Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-14 / 62. szám

Lázár György miniszterelnök Szabolcs-Szatmárba érkezett A kormány elnöke a megyei pártszékházban. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke kedden Szaibolcs-Szaitmár megyébe érkezett. A minisz­terelnök az esti órákban Nyíregyházán, a páirt&zék- házban találkozott a megye párt- és tanácsi végrehajtó bizottságainak tagjaival. Itt először Varga Gyula, a me­gyei pártbizottság első titká­ra adott tájékoztatást a terü­let politikai, gazdasági és kulturális életéről. A többi között elmondta: megyénk e hetekben az ak­tív politizálás időszakát éli. Az év végi beszámoló tag­gyűlések, majd a falugyűlé­sek, váraskörzeti tanácskozá­sok, tanácstagi beszámolók, az ipari és mezőgazdasági üzemek zárszámadó és terv- tárgyaló gyűlései, az ifjúsági szövetség értekezletei egyön­tetűen jelzik: a szabolcsi em­berek reálisan ítélik meg po­litikánk fő kérdéseit, vállal­ják az azokból következő feladatokat, növekszik fele­lősségük eredményeink meg­őrzéséért. Megyénk dolgozóit a ten- niakarás jellemzi, a nehézsé­gek csak erősítik a célokért való összefogást. Az egész megyét átfogó eszmecserék­ből az is kitűnt, hogy bizo­nyos területeken a korábbi­aknál több a bizonytalanság, nehezebb az érdekek egyez­tetése, nem mindenütt kielé­gítő a munkafegyelem. A társadalmi igény is nagvobb viszont a hibák elend követ­kezetesebb, szigorúbb fellé­pésre. Gazdasági helyzetünkről szólva megemlítette: me­gyénk iparában a korábbi fejlődési ütem lelassult, a gyáregységek jobb munkáját sokszor a döntési önállóság hiánya gátolja. Gondot okoz a piaci munka gyengesége, a termékszerkezet elöregedése, a fejlesztési eszközök szűkös volta. A szemlélet sem min­dig képes lépést tartani a megnövekedett követelmé­nyekkel. A párt-végnehaijtó- bizottság a közelmúltban ele­mezte a helyzetet és megfo­galmazta a feladatokat. Mezőgazdaságunkat a ke­mény feltételekhez való al­kalmazkodás útjainak kere­sése jellemzi. Gazdaságaink­nak az átlagosnál gyengébb földterületen kell az orszá­gosnál nagyobb népességet eltartani, a ráfordítások emel­kedése tovább fokozza a gondokat. Reményekre jogo­sít, hogy növekszik a gabo- naterület és a hozam, javul­nak az állattenyésztés muta­tói. Az értékesített termékek 47 százalékát a háztáji és ki­segítő gazdaságok adják. A megyei pártbizottság a kö­zeljövőben áttekinti a mező- gazdasági termékszerkezetet és keres megoldást a nehéz helyzetből való kilábalásra. A lakásépítéssel kapcsolat­ban tette szóvá az építési anyaghiányt, az állami cél­csoportos lakásépítés nagy­arányú csökkenését, amely különösen a fiatalok lakáshoz jutását nehezíti meg. A la­kossági jövedelem is távolo­dik az országos átlagtól, s gondokat jelez a fokozódó adósságállomány. Szép számokról adhatott viszont számot a közoktatás területéről, 1972 óta 16 ezer óvodai hely, 1128 általános is-, kólái és 182 középiskolai tan­terem, 2840 kollégiumi-szak- munkásotthoni és 470 tan­műhelyi hely létesült a me­gyében. Kétezer-kétszázzal több a pedagógus és a mini­málisra csökkent a szakkép­zetlen tanerők száma. A me­gye sajátos helyzetéből kö­vetkezően ezek ellenére okta­tási intézményeink mindegyi­ke zsúfolt, sok a szükségmeg­oldás, nőtt a veszélyeztetett gyerekek száma. Korábbi önmagunkhoz ké­pest kedvező változások kö­vetkeztek be az egészségügy­nél is. A jelentős fejlesztés nyomán mérséklődtek az or­vosi ellátás gondjai, emel­kedett a szakmai munka színvonala, de ezt a lakosság nem mindig érzékeli. Tízezer lakosra itt az országos átlag 21,3 százaléka helyett még mindig csak 15,5 orvos jut, s különösen kevés a fogorvos. A közművelődés nagy ered­ménye, hogy kiépült a me­gyei irányító művelődési in­tézmények rendszere, a tudo­mányos egyesületek és tár­saságok megyei szervezetei jól alkalmazkodnak a feladat tokhoz. Sok helyen hiányoz­nak azonban a jobb munka anyagi és személyi feltételei. Ezt követően Tisza László megyei tanácselnök ismertet­te a közigazgatás átszervezé­sének eddigi tapasztalatait és a tennivalókat. Hangsúlyozta, hogy a január 1-tői bevezetett korszerűsítést megkönnyítet­te: a hatósági ügyek mind nagyobb részének intézése már korábban közel került a lakossághoz. Idén minden községi szakigazgatási szerv rendelkezik építésügyi ható­sági, ipari, kereskedelmi, ipar hatósági és ánellenőrzési hatáskörökkel. Az elképzelések sokoldalú egyeztetése után került sor megyénkben arra, hogy a ko­rábbi hat járás helyett hét vá­roskörnyéket alakítottak ki hat városi és egy városi jogú nagyközségi székhellyel, öt városkörnyék 'területe — a ki­alakult természetes vonzás­körzetekre alapozva — meg­egyezik a korábbi járások te­rületével, Tiszavasvári pedig városi jogú nagyközség lett. Emellett a megyei tanács öt nagyközségi tanács szerveinek tevékenységét közvetlen me­gyei irányítás alá vonta. En­nek során figyelembe vették a településekkel hagyományo­san kialakult megyei kapcso­latokat, a nagyközségek sajá­tosságait. Üjfehértó, Nagy- káló ás Rakamaz esetében Nyíregyháza város tehermen­tesítését, Záhonynál és Csen­géméi pedig azt, hogy azok hosszabb távon várossá fej­lesztendő települések. Az átszervezés következté­ben a megyei és a nagyközsé­gi — községi tanácsi szervek) kapcsolatrendszere jelentősen megváltozott, ezáltal a megyei és a községi apparátusok kapcsolatának is közvetleneb­bé kell válni. Napjainkban azonban még nincs meg an­nak a feltétele, hogy a me­gyei tanács közvetlenül irá­(Folytatás a 4. oldalon) MA Jön az ügyfél... (2. oldal) Biztos munka — több partnerrel (3. oldal) Olvasóink írják (7. oldal) Tavaszi készülődés A MÁRIAPÓCSI RÁKÓCZI TSZ pócspetri fóliatelepén idén tízezer négyzetméter alapterületen nevelnek dohány­palántát, amely 140 hektár dohány beültetéséhez elegen­dő. Képünkön: asszonyok vetik a magot és tömörítik a talajt a fóliasátor alatt. (Gaál Béla felvétele) a HÁV-nál Felújítják a fűtőházat Tavaszra készülnek a MÁV- nál. A villamos, valamint Diesel-mozdonyokat, motor­kocsikat — az időszakos vizs­gálaton, javításon túl — kí- vül-belül alaposan megtisz­títják a téli közlekedés nyo­maitól. Emellett a MÁV Nyíregyházi Körzeti Üzemfő­nöksége több száz vasúti ko­csit tisztít meg — nehéz, ké­zi munkával. A télen nem végezhető tevékenységgel — ha az időjárás nem szól köz­be — április elejéig végez­nek. A központi (Budapest, Debrecen) kocsimosó bázisok is csak fagymentes időben üzemelnek, így a jövőben a Ülést tartott a megyei tanács vb A Szabolcs-Szatmár me­gyei Jósa András Kórház- Rendelőintézet tevékeny­ségét értékelte többek kö­zött tegnapi ülésén a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Az intézmény meghatározó szerepet tölt be a megye egészségügyi ellátásában. Tavaly már kétezer ágyon 51,5 ezer beteget gyógyítottak, s csaknem 3500 volt a spe­ciális ágyakra felvett be­tegek száma. 1982-ben az országban 234 beteg részesült művesekeze- lésben, ez egymillió lakosra számolva huszonkét kezelést jelent, megyénkben ez a szám 41,5. Az infarktusos be­tegek ellátásának biztosításá­ra tízágyas intenzív és tizen­két ágyas szubintenzív rész­leget alakítottak ki, s a fel­vételi részleg működése óta minden infarktusos beteget itt gyógyítanak. Tavaly csak­nem 500 beteget kezeltek. A gyomor- és bélrendszeri megbetegedettek — évente kétezer fölött van a számuk kocsik ilyen mérvű tisztításá­ról az üzemfőnökség személy- szállítási felelőse gondosko­dik. A MÁV terveiben szere­pel egy Nyíregyházán meg­építendő, a kocsitakarítást és műszaki előkészítést segítő modern bázis. A tavaszi felkészülést ne­hezítik a körfűtőházban megkezdődött építési, felújí­tási munkák, melynek során a MÁV építési főnöksége többek között kicseréli a körfűtőház tetőszerkezetét, ablakait, ajtóit. A munkála­tok végeztével a körfűtőház dolgozói a jelenleginél kultu­ráltabb munkakörülmények között dolgozhatnak. Az elmúlt egy évtized alatt jelentős változás történt a betegellátásiban: megterem­tették, illetve a jövő év végé­ig megteremtik; a megyei szintű járó- és fekvőbeteg- ellátás tárgyi feltételeit. Kia­lakultak az osztályok szak­mai profiljai, új, korszerű vizsgálati módszerek és gyó­gyító eljárások szolgálják a lakosság gyógyítását. Megfe­lelő a szervezeti felépítés, az integráció megteremtette a szákmai és gazdasági haté­konyság feltételeit. Az országban elsőként szervezték meg a vesebete­gek ellátási programját, en­nek eredménye, hogy vala­mennyi művesekezelésre szo­ruló beteget el tudnak látni. — kivizsgálása és gyógyítása érdekében gastroenterológiai laboratóriumot hoztak létre, a kardiológiai osztály a szív- ultrahang-vizsgálatok végzé­sével regionális feladatokat is ellát. A gyermekosztályon megteremtették a speciális ellátás — koraszülött-ellátás, égési sérültek ellátása. EKG- vizsgálat, gyermek-ideggon- dozás — lehetőségét, de elő­relépés történt a szülészeti ellátás terén is. Ennek köszönhető, hogy a csecsemőhalálozás az 1977-es 27 ezrelékről 19 ezrelékre csökkent. Megszervezték a központi terhesgondozást, a terhesek diabeteses szűrését, s elkezdődött az AFP-szűrés, illetve az ultrahangszűrés a megye valamennyi terhese számára. Ennek a fejlődési rendellenességek korai felis­merésében van jelentősége. Korszerűsítették a közpon­ti laboratórium felszereltsé­gét, új diagnosztikus lehető­ségként egy izotóplaborató­riumot hoztak létre, 100 ágyas ideg-elmeosztályon kezdődött meg a gyógyítás, felépült egy infúziós laboratórium, ahol 55 féle oldatot állítanak elő. A tüdőgyógyászat szub inten­zív részleget és korszerű lég­zésfunkciós labort kapott, a Sóstói úti kórházban bővítet­ték a röntgenrészleget, fel­újították valamennyi műtőt, speciális szakrendeléseket szerveztek a járóbetegek el­látására és speciális műtéti eljárásokat — hallásjavító, urológiai, plasztikai, érpótló — vezettek be. Eredményesen működik a kórház felvételi részlege. Az elmúlt évben közel 12 ezer beteg fordult meg itt, közü­lük 5400-at kórházi osztá­lyokra küldtek, 6500-at pedig az ellátás után hazaengedtek, illetve körzeti orvoshoz utal­tak át. A rendelőintézetben 879 ezer gyógykezelési esetet (Folytatás a 4. oldalon) Pályadíjak a témákért A megyei tudományos koordinációs bizottság ülése Szabolcs-Szatmár megyé­ben több mint ötszáz értel­miségi — és technikai segítő — vesz részt a tudományos kutatómunkában. A megyé­ben dolgozó szakemberek az utóbbi három évben — me­gyei és országos rendezvé­nyen — 450, külföldön 23 tu­dományos jellegű előadást tartottak. A szaklapokban megjelent cikkek száma meghaladja a 700-at. A szabolcsi tudomá­nyos kutatók munkájához je­lentős segítséget nyújt a Debreceni Akadémiai Bizott­ság, amelynek szak- és mun­kabizottságaiban százan vesz­nek részt megyénkből. Többek között ezek tovább­fejlesztéséről, a tudományos tevékenység hatókörének bő­vítéséről tanácskozott már­cius 13-án, Nyíregyházán a megyei tudományos koordi­nációs bizottság. A bizottság keddi ülésén fogadták el azokat a legfon­tosabb, a megye fejlődését szolgáló tudományos témá­kat, amelyek legjobb megva­lósítóit komoly pályadíjakkal jutalmazzák. Tizenkilenc té­mát határoztak meg a tudo­mányos fokozat (doktori, kandidátusi) elérésére, hu­szonhat témát ajánlanak egyéni, vagy kollektív fel­dolgozásra, kilencet pedig megyei, országos, vagy nem­zetközi tudományos üléseken való feldolgozásra. A két fő­iskola hallgatóinak külön 31 témát jelöltek meg szakdol­gozati feldolgozásra. A beküldés határideje minden év december 31-e, az elbírálás időpontja a követ­kező év április 1-e, a díjki­osztás április 4-én. XLI. évfolyam, 62. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. március 14., szerda Javuló ellátás a megyei kórházban

Next

/
Thumbnails
Contents