Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

XLI. évfolyam, 32- szám ÁRA: 1,40 FORINT fltomfegyvermentes Észak- és Dél-Európát Hyikolaj Blohin felszólalása az athéni békeértekezleten Észak-Európa és a Balkán térségének atomfegyvermen­tes övezetté való nyilvánítá­sát szorgalmazta kedden az athéni nemzetközi békeérte­kezleten Nyikolaj Blohin, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának tagja. Blohin, aki egyben a szovjet orvostudo­mányi akadémia elnöke, han­goztatta, hogy a Balkán atom­fegyvermentesítése kedvező légkört teremtene ahhoz, hogy a világ más térségeiben se legyenek nukleáris fegyve­rek. Ha Európában létrejön­nének atomfegyvermentes övezetek, akkor a Szovjetunió kész volna arra, hogy garan­tálja azok létét és felügyel­jen a megállapodások meg­tartására — mondotta. Mint arról beszámoltunk, Athénben hétfőn kezdődött meg az a nemzetközi értekez­let, amely Európa atomfegy­vermentes övezetté való nyil­vánításával foglalkozik. A ta­nácskozást egy görög béke­szervezet, a Keadea kezde­ményezésére hívták össze. A találkozón hatvan békemoz­galom küldöttsége képvisel­teti magát azokból az orszá­gokból, amelyek annak idején aláírták a helsinki záróok­mányt. A magyar békemozga­lom küldöttségét Péter János, az országgyűlés alelnöke ve­zeti. A delegáció tagja dr. Aranyos Zoltán, az Országos Béketanács egyházközi bizott­ságának főtitkára kedden szó­lalt fel. Gene Larocque amerikai ellentengernagy, az amerikai védelmi információs központ igazgatója a tanácskozáson kifejtette, hogy a Pershing 2-es rakéták és a manővere­ző robotrepülőgépek nyugat­európai telepítése az Egyesült Államok részéről hibás lépés volt, mert komolyan veszé­lyezteti a békét és az embe­rek megkérdezése nélkül tör­tént. A keddi felszólalók között szerepelt még Costa Gomez volt portugál államfő és An­ker Jörgensen, a Dán Szociál­demokrata Párt elnöke. Jor­gensen sürgette, hogy Észak- Európát nyilvánítsák atom­fegyvermentes övezetté. Ezer új muekahely Tervegyeztetö megbeszélés a foglalkoztatásról, bérezésről Az országostól eltérő gon­dok jelentkeznek a megyé­ben a foglailkoztatásban. A fiatalok munkába állítása, hatékonyan termelő új mun­kahelyek létesítése szerepelt többek között azon a meg­beszélésen, amely az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a megye vezetői között zajlott kedden délelőtt Nyír­egyházán. Rácz Albert ál­lamtitkár, valamint Varga Gyula, a megyei pártbizott­ság első titkára és Tisza László megyei tanácselnök meghallgatták azt a 'tájé­koztatót, amelyet Juhász Gábor, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának ve­zetője tartott a megye fog­lalkoztatása helyzetéről, a bérezés alakulásáról. Az iskolából kikerülő fia­talok részére a következő években nem áll rendelke­zésre annyi munkahely, hogy valamennyien megyén belül kezdjenek dolgozni. Ezért központi és helyi erőfeszí­tésekkel, állami pénzekkel olyan új beruházásokat tá­mogatnak, amelyek exportra termelő, illetve importot ki­váltó üzemek indítását tet­ték lehetővé Fehérgyarma­ton, illetve növelték a ter­melést Nyírbélteken és Nagykállóban. A 32 millió forintos területfejlesztési alap igénybevételével 160 milliós beruházás valósult meg, s ezer új munkahely létesülhet. A termelőszö­vetkezeti melléküzemekben 161 milliós fejlesztési hitel­lel ezerket tőszázzal .többen dolgoznak. Az idén újabb tízmillió forinttal egészítet­ték ki a tanácsi fejlesztési alapot, hogy támogassák a munkahelyet létesítő üze­meket. Sikeres volt a Sza­bolcs Cipőgyár akciója, amelyik átképzési támoga­tást vett igénybe a záhonyi felsőrészkészíto üzemben a betanításhoz. A bérgazdálkodás gondjai közé tartozik, hogy sok gyáregységben alacsonyab­bak a keresetek, mint a vállalati központban. A me­gyében hétszáz forinttal maradnak alatta a keresetek az országos átlagnak, s en­nek . legalább egyharmada nem indokolt. Az államtitkár elmondta, hogy a megye modellként szerepel, nagyra tartják, ahogyan a foglalkoztatással itt törődnek. Az ingázással továbbra is számolni kell, kedvező, hogy a megyén be­lüli arány nőtt. A foglal­koztatáspolitikában, új munkahelyek teremtésében az eddigi igényességre van szükség, hogy a munkába állók hatékonyan termelje­nek, jó technikai színvonalú üzemekben. Rácz Albert államtitkár a munkaerő- és bérgazdálkodás időszerű kérdéseiről előadást tartott gazdasági vezetők­nek. Az előadáson azokról a tervezett intézkedésekről is sző esett, amelyek elősegítik az ésszerűbb foglalkoztatást, a teljesítményekkel arányos bérezést. 1984. február 8., szerda Az MTI jelenti A TERVHIVATAL ÉS AZ MTESZ EGYÜTT­MŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSA Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal elnöke és vezető munkatársai kedden megbe­szélést folytattak Fock Jenő­vel, az MTESZ elnökével és munkatársaival. Az OT elnö­ke hangsúlyozta, hogy az ed­digi eredményes együttműkö­dést tovább akarják bővíteni, mindenekelőtt a VII. ötéves terv megalapozására. Mint mondotta, szükség van az MTESZ 32 tudományos egye­sületének és területi szerve­zeteinek széles körű társadal­mi tevékenységére. Megegyeztek abban, hogy az MTESZ már a kidolgozás szakaszában részt vesz a terv- koncepció vitájában, vélemé­nyezi az egyes gazdaságpoli­tikai — elsősorban műszaki­gazdasági részkoncepciókat. Az OT felkérésére egyes ki­emelkedő fontosságú kérdé­sekben javaslatok készítésé­vel segíti a tervező szervek munkáját. A ROMÁN SZÖVETSÉG VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSE Az elkövetkező évek leg­fontosabb feladata az elért eredmények továbbfejleszté­se, a nemzetiségi tudat erősí­tése, az anyanyelv szélesebb körű használatának előmoz­dítása, a román nyelven való művelődés igényének felkel­tése — állapították meg a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének or­szágos választmányának ked­den Gyulán megtartott ülé­sén. A tavaly novemberben megtartott 6. kongresszus ha­tározatai szellemében a vá­lasztmány meghatározta a következő öt év általános tár­sadalmi-politikai feladatait. C J^ 1 minőség, export — Jelentős 6 konzervgyári beruházások Dollárt nyertek pályázaton A Nyíregyházi Konzerv­gyárnak jelenleg öt beruhá­zása van fqlyamatban. Kö­zülük három — az aszeptikus gyártástechnológia, a nagy­dobozgyártás, illetve a nagy­dobozos befőttgyártóvonal — igen jelentősnek tekinthető; együttes értékűk megközelíti a kétmillió dollárt. Tizennégy pályázó elől nyerte el a gyár az aszepti- tikus technológia magyaror­szági meghonosításának jo­gát, illetve az erre fordítható konvertibilis valutakeretet (egymillió dollárt). Ma még a nyersanyag nagy részét fél­kész állapotban, továbbfel­használásig ötliteres üvegek­ben helyezik el. Az ilyen tá­rolás során minőségkároso­dás lép fel és csírátlanításkor is adódnak hibák. Az új, zárt rendszerű technológia szinte kizárja a minőségrom­lás lehetőségét• Csőrendsze­ren keresztül húsz—negyven —hatvan köbméteres táro­lókba vezetik a nyersanyagot, miközben hirtelen hőhatás­sal tökéletesen csírátlanítják. Az üvegek kezeléséből, el­helyezéséből adódó számtalan problémától (költségtől) is megszabadulnak ily módon. Világszínvonalon gyárta­nak majd évente hétmillió darab nagydobozt azok az osztrák és svájci eredetű gé­pek, amelyeket a vajai gyár­egységben szerelnék fel. Ez a gyáregység fogja az egész magyar konzervipar nagy­doboz igényét kielégíteni. Pá­lyázat megnyerése útján ju­tott hozzá a konzervgyár ah­hoz a hatszázezer dollárhoz, amelyen a nyugati masinákat megvásárolhatták. Megfelelő minőségű nagy­dobozos befőttgyártó vonal is csak tőkés piacon szerez­hető be. Egy újabb pályá­zat révén ehhez is sikerült elegendő kemény valutát sze­rezni. A fenti három beruházás­sal még az év első felében el kell készülni. Nem titok: termelésbe állításuktól a tő­kés exportlehetőségek je­lentős bővülését várják. Kisebb jelentőségű, de nagy fontosságú egy új hőkezelő berendezés munkába állítá­sára. Erre energiaracionizá- lási hitelt kapott a gyár. A berendezéssel — melynek ér­téke 19 millió forint — évente hárommillió forint értékű energiát és 50 ezer köbmé­ter vizet takarítanak meg. A rostos gyümölcsitalgyár­tás kapacitását kétszerezi meg az az NDK-ból vásárolt berendezés, melyet saját for­rásra támaszkodva 25 millió forintért vett meg a gyár. (sztancs) Hőkezelő berendezést szerelnek a Gép- és Felvonószerelő Vállalat dolgozói. Befejezés előtt a falugyűlések Ölési tartott a népfront magyal bizottsága Kedden ülést tartott Nyír­egyházán a Hazafias Nép­front megyei bizottsága. Az ülésen elsőként beszámoló hangzott el a falugyűlések eddigi tapasztalatairól. A. megyében a népfrontbi­zottságok 290 falugyűlést ter­veznek, eddig 240 helyen tar­tották meg a falu, illetve vá­roskörzeti népfronttanácsko­zásokat, gyűléseket. A rész­vevők főként a településfej­lesztés helyi kérdéseivel, a mezőgazdasági termékek ér­tékesítésével, felvásárlásával, a kereskedelmi ellátással és az egészségügy tennivalóival foglalkoztak. A megyei bizottság ezután tájékoztatót hallgatott meg a megye gazdasági helyzetéről, illetve a népfrontmozgalom gazdaságpolitikai feladatairól. László András, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se előadását élénk vita követ­te, melyben a felszólalók ki­fejtették véleményüket a me­zőgazdaságban időszerűvé vált’szerkezetváltásról, a ter­mőföld védelméről, a felvá­sárlásról, a megtermelt élel­miszerek hatékonyabb megó­vásáról. Foglalkoztak a kereskedel­mi ellátás gondjaival, gyön­géivel, az árak rendszeresebb ellenőrzésével. A népfrontbi­zottságok elsősorban a szem­lélet formálásával igyekeznek segíteni a megye gazdaságpo­litikai feladatainak megvaló­sítását. A megyei népfrontbizottság megvitatta és elfogadta a bi­zottság ez évi és az elnökség első félévi munkatervét. A megyei bizottság ebben az év­ben a már megvitatott gazda­ságpolitikai fenhlvalókon túl napirendre tűzi az időskorú népesség helyzetének javítása érdekében tervezett népfront­mozgalmi feladatokat, foglal­kozni kíván a megye közmű­velődésének segítésével, vala­mint tájékozódik a megye közúti tömegközlekedésének helyzetéről és a fejlesztési le­hetőségekről, amelyek a leg­több falugyűlésen szóba ke­rültek. Tájékoztató hangzott el az ülésen a népfrontbizottságok átszervezéséről is, mely sze­rint a népfrontmozgalomban jelentős változások nem szük­ségesek, mivel 1976-ban a mozgalom VI. kongresszusa Után megszűntek a járási bi­zottságok. E testületek felada­tait a városi népfrontszerve­zetek vették át, ennek nyo­mán számottevően javultak a tartalmi munka feltételei. A helyi népfrontbizottságok ön­állóságát tovább növelik, a későbbiekben méginkább te­lepüléseik szószólóivá válhat­nak. Az érdekek összehango­lására elsősorban a körzeti tanácskozások hivatottak. Ezekre most február végén kerül sor. A közúti építő vállalat terveiből Energiatakarékos útpálya GALLÉRTÖRŐ. málják meg speciális gallér- törő géppel. Az elkészített A VOR nyíregyházi gyárá- blézerek minőségét Gogoly ban műszakonként 500 női György, a vasalóterem mű- kosztümkabát gallérját for- vezetője ellenőrzi. (G. B.) A közúti építő vállalat I idén a tavalyihoz hasonló nagyságrendben tervez út- , építést. Legjelentősebb meg­rendelőik a közúti igazgató­ság, a MÁV és a tanácsok. A híd- és útépítések, va­lamint a fenntartási felada­tok 90 millió forint értékű • munkát igényelnek. A me­gyében Tunyogmatolcson vasúti híd épül. A mezőgaz­dasági munkákhoz kapcso­lódó útépítések kezdődnek Tuzséron a Hungarofruct, Balkányban az állami gaz­daság, Szabolcsbákán a tsz megrendelésére. Az idén elkezdődő köz­műépítési feladatok közül kiemelkedik a nyíregyházi Rákóczi utca átépítése, s a Rákóczi utca—Kossuth utca csomópontjának kialakítása. A felújítás során szélesedik az útpálya, az új megoldás korszerű közlekedési körül­ményeket teremt a városnak ezen a forgalmas pontján. A tervek szerint befejező­dik a tiborszállasi hídépí­tés. Ezek mellett természete­sen a közútépítők kapacitá­sának jelentős hányadát kö­tik /le az útfenntartási, -fel­újítási 'munkák. Komoly technológiai kí­sérletek folynak a vállalat laboratóriumaiban is, az energiatakarékos útpálya, útszerkezet kifejlesztése ér­dekében. (szoboszlai)

Next

/
Thumbnails
Contents