyan — re­mélhetőleg — egyetlen csa­ládban sincs egész évben „férfinap” sem. Az ünneplés az ünnepnapokra való; ép­pen ez, a különlegessége ad­ja meg az ízét. De mi az, amin talán mégis érdemes most, a nőnap után elgon­dolkodni? Megünnepeltük/ték a nő­ket, felköszöntöttük/ték sze­retteiket a nemzetközi nő­nap alkalmából egy kis cso­kor hóvirággal, egy doboz bonbonnal; apró figyelmes­séggel. Lehet, hogy a férj azt mondta: „Anyu, ma es­te ne mosogass, megcsiná­lom helyetted!” Az anyunak jólesett, még akkor is, ha esetleg azt fe­lelte rá: „Ugyan, menj már, mi jut eszedbe!” — magá­ban pedig talán ezt gondol­ta: még az hiányzik, hogy eltörjön egy poharat a kész­letből, nem férfikéznek való az á mosogatás. Legyünk őszinték: gyak­ran, mi magunk, mi nők „rontjuk el” a férfiakat. Kezdi az anya a gyerekeinél (tisztelet a kivételnek, most nem róluk van szó), amikor a fiúnak azt mondja, ha ép­pen segíteni akar valamit a konyhában: — Eredj innen inkább ta­nulni, ott a te helyed! És folytatjuk mi, felesé­gek, elsősorban az idősebb korosztályból, sőt, nem is csak a saját férjünkkel, nemcsak őt „rontjuk el”. Ha azt látjuk, hogy lányunk éle­te párja ebéd után odaáll mosogatni, akkor rosszalló pillantást vetünk a fiatalasz- szonyra: ejnye, ejnye* ez pe­dig miféle módi?! És nem is üti meg a fü­lünket a megfogalmazás, amikor dicséret hangzik el: a rendes férj „segít”. Mi az, hogy „segít”?! Részt vesz a munkában otthon, mint ahogyan részt vesz a fogyasztásban is ott­hon. Természetes dolog? Szerencsére a mai fiata­loknak már mindinkább ter­mészetes, csak az idősebbek rosszalló pillantásai el ne rontsák őket. És még valami: ne legyen a legfontosabb, — úgymond — presztízskérdés, hogy ki milyen házimunkát végez el, ki mennyit vállal az ottho­ni feladatokból. Lehetőleg mindenki azt csinálja, amit szívesebben, ügyesebben csi­nál, s ha valamelyik munka egyformán nemszeretem-do- log a férj és a feleség ré­szére is, hát akkor váltsa­nak: hol az egyik, hol a má­sik végezze. Üj tavasz, új vonal Már a tavaszra gondolunk, amikor a meglévő fonalkészle- tüniket nézegetjük, szortírozzuk, esetleg a kirakatok legújabb kínálatát egyeztetjük, a meglé­vő maradék készletünk kiegé­szítéséhez. Az előrejelzések sze­rint, az új vonalú pulóverek végződése a deréktájon kezdő­dik, és a vissza-visszatérő „szexisen” feszes pulóverekkel ellentétesen bő-bő-bő, vagyis széliében lötyög a viselőjén. Bár ez az új módi első látás­ra kicsit bizar, a véleményein, s a már elkészült modeUek pró- baviselete tanulságaképpen, bátran mondhatom, a méreten felüli lezserség Is lehet sikkes, a rövid derék pedig határozot­tan előnyös a széles csípővel rendelkező, de a kötött holmit szívesen viselők részére. Hozzávalók: 20 dekagramm világoszold, 20 dekagramm sö­tétzöld, 30 dekagramm piros Róma félgyapjú fonal, 5-ös, 6-os kötőtű. Patentminta: 5-ös kötőtűvel 2 piros szál összefogásával dolgo­zunk: 1 sima, 1 fordított válta­kozásával kötjük. Alapminta: 3 szál összefogá­sával (piros, világos-, sötétzöld) 6-os kötőtűvel kötjük, 1 sor si­ma, 1 sor fordított. Szempróba: 12 szem X 21 sor = 10 centiméter. Csavart minta: 3 piros szál összefogásával, 6-os kötőtűvel után raglánfogyasztást kezdünk: a munka jobb oldalán piros szí­nű fonalból 3 szemet simán le­kötünk, 2 szemet simán össze­kötünk, 1 szem sima. A fo­gyasztást minden 2. sorban meg­ismételjük. Háta: az elejerésszel azonos szem-, és sorszámmal, patent, és alapmintás munkafelülettel készül. A raglán-oldalfogyasztás elkészülte után, a munka kö­zéprészén 15 szem van, ezeket kötjük (9 szem): 1. sor: 9 sima, 2. és minden páros sor: fordí­tott, 3 sor: 3 szemet segédtüre veszünk, mögötte simán leköt­jük a soron következő 3 szemet, majd a segédtűn lévő szemeket is simán lekötjük, 3 sima. 5. sor: 9 sima. 7 sor: 3 sima, 3 szemet segédtűre veszünk, előt­te simán lekötjük a soron kö­vetkező 3 szemet, majd a segéd­tűn lévő szemeket is simán le­kötjük. Az 1—8. sor ismétlődik. MUNKAMENET: Eleje: piros színű fonálból 63 szemre kezdjük, 8 centiméter patentmintás derékszél után, a következő szín-, és mintaelosz­simán, lazán lefogyasztjuk, a kezdéstől számított 55 centimé­ter elérése után. Ujja: piros színű fonalból 28 szemre kezdjük, 8 centiméter magas patentmintás kezdőszélt kötünk. A munkát alapmintával folytatjuk, az első sorban, ará­nyos elosztással 8 szemet sza­porítunk (36). Az oldalszéleken, minden 8. sorban szaporítunk 8X1 szemet (52). 36 centiméter elérése után raglánfogyasztást kezdünk. Eleje: váltakozva 4­szer minden 2. sorban 1, minden 4. sorban 1 szem. Végül minden Pogácsa receptek TEPERTŐS POGÁCSA Hozzávalók: 30 dekagramm liszt, 30 dekagramm tepertő, 3 darab tojás, 3 evőkanál tejföl, 2 evőkanál fehér bor, só, 3 deka­gramm élesztő, bors. A lisztet a fele darált tepertővel elmorzsol­juk, hozzáadjuk a két tojás sár­gáját. A kevés tejben felfutta­tott élesztővel, a tejföllel, a fe­hér borral, sóval, borssal össze­gyúrjuk. Ujjnyi vastagra ki­nyújtjuk. A tepertő másik felé­ből vékonyan megkenjük, majd négy részbe összehajtjuk. 10—15 perc pihentetés után a művele­tet megismételjük. Kétszer-há- romszor hajtogatjuk. Utolsó ki- nyújtáskor a tésztát körülbelül két centiméter vastagra hagy­juk. Tetejét tojással megkenjük, majd késsel bevagdossuk. Po­gácsaszaggatóval tetszés szerin­ti méretben kiszúrjuk, sütőle­mezre tesszük. 5—10 perces pi­hentetés után közepes tűzön ki­sütjük. VAJAS POGÁCSA Hozzávalók: 50 dekagramm liszt, 25 dekagramm vaj (mar­garin), egy kávéskanálnyi só, 4 darab tojás, 4 evőkanálnyi tej­föl, 1—1 és fél deciliter bor (fe­hér). A lisztet a vajjal elmor­zsoljuk. A sót kevés langyos vízben feloldjuk; hozzáadjuk a tojások sárgáját, a tejfölt. Egyenletesen elosztva rálocsol­juk a sós vizet, majd annyi fe­hér bort öntünk hoz2á, hogy a tészta összeálljon (körülbelül 1 deciliter). Jól összedolgozzuk, majd a tésztát másfél centimé­ter vastagra kinyújtjuk, meg­kenjük tojással, szaggatóval ki­szaggatjuk. Sütőlemezre tesz- szük és erős tűzön, felső lángon megsütjük. HAJTOGATOTT VAJAS POGÁCSA Hozzávalók: 50 dekagramm liszt, 50 dekagramm vaj (mar­garin), 1 darab tojás, 1 kávés­kanál rum, 1 kávéskanál só. A fele lisztet és a vajat, melyet előzőleg reszelőn lereszeltünk (vagy drótszűrőn áttörtünk) ösz- szegyúrjuk, szögletesre formáz­zuk, félretesszük. A liszt másik feléhez hozzáadjuk a kevés lan­gyos vízben feloldott sót, a ru­mot. Beleütjük az egy tojást, majd rétesítészt áh oz hasonlóan kidolgozzuk. Kinyújtjuk, ráhe­lyezzük a szögletesre formázott lisztes vajat. Az előbbi tésztát ráhajtogatjuk, majd kinyújtjuk. Most újra három részbe hajtjuk a tésztát és hűvös helyen 10—15 percet pihentetjük. A nyújtást, hajtogatást, pihentetést, leg­alább háromszor megismételjük. Végül a 2 centiméter vastagra nyújtott tésztát tojással meg­kenjük, bevagdossuk, kiszaggat­juk. Sütőlemezre helyezve, for­ró sütőbe tesszük. Felső lángon, erős tűzön megsütjük. A kikelet jelképe Kora tavasszal a színes kis virágokra figyelve talán ke­vésbé vesszük észre a szeré­nyebben virágzó fákat és cserjéket. Pedig a barkák éppúgy jelképei a tavasznak, mint a virágok. A barka tu­lajdonképpen több virág együttese, tehát virágzat; tengelyén az apró virágok kocsányok nélkül — vagy igen rövid kocsányon — ül­nek egyesével vagy hárma­sával, s elvirágzás után a tengellyel együtt mindenes­tül lehullanak. Méghozzá előbb a porzós, tehát a hím jellegű virágokból