Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-16 / 64. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. március 16. Hat dokumentum a napirenden Ma összeül a LEMP pártértekezlete Ma délelőtt ül össze há­romnapos tanácskozására a LEMP országos pártértekez- lete, amelyen az 1981-es IX., rendkívüli kongresszus kül­döttei vesznek részt. Az or­szágos pártértekezletet az előző kongresszuson elfoga­dott új szervezeti szabályzat értelmében kell összehívni két kongresszus között a fél­időben. A pártértekezlet — mint Jerzy Majka, a LEMP KB tájékoztatási osztályának ve­zetője csütörtöki varsói saj­tókonferenciáján kiemelte — menet közben fogja értékelni a kilencedik kongresszus ha­tározatodnak megvalósulását, és meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket el kell végezni ahhoz, hogy tel­jes mértékben megvalósulja­nak a kongresszuson hozott döntések. Majka a pártértekezlettel kapcsolatban a munka foly­tonosságát hangsúlyozta. A konferencia nem zár le sem­milyen szakaszt, hanem a kongresszusi határozatok megvalósításához szükséges folyamatok továbbvitelét és felgyorsítását jelenti majd — mondta a KB osztályvezető­je. A pártértekezlet edé hat dokumentum kerül: a párt központi szerveinek tevé­kenységéről, a IX. kongresz- szus határozatainak megvaló­sításáról, a kongresszuson el­hangzott javaslatok, észrevé­telek további sorsáról, a kormány eddigi tevékenysé­géről szóló beszámoló, vala­mint a „M'iért harcolunk, mi­re törekszünk?” című nyilat­kozattervezet, amely a párt rövid távú programja lesz és a hosszú távú pártprogram­mal kapcsolatos vitaanyag. A pártértekezlet e vitaanyag út­jára bocsátásával fogja meg­nyitni a pártban a hosszú tá­vú program fölötti eszmecse­rét, amelynek alapján a kö­vetkező, X. kongresszus fo­gadja el a programot. Az ér­tekezlet megszavazza még a párt előző kongresszusán ide- .iglenes formában elfogadott, s azóta a gyakorlatban is kipróbált új választási sza­bályzatot. A politikai bizottság refe­rátumát pénteken Wojciech Jaruzelski, a LÉMP KB első titkára, a kormány beszámo­lóját pedig Zbigniew Mess­ner miniszterelnök-helyettes fogja a pártértekezlet elé ter­jeszteni. IIBTA nyilatkozata Szergej Antonov ismételt bebörtönzése újabb árnyékot vet a bolgár—olasz kapcsola­tokra és ezért az illetékes olasz hatóságokat terheli a teljes felelősség — szögezte le szerdai nyilatkozatában a BTA, a Bolgár Távirati Iro­da. A iszófiai állásfoglalásra azután került sor, hogy a ró­mai semmítőszék döntése ér­telmében ismét börtönbe zár­ják az olasz fővárosban ideig­lenesen házi őrizetben tartott bolgár állampolgárt. Az olasz hatóságok a közelmúltban en­gedélyezték, hogy megromlott egészségi állapotára való te­kintettel házi őrizetbe he­lyezzék, ahol megkezdhették gyógykezelését. A BTA nyi­latkozata a legelemibb embe­ri jogok lábbal tiprásánafc minősítette azt, hogy az or­vosi vizsgálatok eredményeit figyelmen kívül hagyva az olasz hatóságok megszüntetik Antonov gyógykezelését és házi őrizetét. A bolgár állásfoglalás kö­veteld az ártatlanul fogva tartott Szergej Antonov azon­nali szabadon bocsátását, és felhívja a figyelmet annak veszélyére, hogy egy házi őri­zetben tartott és gyógykeze­lés alatt álló bolgár állam­polgár, aki már közeli szaba­dulását várta, a börtönben olyan sokkos állapotba ke­rülhet, ami tragikus követ­kezményekkel járhat. Szergej Antonov ügyvédei levélben követelték az olasz bírói szervektől, hogy töröl­jék el a római fellebviteli bí­róságnak azt a provokatív döntését, amellyel védencüket ismét börtönbe juttatták. Az ügyvédek beadványuk­ban csodálkozásukat fejezték ki a fellebviteli bíróság ha­tározata miatt, rámutatva, hogy az eljárás „különös” és „ellentétben áll a bíróság ál­tal hasonló esetekben hozott korábbi joggyakorlattal”. Az olasz bírói szervek dön­tése arról tanúskodik, hogy egyes olasz körök nem hagy­nak fel Szergej Antonov és más bolgár állampolgárok megrágalmazásának kísérle­tével. Antonovot a II. János Pál pápa ellen 1981 májusá­ban elkövetett merényletben való részességgel vádolják — minden alap nélkül. Howe Moszkvába utazik Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter szerdán az alsóház külügyi bizottsága előtt bejelentette, hogy szov­jet kollégája, Andrej Gromi- ko meghívására július 2—3- án látogatást tesz Moszkvá­ban. Howe látogatása előtt, májusban, Paul Channon, a kereskedelmi és iparügyi mi­niszter külkereskedelmi ügyekben illetékes helyette­se is Moszkva vendége lesz. FIN-napolc—képekben Jr ^11 ■ cflc 4. é i. ** -r ' * ant»! Emlékezés 1848. március 15-re. A képen: Budapesten koszorúzást ünnepség a Petőfi-szobornál. (MTO fotó, Fényes Tamás felvételei Kicsik és nagyok Nyíregyházán, a Petőfi téri ünnepségen. Könyvvásár a FIN-utcában, a megyeszékhelyen. Ajándékok a „kirakodón" ,.. sör törvényesítése nyomán csökkenne az országban az alkoholfogyasztás. Ellenfele­iknek más a véleménye: a helyzet még rosszabb lenne. Egy körkérdés adatai: a megkérdezett 1300 személy 63,5 százaléka a sörtilalom feloldása mellett van, 33,7 százalék viszont ellene, 2,8 százalékuk nem vallott színt. A városlakók jobban ellen­zik a tilalmat, mint a falusi­ak. A fiatalok a sörtilalom feloldását követelik. Érdekes­ség, hogy a korral együtt nö­vekszik a sör ellenségeinek száma. Izlandon ma csak a 2,25 százalékos alkoholtartalmú „könnyű” sör kapható — sör­re emlékeztető víz, mondják fanyalogva az izlandiak. A Polar Beer hazai sörgyár tel­jes termelését külföldön for­galmazzák, s sörbarátok min­den lehető és tiltott módon is megkísérelnek hozzájutni. Di­vatban van a házi sörfőzés. A bárokban és éjjeli mula­tókban azzal kedveskednek a vendégeknek, hogy kipróbált recept szerint tömény italok­kal „dúsítják” a „könnyű” sört. A pártok számára a sör po­litikai kérdéssé, szavazatnye­rő eszközzé vált. Egységesek abban, hogy népszavazáson kell dönteni a sörtilalom fel­oldásáról. A népszavazást a tervek szerint a következő parlamenti választásokkal együtt tartanák meg. A re­ferendum időpontját még nem írták ki, de máris nagy a népszerűsége, többet be­szélnek róla, mint a válasz­tásokról, abban a reményben, hogy a népszavazás végre igazi sörhöz juttatja az izlan­diakat, s habzó korsókkal kö­szönthetik majd az ország történetének legünnepeltebb választásának győzteseit. Divatbemutató — rögtönzött színpadon. (Elek Emil és Jávor László felvételei) Nap! külpolitikai kommentár Á 32. forduló A z osztrák főváros idő­ről időre a nemzetkö­zi figyelem közép­pontjába kerül, a legtöbb­ször konkréton egy tanács­kozás kapcsán. Így megy ez már több mint 10 esz­tendeje. A Die Presse „A kudarcok és remények” tár­gyalássorozatának nevezte el ezt a maratoni véle­ménycserét a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zetek csökkentéséről. S va­lóban találóan fogalmazott az osztrák polgári lap. A bécsi tárgyalásokkal régien felhagyott volna már a Varsái Szerződés hét és a NATO tizenkét részt vevő országa, ha a sikertelensé­gek mellett nem történt volna időnként valami, ami reményt ad, ami azt sugall­ja: nem szabad abbahagyni. Vajon most is így van? Igen, megint csak remények keverednek a sokszoros ku­darc emlékével, sőt, talán ma, 1984. március 16-án, a 1 32. bécsi forduló kezdetén mintha ennél többről is lenne szó. Hiszen Stock­holmból, az európai biza­lomépítő intézkedésekről és leszerelésről folytatott — talán ugyancsak esztendő­kig elhúzódó — konferencia < első, kéthónapos ülésszaká- r ról éppen hazatérőben van­nak a küldöttek. Az időtlen i idők óta újra és újra össze- ■ ülő genfi leszerelési bizott- : ságon kívül ma nincs más | fórum, amely érdemben ; foglalkozhatna az enyhülés : ügyével Európában, mint | Becs! A jelen pillanatban ! ez a szovjet—amerikai, a ; kelet—nyugati véliemény- j csere egyetlen jelentékeny : színtere. A bécsi tárgyalások több 'miint tízéves története több ‘ tanulsággal szolgál. A NA- ' TO túlságosan önző szem- ' pontokat követett, amikor ; teljes szovjet páncélos