Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-29 / 50. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. február 29. Kommentár I gazán nem pihen a közös piaci diplomácia. Már a kudarccal végződött athéni csúcstalálkozón (decemberben) megmutatkoztak a jelei annak, hogy Franciaország soros elnöki tisztsége — mint mondani szokás — felpörgeti az EGK belső mozgását. Persze, nem öncélúan. A tízeknek súlyos problémákkal kell szembenézniük. Mindenekelőtt: az agrárkérdések változatlanul megoldatlanok, amit tetéz az a körülmény, hogy a Közös Piac költségvetése aggasztó ■mértékben apad. Ha netán a nyárra teljesen kimerülne, roppant feszültség támadhat a közös mezőgazdasági politika anyagi támogatásának hiánya miatt. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár kedden Londonban Margaret Thatcher brit kormányfővel elsősorban a Közös Piac belső gondjairól folytatott eszmecserét. Hétfőn a tízek külügyminiszterei tanácskoztak Párizsban. Noha elsősorban a nemzetközi helyzet elemzésére helyezték a hangsúlyt, arra is alkalmat találtak, hogy a kelet—nyugati párbeszéd, az európai szocialista és tőkés államok ■közti kapcsolatok fényében saját ügyeikről szót váltsanak. Mitterrand francia elnök nagy lendülettel és nem titkolt egyéni becsvággyal látott munkához, amikor a soros elnöki tisztséget átvette. Példa nélkül áll — hangsúlyozták a megfigyelők — az a francia kezdeményezés, hogy a soros elnök valamennyi partnerével személyesen folytat megbeszélést, mielőtt a tízek brüsszeli állam- és kormányfői találkozójára sor kerülne. Egyelőre azonban a legfőbb gondokat nem sikerült legyűrni. A franciák és az olaszok változatlanul nehezményezik a tízek agrárpolitikáját, amely parasztságukat, egész mezőgazdaságukat rendkívül hátrányosan érinti. Tavaly aszály miatt panaszkodtak a gazdák mindkét országban, de a múlt évi hat- százalékos bevételcsökkenésük az idén előreláthatóan egy-két százalékkal tovább nő, miután a várt árkiegészítésből — anyagi eszközök híján — semmi nem lesz. Bonyolítja a Közös Piac agrárvitáját a két belépésre váró ország: Portugália és • Spanyolország sajátos helyzete. Mindkét állam növeli a piacra kerülő agrártermékek választékát, s a francia—olasz borháború újabb két riválissal gyarapodik általuk. Márpedig — legalábbis Mitterrand elnök így érvel — az EGK-pak mielőbb zöld utat kell adnia Madrid és Lisszabon belépése számára. H a a francia törekvés az volt, hogy 1984 első harmadában tisztázzák a tízek belső nézeteltéréseit, majd június végéig, vagyis a mandátum lejártáig, újult erővel siettessék a tagállamok együttes fellendülését, nos, ez az elképzelés aligha válik valóra. Mitterrand elnök a vártnál is súlyosabb nézetkülönbségekkel találta szemben magát. S a rendkívül élénk közös piaci diplomácia csupán a fellendülés útjában álló akadályokra világít rá. A kibontakozás ösvényét még mindig lázasan keresik. Gy. D. Tanácskozás az ipar feladatairól Kapolyi László beszéde az iparvállalatok vezetői előtt Kedden az építők szak- mékeket, valamint a háttérszervezetének székházában az Ipari Minisztériumhoz tartozó több mint 400 vállalat vezetői az ipar előtt álló feladatokról tanácskoztak. Az értekezleten részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, ott voltak az MSZMP KB, a SZOT, az ágazati szakszervezetek, a Magyar Tudományos Akadémia és az OMFB képviselői. Kapolyi László miniszter beszédében megállapította, hogy a vállalatok idei tervei a vártnál kisebb exportot irányoznak elő, importigényeik pedig a lehetőségekhez képest nagyok. Túltervezték a beruházási lehetőségeket is. Ezeket a feszültségeket mielőbb fel kell oldani, ezért a tervek lehetséges végrehajtásának menetét, illetve szükség szerinti módosítását a minisztérium — a vállalatokkal közösen — év közben is gyakrabban fogja értékelni. Mint mondotta, a vállalatok képesek arra, hogy teljesítményeiket a kívánt mértékben növeljék, amihez jó alapul szolgálnak a már kialakult vállalati közép- és hosszú távú fejlesztési elképzelések. Ehhez azonban jobb gazdaságszervező munkára van szükség, és az egyes fejlesztési kereteket bátrabban kell átcsoportosítani, mert éppen azokból a termékekből gond a folyamatos hazai ellátás, amelyek iránt külföldön is nagyobb a kereslet és jól értékesíthetők az exportpiacokon. A miniszter ezután arról szólt, hogy a magyar gazdaság fejlődésében továbbra is meghatározó az ipar szerepe. A társszervekkel együtt most készítik elő a következő ötéves tervet, s kialakulóban van a hosszú távú iparfejlesztési koncepció is. A gazdaságossági számítások alapján a miniszter a lehetséges sikertermékek között említette a közúti járműveket, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari berendezéseket, az alumíniumipari cikkeket, az orvosi műszereket, a számítás- technikai berendezéseket, a gyógyszereket, a műbőrteripari jellegű termékeket, mert ezek a gyártmányok nagyrészt már ma is korszerűek. A' hosszú távon versenyképes termékek közé főleg a villamosenergia-ipari rendszereket, a szénhidrogénipar technikai berendezéseit, a szerszámgépeket és energetikai gépeket, a mikrohullámú berendezéseket és telefon- központokat, a robottechnikai egységeket és a minőségi acélfajtákat sorolta. A miniszter ezután arról szólt, hogy a gazdaságtalan termelést tudatosan kell leépíteni, a kapacitásokat átcsoportosítani. Erre annál is inkább nagy szükség van, mert az utóbbi időben tovább nőtt a veszteséges vállalatok köre, ezek összvesztesége 1,2 milliárd forintról 3 milliárd- ra emelkedett a múlt évben. Többségében önerőből igyekeznek kilábalni nehéz helyzetükből. Kapolyi László rámutatott, hogy az erőforrásokat néhány helyen még mindig pazarolják, és sok gyártmánycsalád esetében igen magasak a ráfordítási költségek. A racionálisabb gazdálkodás világpiaci pozícióinkat is lényegesen javíthatja. A magyar iparnak minden eddiginél tudatosabban kell alkalmaznia a tudományos és műszaki eredményeket. Mint mondotta, a legfejlettebb ipari országokban az elmúlt évek recessziós időszakában is gyors volt a műszaki feljesz- tés. Azt is tudomásul kell vennünk — mondotta —, hogy jó néhány fejlődő ország ipara versenytársunkká vált Nyugat-Európában és a tengerentúlon is. A miniszter végül arról szólt, hogy a továbblépés, a fejlődés elengedhetetlen eleme az emberi kapcsolatrendszerek javítása, bizalom az irányító szervek és a vállalatvezetők között, a helyzetek közös és kölcsönös elemzése. Csakis a szoros együttműködés, a tudatos' iparfejlesztés vezethet eredményre. Az ipari miniszter beszédét széles körű vita követte. (Folytatás az 1. oldalról) rendszerek különbségei, nem küszöbölhetők ki az ideológiai harc megnyilvánulásai. A termonukleáris háború veszélye azonban .nemcsak a béke és az igazságosság — hanem egyszersmind a háború és az igazságosság viszonyának újragondolására is kényszerít. Egy nukleáris háború, amely a világ népességének nagy részét elpusztítaná — mondta —, semmilyen észérvvel nem nevezhető igazságosnak, csak felháborító képtelenségnek. Igazságosnak ma egyetlen dolog tekinthető: a békés együttélés elvének általános elfogadása, a lemondás arról, hogy bármely állam a világ vezető hatalmának szerepére törjön. — Miközben azt igényeljük, hogy mielőbb széles körű tárgyalások révén csökkenthető legyen a háború veszélye, egyszersmind szükségesnek tartjuk a kölcsönös bizalom növekedését, az ezt erősítő intézkedéseket. Az angolai kormány hét főn szabadon bocsátott hét brit zsoldoskatonát, akiket: 1976-ban ítéltek el az afrikai országban — közölte a brit külügyminisztérium. A zsoldosokat annak idején, azért ítélték tizenhat és harminc év közötti börtönbüntetésre, mert részt vettek a törvényes angolai kormányzat megdöntésére irányuló ellenforradalomban. A zsoldosokat Luandában repülőre ültették és kitoloncolták az országból — derül ki abból a sajtónyilatkozatból, amelyet Sir Geoffrey Howe külügyminiszter nevében tettek közzé. Közös érdekek kifejeződése /l magyar—jugoszláv gazdasági együttműködésről adott interjút Dienes Béla, a belgrádi inagyar kereskedelmi képviselet vezetője az MTI tudósítójának, Kop- reda Dezsőnek. IRAM KIVÉGZÉSEK „Visszataszító bűntettnek” I minősítette az Iráni Néppárt I (TUDEH) tíz vezető szemé- I lyiségének kivégzését a Fran- 1 cia Általános Munkásszövet- j ség (CGT) szakszervezeti ? központ országos titkárának | Párizsban közzétett nyilatko- | zata. A CGT nyilatkozata — rá- I mutatva, hogy az iráni ható- Ságok újabb megtorlást ké- : szítenek elő politikai foglypk százai ellen — felhívással ; fordult a francia dolgozók- j hoz, az ország szakszervezeteihez: tegyenek meg minden , tőlük telhetőt az iráni bőr- | tönökben sínylődő politikai foglyok szabadon bocsátása érdekében. MOZAMBIKI—DÉLAFRIKAI TÁRGYALÁSOK A mozambiki kormány, az országos népi gyűlés (parla- ? ment) állandó bizottsága, a FRELIMO-Párt politikai bi- í zottsága és titkársága hétfői együttes ülésén jóváhagyta a Mozambik és a Dél-Afrikai . Köztársaság által kötendő meg nem támadási szerződés alapelveit — jelentette az, AIM hivatalos mozambiki ;• hírszolgálati iroda. Az AIM jelentése — a j mozambiki kormány szövi- vőjét idézve — kiemeli: a C hétfői tanácskozáson mégha-" tározták a dél-afrikai kor-| mánnyal folytatandó megbe-J* szélések irányvonalát, ésí egyhangúan jóváhagyták a| szerződés alapjel veit. A meg-1 állapodás célja a béke, aj stabilitás, a jószomszédi vi-í szony megteremtése. BRIT ZSOLDOSOKAT BOCSÁTOTTÁK SZABADON ANGOLÁBAN J rét rét? — Miként jellemezné a magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok alakulását általában és különösen az utóbbi években? — A hosszabb ideje eredményesen alakuló gazdasági együttműködés elválaszthatatlan a Magyarország és Jugoszlávia közötti jó politikai, államközi kapcsolatoktól, az élet egyéb területein is sikeresen fejlődő viszonytól. Tartalmi gazdagodása, volumenének folyamatos bővülése alapvetően tehát nem csupán kereskedelmi kérdés, _ hanem politikailag jól megalapo- zott, tartós, kölcsönös gazdasági érdekek kifejeződése. Ez a nyitja annak, hogy az árucsere-forgalom az utóbbi években a kedvezőtlenebbé vált külső feltételek és belső nehézségek ellenére is növekszik, a gazdasági kapcsolatok minden területén folyamatos a fejlődés. Kereskedelmi forgalmunknak vannak olyan, hosszú távú egyezményeken alapuló biztos elemei, amelyek zöme az elmúlt öt év folyamán jött létre, illetve teljesedett ki, megváltoztatva az árucsere minőségét is. Kölcsönös áruszállításainknak több, mint 40 százalékát ilyen több évre szóló termelési és együttműködési megállapodások alapján bonyolítjuk le. A forgalom értékét tekintve Jugoszlávia évek óta az előkelő 4—5. helyen áll kereskedelmi partnereink sorában. — Hogyan mutatkozik meg ez a fejlődés a számok tükrében? — A forgalom növekedésének nagy lendületet adott a konvertibilis elszámolásra történt áttérés. 1976— 1980 között az előző ötéves időszakhoz viszonyítva az áru- és szolgáltatásforgalom megkétszereződött és értéke 2,1 milliárd dollárt tett ki. Terveink, az aláírt megállapodások további jelentős növekedést irányoznak elő az 1981—1985-ös évekre is. Az 1983-ban elért növekedés háromszázalékos volt 1982-höz képest, s az idei előirányzat további hatszázalékos előrelépés. Jugoszláviába irányuló exportunk értéke tavaly 298,8 millió dollár volt (106 százalékos teljesítés), importunké pedig 287,7 millió dollár (99 százalék). Az idei év előirányzata: az export I 5 százalékos növelése, 359,5 | millió dollár érték elérése i (ebből az áruforgalomé 294,5 j a szolgáltatásoké 65 millió j dollár), az import 8 száza- I lékos növelése, 359 millió | dollár érték (az áruforga- ■ lom 314, a. szolgáltatásoké | 45 millió dollár). Kereske-1 delmi forgalmunk eszerint | az idén összesen 719 millió f dollár értéket ér el, szem- 1 ben a múlt év 644 millió ! dolláros szintjével. — Melyek gazdasági együttműködésünk meghatározó súlyú területei, és j milyen kilátásai vannak a további fejlődésnek? — Kiemelném a közúti! gépjárművek gyártásában létrejött kooperációt, a jugoszláv országutakon futó ■ mintegy hatezer Rába-ka-; miont, amelyek ellentételeként gyáraink nehézgépjárművek részegységeit, önt- i vényeket, alkatrészeket vá-; sárolnak jugoszláv partnereiktől. A vegyipari együtt-! működés keretében évente 280 000 tonna műtrágyát és. komponenseket szállítunk. egymásnak, a fa-cellulóz-: ipari együttműködés alapján fát szállítunk déli), szomszédunknak, ahonnan I cellulózt importálunk éven-}’ te mintegy 50 millió dollár!' értékben. Megemlítendő to-| vábbá a szén-koksz egyez-‘j mény, a Zasztava-gépjár- ? mű kooperáció, a mosógép-,): hűtőgép- és szerszámgép-f gyártási kooperáció. Figye-J lemre méltó kooperáció van|: kialakulóban a számítás-j technikai ágazatban, a gáz-|í készülékek előállításában, aj; gépipar egyéb területein. Ag gazdasági együttműködé-r sünk még számos, ki nemi, merített lehetőséget kínál.? A továbbfejlesztés ilyen lehetséges területei a többi között: a vaskohászat, a gépipar egyes ágazatai (energetikai berendezések, mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépek), a műszeripar, a vasúti gördülőanya-í gok gyártása, és általában? a mezőgazdaság. A magyar! —jugoszláv gazdaságii együttműködési bizottsági legutóbbi ülésszakán már} konkrét feladatokat hatá-| roztak meg ezzel kapcsóla-f 'tos néhány területen, ezek} is alátámasztják azt a meg-? alapozottan derűlátó érté-j kelést, hogy a két ország gazdasági együttműködése a jövőben is töretlenül fog fejlődni. Sikeres csontvelő-átültetés Budapesten Első ízben hajtottak végre eredményes csontvelő-átültetést, a legkorszerűbb technika segítségével, Magyarországon, az Országos Haematológial és Vértranszfúziós Intézetben. Dr. Holtán Zsuzsa akadémikus, egyetemi tanár, az intézet főigazgató- helyettese — akinek a vezetésével készítették elő és végezték a transzplantációt ez év január 27- én — Molnár Erzsébetet, az MTI munkatársát tájékoztatta a jelentős tudományos orvosi sikerről. Elmondta: a beteg — egy 38 éves nő, aki halálos kimenetelű fehérvérűségben szenvedett — jól érzi magát, leukémiás sejtjei eltűntek. Testvéröccsének csontvelője az átültetés utáni 3. héten megtapadt, ma már a beteg sejtjeiben kimutatható a férfiakra jellemző y kromoszóma. A csontvelő-átültetés utáni legnehezebb első hónap eltelt, sikerült kivédeni az ebben az időszakban leginkább fenyegető halálos szövődményeket. Kitűnően vizsgáztak mindazok a szakemberek, akik részt vettek az átültetés előkészítésében és végrehajtásában. Az eredményes átültetést nagymértékben elősegítette a beteg fegyelmezettsége, bizalma orvosai, ápolói iránt. — E kockázatos, de ma már nélkülözhetetlen gyógyító eljáráshoz sajátos felkészülésre volt szükség, mert a csontvelő-átültetés alapvetően különbözik más szervtraszplantációtól: nem igényel különleges sebészi technikát, immunológiai nehézségei azonban nagyok — hangsúlyozta a profeszornő. Az immunrendszer sejtjei ugyanis csontvelő-erede- tüek, a donor csontvelőjéből származó Immunsejtek lesznek a csontvelőt befogadó szervezet — a reelpiens — felismerő. Információt szállító, nyomozó sejtjei. Ezeknek a gyilkos fegyverei az átültetés után a recipiens sejtjei ellen irányulnak, s ha ezt a támadást nem tudja kivédeni, elpusztítják a recipiens saját sejtjeit, elsősorban a májban, a vérben, a tüdőben és az emésztőcsatornában. Ez még ma is a legsúlyosabban fenyegeti a befogadó életét. — Több országban végzett magas színvonalú alap- és klinikai kutatások eredményei az utóbbi évtizedben meggyőzően bizonyították: a vérképző és Immun- rendszer egyes rosszindulatú betegségeiben és súlyos, öröklött defektusaiban szenvedők egy része csontvelő-átültetéssel meggyógyítható. Ez tette szükségessé, hogy megteremtsük hazánkban is a korszerű csontvelő-átültetés feltételeit. A felkészülés jelentős részéhez a személyi és szakmai feltételek adottak voltak az intézetben, ahol az utóbbi 25 évben létrejöttek a haematoló- gia, immunológia és vértranszfúzió legkorszerűbb módszereit alkalmazó klinikai, vérkészítmény-előállító és tudományoskutató osztályok — mondotta Hollán Zsuzsa. — Előállítunk minden fontos vérkészítményt, köztük a folyékony nitrogénben mélyfagyasztott sejteket. Transzplantációs immunológiai osztályunk lehetővé tette az országban a vese- és májátültetést. Nem probléma tehát a megfelelő csontvelődonorok kiválasztása, és immunokémiai osztályunkkal együttműködve az immunreakciók követése. A donor csontvelő-megtapadását citogenetikai — az emberi kromoszómákat vizsgáló — laboratóriumunk és vércsoport-szero- lógiai osztályunk vizsgálja. Rendelkezünk a legújabb, hatékony, a szervezet immunvédekezését visszaszorító szerekkel, mint amilyen az igen hatékony Cyk- losporin — amelyet a Sandoz gyártól kaptunk —, és tapasztalatot is szereztünk ezek alkalmazásában. — Meg kellett teremtenünk azonban azt az izolált, steril környezetet, amelyben a beteget a csontvelő-átültetés előtti héttől ápoljuk mindaddig, amíg kellő számú, jól működő új donor- típusú vérsejttel nem rendelkezik. Az Ipari Minisztérium és az Országos Atomenergia Bizottság segítségével szereztük be a legkorszerűbb steril ápolási egységet, amelyben a beteg megkapta a vele szöveti antigénekben egyező — testvéröccsétől levett — 850 köbcentiméter csontvelőt. A csontvelövételt és ennek beadásának előkészítését munkatársaim, dr. Mód Anna és dr. Poros Anna, valamint Bernyák Károly- né főnővér végezték. Mód doktornő két londoni, Poros doktornő a legnagyobb párizsi csontvelő-átültetési központban szerzett tapasztalatokat. Poros Anna és Bernyák Károlyné Baselban pedig a miénkhez hasonló steril ápolási egység kezelési módját sajátította el. ök- készítették fel a csontvelő-átültetésre a munka- csoport többi tagját. Ebben a munkában kiemelkedő segítséget nyújtott dr. Pecho Zoltán, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője. Az onkológiai intézetben az MTA izotőpinté- zetéből odaszállított kobaltforrásból végezték el a gyógyító beavatkozáshoz szükséges egész testbesugárzást. A nehéz körülmények között is kitűnő munkát végzett a csoport vezetője, Petrányi Júlia főorvos és két fizikus munkatársa, Relschl György és dr. Varjas Géza. A beteg természetesen csak steril ételt és italt fogyaszt, diétájának összeállításában dr. Jánossy Gyuláné — az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet munkatársa — segítségére támaszkodtunk. Hosszasan sorolhatnám mindazok nevét, akik nélkül lehetetlen lett volna a sikeres csontvelő-átültetés. Mind- annyiuk jól összehangolt együttműködésével valósíthattuk meg a legkisebb zavar nélkül ezt az új, nehéz és sokféle feltételhez kötött eljárást. — Meg kell mondanunk azonban, hogy e beavatkozásnak számos halálos szövődménye lehet — hangsúlyozta a professzornő —, ezért csak a legrosszabb indulata leukémiában, a legsúlyosabb csontvelő-elégtelenségben szenvedőknél és a ritka, nagyon súlyos veleszületett immunhiányban, illetve más, már a gyermekkorban halálos öröklött betegségekben indokolt a csontvelő-átültetés. A súlyos, rosszindulatú betegségekben, a legindokoltabb esetekben is csak akkor tudunk eredményes transzplantációt végezni, ha a diagnózis felállítása után idejekorán sikerül a beteget olyan állapotba hozni, hogy a súlyos beavatkozás végrehajtható legyen. A csontvelőátültetés eredménye a 28 évesnél fiatalabbaknál a legjobb, s 40 éves korig még jónak mondható. Az eredményes csontvelő-átültetés másik előfeltétele, hogy a betegnek szöveti antigénrendszerével azonos édestestvér-donorja legyen. Szülő csak igen ritkán alkalmas a csontvelőadásra. Az ország bármelyik egészségügyi intézményéből fogadunk csontvelő-átültetésre alkalmas betegeket, ezért annak orvosi javallatairól, előfeltételeiről és az alkalmassági vizsgálatra küldés módjáról részletes módszertani levelet írtunk a haematológial betegeket kezelő, gondozó intézményeknek. Immár nem kell tehát a rendkívül költséges külföldi csontvelő-átültetésre küldeni a betegeket.