álló bar­kák, amelyeknek bibéje nincs is, vagy elcsökevényesedett. Vannak azonban termős — női jellegű — virágok alkot­ta barkák is, amelyekből a porzók hiányoznak, s alak­ra is eltérnek az előbbiektől. A fűznek, a nyárnak, a nyírnek, a gyertyánnak és a diófajoknak a porzós és a Feállók viszont a fűz porzós és termős barkái, a nyír ter­mős barkái és a szelídgesz­tenye porzós barkái. Barkázó fáink többsége a szélre „bízza” a virágpor terjesztését (a fűzfák kivé­telnek számítanak, mert vi­rágporukat rovarok hordják szét). Virágaik nem öltöz­nek színpompás, rovarokat csalogató szirmokba. A bar­kós fák többsége éppen ezért virágzik lombfakadás előtt, mert a szél ilyenkor még szabadabban jár, és viszi a barkák virágporát. Ezért tar­tozik a legkorábban virágzók közé a nyár, a fűz, az éger, a gyertyán, a dió és a mo­gyoró. A lombfakadással egy időben virítanak a nyír és a szelídgesztenye, a lomboso- dás után a tölgy és a bükk porzós barkái. Gyorsan megvarrható T-vonalú blúz Divat a csipke Vissza-visszatér nagymamá­ink horgolt csipke divatja. A blúzt otthon is elkészíthetjük, szabása T-vonalú, egyszerű, és kézzel, gépöltéssel gyorsan meg­varrható. De ajánljuk ezt a cslpkebetétes megoldást olyan blúzra is, amelynek megúntuk az eredeti kivágását. Ha magunk szabjuk, varrjuk, úgy a kivágást olyan mélyre vágjuk ki, hogy a kombiné és a vállpánt ne látsződjon ki a csipkeminta alól. A kivágást keslkenyen, apró öltésekkel be­szegjük, majd gyöngyfonallal, kispálcákkal sűrűn körülhorgol­juk. A csillagsort erre a kispál- casorra dolgozzuk. Meghatároz­zak a csillagok méretét. Papírból egyforma köröket vá­gunk körzővel, ezeket rátűzztik a kispálcasorra. fgy megállapít­hatjuk, hogy a csillagokat mi­lyen nagyra horgoljuk. Ha a csiliagsor elkészült és egyiket a másikhoz — továbbá a kis­pálcasorra rádolgoztuk, egy láncszemsorral összekötjük azo­kat, erre kispáloasort horgo­lunk. Ezután láncszemívekkel dolgozunk a kívánt nyakkivágá- sig úgy, hogy a láncszemek szemelt kétsoronként csökkent­jük, így felveszi a csipkesor a test formáját. Egy kispálcasor- ral zárjuk a horgolást. Sz. M. tás sál folytatjuk a munkát: 27 szem alapminta, 9 szem: csa­vart minta, 27 szem: alapminta. A kezdéstől számított 29 centi­méter elérése után, a munka középrészén nyakkivágást kez­dünk, lefogyasztunk 1 szemet, majd e belső nyakszélen, mind­két oldalszélen, minden 8. sor­ban 1 szemet lefogyasztunk. A külső oldalszélen, a kezdéstől számított 32 centiméter elérése 2. sorban 2X6 szem. A hátolda­lon folyamatosan minden 2. sor­ban 1 szemet fogyasztunk. Összeállítás: az oldalszéleket sortalálkozás szerint rmelírozott (3 különböző szín), a raglánszé- leket piros színű fonallal sorta­lálkozás szerint összevarrjuk. A nyakszélen piros színű fonallal, 5-ös körkötőtűre felszedjük a szélszemeket (88), patentmintá- val 7 sort kötünk, végül a sze­meket az alapszemnek megfele­lően lefogyasztjuk. termős virágai egyaránt bar­kákban állnak. De élnek ná­lunk olyan fák és cserjék is, amelyeknek csak a porzós virágzata barka, a termős nem az. A barkák többsége lecsüngő: példa erre a nyár, a nyír, az éger, a mogyoró és a tölgy porzós barkája. Caőbehúzott dohányosok Hatásos csalétek a „könnyű11 cigaretta A félig kábítószer, félig rossz szokás, a dohányzás szerte a vi­lágon mindenütt polgárjogát nyert. A világon óriási földterü­leteken termesztik, gyárak, ér­dekcsoportok dolgozzák fel és forgalmazzák. A dohány „csak” az ember szervezetét, tüdejét, szivét, ereit, máját stb. károsít­ja, de a személyiségét érintet­lenül hagyja. Néhány évtizede, amióta egy­értelműen bizonyítást nyert, hogy a dohányzás több embert betegít meg, mint a fertőző mik­roorganizmusok : több embere nelk okozza idő előtti halálát, mint bármilyen más környezett tényező, az orvosok felvilágo­sító munkával Igyekeznek le­szoktatni az embereket a do­hányzásról. Reklámhadjárat in­dult a „könnyű” — „ártatlan” cigaretták fogyasztása érdeké­ben. Hogy milyen eredményt hozott? Az Európai Gazdasági közöst ség országaiban 1960 és 1975 kö­zött öt százalékkal csökkent a dohányosok száma. Viszont a megmaradt dohányosok 378 mil­liárd helyett 564 milliárd :ciga- rettát szívtak el. Tették ezt ab­ban a reményben, hogy káros szenvedélyükért az egészség ro­vására kisebb árat kell fizetni­ük. Közben az történt, hogy nemcsak e könnyű cigaretták lettek drágábbak, ráadásul még jóval többet kellett vásárolni Is belőle, hanem a dohányfüst okozta egészségkárosodás Is jócskán megnőtt. A dohányosok tetemes része hozzászokik a nikotinhoz, lé­nyegében szervezetében az al­koholizmushoz valamelyest ha­sonló állapot fejlődik ki. Haj­nali ébredéskor rossz a közér­zete a nikottinéhség miatt, ami csak akkor szűnik meg, ha az első cigarettára rágyújt. Nap­közben pedig a jó közérzethez el kell érnie egy bizonyos ni- kotinvérszintet, amit a könnyű cigarettából úgy ér el, ha töb­bet szív, mélyen leszívja és csonkig elszívja. Miután az egészségkárosodá­sért nemcsak a nikotin a fele­lős, hanem a dohányfüst szén- monoxidja, kátránytartalma, nyilvánvaló, hogy szervezete na­gyobb kárt szenved, mintha a hagyományos erős ' dohányt szívta volna. Az NSZK-ban szer­zett tapasztalatok fényesen bi­zonyítják ezt a tényt. 1961 és 1980 között a dohány­gyárak 66 százalékkal csökken­tették a cigaretták nikotin- és kátránytartalmát, a tüdőrákok száma mégis évről évre nőtt. Az USA-ban a könnyű cigaret­tát szívók életesélyei az utóbbi évtizedben 2—3 évvel csökken­tek azokhoz viszonyítva, akik megmaradtak a régi, filter nél­küli erős cigaretta mellett. A heidelbergi egyetemen 800 tüdő­rákban meghalt embert vizsgál­tak meg, akiknek 97,3 százalé­kánál derűit ki, hogy dohányoz­tak. A könnyű filteres cigaret­tát szívók közülük kereken más­fél évvel hamarabb haltak meg, mint azok, akik megmaradtak a kemény cigaretták mellett. Ezek egyébként naponta 4,6-del keve­sebb cigarettából kapták meg a jó közérzetükhöz szükséges na­pi nikotinadagjukat. A könnyű, filteres cigaretta tehát jó trükk volt a dohány­gyártők számára, mert többet tudtak eladni, nagyobb volt a profit, a csőbehúzott dohányo­sok pedig azóta is, ma is drága egészségárral fizetnek, nemcsak a szűzdohányért, hanem a könnyű filteres cigarettáért is. (Medical Tribune 83. 10/46.) Beépített polcok Azokban a lakásokban, ahol nincs fürdőszoba, de tá­gas, nagy konyha van, egy sarkot ki lehet alakítani, még­pedig zuhanytálcás megoldással. Itt természetesen célszerű a falfelületet 1,60—1,80 centiméteres magasságig kicsem- pézni, s magát a zuhanytálcát is pvc-függönnyel körbevon­ni. S ha akad egy 25—28 centiméter mélységű falfelület a zuhanyzó mellett, azt érdemes polcrendszerrel beépíteni. Itt nemcsak a tisztálkodáshoz szükséges holmikat (törülkö­zőket, fürdőlepedőket, kozmetikai szereket stb.), hanem a takarítószereket, mosószereket stb. is elhelyezhetjük. A pol­cos tárolóhoz két variációt is bemutatunk, de zárhatjuk a polcrendszert rolós megoldással. E gy biztos: házasság még nem borult fel azon, hogy valame­lyik hazastárs nem szeretett mosogatni, de, ha egyéb okok miatt baj van a társas kapcsolatban, akkor egy ilyen részletkérdés is ele­fántméretűvé duzzadhat. Kölcsönös megértés és bizo­nyosfajta tűrőképesség — ez is kívántatik, mind a két fél részéről, és talán nem volt hiába az idei virágos nőnap sem, ha utána ezen is elgon­dolkodunk. Sárdi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents