Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-10 / 34. szám
1984. február 10. Kelet-Magyarország 3 Tonnaszámra gyártanak horganyzott bclövőszegel a Csavaripari Vállalat megrendelésére az Elekterfém Ipari Szövetkezet kállósemjéni üzemében, (jávor) Szöggyártók Semjénben Lépésváltás A lapos és főleg konkrét feladatokat jelölő munkaprogram-javaslatot készített kollektív munkával a Tungsram RT kisvárdai fényforrásgyárának pártvezetősége. Jó vitaanyagul szolgálhat ahhoz, hogy a négy alapszervezetben a százharminc párttag erre az esztendőre a sajátos üzemi viszonyoknak megfelelő munkaprogramot készítsen, amely célszerűen szolgálhatja a gyár előtt álló legfontosabb gazdasági, társadalmi és politikai célok megvalósítását. Szabó Ferenc, a gyári pártvezetőség titkára elmondta: építettek a soksok hasznos javaslatot adott beszámoló taggyűlésekre, ahol negyvenen mondtak véleményt. Kisvárdán nagyobb önállóságot adtak az egyes részlegekben dolgozó alapszervezeteknek. Nem szabtak meg kötelező napirendeket, csupán egyetlen kérdés megvitatását kéri a pártvezetőség: taggyűléseken beszéljék meg a pártmegbízatások helyzetét és a pártcsoportok ennek alapján tegyenek javaslatokat újabb, igényesebb, gazdasági és politikai feladatok ellátására. A gyárban első helyen szerepel a gazdasági célok segítése. Számolnak azzal, hogy az 1700 dolgozóból csaknem 1100 a bejáró, s a párttagság 80 százaléka szakmunkás. Alapvető, hogy termékeik háromnegyed részét exportálják — felét tőkés piacokon értékesítik. A hatékonyságot belső szervezéssel, az automatizálás fejlesztésével és a szocialista brigádmozgalom új alapokra helyezésével kívánják elérni. Saját erőből műszaki fejlesztést végeznek, új terméküket amerikai piacra szánják. Fejleszteni óhajtják a tavaly már bevált belső ösztönzőrendszert is — a minőség javítása érdekében. Nem hallgat a munkaprogram arról sem, hogy anyag norma-karban tartást terveznek az idén. S nem feledkeznek meg az energiával való takarékosságról sem. Ezekre a teendőkre épül „rá” a pártpolitikai munka, ezekre mozgósít. Vallja a pártvezetőség: ha önálló lett a gyár, akkor ezzel a párt- és társadalmi vezetésnek lépést kell tartania, vagy éppen lépést is váltania. Farkas Kálmán SiHer W Az átalakított kollégium helyén már tanítanak. KépUnkön: Fizikaórán a másodévesek. Tavaszt váró csemeték Jól teleltek a különböző gyümölcsfacsemeték a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság kertészetében. Fóliasátor alatt védett környezetben vészelték át a telet az őszibarack, a körte, a kajszi, a szilva, az alma és egyéb más gyümölcsfacsemeték. Hamarosan megkezdhetik árusításukat, s amint alkalmas idő lesz, a kiültetésüket is. Egyúttal arra is mintát adtak, hogy nemcsak egyféle megoldás van, s nem ültek ölbe tett kézzel, várva arra az időre, amikor majd bővebben fakadnak a források abból a bizonyos központi alapból. Hanem gondoltak egyet, aztán utánajártak, s végül hozzáfogtak. Három „lépcső" — Évek óta feszítő gond volt az iskolában a tanterem- hiány — tájékoztatott Gégény János igazgató. — Az osztályokon belüli létszámot is csak egy bizonyos határig emelhetjük, anélkül, hogy a tanulás rovására ne menne. Kétműszakos tanításról pedig szó sem lehet, mert_ akkor megszűnne a mozgalmi munka, a kulturális és a sportélet stb. Marad az egy műszak, s megpróbálunk saját erőnkből korszerűsíteni. így kezdődött... Három lépcsőből álló terv készült a felújításra. Az első ütemben kollégiumi szárnyat alakítottak ki a modern, emeletes új kollégiumi épülethez csatlakozó volt raktársorból. A négyágyas szobák átadásával megkezdhették a régi kollégiumi épület kiürítését, s a régi épület átalakítását, korszerűsítését. A hajdani szobák közfalait kivették, átépítették, helyükön 10 tantermet alakítottak ki a földszinten és az első emeleten. Az építkezés révén sikerül ebben a szárnyban berendezni két olyan helyiséget, ahol egyrészt a fizikai kísérletek elvégzéséhez lesz megfelelő a környezet, másrészt megoldódik a fizika szertár gondja is. A diákmunka is segített A kivitelezést a nyíregyházi építő szövetkezet vállalta, igen jelentős azonban a társadalmi munka, amit az iskola tanárai, oktatói és diákjai végeztek — kizárólag szabad idejükben. Ennek értéke összesen — eddig — 640 ezer forint. Jó szellemben, lelkesen fogadták a kezdeményezést az itt dolgozók, s aki csak tehette, kivette a részét a munkából. Mindez azonban kevés lett volna, ha saját bevételükkel nem járulnak hozzá a költségekkel. De miből van bevétele egy iskolának? Szakmunkásképző intézetekben az első éves tanulók készítette termékek értékesítéséből. Most, hogy minden fillér számított, főképp új termékekkel, bérmunkával és különféle szolgáltatásokkal jelentkeztek — no nem naey munkaigényű termékekről van szó, hanem egyszerűbb eszközökről. Tény, hogy „ráhajtottak” a tanműhelyben, de megérte: csak a H agy Sándorné nyírgyu- laji tanácselnök jó hírekkel fogad. A közigazgatás átszervezése használt ennek a ritkán emlegetett, ám Nyírbátorhoz egy kőhaj ításnyira lévő községnek. A tanácson dolgozók létszámban gyarapodtak: a járási hivatal megszűnésével idejött fiatal- asszony igazgatási előadó lett- De az új munkatárs gépíró képesítése is fontos, mert ebben eddig nem volt járatos ügyintéző — pedig a közigazgatási munkában igencsak szükség van a határozatok gyors, pontos elkészítésére. A kolleganő munkája is hozzájárulhat, hogy gördülékenyebben intézhetik a kétezerkétszázötven lelkes település lakóinak közügyéit. Zakor Zoltánná, a tanács végrehajtó bizottságának titkára szakmai változásokról beszél. (Az ő szemszögéből ugyanis szakmai ’ változás az, ami a lakosságnak a gyorsabb ügyintézést jelenti.) Sorra vesszük az ügytípusokat és kitűnik: a változásokkal az itteniek időt és pénzt takarítanak meg. Januárig ugyanis a község lakóinak építési ügyeit a járási hivatalban intézték. Az idén már megkímélhetik magukat az utazástól, mert a Nyírbátori Városi Aki nem látja, biztosan nem hiszi el, hogyan lehet 4 millióból 10 tantermet, csaknem ötven kollégiumi helyet, szertárakat kialakítani? Gyors fejszámolás, és Nemes Andrásné igazgatóhelyettes úgy becsüli: negyedannyiból hozták ki így az építkezést, mintha várnak a hagyományos útra. Igaz, így még az ágyat is maguknak készítették el a szobákba. Teljes megújulás Tanácson műszaki-igazgatási társulás alakult. S ennek nagy gyakorlattal, műszaki ismeretekkel rendelkező szakembere januártól hetente kijár Nyírgyulajba. Fogadónapján építési, vízVan azonban egy közelebbi változás, amely szintén sok családot érint: szeptembertől több iskolás gyermek kaphat meleg ebédet, mert a napközi három helyett négy csoportos lesz. ügyi, településrendezési és közlekedési ügyeket intéz. A beszélgetés „gyorsmérlegéből” kitűnik: árügyekben a tanácsi apparátus egyetlen dolgozója sem rendelkezik bőséges ismeretekkel. Nagy gond volt ez eddig, a közelmúltban azonban örömmel fogadták a hírt: a nyírbátori tanácson árellenőrzési csoport alakul. Ennek egyik tagja szintén rendszeresen kijár majd Nyírgyulajba. Az elnökasszony egy olyan hírrel is szolgál, aminek igazából csak évek múlva örülhetnek az itteniek. — A közművesítés tanulmánytervét februárban bírálják el az illetékesek — mondja. — De a tanács pénze kevés, így vezetékes ivóvize valójában csak a következő ötéves tervben lesz a községnek. — Reméljük a tanulók száma nem tartósan csökken — mondja a vb-titkár. — Bár az adatok most azt mutatják: évente csak 30— 35 gyermek születik, míg a korábbi évfolyamok 40— 50 személyesek voltak. De több pedagógusra és új iskolára azonban szükség van hiszen most az öt régi iskolaépület „viszi el” a költségvetés nagy részét. Ez nagy terv a községbenTóth Ferenc tanácstag, egyben a község párttitkára méltányolja, hogy a tanács jelentős segítséget kap a helyi tsz-től. A tsz és a község kapcsolata mindenben fontos, mert szinte az egész lakosságot érinti. Ezért is közös ügy, hogy hamarosan megalakítják a háztáji ágazatot, élén külön agronómus dolgozik majd. Március 1-től melléküzemága is lesz a termelőszövetkezetnek: 15—20 lány és asszony műanyag alkatrészt gyárt a nyírbátori fúrógépgyárnak. Sétálunk a község vezetőivel. Tóth Ferenc egymáshoz viszonylag közel négy kocsmát, illetve bisztrót számol. Három is elég lenne, magyarázza. — Az Áfészt-t kértük, hogy a legkisebb kocsma helyén nyisson zöldségboltot. Nem nyit. De remélem idén mégis változik a helyzet. A kenyérboltba türelmetlenül várakozók közé nyitunk be. A boltvezető: — A sütőipar eddig mindig kora reggel hozta a friss kenyeret. Januártól többnyire tíz után, vagy délben érkezik a járat... A pár éve nyitott Margaréta utcán találkozunk Puncsák Sándor kőműves iparossal. Tőle halljuk: utcájuk az idén járdát kap. Maga is segít — sőt a felesége is ott lesz a társadalmi munkán. Igaz, Nyírgyulaj messzi esik a főutaktól- 1984 elején a krónikás azonban az itteni élet főútjairól mozgalmas forgalmat jelenthet... Nábrádi Lajos többlettermékért — amit nagykereskedelmi úton értékesítettek — félmilliót kaptak. Jól jött ez, hiszen az eddigi költségvetés majdnem 4 millió forint. És a jövő? Már érlelődnek a tervek, készülnek az újabb és újabb ötletek kidolgozására, hiszen ezzel a fejlesztéssel és korszerűsítéssel beláthatatlan távlatokba tekinthetnek. Előbb szeptembertől, az új tanévben a szaktantermi oktatás kiterjesztése a cél, s ha sikerül, akkor teljes megújulás következik: nagyon szeretnék ugyanis elkezdeni a nappali képzést is a szakmunkásképzési célú szakközépiskola indításával. Tervezik a kollégiumi szárny bővítését. És a távolabbi célok közül: egy zárt tv-láncra felfűzik az új folyosói részt, s akkor startolhat a video- program — képmagnó segítségével tanítják majd a szakmát a kétezer tanulónak. Baraksó Erzsébet Műszakonként 900 pár export férficipőhöz készítenek alkatrészeket a Szabolcs Cipőgyár szabászatában. (Gaál Béla felvétele) Szakemberek a növényolajiparnak Nyírbátor: Báni-iskola Növényolajipari szakmunkásképző tanfolyam indult a nyírbátori Bóniban. Mivel iskolarendszerű szakmunkás- képzés a növényolajipari üzemek munkáját nem segíti, a vállalat úgy döntött, maga oldja meg ezt a problémát. Ezért valamennyi gyárában, így például Budapesten és Győrben is szakmunkásképző tanfolyamot indított. A tanfolyam elvégzése után a dolgozók olyan szakmunkás-bizonyítványt kapnak, melynek birtokában az ország növényolaj- gyáraiban szakmunkásként dolgozhatnak. Nyírbátorban harmincán kezdték meg a tanulást. Selyempaplan — a legifjabbnak r izenhat esztendővel ezelőtt tizenöt lány és asszony kézi varrással kezdte, most pedig nyugati exportra is termelnek a Nagykállói Áfész paplanüzemében. Szorgalmas, pontos, jó minőségű munkájuk eredménye, hogy ma már a kis üzem selyempaplanjait, tolipárnáit és más termékeit határainkon túl is ismerik. Legutóbb egy NSZK-beli megrendelő részére küldtek mintát. Amennyiben megnyeri a partner tetszését, az újabb piacra is megkezdik gyártani a kallói paplanokat. Ezen a héten készül el az egymillió-kétszázezre- dik paplan Nagykállóban. Ügy döntött az áfész gazdasági és társadalmi vezetése, hogy ezzel a paplannal Nagykálló legifjabb, újszülött állampolgárát ajándékozzák meg. Ma még ritka, mint a fehér holló az efféle kezdeményezés, amelyet jó lenne példaképpen mutogatni: íme, így is lehet- A nyíregyházi 110-es számú ipari szakmunkásképző intézet példájáról van szó: hogyan kezdtek hozzá önerőből az iskola bővítéséhez, korszerűsítéséhez? Gyulaji krónika Kajszi, kiirts, szilva Szakmát tanulnak videóról
