Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-15 / 63. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. március 15. Unokák közreműködésével Emlékhangverseny Vletérisz József tiszteletére Emlékhangversenyt és kiállítást rendez március 17-én a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnázium tantestülete, diáksága és baráti köre Vie- tórisz József tiszteletére, aki az iskola tanulója, tanára, igazgatója, a város közéletének fáradhatatlan munkása, filológus, műfordító, költő, a Kisfaludy Társaság tagja volt és 1868. április 27- én született Nyíregyházán. A hangverseny érdekessége, hogy azon Vietórisz József unokái: Szesztay Zsolt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának vezető karnagya, Szlávik Ferenc, az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetének igazgatója, továbbá a tehetséges dédunoka: Szlávik Zsuzsanna, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke közreműködésével, valamint a főiskola leánykarának szereplésével adóznak a jeles személyiség emlékének. Népművészek, népi iparművészek kiállítása Szőttes, hímzés, faragás Hagyományteremtő szándékkal nyitják meg március 16-án, pénteken délután négy órakor a megyei művelődési ház szabadidős termében a Szabolcs-Szafcmár- ban élő népművészek és népi iparművészek első közös kiállítását. A Megyei és Városi Művelődési Központ a nyíregyházi művészeti hetekre időzítette a bemutatót, melyen tizenhatan vesznek részt: Somogyi Sándorné hímző Nyíregyházáról és Czomba Pál szövő Paszabról, mindketten a népművészet mesterei, Ivót György né paszabi szövő és Gajdos Attiláné beregdaróci hímző, a népművészet ifjú mesterei, valamint Ancsa Pálné, Balázs Mihályné, Danes Béláné, Gönczi Gyulá- né, Gyöngyösi Sándorné, dr. Puskásné Oláh Júlia, Rádai Gyuláné, Schmidt Sándor, Tar Istvánná, Tóth József, Varga Zoltánná és Vattai Jánosáé népi iparművészek, hímzett, szövött és faragott tárgyakkal. A kiállítás megnyitóján dr. Erdész Sándor, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója elemzi az alkotók tevékenységét. Ügy tervezik, hogy ezentúl kétévente mutatják majd be a nagyközönségnek a kimagasló eredményeket elérő népművészek, népi iparművészek munkáit. Ez a tárlat április 1-ig látogatható a Szabadság téri épületben. Hangsúly harmadszor... Élő rádiófelvételre várják a közönséget A Hangsúly irodalmi és művészeti folyóirat harmadik rádiófelvételén az adások 5—6. száma készül el. A nyíregyházi megyei és városi művelődési központ hangversenytermében március 18-án 19 órakor várja a közönséget a folyóirat szerkesztősége és a rádió. A műsor első részének vendége lesz Nagy Gáspár, az írószövetség vidéki titkára, ki elmaradt látogatását pótolja. Vele Munkácsi Miklós beszélget a vidéki irodalom szervezéséről, s együtt emlékeznek a munkatárs, a földi Fábián Zoltánra. Fábián Zoltán és Darvas József novellája következik ezután. Darvas Józsefről kevesen tudják, hogy 45 után Szabolcs megyei parasztpárti képviselő volt. Az Oszlopos Simeon című, Nyíregyházán a közelmúltban bemutatott drámáról Cs. Nagy Ibolya mond véleményt. Ratkó József Sar- kadi Imrére emlékezik, személyes benyomásai alapján. A műsor második felvonása szintén interjúval kezdődik. Czine Mihály irodalom- történésszel a műhelygondokról beszélget Görömbei András. Ezt követően Soóky László szlovákiai magyar költő versei hangzanak el. Megyénk néptánchagyományait gyűjtötte évtizedeken keresztül Martin György. A nagyecsedi verbunk bemutatásával, leírásával emlékeznek rá. Ószabó István nem megyénk szülötte, de évekig élt itt, kötődik a tájhoz, s a költő társhoz, útjára bocsátójához, Ratkó Józsefhez. Vallomása után verseiből A NYÍREGYHÁZI CIPŐIPARI SZÖVETKEZET demecseri 12-es számú javítórészlegében lakossági szolgáltatásként havi 8—10 ezer forint értékű munkát végeznek el Demecser és a környező Kék, Berkesz, Székely és Nyírbogdány lakói részére. Képünkön Ilausel Ferenc és Lisócz- kí János munka közben. (Császár Csaba felvétele) Szabó Tünde és Gerbár Tibor egy megelőző felvételen. válogatunk. Tilless Béla Aknay János nyíregyházi születésű szentendrei festő munkáit elemzi. Jánosi Zoltán a közelmúltban a Népszava novellapályázatát nyerte meg. A fiatal nyíregyházi tanár most egy írásával a Hangsúlyban is bemutatkozik. Az est mindkét felvonásán végigvonuló nagy mű lesz Ratkó József drámájának, a Segítsd a királyt, című műnek a további bemutatója. Építkezések — engedély nélkül Bontás vagy büntetés Városszerte nagy vihart kavart az az eset, amikor egy vadonatúj, kétlakásos, emeletes házat le kellett bontani Nyíregyháza-Oroson azért, mert engedély nélkül építették. A szakemberek hiába állították le a munkát már az alapozásnál. A tulajdonos — bár egyszer a hatóságok szorítására maga bontotta le a házat — újra- kezdte az építést. A több mint egy éven át tartó huzavona végül az épület kényszerbontásával zárult 1983- ban. Nagy visszhangja volt az esetnek, mégis sokan nem tanultak belőle. Pedig aki egy kicsit is járatos a jogszabályokban, tudja: például lakás, garázs, műhely vagy üzlethelyiség nem épülhet engedély nélkül. RENDSZERESEN ELLENŐRZIK A városi tanács műszaki osztálya évek óta rendszeresen ellenőrzi, hol történik engedély nélküli, illetve az engedélytől eltérő építkezés a megyeszékhelyen. Nem fölösleges okvetetlenkedés ez. Egyszerűen azért van rá szükség, mert településeink ma már a rendezési tervhez igazodva gazdagodhatnak. Sokakat érintő téma ez, melyről tavaly s tavalyelőtt számos üzemben, munkahelyen tartottak tájékoztatókat. Engedély nélküli építkezésekkel belterületen egyáltalán nem találkozunk. Annál gyakoribb ez például a Kisteleki szőlőben, amely napjainkban még külterületnek számít, de idővel zártkertté Tűz a lakásban Milliós kórok — gondatlanságból Mit tenne, ha tűz ütne ki a lakásában? A válasz kézenfekvőnek tűnik: először is megpróbálnám eloltani. Ám bármilyen egyértelműnek is látszik — a legtöbben nem így cselekszenek. A tűzoltók a megmondhatói, hogy a la- kástüzeknél a bent lévők fűhöz-fához kapkodnak, pánikba esnek — pedig lehet, hogy az első percekben egy kancsó víz vagy egy jól irányzott pokróc is megtenné ... Ez volt az egyik mondandója a megyei tűzoltóság képviselőjének azon a tájékoztatón, ahol a megye múlt évi tüzeiről esett szó. Feltűnően sok a lakásokban fellobbanó láng — tavaly 178 ilyen eset történt, s ezek közül csak 15-öt oltottak el azonnal, kár nélkül! A többi lakástűz egy és háromnegyedmilliós kárt okozott. Az okok? A legtöbb helyen szabálytalanul használták a kályhát (főképp az olajkályhát!), sok volt a túlterhelt hálózat miatti rövidzárlat, s nem kevés a dohányzás okozta tüzek száma sem. Ezek között volt sajnos, négy halálos végű is — ágyban dohányzott az áldozat... Egyre több az emeletes, sőt, a sokemeletes épület. Itt különleges szabályok érvényesek — ezeket ismerni kellene minden lakónak. Nem ismerik. Nincs tűzvédelmi utasítás, kiürítési terv (talán ez év közepére lesz...), nem tudják a házban élők, hogy ha tűz üt ki az épület derekán, akkor a följebb lakók hová meneküljenek, vagy ha tudják is, hogy a tetőkijáró a cél — akkor nincs kulcs. Füst van a lépcsőházban — mit tesz az ártatlan lakó? Kitárja lakása ablakait, aztán kinyitja a folyosóajtót. Hadd húzza a füstöt a kereszthuzat... Bosszantó dolgok ezek — és roppant veszélyesek. Bosz- szantó, mert egy kis odafigyeléssel hozzáférhetően el lehetne helyezni a tetőajtó kulcsát; csak el kellene olvasni (de előtte kihelyezni...) az utasítást tűz esetére; tudni kellene, hogy a huzatot igen kedveli a tűz — és így tovább. Nem kellene a pincében olajat, papírt, fát felhalmozni, (távfűtés mellett), s tudni kellene, hogy hol a legközelebbi telefon. Vészé lyesek, mert tavaly összesen nyolcán haltak meg a megyében tűz miatt, s ez év első két hónapjában már négyen! Tavaly 16 millió forintunk ment füstbe közvet lenül a tűz miatt, s ez még nem is az egész kár. Idén február végéig már öt és fél milliós a teljes kár! S mind ez rajtunk múlott — rajtunk múlik. 1984-et a tűzoltóság a lakóházak tűzvédelmi évének nyilvánította. Többet tesznek majd a megelőzés, a felvilágosítás terén. De ez csak úgy lehet eredményes, ha mindannyian belátjuk: ez nem elsősorban az ő dolguk ... Tarnavaölgyi György szeretnék alakítani. Pillanatnyilag a külterületekre érvényes jogszabályok szerint történhet itt építés. Vagyis legalább 1500 négyzetméteres telkek lehetnek itt — gyümölcsössel, vagy szőlővel betelepítve — s rajtuk legfeljebb 30 négyzetméteres alap- területű gazdasági épület. Üdülőt, lakást itt nem építhetnek a tulajdonosok. ZŰRZAVAROS HELYZET Ugyancsak sok gond van a termelőszövetkezeti tulajdonú, haszonbérbe adott parcellákkal a város peremén. Zűrzavarossá teszi a helyzetet, hogy hézagos az e területek hasznosítására vonatkozó jogi szabályozás. Ráadásul gyakran elfelejtik tájékoztatni a haszonbérlőket az építés feltételeiről. Ezért is történhetett meg, hogy egy ellenőrzés során a Tisza- vasvári út déli oldalán egyszerre majd’ félszáz engedély nélkül létrehozott építményt fedeztek föl. Ezek javarészt gazdasági épületek voltak, melyek közül 27-nek el kellett rendelni a bontását. Ezekre ugyanis akkor sem adtak volna engedélyt, -ha kérik — mivel eleve hiányoztak az építés feltételei. Engedély nélküli, illetve az engedélytől eltérő építkezések miatt 1982-ben 68, tavaly 39 határozatot hozott a tanács műszaki osztálya. Természetesen nem mindig a bontás az egyetlen járható út. Ha az épület illeszkedik a végleges rendezési tervbe, illetve használatának nincs műszaki akadálya, akkor fennmaradási engedélyt ad ki rá a tanács. MEGHATÁROZOTT IDŐRE Más esetben visszavonásig érvényes engedélyt adnak ki v ám ilyenkor föl jegyeztetik a bontási kényszert és a kártalanítási tilalmat a mindenkori tulajdonos terhére. Nem számítva, hogy a jogszabályok megsértőire építés- rendészeti bírságot is kivetnek. A bírság ezertől akár százhúszezer forintig is terjedhet. Éves szinten pedig csak Nyíregyházán eléri a félmillió forintot. Elengedni nem lehet, de részletfizetési halasztást, vagy kedvezményt kérhetnek, s rendszerint kapnak is a kárvallottak. Az új év továbbra sem kedvez majd az építésrendészeti jogszabályok megsértőinek. 1984-ben ugyanis a megyeszékhelyen a tavalyinál több és szigorúbb ellenőrzésekre készülnek. Házi Zsuzsa A tárgyalóteremből Poharazás után kartörés Alkoholista életmódot folytat Oláh Béla 46 éves többszörösen büntetett előéletű papi lakos, és tavaly augusztus 19-én is többször megvizsgálta a pohár alját. Délután erősen ittasan tért haza a lakására. Menet közben több helybeli fiatalemberrel támadt szóváltása, de tettlegességre nem került sor. Ugyanekkor érkezett Papra Kisvárda felől Máté Barnabás szabolcsveresmarti lakos motorkerékpárral, s kénytelen volt megállni, mert Oláh — ugyancsak nem színjózan — felesége szinte elébe állt: — Ez is ott volt! — mondta a férjének, célozva az előző szóváltásra. Máté nem tudta mire vélni az esetet, mert soha életében nem látta Oláhékat. Oláh Béla ekkor a közelből magához vett egy karót, és azzal a motoron ülő Mátéra támadt, s három ütést mért rá. Máté védekezőén maga elé tartotta a jobb karját, így próbálta kivédeni az ütéseket. Az ütések következtében a Máté Barnabás jobb karján a singcsont eltörött, s ez hozzávetőlegesen hat hét alatt gyógyult meg. A Kisvárdai Városi Bíróság dr. Dzvonyár József tanácsa Oláh Bélát — mint többszörös visszaesőt — a súlyos testi sértés miatt egy év és négy hónap börtönre büntette, három évre eltiltotta a közügyektől, továbbá — a vádlott alkoholizmusa miatt — elrendelte kényszergyógyítását. Az ítéletet a Nyíregyházi Megyei Bíróság helyben hagyta, így az jogerős, (k) VÄRSZERPENTIN, VÍZISÍPÁLYA Sok száz köbméternyi sziklás talaj elegyengetése, megmozgatása után elkészült a csaknem 3 millió forint értékű, fél kilométer hosszú várszerpentin, amely az időjárás szeszélyei közepette is elérhetővé teszi az impozáns sümegi vár megtekintését. Ugyanakkor ez az idegenforgalmi célzatú beruházás hozzájárul a vár értékmegőrzéséhez is. Ba- latonfüreden épül az ország első elektromos vontatású vízisípá-- lyája. Az egy kilométeres kerületű vontatópályán egy időben 10 vízisíző hódolhat kedvenc sportágának és szórakozásának. Az akusztikai és környezeti ártalmak nélkül működő vízisípálya alkalmas lesz nemzetközi versenyek rendezésére is. A balatoni szezonnyitóra elkészülő vízisípályától jelentős vonzerőt várnak. (Napló, Veszprém.) SZELLEMI ALKOTÓMŰHELY Jászberényben megkezdte munkáját a hűtőgépgyár kutató-fejlesztő intézete. A szellemi alkotóműhelyben 121 mérnök, technikus, Uletve műszaki ügyintéző és 65 fizikai állományú szakember dolgozik. Mindannyian a háztartási hűtőszekrények, kereskedelmi hűtőbútorok, hőcserélők, klimatikai berendezések és sajtolt aluminiumtermék, valamint hűtőkompresszorok fejlesztésén munkálkodnak. Az intézet készíti el az új gyártmányok prototípusait is. Céljuk az anyag- és energiatakarékos gyártmányok kialakítása. (Szolnok megyei Néplap.) LIBASZÍV EXPORTRA A kiskunfélegyházi baromfi-feldolgozóból Franciaországba nemcsak libamájat, hanem egyéb belsőségeket és húst is szállítanak. A szakcsoportoktól és kisgazdaságokból felvásárolt liba igen jó alapanyag. Az előszerződésekből kitűnik, hogy a franciák 50 tonna libamájat vásárolnak Félegyházáról. Jelentős a libaszívexport is. (Petőfi Népe.) NEM LESZ HIÁNYCIKK A MÉCSES Óránként három—négyezer kis paraffinmécses előállítására alkalmas gyertyasajtoló gépet vásárolt külföldön a szombathelyi Lakmetall Szövetkezet. Most azt ígérik, lekerül ez a termék a hazai hiánycikklistákról, mert ezentúl évente öt—hatmilliót tudnak készíteni. Négyfajta típushoz vásároltak prés- szerszámot, nő tehát a választék is. Tekintettel arra, hogy az eddigi öntés helyett most sajtolják a paraffint, garantálni tudják a teljesen azonos súlyú kis mécseseket. (Vas Népe.) VINTRAP: A CSODASZER E furcsa nevű szerrel szennyvizet, ivóvizet, bort, üdítőt próbált megtisztítani hordalékaitól a salgótarjáni Vincze György magánkutató. Néhány napja fejezték be az üzemi kísérleteket. A legnagyobb eredmény az, hogy a 24 órás derítés! időt 8 percre sikerült csökkenteni. A gyors és hatékony tisztitó tulajdonsága mellett van még egy figyelemre méltó tulajdonsága a gépnek. Egy hagyományos, napi 200 köbméter kapacitású folyadéktisztító 16 millióba kerül, a tisztítás önköltsége 13—14 forint köbméterenként. Ezzel szemben a VINT- RAP-os tisztító ára 1 millió négyszázezer forint lesz és a szennyvizet 1 forint 48 fillérért tisztítja meg köbméterenként. Egészségügyi területen is folytatódnak a kísérletek. Egy különleges keverékről az volt az első megállapítás, hogy ez ugyanolyan hatásfokkal öli meg a ba- cilusokat, mint az antibiotikumok. (Nőgrád.) Allatkert A MÉLYPINCÉBEN Különleges áilatkertet hoznak létre Pécsett: a belváros egyik helyreállított mélypincéjében ter- ráriumokat, akváriumokat és inszektáriumokat (rovarházakat) helyeznek el, bemutatás céljára. Építése megkezdődött, a terv szerint 1985-ben — a Mecseki Allatkert fennállásának negyedszázados évfordulóján — nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A föld alatti első szinten mozi- és előadóterem lesz, ahol természettudományos kisfilmeket vetítenek és biológiai előadásokat tartanak, továbbá szakköri helyiségeket alakítanak ki. (Dunántúli Napló.)