had­seregek kivonását követelte a tárgyaláson érintett tér­ségből, vagyis az NDK-ból, j Csehszlovákiából és Len­gyelországból, miközben |,^aszimmetrikus”, az adott esetben aránytalanul kisebb csökkentést vállalt volna a . saját térfelén, tehát az NSZK-ban és a három Be- ' nelux-áilamban. Erről a kö- | vetélésről fokozatosan de- t r-ült ki, hogy megvalósítha- j totlan. A Varsói Szerződés > országai mindvégig kornp- \ romisszumkészségükről tet- ; tek tanúbizonyságot. Kez- j dettől fogva abból indultak I ki, hogy Bécs is lehet olyan S fórum, amelyen közelebb j lehet jutni az európai fe- | szültség csökkentéséhez és S ezzel elő lehet világszerte j mozdítani az enyhülés tér- [ hódítását. Végeredményben szívós ' alkudozásból bontakozott ki ?a -mai alaphelyzet, vagyis í az, hogy a felek egyetérte­nek a különböző haderők kétlépcsős csökkentésében. Abban, hogy elsőként a két vezető hatolom, az Egyesült | Államok és a Szovjetunió csökkentsen, majd második lépcsőben a szövetségi rend­szerek fegyveres erőinek ál­lapítsanak meg — a hadi­tengerészetet kivéve — kö­zös létszámplafont. A kérdés most az, hogy milyen arányú legyen a csökkentés az első lépcső­ben. Bécsben úgy tudják — természetesen a hírek szán- f dékos amerikai kiszivárog­tatása nyomán —, hogy a Nyugat 13 000 amerikai ka- S tona távozását javasolja, s 30 000 szovjet katona kivo­nását találná ezzel szemben j méltányosnak arra való te­kintetted, hogy Amerika j sokkal távolabb van a tár­gyalt térségtől, mint a Szov­jetunió. „Cserébe” lemonda­na arról az időhúzó, értel­metlen taktikájáról, hogy állandóan a Varsói Szerző­dés közép-európai térségben elhelyezett erőinek a lét- | számát firtatja, holott ko- j rábban már háromszor is hivatalosan megtörtént a létszámadatok cseréje. Ha az Egyesült Államok és a többi NATO-ország de­legátusai valóban ebben egyeznek meg, úgy ezt csu­pán kiindulási alapnak le­het tekinteni. A szocialista országok már korábban egyetértéssel fogadták azt a szovjet indítványt, hogy 20 000 szovjet katonát von- f janak ki 13 000 amerikai el- I lenében. Ez a nagyvonalú szocialista javaslat azt a le­hetőséget sem utasította el, ; hogy a felek ellenőrző pon- > tokát létesítsenek egymás területén a csapatkivonás \ felügyeletére. Reagan amerikai elnök : most olyan mandátummal küldte megbízottját Bécsbe, hogy „rugalmas tárgyalási ; politika árán érje el a szov- ! jetek visszatértét a gen­fi tárgyalóasztalhoz”. Más •! szavakkal: Reagan elnök olyan alapvető, s az újra- választási kampányához fontos engedményt követel a Szovjetuniótól^ aminek vajmi kevés köze van Bécs- hez. A most kezdődött 32. bécsi fordulót éppen az teszi oly bonyo­lulttá, hogy az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia, az NSZK és Olaszország is ott ül a Hofburg hatalmas ke­rékasztalánál. Továbbá az, hogy a Szovjetunió ellen lépések megtételére kény­szerül a tervek szerint az NDK és Csehszlovákia te­rületén. Más szavakkal: a hofburgi kerekasztal felett immár ott lesz a genfi te­hertétel is. Ha Amerika ezen valóban változtatni akar, egyszerű a dolga: vissza kell térni a rakéta­telepítés előtti állapothoz. Akkor ugrásszerűen meg­nőne a lehetőség arra, hogy a bécsi tárgyalások ez al­kalommal csalódások he­lyett reményekkel örven­deztessék meg a világot. Bécs, 1984. március 15. Szabó I. István Politikai kérdés, szavazatnyerő eszköz Sörviszály Izlandon A világ egyetlen országa, ahol tilos a sör árusítása, s ahol a lakosság népszavazá­son dönt e tilalom feloldásá­ról — ez Izland. A dolog annál is furcsább, mivel a tömény szeszes italo­kat szabadon árusítják. A sörről ugyanis egyszerűen megfeledkeztek annak idején, amikor 1939-ben kereskedel­mi okokból feloldották a szá­zad első éveiben elrendelt szeszárusítási tilalmat, s en­gedélyezték a bor és a tö­mény italok árusítását. A sörkérdés valósággal megosztotta a nemzetet. A sörpárti izlandiak nyomós érvként hozzák fel, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents