Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-02 / 52. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. március 2. Nyikolaj Tyihonov választási beszéde Hatékonyabban kell használni a Szovjetunió termelői potenciálját konyábban ki kell használni a Szovjetunió hatalmas ter­melői potenciálját. A terme­lés intenzivebbé tételének egyik legfontosabb feltétele a gazdasági tervezési és irányí­tási rendszer javítása. Külpolitikai kérdésekről szólva megállapította, hogy az imperialista hatalmak, első­sorban az Egyesült Államok vezető körei veszélyes útra tértek, megpróbálják kivívni a katonai fölényt a Szovjet­unióval és a szocialista közös­ség országaival szemben, hogy uralkodó szerepet tölthesse­nek be a világban. A Szovjetunió felszólítja a nyugati nukleáris hatalmakat, hogy kövessék példáját és vállalják, hogy nem alkal­maznak elsőként nukleáris fegyvert. A szocialista közös­ség más országaival együtt egy olyan szerződés megköté­sét javasolja, amelyben a NA­TO és a Varsói Szerződés le­mondana mindenfajta erő egymás elleni alkalmazásá­ról. A Szovjetunió amellett van, hogy senki se terjessze ki a fegyverkezési hajszát a világűrbe, hogy korlátozzák és csökkentsék a nukleáris fegyverzetet. Ezek, és más szovjet béke- kezdeményezések nem egyol­dalú előnyök megszerzését szolgálják. Megfelelnek az egyetemes béke érdekeinek és megvalósításukhoz csupán ar­ra van szükség, hogy az egyenlőség és az azonos biz­tonság, egymás törvényes ér­dekeinek figyelmebevétele alapján mindenki számára elfogadható megállapodást kössenek. Ez igazságos és reális ál­láspont, s a Szovjetunió azt várja, hogy a másik fél építő szellemben közelítse meg ja­vaslatainkat és pozitív vá­laszt adjon kezdeményezé­seinkre. Egyelőre azonban még semmi jele sincs annak, hogy az Egyesült Államok és más NATO-országok erre haj­landóságot mutatnának — mondotta Nyikolaj Tyihonov. A béke erősítéséi megbíz­hatóan szolgálja a Szovjet­unió gazdasági és védelmi ereje, az a képessége és szi­lárd elhatározása, hogy nem engedi megbontani a hadá­szati egyensúlyt. E célok el­érése érdekében törekszik a Szovjetunió arra is, hogy erő­södjön a szocialista világkö­zösség, fejlődjön barátsága és együttműködése más or­szágok népeivel — hangsú­lyozta a kormányfő. Moszkvában, csütörtökön a Nagyszínházban megtartott gyűlésen találkozott választó­ivei Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. „A szovjet emberek maga­biztosan tekintenek a jövőbe. Ez a magabiztosság megbíz­ható alapokon nyugszik, ne­vezetesen a gazdasági élet di­namikus, szakadatlan fejlődé­sén, társadalmunk eszmei-po­litikai egységén és szocialista hazánk összes népének meg­bonthatatlan, testvéri barát­ságán” — állapította meg be­vezetőben a szónok. Nyikolaj Tyihonov hangsú­lyozta, hogy az SZKP és a szovjet nép egysége még szorosabbá vált a közelmúlt szomorú napjaiban, amikor utolsó útjára kísérték Jurij Andropovot, aki egész életét a dolgozók érdekeinek, a bé­ke és a kommunizmus ügyé­nek szentelte. Egyöntetű helyesléssel, min­den kommunista és szovjet ember teljes támogatásával találkozott az a tény — mu­tatott rá, — hogy a Központi Bizottság februári rendkívüli ülésén Konsztantyin Cser- nyenkót választották meg a KB főtitkárává, ami megerő­sítette a párt politikájának folytonosságát. Konsztantyin Csernyenkót a béke és a né­pek közötti együttműködés áldozatos harcosaként isme­rik. Nagy tekintélynek ör­vend a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom­ban. A szocializmust a legnehe­zebb körülmények között építve, a szovjet nép arra is figyelmet fordított, hogy erő­sítse az ország védelmi ké­pességét, megvédje ^vívmá­nyait és megteremtse a ka­tonai-hadászati egyensúlyt az Egyesült Államokkal. Nyikolaj Tyihonov a továb­biakban kitért a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlő­désének időszerű kérdéseire. Kiemelte, hogy a mostani, belső és külső feltételek meg­követelik a termelés intenzí­vebbé tételének meggyorsítá­sát, a termelőerők minőségi­leg új szintre emelését, a munka termelékenységének számottevő növeléséi. Haté­(Folytatás az 1. oldalról) Kilencvenhárom termelő- szövetkezetben végzi megbí­zás alapján szolgáltatásait az energetikai csoport. Ellátják az energiagazdálkodás szak- irányítását, a villamos-biz­tonságtechnikai vizsgálatokat és a gépjárművek diagnosz­tikai vizsgálatát. A csoport segítséget nyújt a gépi normák kidolgozásá­ban, ezek alkalmazásának ellenőrzésében. A villamos­biztonságtechnikai vizsgála­tok — villamos berendezések időszakos felülvizsgálata, érintésvédelem és villámhá­rító szabványossági felülvizs­gálata — szorosan kapcso­lódnak a megelőző tűzvéde­lemhez, munkavédelemhez. A gépjárművek diagnoszti­kai vizsgálatakor lehetővé vált, hogy szétszerelés nélkül határozzák meg a műszaki állapotot. A tapasztalatok szerint a termelőszövetkeze­tek nem használják ki kellő­képpen az energetikai cso­port mérőbázisának lehető­ségeit. Az erdő- és fagazdálkodá­si csoport ötvennyolc terme­lőszövetkezetben 11 ezer 700 hektáron lát el erdőgazdál­kodási szakirányítást. Ez ki­terjed a művelési ágváltozá­si engedély kérésétől a fa­anyag értékesítéséig. A g.va- korlat azt bizonyítja, hogy a csoport jól pótolja az üzemi szakemberhiányt, és eddig több mint háromezer hektár új erdőtelepítés történt köz­reműködésükkel. HAZÁNKBA ÉRKEZETT A BKP TITKÁRA Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására csütörtökön Budapestre ér­kezett Dimitr Sztanisev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kára. Fogadására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. Jelen volt Bon- cso Mitev, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykö­vete. MAGYAR HALOTTJA IS VAN AZ NDK-BELI VONAT­SZERENCSÉTLENSÉGNEK Szerdán éjjel Halle köze­lében, Hohenturm helység vasúti állomásán egy moz­dony belerohant egy álló sze­mélyvonatba. A szerencsét­lenségnek 11 halálos áldoza­ta van, hat személy súlyos, negyven könnyebb sérülést szenvedett. Az összeütközés oka az volt, hogy a mozdony vezetője nem vette figyelem­be a tilos jelzést. Az ügyben vizsgálat indult. Magyar halálos áldozata is van a hohenthurmi pálya­udvaron bekövetkezett vasúti szerencsétlenségnek. Az NDK hatóságainak közlése szerint a halottak között van Mohá­csi Sándor, a Vegyépszer Vállalat dolgozója. RIÓI KARNEVAL — KUDARC? Rio de Janeiro vezetői sür­gős intézkedéseket hoztak, hogy elkerüljék a híres riói karnevál kudarcát. A már­cius 3—7. között sorra kerü­lő karneválra ugyanis ed­dig a belépőknek csak tíz százaléka kelt el. Leonel Brizola, a város kormányzója mindenáron el akarja kerülni a kudarcot és az anyagi veszteségeket. Ezért Brizola úgy döntött: személyesen vesz részt a je­gyek árusításában, amelyek árát háromszorosára emel­ték. 1. Hatás-ellenhatás Amerikában A dollár fénye és árnyéka Az amerikai pénz, a dollár az elmúlt egy esztendőben valósággal lehengerelte a vi­lágot. A legfontosabb tőkés valutákhoz képest árfolyama bő négy év alatt több mint 50 százalékkal emelkedett, ebből 1983 januárja és 1984 januárja között ugrott 20 százalékot! Páratlan ütemű javulás ez. Február elejére — hosszú idő után — némileg csök­kent az árfolyama. A szak­értők szerint azonban a gyen­gülés csak átmeneti és nem számottevő. Mivel a magas árfolyamot előidéző tényezők (a magas amerikai kamat­láb, a feszült világpolitikai viszonyok stb.) változatlanok, a dollár a legtöbb jóslat sze­rint továbbra is erős marad, tartósítva a tőkés világgaz­daság gondjait. Tudvalévő, hogy a, dollár a világ gazdasági és pénzügyi rendszerének kulcsvalutája. Árfolyamának kisebb inga­dozásai is már egyensúlyza­varokat okoznak a fejlett tő­kés államok gazdaságában, még inkább a fejlődő orszá­gokban, s tudjuk, ránk, a szocialista közösségre is hat e valuta mozgása. De hát miért baj az, hogy a dollár ilyen erős? — vetődik fel a kérdés. Egy sor ténye­zőt kell figyelembe venni ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a válaszhoz. Nézzük először magát az Egyesült Államokat, ahol a legutóbbi egy évben az oly régen várt gazdasági fellen­dülés jelei kibontakoztak. Nos, az erős dollárnak na­gyon is ellentétes a hatása az amerikai gázdaságra. Egy­részt kedvező, mert a tőkés világból Amerika vonzza a tőkét. Kézenfekvő, hogy mi­ért: a folyton emelkedő ár­folyam miatt a külföldi tőké dollárban minden beruházás nélkül profitot hoz. Gondol­juk csak meg: ha valaki ta­valy januárban mondjuk 23 millió nyugatnémet márká­jáért tízmillió dollárt vett, akkor az idén, ha visszavál­taná márkára, már 28 mil­liója lenne. S akkor még nem számítottuk a kamatot, amely az USA-ban a legmagasabb. A kamat a fő oka annak, hogy a tőke Európából vagy Japánból inkább az ameri­kai bankokba megy, hiszen ott az árfolyam-emelkedés profitján túl a kamattal még több mint tíz százalékot nyer. Természetes, hogy a kül­földi tőke sok milliárdos Amerikába vándorló tételei jól jönnek az Egeysült Álla­moknak. (Például ezek a gi­gantikus összegek az ame­rikai bankokon keresztül se­gítik betömni a deficites kül­kereskedelem és a költségve­tés lyukait.) Ugyanakkor az erős dollár vészesen gyengí­ti is az amerikai gazdaságért. Ha egy ország valutájának magas az árfolyama a többi pénzhez képest, az rontja az exportlehetőségeket, s nagy­ban javítja a külföldi áruk versenyképességét. Egyszerű belátni miért. Ha egy ame­rikai exportőr mondjuk Eu­rópában adja el áruját, azért kap egy összeget, valamelyik európai valutában. Emelke­dő dollárárfolyam mellett vi­szont ez a pénz hétről hétre kevesebbet ér dollárban. Ha ugyanazt a hasznot szeretné elérni, növelnie kellene el­adási árait, akkor viszont hátrányba kerül a más or­szágok hasonló áruival szem­ben. Ugyanez a helyzet az amerikai piacon az impor­tált áruk és a hazai termé­kek viszonyában. A külföldi termelők alacsonyabb ára­kon kínálhatják a portékát, mert otthon visszaváltva a dollárt, úgy is elérhetik a kívánt profitot. Az amerikai termékeket viszont kényte­lenek az előállítók olcsóbban adni a hazai piacon, külön­ben nem veszik meg azokat. A képlet egyszerű, követ­kezményei pedig igen kelle­metlenek: az amerikai gaz­daságot súlyos próbatételnek teszi ki a dollár esúcsdönge- tése. Az export katasztrofá­lisan visszaesett, a hazai ter­melés mind nagyobb hát­rányba kerül a külföldi kon­kurenciával szemben. Ez a tendencia hosszabb távon a legfontosabb amerikai gaz­dasági ágazatokat is vissza­fogja. Nem csoda, "hogy ta­valy az amerikai kereskedel­mi mérleg hiánya elérte a 70 milliárd dollárt. Ennyivel többet importál az Egyesült Államok, mint amennyit külföldön el tudott adni. Gi­gantikus összeg, hatalmas ér­vágás, amit még egy ilyen óriási ország sem tud tartó­san elviselni. Különösen ak­kor nem, amikor végre fel­lendülőben van a gazdaság. A visszaeső export és az ol­csón kínált importtermékek kiránthatják a szőnyeget a konjunktúra alól. Ennek je­lei már a legutóbbi hónapok­ban is kezdtek megmutat­kozni, vészes perspektívát rajzóivá az amerikai gazda­ság elé. Amerika legfontosabb gaz­dasági partnerei számára ugyanakkor igencsak jó az erős dollár. De Nyugat-Eu- rópa. Japán és a fejlődő or­szágok láthatóan mégsem örülnek a dollárcsúcsoknak. Vajon miért? Avar Károly (Következik: 2. rész: Európa fellendülésre vár) Legyen Európa mielőbb atomfegyvermentes földrész Interjú Claus Jensen dán szakszervezeti vezetővel E urópát, ahonnan már két világháború in­dult el felmérhetet­len pusztítást, hihetetlen szenvedéseket okozva, mi­előbb ^atomfegyvermentes földrésszé kell tennünk. S az ehhez vezető út első ál­lomása az északi országok nukleáris fegyverzettől mentes