Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

1984.február 7 Kelet-Magyarország 7 ■ ■ m I m MII# í t 11 J HALIAaAooUniK LuiU NÉZZÜNK MEG ö 1984. február 7., kedd KOSSUTH RADIO 8,27: Mikroelektronika és tár­sadalom. I. rész. — 8,57: A Népzenei Hangos Ojság mel­léklete. — 10,05: MR 10—14. ­10,35: Pesti háztetők titkai. II/l. rész. — 11,05: Rimszkij-Korsza- kov-művek. — 11,43: Az eltűnt miniatűr, avagy egy érzőlelkű hentesmester kalandjai. XX/6: O, azok a vámtisztviselők. — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: A rádió Dalszínháza. My Fair La­dy. — 14,25: Daloló, muzsikáló tájak. — 14,40: Élő világiroda­lom. Christer Kihlman. —15,05: Nyitnikék. — 15,35: Magyar fú­vós kamarazene. — 15,59: Kos­suth. Életrajzi dokumentumjá­ték. 1. A monoki szülőháztól a budai börtönig. — 17,05: Men­delssohn: d-moll trió. — 17,45: A Szabó család. — 19,15: Zene­kari muzsika. — 19,40: Beszél­jünk az államiról is! — 20,10: Mi a titka? Anda Géza művé­szete. — 21,05: Tudomány és gyakorlat. — 21,35: Bikfalvy Jú­lia népdalokat énekel, Fábián Márta cimbalmozik. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Martha Angelici operaáriákat énekel. — 22,50: Hétköznapok kutatói. Kádár Istvánnal a munkáséletmódról beszélget In- cze Zsuzsa. — 23,00: Barokk versenyművek. — 0,10: Virág­énekek. . PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Fúvósesztrád. — 8,20: Tíz perc külpolitika. — 8,35: Tár-' salgó. — 10,00: Zenedélelőtt. — 12,25: Gyermekek könyvespol­ca. — 12,35: Melódiakoktél. — 13,25: Látószög. — 13,30: Mu­zsikáló természet. — 13,35: De- zsényi János: Szvit ifjúsági ze­nekarra. — 14,00: Zenés dél­után. — 14,35: Tánczenei kok­tél. — 15,20: Könyvről — köny­vért. — 15,30: Színészek a san­zonpódiumon. — 16,35: Csúcs- forgalom. — 18,00: Tini-tonik. — 18,35: Beszélni nehéz. — 18,47: Balogh Albert népi zenekara játszik, Chrenkó Anna nótákat énekel. — 19,25: Eltűnő szige­tek. — 19,35: Csak fiataloknak! — 20,35: Tigrisugrás. Rákosy Gergely regényének rádióválto­zata. 15. (befejező) rész. — 20,58t Santana összes. albuma — xxm/l. rész. — 21,38: Bécsi operettekből. — 22,20: Popmű­hely. — 23,20: A Zágrábi RTV bigbandje játszik. 3. MŰSOR 9,00: Iskolarádió. — 9,30: Ze­nekari muzsika. — 10,30: A Stú­dió 11 felvételeiből. — n,05: Móra Ferenc halálának 50. év­fordulóján. Vántus István: Aranykoporsó. Háromfelvoná- sos opera. — 13,07: Kamaraze­ne. — 14,00: Sorsfordító pilla­natok. Nemes Nagy Ágnessel beszélget Kabdebó Lóránt. — 14,31: Karel Berman operafel­vételeiből. — 15,00: Iskolarádió. — 15,30: Szimfonikus zene. — 16,30: Teljesítmények nyomá­ban.' Politikai vitaműsor. — 17,00: Tűnődés a tünetekről. — 17.30: Tokody Ilona operaáriá­kat énekel. — 18,00: Zenei pa­noráma. Kurtág György: a boldogult R. V. Truszova üze­netei. — 18,30: Na maternjem jeziku. A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi mű­sora Pécsről. — 19,05: In der Muttersprache. A Magyar Rá­dió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. — 19,35: A biibliás tenger. Versek. — 19,40: Kapcsoljuk a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kongresszusi termét. Mozart-ciklus. — A Ma­gyar Rádió hangversenysoroza­ta. A Wilanow vonósnégyes játszik. — Közben, kb. 20,25: Győr István örökségében Kar­cagon. — Kb. 20,45: A hang­verseny-közvetítés folytatása. — Kb. 21,25: Madrigálok. — 21,54: Magyar előadóművészek felvételeiből. — 23,00: Hegedűs a háztetőn. Részletek Bock ze­nés játékából. nyíregyházi radio 17,00: Híreik, időjárás. — 17,05: Heien Schneider és Bijou éne­kel. — 17,20: Tiszántúli kalei­doszkóp. A tartalomból: Egész­ségünk, Dr. Kerepesi Terézia előadása. — KRESZ ’84. I. (Hor- váit Péter) — Tnalihírek (Kot­lán Adrienne) — F., mint fizi­kai (Gönczi Mária) — A me­gye nagyközsége: Polgár (Pál- fi Balázs) — 18,00—18,30: Észak- tiszántúli krónika, lapszemle, hírösszefoglaló, műserelőzetes. (A nap sízenkesztöje: Ágoston István) MAGYAR TV 8,00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism., sz.) — 8,05: Iskolatévé. Világnézet. Tér és idő. Bevezetés a filozófia tan­tárgyakhoz. — 8,45: Éneklő if­júság. Viva la musica! Far­sang (sz.) — 8,55: Francia nyelv. Soyez les bienvenusiUn aprés — midi particulier? (sz.) — 9,15: Fizikai kísérletek. 1. A termodinamika 2. főtétele. — 9,25: Aki mer, az nyer! 3. Ma­tematikai vetélkedő 5—6. osz.- nak. — 9,55: Wilson jutalma. Amerikai tévéfilm (ism., sz.) — 10,45: Humor Harold. Amerikai burleszkfilmsorozat. A Garde- dáma (ism., sz.) — 11,00: Kép­újság. — 14,48: Iskolatévé: De­mokratizmus a nevelésben. 2. Neveléslélektani műsorunkat pedagógusnézőinknek ajánljuk. — 15,15: Deltácska. A gyógyí­tás története. — 15,35: Maszk és jelmez. 1. rész: Játékok mas­karában (ism., sz.) — 16,10: Hí­rek. — 16,20: Téli olimpia. USA —Kanada jégkorongmérkőzés. Közvetítés Szarajevóból (sz.) — 18,20: Képújság. — 18,25: Reklám. — 18,30: Dél-alföldi krónika. A Szegedi körzeti stú­dió műsora. — 19,00: Reklám. — 19,10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (sz.) — 19,15: Esti mese (sz.) — 19,30: Tv-híradó (sz.) — 20,00: Wagner. Angol- magyar tévéfilmsorozat. 10/8. rész (sz.) — 21,00: Stúdió ’84. A televízió kulturális hetilapja (sz.) — 22,00: Kockázat. A kül­politikai szerkesztőség világ- gazdasági magazinja (sz.) — 22,30: Tv-híradó 3. (sz.) 2. MŰSOR 18,00: Képújság. — 18,05: Még egyszer gyerekeknek! Vrungel kapitány kalandjai. Szovjet rajzfilmsorozat. 13/6. rész (sz.) — Michal úr kalandjai. Lengyel kalandfilmsorozat. 13/6. rész: Az erőd parancsnoka (ism.) — 18,45: Sakk-matt. — 19,05: Bio­lógiai forradalom. Vírusmente­sítés. — 19,30: Schumann: Bécsi karnevál. NSZK film (sz.) — 20,00: Arcképek: El József, csi- perek — elmúlt a nyár. — 21,00 :^Tv-híradó 2. (sz.) —21,20: MattlTelyzet. Csehszlovák tévé­komédia (sz.) — 22,10: Képúj­ság. SZOVJET TV 15,20: Család és iskola. — 15,40: Carimo. Film. — 16,10: Állatte­nyésztésiről mindenkinek. — 20,00: Tv-hínadó. — 20,20: Poli­tikai fórum. — 20,35: Antonius és Kleopátra. Angol tévéfillm. — 21,55: Nemzetközi tv-hírek. — 22,20: Tv-híradó. SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Iskoiatelievizdó. — 9,20: Autósok-motorosok magazinja. — 9,50: Vakbélátültetési: Tévé­játék. — 10,50: A rendőrség nyomoz. — 10,55: Urh-kocsival. — 11,35: Iskolatelevízió. — 12,05: Hírek. — 15,55: Hírek. — 16,00: Iskolatelevízió. — 16,25: Téli olimpiai. — A második szünet­ben: Esti mese. — 18,55: Vissza­pillantás a szocialista országok belügyi sportolódnak spartaki- ádjánai. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Koncz Gábor-sorozat. — A dunai hajósi. Magyar loailamd- fiim. — 21,45: Pár perc köny- nyúzene. — 22,00: Ez történt 24 óra ailaít. — 22,15: Kamarahang­verseny. — 23,00: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy: MISI MÓKUS KA­LANDJAI (magyar) E. k.: 16 óra! CICÁK ÉS TITKÁRNŐK (csehszlovák) E. k.: 18 és 20 ómai! Béke: EGY KIS ROMANTI­KA (amerikai—francia) E. k.: 9 és 11 órai! BOLOND ERDŐ (ro­mán) E. ik.: 16 és 18 óra! Kortárs filmművészet reprezentatív al­kotásai! VALAKI KOPOGOTT '(szovjet) E. k.: 20 óira! Móricz Zs. A VASPREFEK­TUS (14 év!, olasz) Mátészalka: A MATRÓZ, A KOZÁK ÉS A HAMISKÁRTYÁS (szovjet) E. ki.: 17,30 és 19,30 óra! Kisvárda: HOSSZÜ VÁGTA (magyar—amerikai) E. k.: 20 óra! Zártkörű archív filimklubi előadás 16 és 18 óra! Fehérgyarmat: GALLIPOLI (ausztrál) Nyírbátor: VÁMHIVATAL (szovjet) Ipari szennyvízből Ukrajnai tudósok olyan el­járást dolgoztak ki, mellyel a kohászatnál keletkező ipari szennyvízből különféle sókat lehet kivonni. Az új szenny­víztisztítási technológia se­gítségével a vizet visszajut­tatják a zárt technológiai cik­lusba és ebből további ipari felhasználásra alkalmas alap­anyagot állítanak elő: kony­hasót, nátrium-szulfátot és kalcium-kloridot. A módszer alapját a sze­lektív kristályosítási eljárás képezi. Ennek lényege az, hogy egyes sók a víz párol­gásának arányában csapód­nak ki, más sók viszont csak vegyszeres kezelés után. Az új tisztítóberendezésben — amelyet sikerrel próbáltak ki ipari méretekben is — a kohók, acélolvasztók, kemen­cék és a hengerdék hulladék- hőjét hasznosítják. ti k J j^ 6 z f _ 1 k I m isHl I i I I k 1 1 k if S c v Múzeumi képszalon Nagykálló felvállalta A technika két nagy vívmánya, a hang- és a képrögzítés forra­dalmasította hétköznapjainkat. Ma már mindkettő nélkül elkép­zelhetetlen lenne modem éle­tünk. Jóllehet a hangrögzítés fel­találásának centenáriumán már néhány éve túl vagyunk, s a va­lóban élvezhető és elfogadható minőségű gramafonlemezek töme­ges gyártását csak századunk má­sodik negyedében kezdték meg, de mind a gnamafonkészülékek, mind a hanglemezek ekkor még igen drágák voltak. Éppen ezért a világ nagyvárosaiban — köztük Budapesten is — úgynevezett hangszalonok nyíltak, ahol kevés pénzért lehetett hanglemezt hall­gatni. Kényelmes székek sora­koztak a hangszalonokban, min­degyik előtt számtárcsa és fej­hallgató feküdt. A helyszínen vá­sárolható érmét bedobva és a katalógusból kikeresett számot tárcsázva bárki meghallgatha­tott egy zeneszámot. E hangsza- lonok azután kimentek a di­vatból, mivel jelentősen mér­séklődött a lemezjátszók és a lemezek ára, s egy újabb, még praktikusabb hanghordozó Is elterjedt: a magnetofonszalag. A régmúlt hangszalonokra em­lékeztet a tokiói néprajzi múze­um nagy népszerűségnek ör­vendő videorecorder szalonja. A japán Matsushita cég által konstruált berendezés segítsé­gével a kívánt filmet — pon­tosabban: mágneses úton rögzí­tett képfelvételt — jóformán azonnal megtekinthetik az ér­deklődök. A billentyűzeten be kell ütni a múzeumi katalógus­ból kikeresett tánc- vagy nép­dalfelvétel számát, mire meg­indul az elektromechanikus szer­kezet, kikeresi a megfelelő szá­mú képkazettát a tárból, azt a kérő fülkéjének száma szerin­ti videorecorderhez szállítja. A kívánság bejelentésétől számí­tott 1—2 percen belül az érdek­lődő az előtte lévő képernyőn már láthatja a kívánt néprajzi anyagot. A térhatású hangot a fotelszerüen kiképzett ülőhely fejtámlájába beépített hangszó­rók közvetítik. Képünkön két ilyen képszalon-fülkét láthatunk. Víztározó harmincezer hehtárhoz A Volgán túli sztyeppén fel­épült a nyepokojevi víztáro­zó, amely egyelőre még nem szerepel a szaratovi terület térképén. A mesterséges tó 50 millió köbméter édesvíz be­fogadására lesz alkalmas és ezzel a mennyiséggel 30 ezer hektárnyi mezőgazdasági te­rület öntözésének feltételeit teremti meg. A tározó feltöl­tése már megkezdődött. Ez a víztározó az első abban a mesterséges tórendszerben, amely a szaratovi csatorna és leágazásai mentén épül. A vízügyi szakemberek most érkeztek el egy második 60 millió köbméter kapacitású víztározó építésének befejező szakaszához. KEREKEKEN Az utánfutókról (3.) Ha személygépkocsinkkal után­futót vontatunk, általában sok­kal figyelmesebbnek kell len­nünk. Azzal, hogy rákapcsoltuk a p óit kocsit, egycsia pásra megvál­toztak ,.szerelvényünk” memettu- iajdansiágai. Vegyük sorra ezeket. Egyenes úton egyenletesen har lacfta nincs különösebb változás. A gázpedált talán valamivel job­ban kell nyomnunk, mint ,,szó-. lóban”. Megesik, hogy a pótko­csii magassága miatt a belső tü­kör helyett a jobb külsőt keli használnunk, ha pedig széles la­kókocsit vontatunk, a külső tük­röt kijjebb 'kell helyeznünk, azért, hogy a mögöttes forgalmat is szemmel tarthassuk. Tartsunk a szokásosnál' nai- gyobb követési távolságot, mert — különösen a fék nélküli pót­kocsi vontatásakor — a fékúí megnő a megszokotthoz képest. Óvakodjunk a blokkoló fékezés­től, mert ilyenkor a pótkocsi könnyen' keresztbe fordíthatja a gépkocsit. Számoljunk azzal, hogy jármű­vünk lustább, hiszen a korábbam gyorsításra felhasználható telje­sítmény-tartalék egy része most a vontatásra fordítódik.' Ezért is nagyobb a biztonságos előzéshez szükséges útszakasz. Hasonlóképpen ne számítsunk autónk fürgeségére, amikor egy, az elsőbbséggel rendelkező útvo­nalon közlekedő jármű előtt még át akarunk „surranni”. Azt se feledjük, hogy „hosszabbak” va­gyunk. A kanyarodás Is rejteget né­hány meglepetést. Az utánfutó mindig kisebb sugarú Íven for­dul, mint a vontató jármű. Éles fordulónál ügyeljünk, nehogy a belső oldali kerekek felugorja­nak a járdára, vagy akadályba ütközzenek. A magasan megra­kott pótkocsi bor.ulékomy, külö­nösen akkor, ha csak egyik ol­dalára rakodnak. A legszokatlanabb a tolatás. Az utánfutót tulajdonképpen a vonó- gömbbel kormányozzuk. Nincs is baj addig, amíg előre megyünk, a pótkocsi híven követi a vonta­tóját. Tolatáskor megváltozik a helyzet. Ha mozdulatlan kor- mánykerékkel tolatunk, a pótko­csi egyszercsak „magától” elkezd fordulni, olyannyira, hogy mire észbe kapunk, már keresztben áll Ezért a kívánt tolatási irányt állandóan korrigáló kormány- mozdulatokkal kell helyesbíteni. És ezt pont ellenkezőleg, mint megszoktuk. Ha tehát egyenesen kívánunk tolatni, és úgy látjuk, hogy a pótkocsi jobbra kész 1 bekanyarodni, fordítsuk a kor­mányt jobbra. Ezáltal a gépkocsi háitsó része jobbra fordul, és a pótkocsit visszafordítja az egye­nes irány felé. K. L. A téli országút sók veszélyt rejteget. Egy találmány sorsa Hazánkban a találmányok nem­egyszer csak keserves huzavona után jutnak el a megvalósításig. Jó példa erre az „Esztergagép sokszög ■ idomú munkadarabok megmunkálására” nevű talál­mány — vagy rövidebben: a Gól- lért-féle sokszögeszterga —, amelyre 1967 februárjában adott szabadalmat az Országos Talál­mányi Hivatal. Ez a zseniális ta­lálmány csak most, ennyi év után kezd révbe érni. MIT TUD A GÉP? A hagyományos esztergapado­kon csak hengeres munkadara­bok készíthetők, ez a gép azon­ban tizennégyféle tengelyprofil és üreges ellendarab kialakításá­ra alkalmas, az ellipszis formá­jútál a huszonötszögűig (amel­lett, hogy mindent tud, amit a hagyományos gépek). E profilok kúpos vagy csavarvonalú mun­kadarabokon is kialakíthatók, vagyis az alkatrészek végtelen sokféleségét lehet előállítani e módon. Mindezt viszonylag egy­szerű módszerrel, az ismert esz­tergapad orsóházának és szeg- nyergének az átalakításával ol­dotta meg a feltaláló. Megemlítendő még, hogy az esztergálás felületi finomsága és pontossága semmiben sem kü­lönbözik a hagyományos forgá­csoló gépekétől. A tervek előírá­sainak megfelelően tetszés sze­rint változtatható a sokszögpro­fil oldalainak íveltsége, de még a lekerekítések rádiusza is (mind a sokszögtengelyen, mind az el­lendarabon). A sokszögeszterga használatával az élőmunka-ráfor­dítás csaknem a felére, a szer­számköltség a tizedére csökken­het! MOZGÁSOK kombinációja A működő gépet nézve az első pillanatban meglepő, hogy a tok­mányba fogott munkadarab nem a megszokott módon forog, ha­nem a kapcsolókarokkal beállí­tott program alapján mintegy ide-oda billeg a forgácsolási: vég­ző kés előtt. A sokszögeszterga a bizonyíték rá, hogy a mecha­nikában még mindig számítha­tunk újdonságokra. A feltaláló eleve kizárta a szokványos meg­oldást, amiből sokáig minden géptervező kiindult: a munkada­rab szabályosan forog, miközben az esztergakés ide-oda járva ki­alakítja a tengelyprofilt. A Gellért-Iéle sokszögeszterga a munkadarabot forgatja külön­leges pályán, miközben az esz­tergakés a szokott előtolással szabályosan forgácsol. Voltakép­pen kétféle mozgás különféle kombinációiból állítja elő az esz- tergáláshoz szükséges forgást, olyan mozgásokból, amelyek már régóta ismertek a gépészetben, csak eddig senki sem jött rá, hogyan lehetne ezekből sokszö­gek esztergálására alkalmas szer­számgépet készíteni. ÜJ LEHETŐSÉG A GÉP­SZERKESZTŐKNEK Amikor a konstruktőrök egy tengelyre — szilárd vagy oldható kötéssel — egy kereket akarnak felilleszteni, manapság két rögzí­tési mód között választhatnak: ékeléssel vagy zsugorkötéssel oldhatják meg a feladatot. Egyik sem ideális megoldás, az előbbi külön megmunkálást igényel, és gyengíti a keresztmetszetet, az utóbbi pedig a höhatásos beavat­A kísérleti műhelyben, ahol a sokszögeszterga készül. A sokszögeszterga. kozás révén méreteltolódásokat eredményezhet. Az ún. bordás­tengelyek és azok ellendarabjai­nak megtervezésekor Is hasonló dilemma előtt áll a gépszerkesz­tő, meg kell alkudnia a gyártás- technológia kötöttségeivel. Való­jában egy harmadik megoldást is választhatna, pdligonprofil — ívelt lapu és lekerekített élő há­romszög keresztmetszet — kiala­kításával sokkal kedvezőbb konst­rukciót valósíthatna meg, ámde számolnia kell az elkészítés ne­hézségeivel és költségességével. Nos. a Gellért-féle sokszögesz­terga éppen e vonatkozásban nyithat meg beláthatatlan távla­tokat. hiszen olcsón és nagy tö­megben készíthetők vele poligon- profilú tengelyek és a hozzájuk tökéletesen illeszkedő ellendara­bok. Ez az új lehetőség teljesen átalakíthatja a gépszerkesztők hengeres idomban való gondol­kodásmódját, s valóban forradal­mi változást idézhet elő a gép­gyártás, a gépipari szerelés tech­nológiájában. Ha csak a fogaske­rekes hajtóművek — gépkocsik esetében a sebességváltók — konstrukciójánál élhetnének a poligonprofil alkalmazásával, máris óriási előnyökre tehetné­nek szert. Pedig ez csak egy pél­da a sok közül. NEHÉZ ÉRTÉKESÍTENI? A Gellért-féle gépre keleten és nyugaton egyaránt felfigyeltek. Már-már úgy nézett ki, hogy má­sok készítik: el, s adják majd el helyettünk. (Szabadalmi védett­séget ugyanis csak néhány fej­lett ipari országban élvez.) Az­után végre a Nagykállól Vasipa­ri Szövetkezet vette kezébe a sokszögeszterga ügyét, az Inno­vációs Alap segítségét is élvezve, s egy nyugatnémet céget is be­vontak a megvalósításba, a piac­kutatásba, az értékesítésbe. Ügy néz ki tehát, hogy révbe ért a sokszögeszterga, s várhatóan el­készül majd a még korszerűbb, számjegyvezérléses változata is. Talán arra is van magyarázat, hogy a nagyipar mindeddig mi­ért zárkózott el a találmány fel­karolásától. Többen úgy vélik, az a baj, hogy ez a szenzációs konst­rukció mindent tud. Ilyen gépet pedig nehéz értékesíteni: egyik cég sem számolja fel a meglévő gépeit, mert van egy másik he­lyettük (igaz, belső sokszögpro­filt egyetlen más berendezés sem képes megmunkálni). Előbb- utóbb azonban csak kénytelenek lesznek rátérni a gyárak a kor­szerűbb, gazdaságosabb techno­lógiára, s megvásárolni az ahhoz szükséges gépeket. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents