Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-10 / 34. szám
ÄRA: 1,40 FORINT 1984. február 10., péntek XLI. évfolyam, 34. szám Külföldi vendégek Lázár Györgyiéi Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Vjacsesz- lav Vlagyimirovics Szicsovot, a KGST titkárát. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ugyancsak fogadta V. V. Szicsovot. A megbeszéléseken részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes is. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön találkozott Tümenbajarin Rag- csával, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsa első elnökhelyettesével, a magyar —mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság társelnökével, aki a bizottság XVII. ülésszaka alkalmából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légköLázár Györgynél Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára. rű megbeszélésen részt vett Mongol Népköztársaság bu- Borbándi János miniszterei- dapesti nagykövete is- nök-helyettes, a bizottság ma- Ezt követően a delegációk gyár tagozatának elnöke. Je- vezetői aláírták a bizottság len volt Badamtarin Baldo, a ülésszakának jegyzőkönyvét. ÁZ 1984. ÉVI PROGRAM: Folytatódnak a nagyberuházások A nagyberuházások megvalósítása — a költségeket és a határidők betartását tekintve — lényegesen tervszerűbbé vált. Többségük a tervezett költségkereteken belül valósul meg. Az idén befejeződő nagy beruházások mindenekelőtt a lakossági ellátás színvonalát javítják. Az idén elkészül a metró Élmunkás tér és Árpád- híd közötti szakasza. Az építők átadják a forgalomnak az újjáépített Flórián teret és a kiszélesített Árpád-hidat, itt csak néhány kiegészítő munka marad 1985-re. Elkészül a Budavári palotában a Széchenyi-könyvtár épülete, s utolsó szakaszához érkezik a szolnoki papírgyár átfogó rekonstrukciója. Tavaly négy nagyberuházás fejeződött be. Összértékük elérte a 28 milliárd forintot. Üzembe helyezték a Dunai Vasmű új konverteres acélművét, a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművét, és a szovjet—magyar föld- gázvezeték harmadik szakaszát. Befejeződött a Székesfehérvári Könnyűfémműben a félgyártmányfejlesztés. Elkészült a Ferihegyi repülőtéren az új fel- és leszállópálya, s a kapcsolódó műszaki bázis. 1984-ben nem indul új nagyberuházás. A gabeikovo- nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatban a szakemberek hozzálátnak a nagyszabású létesítmény 'kivitelezésének előkészítéséhez. Több, korábban elkezdett fejlesztés tovább folytatódik, így folyamatosan dolgoznak az építők a Dunai Vasműben a kokszolómű építésén és a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztésére indított mintegy 22 milliárd forint értékű nagyberuházáson. A kokszolómű építésénél jelentős az elmaradás, ami elsősorban a hiányos tervezői munkával és a kivitelezés nem megfelelő szervezettségével magyarázható! A fenyőfői bauxitbánya 1984-ben már megkezdi a termelést, a tervek szerint a bányát az év közepén részlegesen üzembehelyezik. Az első fél év végére befejezik a bányászati feltárást Már- kushegyen, itt azonban a beruházáson dolgozóknak a továbbiakban is bőven akad tennivalójuk. Megfeszített erővel dolgoznak a szakemberek a nagyegyházi bánya beruházásán is, a talajviszonyok nagymértékben nehezítik a feltárást, így jelentős az elmaradás. A közelmúltban Nagyegyházán külszíni fejtést nyitottak! s ezzel igyekeznek pótolni az elhú(Folytatás a 4. oldalon) Zárszámadásokról jelentjük A nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet jó eredményéhez a konzervüzem munkája is hozzájárult. Képünkön: szovjet exportra ötnegyedes vegyes befőttet készítenek. MA TARTJA ZÄR- szAmadó közgyűlését A NYÍREGYHÁZI SÄGVÄRI, A NYÍRTASSI DÓZSA ÉS A NAPKORI KOSSUTH TERMELŐSZÖVETKEZET. A NYÍREGYHÁZI SÁG VARI TERMELŐSZÖVETKEZET vezetőségi beszámolójában az 1983. évi gazdálkodást sikeresnek ítélik. Az árbevétel 256 millió 719 ezer forint volt, a nyereség 11 millió 366 ezer forint. Az eredményre csökkentőén hatott az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás, az aszály, főként a gabonaféléknél éreztette hatását. Ennek ellenére búzából 1112 hektáron az átlagtermés 4,26 tonna volt. Kukoricából 1596 hektáron átlag 5,15 tonnás termést kombájnoltak. Jól jövedelmezett a dohány. Ezt a növényt 51 hektáron ültették, hektáronként 1,82 tonna volt az átlagtermés, az árbevétel hektáronként megközelítette a 140 ezer forintot. Az alaptevékenységen belül, ha kis mértékben is, de veszteséges volt a gyümölcstermesztés. Almánál az önköltségi ár meghaladta az eladási árat. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység értéke több mint 85 millió forint volt. A melléküzem- ági tevékenység 2 millió 500 ezer forinttal haladta meg az előző évit. Jelentős mértékben fejlődött a háztáji ágazat termelése, s ez különösen vonatkozik a hízósertésre, a tsz-tagok az 1982. évi 1296 sertéssel szemben 83-ban 2550 darabot értékesítettek. A NYÍRTASSI DÓZSA TERMELŐSZÖVETKEZET hagyományaihoz híven a zárszámadó közgyűlésre most is elkészítették a beszámolót kiegészítő „Tények és adatok” című füzetet. Ebben a termelőszövetkezeti tagokat úgy tájékoztatják, hogy az 1983-as évi gazdálkodás eredményeit összehasonlítják a korábbi években elért eredményekkel. A termelőszövetkezet vezetőségi beszámolója idén is arról adhatott számot, hogy nyereséggel gazdálkodtak. Szántóföldi növénytermesztésben az előző évihez viszonyítva növekedett a búza és a borsó termésátlaga, a kukoricatermés elmaradt a tervezettől- Számottevő volt az állattenyésztési ágazat fejlődése. Az 1982. évihez viszonyítva 140 tonnával növekedett a hízósertés-értékesítés, 50 tonnával a hízómarha-értékesítés. A termelőszövetkezet egyik erőssége a konzervgyártás. A tsz konzervüzemében 1983-ban ösz- szesen 5267 tonna különböző konzervet készítettek, ennek több mint 70 százalékát exportra szállították. Tavaly különösen az almafeldolgozás nőtt, de többet gyártottak export savanyúságból, vegyes befőttből is. A NAPKORI KOSSUTH TERMELŐSZÖVETKEZETBEN az 1982-es eredményhez viszonyítva jelentős volt a fejlődés. A szántóterület több (Elek Emil felvétele) mint 50 százalékán gabonát termesztettek. A búza átlagtermése 4,27 tonna, a rozs átlagtermése 2,98 tonna volt. A kukorica erőteljesen meg- sinylette a csapadékhiányt, így az átlagtermés csupán 4,8 tonna volt. Arról is szól a vezetőségi beszámoló, hogy mint mindig, most is nagy mennyiségű almát szüreteltek, 7560 tonnát. A legdinamikusabban az állattenyésztési ágazat fejlődött. A 360 tehénlétszámnál a tehenenkénti tejtermelés elérte a 4500 litert. Az ágazat összbevétele 29 millió forint volt. Sertéstenyésztésben növekedett a malacszaporulat, 167 anyakocával számolva a szaporulat 3370 volt. Az integrált háztáji gazdaság 31,5 millió forintos bevételt könyvelt el. A termelőszövetkezet teljes árbevétele meghaladta, a 190 millió forintot, az 1982. évi 13 millió forintos veszteség után most nyereséggel zárt a gazdaság. Juttatás a biztonságért Szociális ellátás az ipar! szövetkezetekben JUT-E ELÉG PÉNZ A NEHEZEDŐ GAZDASÁGI FELTÉTELEK KÖZEPETTE AZ IPARI SZÖVETKEZETEKBEN SZOCIÁLIS KIADÁSOKRA? A megye 41 ipari szövetkezete a VI. ötéves tervidőszakra pontos menetrendet készített, mennyi pénzt költenek az egyéni védőfelszerelésekre, a veszélyes munkakörök és az egészségre ártalmas termelési tényezők csökkentésére, a biztonságosan üzemelő géppark kialakítására, a környezetés a tűzvédelemre, valamint a munkavédelemmel összefüggő előadásokra és propagandaanyagokra. Kiss Ferenc, a KISZÖV munka- védelmi felügyelője adataiból kiderül: A könnyűiparhoz tartozó 14 ipari szövetkezet jelenti a legnépesebb ágazatot Sza- bolcs-Szatmárban. A ruházati, a fa- és a cipőipari szövetkezetekben öt év alatt 10,3 millió forint jut a szociális célokra. A ruhaiparban különösen a szabászat és a vasaló, valamint a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetben a tolilibefúvó különösen veszélyes munkahelynek számít. A könnyűipari szövetkezetekben az egyéni védőfelszerelések vásárlására öt esztendő alatt 1,4 millió forint jut. Ennek több mint kétszeresét, 3 millió forintot fordítanak a veszélyes munkafeltételek csökkentésére. Majdnem ugyanennyi, 2,7 millió forint szükséges a biztonságosán üzemelő géppark megteremtéséhez. Környezetvédelemre két- és tűzbiztonságra egymillió forintot irányoztak elő. A vegyesipari ágazathoz tartozó hét ipari szövetkezetben szinte valamennyi szakterület rejt veszélyforrásokat. A fűrészek, a gya- luk, az esztergagépek, az üvegcsiszoló berendezések, a gumiipari gépek fokozott körültekintést kívánnak a munkásoktól, összesen 13,3 millió forintot használ fel az ágazat a munkavédelemre. Itt a legjelentősebb az egyéni védőfelszerelések rendeltetésszerű használata, hiszen a pattogó forgács, vagy az üvegcsiszolópor, a szembe kerülő vaspor veszélyezteti a legnagyobb mértékben az egészséget. Ez magyarázza, hogy 6 millió forintot költenek az egyéni védőfelszerelések beszerzésére. A környezet megóvására 3 milliót szánnak, míg a tűzvédelemre másfél millió forint jut. Az építőiparban tevékenykedő tizenegy ipari szövetkezet ebben a középtávú tervidőszakban 17 millió forintot költ munkavédelemre. A veszélyforrások kiiktatása és csökkentése a biztonságosan üzemelő gépek használatával oldható meg. Erre 6,6 millió forint jut. A dolgozók munkavédelmére 7 milliót, az egészségre ártalmas feltételek csökkentésére 330 ezer forintot fordítanak 1981 és 1985 között. A szolgáltatásban négy l* ipari szövetkezet összesen 655 ezer forintot költ szodá- ] lis ellátásra. Mivel fodrászokról, kozmetikusokról van szó, a legtöbb pénz a munkaköpenyek beszerzésére kell. Erre 410 ezer, új gépek beszerzésére 118 ezer forint szükséges. Az üzemi étkeztetést 35 ipari szövetkezetben oldották meg. Az ipari szövetkezetekben foglalkoztatott közel 15 ezer dolgozóból mindössze 8 ezer veszi igénybe az üzemi étkeztetést. Nem feledkeztek meg az alacsony nyugdíjjal rendelkező volt dolgozókról; a KISZÖV és az OKISZ közreműködésével havonta 200 és 600 forint közötti összeggel emelték meg a rászorulók havi nyugellátását. (t. k.) A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban nemrégiben készült el egy új épület. Itt helyezték el a minőségellenőrzési főosztályt, tanműhelyt, telefonközpontot.