övezetének kialakí­tása — nyilatkozta a legna­gyobb dániai szakszervezet (SÍD) nemzetközi főtitkára, Claus Jensen az MTI ki­küldött tudósítójának. — Megítélésem szerint a regionális atomfegyvermen­tes térség létezésének — mint követendő, továbbter­jedő példa kialakításának — itt nagyobb esélyei van­nak, mint teszem azt a Balkánon, ahol a tervek alakulófélben vannak ugyan, megvalósításukat azonban akadályozza a tér­ségben lévő államok szö­vetségi hovatartozásának, érdekeinek sokszínűsége. Skandinávia viszont gya­korlatilag már ma is nuk­leáris fegyverektől mentes övezet, legalábbis békeidő­ben. A szomszédos orszá­gok baloldali színezetű szakszervezeteivel együtt nemzetközi tevékenységünk fő célja, hogy ez így is maradjon; s ez nem kis feladat, ha figyelembe vesz- szük a ránk és a kormány­ra nehezedő gazdasági, po­litikai és katonapolitikai nyomást az Egyesült Álla­mok és különösen a je­lenlegi Reagan-adminiszt- ráció részéről. A SÍD, az ország legna­gyobb szakszervezete ma 350 ezer tagot számlál: a szakképzetlen, tehát a be­tanított és segédmunkáso­kat tömöríti az építőipar, a ' közlekedés, az erdőgazdál­kodás és más ágazatok te­rületéről. A munkanélküli­ség Dánia -keresőképes la- ' kosságának 10—12 százalé­kát sújtja: ez az arány a SÍD szervezetében nyil­vántartott dolgozók eseté­ben 24 százalék. — A kormány az ameri­kai rakéták európai telepí­tése mellett állt ki, dacol­va azzal, hogy még a par­lament többsége is ez el­len foglalt állást. Felméré­seink szerint szakszerveze­tünk tagságának 95 száza­léka úgy véli, hogy a tele­pítés nem növeli az euró­pai NATO-országok biz­tonságát, s kormányunk, vakon követve az amerikai katonapolitikai érdekeket, új munkahelyek teremtése és a szociális ellátás szín­vonalának emelése, vagy legalább megőrzése he­lyett értelmetlen és hallat­lanul veszélyes célokra her­dálja a rendelkezésre álló, amúgy is szűkös anyagi alapokat. — Az elmúlt év novem­berében egymillió dolgozó tette le a munkát öt perc­re, tiltakozásul a rakétate­lepítési döntés ellen. Ez az ötmillió lakosú Dániában példa nélkül álló eset. Az akció, amelyet a Dán Kom-, munista Párttal együtt szerveztünk, természete­sen jelképesnek szántuk; nem akartuk az ország gaz­dasági bajait tovább sú­lyosbítani. csak meg akar­tuk mutatni a koalíciós kormánynak: ha ötmillió lakosból egymillió dolgozót bármikor mozgósítani tu­dunk döntései ellen, akkor ezzel a ténnyel számolnia kell és ha a felszínen akar maradni, szövetségi kap­csolatainak újratárgyalásá­ra, az Egyesült Államokhoz fűződő, már-már szolgai­nak minősíthető viszony fe­lülvizsgálására kényszerül. — Dániában nincsenek atomrakéták, és amíg szak- szervezetünk fennáll, nem is lesznek. A fent említett munkabeszüntetési akció­nál talán helytelenül hasz­náltam a „szerveztük” kife­jezést. Igazság szerint kü­lönösebb szervezésre nem volt szükség: egy-két mun­kahelyi gyűlést tartottunk, s körlevelet küldtünk ki tagszervezeteinknek. A töb­bi jött magától. S ez így természetes; ahhoz, hogy a szervezett munkásokat az újabb, értelmetlen fegyver­kezés elleni tiltakozásra késztessük, Dániában sem­miféle különösebb agitáció- ra nincs szükség. <D DUNAI VASMŰ DUNAÚJVÁROS FELVÉTELT HIRDET SZAK-, BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁS MUNKAKÖRÖKBEN. Vállalatunknál széleskörű lehetőség van vállalati gazdasági munkaközösségben történő munkák végzésére is. A munkaközösségekben végzett tevékenységeket is figye­lembe véve, a kereseti lehetőségek: esztergályos 7000—9000 Ft, marós, gyalus « >00—7800 Ft, kőműves 6000—7800 Ft, csőszerelő 5300—7000 Ft, villanyszerelő C300—8500 Ft, lakatos 6200—8700 Ft, betanított és segédmunkásoknak 4500—5500 Ft. Szükség esetén munkásszállónkon elhelyezést biztosítunk: Jelentkezni lehet: a vállalat munkaerő-gazdálkodási osztá­□UNAFERR A iyan. wiu/

Next

/
Thumbnails
Contents