Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. február 7. Kommentár Libanon — a káosz napjai Libanon válsága az elmúlt néhány napban valóságos ká­osszá mélyült. A kis közel-ke­leti ország politikai megosz­tottságából íakadó véres pol­gárháború ismét teljes erő­vel lángol, a belső erőviszo- szonyok kuszává, kiszámít­hatatlanná, a helyzet robba­násveszélyessé vált. Ebben a folyamatban a bejrúti kor­mány minapi lemondása in­kább a katalizátor szerepét játssza, mintsem az esemé­nyek elindítójáét. Safik El-Vazzan 1982. ok­tóbere óta állt a libanoni kor­mány élén, s ez idő alatt többször is bejelentette tá­vozási szándékát. Dzsemajel elnök ezt mindannyiszor viszautasította, ezúttal azon­ban már nem volt aban a helyzetben, hogy ne fogadja el. A jelek szerint Amin Dzsemajel rendszere közel került az összeomláshoz. Mindez a legnagyobb aggo­dalommal tölti el azokat az erőket, főleg Izraelt és az Egyesült Államokat, amelyek Libanonnal kapcsolatos ter­veiket a falangista kormány­zatra, s személy szerint Dzse­majel államfőre építették. Libanon tragédiája több regionális kérdésnél, nem­zetközi jelentőségű válság­góc, a belső események ha­tása eleve túlcsap az ország határain. A mai helyzetet mi­nőségileg megkülönbözteti a korábbitól, veszélyesebbé te­szi az a tény, hogy ma már nem csupán az izraelnek szál­lított amerikai fegyverek, s az izraeli hadsereg katonái néznek farkasszemet a liba­noniakkal, hanem az ameri­kai csapatok is. Az Egyesült Államok rátért a közvetlen, nyílt beavatkozás politikájá­ra. Washigton stratégiai ér­dekterületének minősített egy . olyan országot, amely geopo­litikai helyzeténél fogva a Közel-Kelet, a Földközi-ten­ger térségének, s túlzás nél­kül állítható, a két világrend- szer érdekütközésének szín­helye. önmagában az a tény, hogy az Egyesült Államok közel-keleti politikájában a hangsúly átkerült a katonai lépésekre, kiélezett formában veti fel Washington felelős­ségét a közel-keleti esemé­nyek kialakulásában. A libanoni főváros — ki tudja hányadszor az izraeli beavatkozás óta — ismét csa- \ tatérré vált. A legújabb hírek szerint Izraelben részleges mozgósítási gyakorlat kez­dődött. Erősödik az összehan­golt amerikai—izraeli nyo­más Szíriára. Vagyis nem új­ságírói közhely immár az a gyakorta emlegetett megál­lapítás, hogy Libanon a Közel-Kelet, s a világpolitika lőporos hordója. Gy. S. Lemondott a libanoni miniszterelnök Safik el-Vazzan Safik el-Vazzan, Libanon szuniíta muzulmán minisizter- elnöke vasárnap benyújtotta lemondását Amin Dzsemajel köztársasági elnöknek. Az ál­lamfő elfogadta a kabinet le­mondását és felkérte Safik el-Vazzant, hogy az új kor­mány megalakulásáig ügyve­zető miniszterelnökként ma­radjon hivatalában. Dzsema­jel azt ígérte, hogy az új kor­mányt „valamennyi libanoni politikai-vallási közösség mél­tányos részvételével" alakít­ják meg. Hírügynökségek emlékeztet­nek arra, hogy a kormányfő pénteken közzétett felhívásé­ban a „fegyverek kölcsönös letételét és nemzeti egység­kormány megalakítását” sür­gette. Szombaton a kormány három muzulmán minisztere visszaadta megbízaitását a kormányfőnek. Safik el-Vazzan 1982 októ­bere óta állt a bejrúti kor­mány élén. Miniszterelnöksé­ge során legalább háromszor nyújtotta be lemondását, de a libanoni elnök akkor azt nem fogadta el. A bejrúti rádió szerint Dzsemajel elnök konzultáció­kat kezdett libanoni politikai vezetőkkel egy új kormány megalakításáról. Izraelben — egy hivatalos szóvivő szavai szerint — a „legnagyobb ag­godalmat” váltotta ki a li­banoni kormányfő lemondá­sa. Amiin Dzsemajel rendsze­re, úgy tűnik, az „összeomlás szélén áll” — mondotta a szó­vivő aiz izraeli kabinet ülése után, amelyen a libanoni helyzetet és a kormány le­mondását vitatták meg. Halálbüntetések Iránban A teheráni helyi sajtó sze­rint az iráni legfelsőbb bíró­ság jóváhagyta az 1983. má­jusában betiltott Iráni Nép­párt (TUDEH) tizenhárom tagjára kiszabott halálos íté­letet. A katonai törvényszék szó­vivője az AFP tudósítójának kérdésére fnegerősítette, hogy hoztak halálos ítélete­ket. Arra azonban nem volt hajlandó válaszolni, hogy az elítéltek névsorát mikor hoz­zák nyilvánosságra. (Folytatás az 1. oldalról) nosaikat, s úgy tervezik, hogy ugyancsak ezen a részen to­vábbi negyvenkét lakás ala­pozásához is hozzákezdenek. Idén 70—80 családi ház elké­szültével is számolnak a vá­rosiban. Megkezdődött a Gyár utcai lakótelep szomszédságában épülő 420 m2-es ABC-áruház területének előkészítése, s idén látnak hozzá a 150 kis­gyerek elhelyezésére alkal­mas óvodához is. Építik a fűtőmű forróvízvezetékét, így idén már a szakmunkáskép­zőig jut el a fűtőműből a víz, s megoldódik az új lakások fűtése is. A volt járási hiva­tal épületéből kollégiumot alakítanak ki á gimnázium számára, s elkészülhet a kór­ház kétszáz ágyas bővítése is. Demográfiai kilátások a legnépesebb földrészen A korábbi előrejelzésekkel ellentétben a harmadik vi­lágban, mindenekelőtt annak legnépesebb — ázsiai — or­szágaiban mostanában mint­ha kevésbé meredeken emel­kedett volna a születési arányszámok görbéje. Ennek ellenére a jövendő kilátásai egyáltalán nem megnyugtató­ak. A népességnövekedés ada­ta nemcsak a születések arányszámából tevődik össze. Ázsia fejlődő országaiban, (amelyekben 2000-ben továb­bi egymilliárddal több, mint­egy 3 és fél milliárd ember fog élni), a hatvanas évek közepétől gyakorlatilag min­Kábítószer-konferencia A bécsi ENSZ-központban hétfőn megnyílt a világ- szervezet kábítószer-bizottságának tanácskozása. Az egy­hetes konferencián arról tárgyalnak, milyen eszközökkel, módszerekkel lehetne megfékezni a kábítószerek további, riasztó mértékű elterjedését a világban, elsősorban Észak- Amerikában és Nyugat-Európában. A kábítószerek terjedését mutató ENSZ-adatok tavaly magasabbak voltak, mint 1946., vagyis a statisztikák bevezetése óta bármikor: 1983-ban 6,1 tonna heroint, 2,2 tonna morfiumot, 12 ton­na kokaint, valamint 7000 tonna marijuanát koboztak el a.világon. A rendőri in­tézkedések sem tudják azonban akadályozni a nö­vekvő kábítószer-forgalmat, amelyet az egyéni csempé­szek helyett mindinkább nagy, szervezett, óriási pén­zekkel és saját repülőgé­pekkel, hajókkal rendelkező alvilági bandák tartanak kézben. Az ellenőrzés, a szigorú büntetések mellett különö­sen fontos a megelőzés, hi­szen főként a fiatalok kö­zött terjed riasztó méretek­ben tovább a kábítószere­zés, hangsúlyozzák az ENSZ illetékesei. Az ENSZ szigo­rúbb rendszabályokat java­sol, nemkülönben azt is, hogy különböző, kábítószer­ként is használt gyógyszere­ket — főként nyugtátokat — helyezzenek tiltó listára. Hazánk évek óta elismert tevékenységet fejt ki az ENSZ-testületben. Ennek el­ismerését jelzi az is, hogy az ülésen hétfőn dr. Bayer Istvánt, az Országos Gyógy­szerészeti Intézet főigazga­tóját választották a kábító­szer-bizottság elnökévé. denhol következetes egészség- védelmi programokat valósí­tanak meg, mégis, rendkívül hagyok a különbségek a vár­ható élettartam tekintetében. A férfiak átlagéletkora Kí­nában, Hongkongbán és Szin­gapúrban jelenleg 70 év, míg az ENSZ adatai szerint Bang- ladesben, Kambodzsában, In­donéziában, Laoszban és Ne­pálban még az évszázad vé­gén születőik sem számíthat­nak 60 évnél hosszabb életre. A szakértők egyetértenek abban, hogy az optimális né­pesedési politika általános modellje már csak a nagy­ságrendi különbségek, az el­térő társadalmi és kulturális feltételek miatt sem képzel­hető el. Túlhaladottnak te­kinthető azonban az az ál­láspont, hogy a megoldás ki­zárólag a születésszabályozás­tól várható; ennek radikális alkalmazása ugyanis olyan nemkívánt eredményhez ve­zet, mint például a lakosság elöregedése. A népesedési politika csak akkor lehet eredményes, ha a társadalom és a gazdaság ki­egyensúlyozott korszerűsítésé­nek általános koncepciójába illeszkedik — vélekednek malaysiai szakértők, saját or­szágukban szerzett tapaszta­lataikból kiindulva. Bebizo­nyosodott, hogy a gazdasági fejlődést nemcsak a népesség növekedése, hanem a lakos­ság területi megoszlása is be­folyásolja. További gond — minde­nekelőtt az indiai szubkonti- nensen — hogy a nagyváro­sok túlzsúfoltsága egyre egészségtelenebb méreteket ölt. Egy manilai kutatóinté­zet adatai szerint az ezred­fordulóra a világ 35 legna­gyobb városa közül 1'8 lesz Ázsiában (1975-ben még csak négy volt). Közéjük tartozik majd Dákká, Sző'.:’, Dzsakarta és Bangkok is. ' REAGAN MÁR MEGVÄLASZTÄSA ELŐTT SEM CSINÁLT TITKOT ABBÖL, HOGY GYŐZEL­ME ESETÉN VISSZALLÍTJA A CIA MEGTÉPÁ­ZOTT TEKINTÉLYÉT. Casey Reagan elnökkel. CIÁ-dosszié r A választási kampányban elsősorban arra hivatkozott, hogy a Washingtont ért stra­tégiai katasztrófa, az iráni sah bukása és az amerikai nagykövetség megszállása — Carter bűne, mert megnyir­bálta a CIA szárnyait. Ezért a Központi Hírszerző Ügy­nökség nem tudta kivédeni a fenyegető iráni összeomlást. Reagan kezére játszott az is, hogy az amerikai túszok ki­szabadítására indított titkos akció Teheránban teljes ku­darcot vallott. Reagan elképzelései megva­lósítására William Caseyt sze­melte ki. Nemcsak azért, mert Casey már a háború alatti OSS-korszakban is a titkos akciók rajongója volt, hanem mindenekelőtt azért, mert ez a Reagan számára értékes tulajdonság szemé­lye iránti feltétlen odaadás­sal párosult. Még a választá­si kampány idején elkészült egy bizalmas előterjesztés ar­ról, hogy miképpen kell mó­dosítani győzelem esetén a Carter-kormány hírszerzési politikáját. A jelentés meg­szerkesztésében Casey vezető szerepet kapott. Az ajánlás­nak két lényeges pontja volt: 1. Indítványozták, hogy „rej­tett hadműveletek” újra kap­janak nagyobb szerepet, 2. Javasolták, hogy a hírszer­zés és a kémelhárítás nyil­vántartását egyesítsék, s az így létrehozott nyilvántartás egészéhez mind a CIA és az alá tartozó többi hírszerző ügynökség, mind pedig a bel­ső elhárítással megbízott FBI (Szövetségi Nyomozó Iroda) hozzájuthasson. Ami a titkos háborúra vo­natkozó javaslatot illeti, nap­jainkban az mindenekelőtt a Nicaragua elleni intervenció szervezésében ölt testet. Ez ma olyan szerepet tölt be a „rejtett szolgálat” munkájá­ban, mint annak idején a Ku­ba elleni akciók. Ügynökök százai vesznek részt ebben á tevékenységben, nemcsak Ni­caragua területén belül (pél­dául a határ menti indián törzsek lázításával), hanem a szomszédos Costa-Ricában és Hondurasban is. Honduras valóságos fegyveres CIA-tá- maszpottá változott. Emellett a megbuktatott Somoza-re- zsim terrorosztagának, az úgynevezett Nemzeti Gárdá­nak az Egyesült Államokba menekült tagjait kaliforniai és floridai táborokba — te­hát amerikai területen — tartják készenlétben. Hon­durasban, a kaliforniai és a floridai táborokban a hírhedt zöld sapkások végzik a ki­képzést. (Ezek a Különleges Haderők legényei, akik a hadügyminisztérium és a CIA együttes irányítása alatt áll­nak, és akik már a vietnami CIA-akciók fegyveres fede­zetét is ellátták.) A Casey és csoportja által elkészített ajánlás másik ré­sze — a közös nyilvántartás létesítésére vonatkozó javas­lat — a CIA belső tevékeny­ségére vonatkozik. A lénye­ges döntés itt az volt, hogy Reagan eltörölte azokat a korlátozásokat, amelyeket elődei a Watergate-ügy után, a CIA belföldi tevékenységét feltáró kongresszusi bizott­ságok jelentése nyomán vol­tak kénytelenek bevezetni. Reagan 1981 decemberében kiadott egy elnöki rendeletet. Ez engedélyezi a CIA-nak — története során első ízben —, hogy titkos akciókat hajt­son végre és kémtevékeny­séget folytasson az országon belül, külfödi államok, szer­vezetek, vagy személyek le­hetőségeit, szándékait és te­vékenységét illető informá­ciók” szerzése céljából. E meghatározás elég tág ahhoz, hogy majdnem mindenfajta tevékenység beleférjen. Ez a rendelet engedélyezi továb­bá a törvényes parancs nél­küli házkutatásokat, a le­velek ellenőrzését, a telefon­beszélgetések lehallgatását és a belső kémkedés más dur­va formáit. Reagan rendele­té egyben hatályon kívül he­lyezte a Carter-kormányzat korlátozásait a poltikai gyil­kosságok szervezésére és más illegális akciók végrehajtá­sára, s megszüntette azt is, hogy a CIA köteles informá­ciókat szolgáltatni a hiva­tal kétes jellegű akcióiról. Reagan tehát a CIA egé­szének és ezen belül a titkos hadműveleti osztálynak a megelőzőnél is jóval nagyobb hatáskört adott. Ennek a döntésnek természetesen meg­vannak a pénzügyi követ­kezményei. A Központi Hír­szerző Ügynökség költségve­tési előirányzata a Reagan- kormányzat első két évében 20—20, 1983-ban pedig 25 százalékkal nőtt. (Ez lénye­gesen nagyobb a hadügymi- nisztériumi költségvetés nö­vekedési üteménél, amelynek átlaga e három esztendőben évi 18 százalék volt. A költ­ségvetés adatai titkosak, de a New York Times szerint „a Reagan-korszakban a CIA lett a szövetségi kormány leg­gyorsabban fejlődő főható­sága”. Becslés szerint az ügy­nökség szorosan vett költ­ségvetése évi 10 milliárd dol­lár, a hírszerző tevékenység valamennyi szervezetére és területére kiterjedő költség- vetés teljes összege pedig mintegy 70 milliárd dollár. Befejezésül: van még lé­nyeges különbség, amely vál­tozást jelent a CIA lekaktí- vabb éveihez viszonyítva is. Akkor bizonyos akciókat — például az Egyesült Államo­kon belül folytatott hírszer­zési és elhárító tevékenysé­get — csak titokban, az ér­vényes elnöki utasítások és törvényes előírások megke­rülésével hajtották végre. Erre most hivatalos jogosít­ványa van a Központi Hír­szerző Ügynökségnek. Rea­gan ily módon nemcsak hely­reállította a régi hatáskört, hanem nyíltan akcióra is sar­kall olyan területeken, ame­lyeket azelőtt hivatalosan m.gga a CIA is tabunak tar­tott. <—i—e.) (Vége) Amerikai—hondurasi hadgyakorlat- A Nagy Fenyő—II. had­gyakorlaton amerikai katonák nyomulnak előre vidéki te­repen. TÉLI VÁSÁR a Lenin téri leértékelt áruk boltjában AZ OLCSÓBÓL IS ENGEDMÉNY’ 30—40 százalékai» kedvezménnyel kaphatók különböző GYERMEK, NŐI, FÉRFI KÖTÖTTÁRUK. amíg a készlet tart; VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT! A tabu sem tabu

Next

/
Thumbnails
Contents