Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
ÁRA: 1,80 FORINT 1984. február 4., szombat XLI. évfolyam, 29. szám Hazánk vendége Margaret Thatcher Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások — Kádár lános ás Losonczi Pál találkozója a brit kormányfővel Margaret Thatcher, Nagy- Britainnia és Észak-lrország Egyesült Királyság miniszterelnöke — aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos Jáitogatáson tartózkodik hazáinkban — pénteken reggel megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Margaret Thatcher — akinek személyében első ízben tesz hivatalos látogatást Magyarországon brit kormányfő — a Parlamentben szűk körű megbeszélést folytatott. A program a délelőtti órákban a Parlament delegáció« termében folytatódott: Lázár György és Margaret Thatcher vezetésével megkezdőditek a magyar—brit hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló- csoport tagjai: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, valamint Bányász Rezső, ha- -zárrk londoni nagykövete. Nagy-Bri tanná a képviseletében — a miniszterelnök asz- szony társaságában — Sir Julian Bullard külügyminiszter-helyettes, John Coles magántitkár és Peter William Unwin, Nagy-Brifcannia és Észak-Írország Egyesült Királyság budapesti nagykövete ülit tárgyalóasztalhoz. A plenáris ülésen megvitatták az időszerű nemzetközi témákat. Megállapították, hogy bár a külpolitikai kérdéseket illetően a két kormány álláspontja eltérő, mindkét ország érdekelt a kelet—nyugati kapcsolatok fenntartásában, a feszültség csökkentésében. Véleményt cseréltek a leszerelési tárgyalások helyzetéről, valamint azok folytatásának lehetőségeiről, kilátásairól. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a Magyarország és Nagy-Britannia közötti kétoldalú kapcsolatok széles skáláját, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A tárgyalások befejezését követően a brit kormányfő rövid sétát tett aiz Országháziban. Ezt követően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament Munkácsy-tiermé- ben fogadta Margaret Thatchert. A szívélyes hangulatú eszmecserén jelen volt Esztergályos Ferenc és Bányász Rezső, valamint John Coles és Peter William Unwin. Délben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára az Országháziján találkozott Margaret Thatcher asszonnyal. A nyílt és szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a magyar— brit kapcsolatok alakulásáról. A délutánt városnézéssel töltötte a brit kormányfő. Eh sóként a Budapesti Történeti Múzeumba látogatott, ahol Székely György főigazgató kalauzolásával ismerkedett a középkori Buda királyi várpalotáját és gótikus szobrait bemutató állandó kiállítással. Margaret Thatcher érdeklődéssel tekintette meg a Kádár János Thatcher brit lefotó) az Országházban találkozott Margaret miniszterelnökkel. (Kelet-Magyarország te17. században elpusztult királyi várpalota helyreállított termeit és a bástyafalakkal övezett belső kerteket, az 1974-ben feltárt, európai hírű gótikus szobrokat, a budai udvari művészet remekeit. Időzött a múzeum aulájában felállított Szent István-szo- bor, Pátzay Pál alkotása előtt, majd beírta nevét az intézmény vendégkönyvébe. A vendég ezt követően felkereste a Mátyás-templomot, amelynek bejáratánál Fábián János kanonok- köszöntötte, s a nemrég újjáépített orgonán felcsendülő, halk zene kíséretében tájékoztatta a vendéget a templom történetéről, restaurálásának körülményeiről. Este Lázár György díszvacsorát adott Margareth Thatcher tiszteletére, ahol a két miniszterelnök pohárköszöntőt mondott. A nyugati hírközlő szervek pénteken nagy terjedelemben foglalkoztak Margaret Thatcher brit miniszterelnök budapesti látogatásával. A UPI amerikai hírügynökség „történelminek” nevezi kommentárjában az eseményt, s tudósítója rámutat: a látogatás arra vall, hogy a kormányfő „párbeszédet és nem szópárbajt akar” a kelet- európai országokkal. Noha a nyugati hírügynökségek elemzői nem várnak döntő „áttörést” Thatcher asszony útjától a legaktuálisabb kérdés, a fegyverzetcsökkentés és a leszerelés „frontján” — ez ügyben idézik mind Thatcher asszonynak, mind a magyar lapoknak a két fél ismert pozícióját megerősítő állásfoglalásait — arra többen is rámutatnak — például az amerikai AP és a brit Reuter ügynökség jelentéseiben —, hogy a budapesti látogatás mindenképpen „megélénkítheti a kelet—nyugati párbeszédet, hozzájárulhat a két tömb közötti feszültség enyhítéséhez”. Az utazásban annak jelét is fölfedezik, hogy a brit kormányfő „rugalmasabb keleti politikájával bizonyos mértékig eltávolodott az amerikai elnök vonalától”. A nyugat-berlini Der Tagesspiegel megállapítja: „A keleti politika most bekerülhet a brit diplomácia fogalomtárába is. Persze nincs szó arról, hogy Nagy-Britan- nia megváltoztatná irányvonalát. De fontosak az árnyalatokba zátonyra futott kelet—nyugati viszonyban.” Az Avanti!, az Olasz Szocialista Párt lapja pénteken öthasábos kommentárt szentelt Margaret Thatcher látogatásának. Ügy értékelte, hogy a két tömb kisebb országai közös alapot keresnek a párbeszéd felújításához. Végül is az európaiaknak teljes mértékben érdekében áll a két tömb közötti enyhülés elősegítése — írta az Avanti! A madridi El Pais utal arra, hogy Thatcher látogatása nyitánya annak a kormányfői látogatássorozatnak, amelyre Magyarország készül. Hiszen a brit miniszter- elnök után Budapest vendége lesz az olasz, az NSZK, a svéd, a belga és a norvég kormányfő is. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1983. évi fejlődéséről Az 1983. évi népgazdasági terv fő célja, a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség fenntartása megvalósult. A kiviteli többlet nagyobb lett az előző évinél. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előző évi szinten maradt. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszközök állománya gyarapodott. Folytatódott a gazdálkodás szervezeti korszerűsítése. A gazdasági munka eredményeit mérsékelte a tartósan kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi árak változása miatt keletkezett árveszteség, az aszály. Emellett a munka hatékonyságának fokozása, a termékek korszerűsítése, a versenyképesség javítása nem mindenütt tartott lépést a követelményekkel. Mindezek miatt egyes területeken az eredmények az előirányzottnál kisebbek. 1983-ban a nemzett jövedelem összege folyó áron mintegy 730 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — valamivel meghaladta az 1982. évit. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma 1,5 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége emelkedett. A takarékosságra, az erőforrások jobb hasznosítására irányuló programok végrehajtása eredményes volt. Az ágazatok többségében csökkent az egységnyi termelésre jutó anyag- és energiafelhasználás. Az energia- ellátás az év folyamán kiegyensúlyozott volt. A népgazdaság energiafelhasználása közel 2 százalékkal csökkent, az energiagazdálkodási program, a termelési szerkezet változása, valamint az év eleji enyhe idő hatására. Mind az anyagi ágak, mind a lakosság kevesebb energiát használt fel, mint az előző évben. Az energiaigények kielégítésében nagyobb szerep jutott- a hazai forrásoknak. Folytatódott a kőolaj és kő- olajtermékek helyettesítése más energiahordozóval, így földgázzal és villamos energiával. A nemzeti jövedelemből belföldön 710—715 milliárd forintot, volumenben 2—3 százalékkal kevesebbet használtak fel, mint 1982-ben. A fogyasztásra jutó rész változatlan szintje mellett a felhalmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készletnövekedés mérséklődése következtében — kb. 20 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A lakosság infrastrukturális ellátásának javítását szolgáló társadalmi-gazdasági programok legfontosabb fejlesztési céljai megvalósultak. Az életkörülmények javítását szolgáló több területen növekedett a lakossági, helyi erőforrások szerepe. A termelői és a fogyasztói árszínvonal a tervezett mértékben emelkedett. A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi helyzete nem volt kiegyensúlyozott, a korábbinál több vállalatnak voltak likviditási nehézségei. A behozatali árak növekedése meghaladta a kiviteli árakét, a cserearány romlott. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál gyorsabban nőttek. A költségvetési hiány az előző évinél és a tervezettnél kisebb lett. A NÉPGAZDASÁG 1983. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATŐSZÁMAI Terv Tény 1982. év százalékában . Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás A szocialista szervek beruházásai, folyó áron 100,5—101,0 100,0—100,5 96 — 97 97 — 98 101 —102 kb. 101 97 — 98 97 — 98 101 —102 kb. 97 98 — 98,5 100,0—100,5 99 — 99,5 kb. 100 Milliárd forint 170 —172 187 Az ipari termelés összességében kb. 1 százalékkal, a tervelőirányzat alsó határának megfelelően emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit, az ipari szövetkezeteké 1,7 százalékkal csökkent. Az új típusú gazdasági szervezetek — kisvállalatok és kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek — és a magánkisipar teljesítményei jelentősen emelkedtek. Az ipari termelésben és értékesítésben nőtt az export aránya. Az ipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban jelentősen bővült. Az ipar belföldi célú értékesítése 1,9 százalékkal csökkent. Ezen belül a lakosságnak lényegében ugyanannyit, beruházási célra 6,2 százalékkal többet, a termelőfelhasználók számára 2,7 százalékkal kevesebbet értékesítettek. A termelés és értékesítés nagyobb arányú bővítését hátráltatta a korlátozott külpiaci kereslet, a kedvezőtlen világpiaci áralakulás, a verseny éleződése, esetenként a termékek egy részének alacsony műszaki színvonala, nem kielégítő minősége és versenyképessége. Helyenként gátolta a termelést munkaerőhiány, egyes anyagok és alkatrészek hiánya, a kooperációs kapcsolatok lazulása. A termékek korszerűsítése, a piaci igényekhez való alkalmazkodás a szükségesnél lassabban haladt. Az iparvállalatoknál és szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma 34 800 fővel, 2,3 százalékkal kevesebb volt. mint 1982-ben. A fő ágazatok közül legjelentősebben a könnyűiparban, a kohászatban és a gépiparban csökkent a létszám. A létszám- csökkenésből eredő termelési nehézségek enyhítésében jelentős szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségeknek. A vállalatok és szövetkezetek termelékenysége az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján 3,-1 százalékkal emelkedett. Gépállományuk kihasználtsága némileg romlott. AZ IPARVÁLLALATOK ÉS SZÖVETKEZETEK TBRMELÉSE ÉS TERMELÉKENYSÉGE ÁGAZATONKÉNT (1983. év 1982. év százalékában) Termelés Termelékenység Bányászat 96.8 96,7 Kohászat 98.5 102,2 Gépipar 100,6 103,3 Építőanyag-ipar 100,8 102,1 Vegyipar 101,6 102,5 Könnyűipar 101,0 I05JÍ Élelmiszeripar 102,2 101,8 Az energiafelhasználás csökkenésével összhangban mérséklődött a főbb energia- hordozók termelése. Szénből 25,2 millió tonnát, földgázból 6,5 milliárd köbmétert, kőolajból 2 millió tonnát hoztak felszínre, 1—3 százalékkal kevesebbet, mint az A BEAG KISVÄRDAI GYÁRÁBAN a HTB—11-es gyártósoron hangsugárzókat állítanak össze. Egy termékbe egy mély és kilenc magas hangzású sugárzót építenek. Makiári László, Sípos Józsefné és Balogh Katalin a Kubába és Szovjetunióba exportált terméket szereli. (Elek Emil felvétele) előző évben. A villamosener- gia-termelés 25,7 milliárd kilowattóra volt, 4,1 százalékkal több, mint 1982-ben. A villamos erőművekben megfelelően kihasználták a szén- tüzelésű erőművek kapacitását. A Paksi Atomerőmű 1. sz. blokkja — amely az év egy részében még próbaüzem jelleggel működött — a villa- mosenergia-termelés 9,6 százalékát szolgáltatta. A folyamatban lévő beruházások közül az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányaüzemében az év folyamán évi 200 ezer tonna kapacitású üzemrészt nyitottak meg. Alumíniumkohászati termékekből a belföldi értékesítés változatlan színvonala mellett a kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően emelkedett. Vas- kohászati termékekből a tőkés piacokra irányuló kivitel .csökkent. Befejeződött, illetve műszakilag megvalósult a Székesfehérvári Könnyűfémműben a félgyártmányfejlesztő beruházás, a Dunai Vasműben a konverteres acélgyártás fejlesztése, a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének beruházása. A gépiparon belül az egyes vállalatok, alágazatok termelése differenciáltan alakult. Legnagyobb mértékben a mű(Folytatás a 4. oldalon) Ipar
