Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-29 / 50. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. február 29. Kommentár I gazán nem pihen a kö­zös piaci diplomácia. Már a kudarccal végző­dött athéni csúcstalálkozón (decemberben) megmutatkoz­tak a jelei annak, hogy Fran­ciaország soros elnöki tisztsé­ge — mint mondani szokás — felpörgeti az EGK belső mozgását. Persze, nem öncé­lúan. A tízeknek súlyos prob­lémákkal kell szembenéz­niük. Mindenekelőtt: az ag­rárkérdések változatlanul megoldatlanok, amit tetéz az a körülmény, hogy a Közös Piac költségvetése aggasztó ■mértékben apad. Ha netán a nyárra teljesen kimerülne, roppant feszültség támadhat a közös mezőgazdasági politi­ka anyagi támogatásának hiá­nya miatt. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár kedden Londonban Margaret Thatcher brit kor­mányfővel elsősorban a Kö­zös Piac belső gondjairól folytatott eszmecserét. Hétfőn a tízek külügyminiszterei ta­nácskoztak Párizsban. Noha elsősorban a nemzetközi hely­zet elemzésére helyezték a hangsúlyt, arra is alkalmat találtak, hogy a kelet—nyu­gati párbeszéd, az európai szocialista és tőkés államok ■közti kapcsolatok fényében saját ügyeikről szót váltsa­nak. Mitterrand francia el­nök nagy lendülettel és nem titkolt egyéni becsvággyal lá­tott munkához, amikor a so­ros elnöki tisztséget átvette. Példa nélkül áll — hangsú­lyozták a megfigyelők — az a francia kezdeményezés, hogy a soros elnök vala­mennyi partnerével szemé­lyesen folytat megbeszélést, mielőtt a tízek brüsszeli ál­lam- és kormányfői találko­zójára sor kerülne. Egyelőre azonban a legfőbb gondokat nem sikerült le­gyűrni. A franciák és az ola­szok változatlanul nehezmé­nyezik a tízek agrárpolitiká­ját, amely parasztságukat, egész mezőgazdaságukat rend­kívül hátrányosan érinti. Ta­valy aszály miatt panaszkod­tak a gazdák mindkét or­szágban, de a múlt évi hat- százalékos bevételcsökkené­sük az idén előreláthatóan egy-két százalékkal tovább nő, miután a várt árkiegészí­tésből — anyagi eszközök hí­ján — semmi nem lesz. Bo­nyolítja a Közös Piac agrár­vitáját a két belépésre váró ország: Portugália és • Spa­nyolország sajátos helyzete. Mindkét állam növeli a piac­ra kerülő agrártermékek vá­lasztékát, s a francia—olasz borháború újabb két rivális­sal gyarapodik általuk. Már­pedig — legalábbis Mitter­rand elnök így érvel — az EGK-pak mielőbb zöld utat kell adnia Madrid és Lissza­bon belépése számára. H a a francia törekvés az volt, hogy 1984 első harmadában tisztázzák a tízek belső nézeteltéréseit, majd június végéig, vagyis a mandátum lejártáig, újult erővel siettessék a tagálla­mok együttes fellendülését, nos, ez az elképzelés aligha válik valóra. Mitterrand el­nök a vártnál is súlyosabb nézetkülönbségekkel találta szemben magát. S a rendkí­vül élénk közös piaci diplo­mácia csupán a fellendülés útjában álló akadályokra vi­lágít rá. A kibontakozás ös­vényét még mindig lázasan keresik. Gy. D. Tanácskozás az ipar feladatairól Kapolyi László beszéde az iparvállalatok vezetői előtt Kedden az építők szak- mékeket, valamint a háttér­szervezetének székházában az Ipari Minisztériumhoz tarto­zó több mint 400 vállalat ve­zetői az ipar előtt álló fel­adatokról tanácskoztak. Az értekezleten részt vett Marjai József miniszterelnök-helyet­tes, ott voltak az MSZMP KB, a SZOT, az ágazati szakszer­vezetek, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és az OMFB képviselői. Kapolyi László miniszter beszédében megállapította, hogy a vállalatok idei tervei a vártnál kisebb exportot irá­nyoznak elő, importigényeik pedig a lehetőségekhez képest nagyok. Túltervezték a beru­házási lehetőségeket is. Eze­ket a feszültségeket mielőbb fel kell oldani, ezért a ter­vek lehetséges végrehajtásá­nak menetét, illetve szükség szerinti módosítását a minisz­térium — a vállalatokkal kö­zösen — év közben is gyak­rabban fogja értékelni. Mint mondotta, a vállalatok képe­sek arra, hogy teljesítménye­iket a kívánt mértékben nö­veljék, amihez jó alapul szol­gálnak a már kialakult válla­lati közép- és hosszú távú fejlesztési elképzelések. Ehhez azonban jobb gazdaságszer­vező munkára van szükség, és az egyes fejlesztési kereteket bátrabban kell átcsoportosíta­ni, mert éppen azokból a ter­mékekből gond a folyamatos hazai ellátás, amelyek iránt külföldön is nagyobb a ke­reslet és jól értékesíthetők az exportpiacokon. A miniszter ezután arról szólt, hogy a magyar gazda­ság fejlődésében továbbra is meghatározó az ipar szerepe. A társszervekkel együtt most készítik elő a következő öt­éves tervet, s kialakulóban van a hosszú távú iparfej­lesztési koncepció is. A gaz­daságossági számítások alap­ján a miniszter a lehetséges sikertermékek között említet­te a közúti járműveket, a me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari berendezéseket, az alu­míniumipari cikkeket, az or­vosi műszereket, a számítás- technikai berendezéseket, a gyógyszereket, a műbőrter­ipari jellegű termékeket, mert ezek a gyártmányok nagy­részt már ma is korszerűek. A' hosszú távon versenyké­pes termékek közé főleg a villamosenergia-ipari rend­szereket, a szénhidrogénipar technikai berendezéseit, a szerszámgépeket és energeti­kai gépeket, a mikrohullámú berendezéseket és telefon- központokat, a robottechnikai egységeket és a minőségi acélfajtákat sorolta. A miniszter ezután arról szólt, hogy a gazdaságtalan termelést tudatosan kell le­építeni, a kapacitásokat át­csoportosítani. Erre annál is inkább nagy szükség van, mert az utóbbi időben tovább nőtt a veszteséges vállalatok köre, ezek összvesztesége 1,2 milliárd forintról 3 milliárd- ra emelkedett a múlt évben. Többségében önerőből igye­keznek kilábalni nehéz hely­zetükből. Kapolyi László rámutatott, hogy az erőforrásokat néhány helyen még mindig pazarol­ják, és sok gyártmánycsalád esetében igen magasak a rá­fordítási költségek. A racio­nálisabb gazdálkodás világ­piaci pozícióinkat is lénye­gesen javíthatja. A magyar iparnak minden eddiginél tu­datosabban kell alkalmaznia a tudományos és műszaki eredményeket. Mint mondot­ta, a legfejlettebb ipari or­szágokban az elmúlt évek recessziós időszakában is gyors volt a műszaki feljesz- tés. Azt is tudomásul kell vennünk — mondotta —, hogy jó néhány fejlődő or­szág ipara versenytársunkká vált Nyugat-Európában és a tengerentúlon is. A miniszter végül arról szólt, hogy a továbblépés, a fejlődés elengedhetetlen ele­me az emberi kapcsolatrend­szerek javítása, bizalom az irányító szervek és a válla­latvezetők között, a helyzetek közös és kölcsönös elemzése. Csakis a szoros együttműkö­dés, a tudatos' iparfejlesztés vezethet eredményre. Az ipari miniszter beszédét széles körű vita követte. (Folytatás az 1. oldalról) rendszerek különbségei, nem küszöbölhetők ki az ideoló­giai harc megnyilvánulásai. A termonukleáris háború ve­szélye azonban .nemcsak a béke és az igazságosság — hanem egyszersmind a há­ború és az igazságosság vi­szonyának újragondolására is kényszerít. Egy nukleáris há­ború, amely a világ népes­ségének nagy részét elpusz­títaná — mondta —, semmi­lyen észérvvel nem nevez­hető igazságosnak, csak fel­háborító képtelenségnek. Igazságosnak ma egyetlen dolog tekinthető: a békés együttélés elvének általános elfogadása, a lemondás arról, hogy bármely állam a világ vezető hatalmának szerepére törjön. — Miközben azt igényel­jük, hogy mielőbb széles kö­rű tárgyalások révén csök­kenthető legyen a háború ve­szélye, egyszersmind szüksé­gesnek tartjuk a kölcsönös bizalom növekedését, az ezt erősítő intézkedéseket. Az angolai kormány hét főn szabadon bocsátott hét brit zsoldoskatonát, akiket: 1976-ban ítéltek el az afri­kai országban — közölte a brit külügyminisztérium. A zsoldosokat annak idején, azért ítélték tizenhat és har­minc év közötti börtönbünte­tésre, mert részt vettek a törvényes angolai kormány­zat megdöntésére irányuló ellenforradalomban. A zsoldosokat Luandában repülőre ültették és kitolon­colták az országból — derül ki abból a sajtónyilatkozat­ból, amelyet Sir Geoffrey Howe külügyminiszter nevé­ben tettek közzé. Közös érdekek kifejeződése /l magyar—jugoszláv gazdasági együttműködésről adott interjút Dienes Béla, a belgrádi inagyar kereske­delmi képviselet vezetője az MTI tudósítójának, Kop- reda Dezsőnek. IRAM KIVÉGZÉSEK „Visszataszító bűntettnek” I minősítette az Iráni Néppárt I (TUDEH) tíz vezető szemé- I lyiségének kivégzését a Fran- 1 cia Általános Munkásszövet- j ség (CGT) szakszervezeti ? központ országos titkárának | Párizsban közzétett nyilatko- | zata. A CGT nyilatkozata — rá- I mutatva, hogy az iráni ható- Ságok újabb megtorlást ké- : szítenek elő politikai foglypk százai ellen — felhívással ; fordult a francia dolgozók- j hoz, az ország szakszerveze­teihez: tegyenek meg minden , tőlük telhetőt az iráni bőr- | tönökben sínylődő politikai foglyok szabadon bocsátása érdekében. MOZAMBIKI—DÉL­AFRIKAI TÁRGYALÁSOK A mozambiki kormány, az országos népi gyűlés (parla- ? ment) állandó bizottsága, a FRELIMO-Párt politikai bi- í zottsága és titkársága hétfői együttes ülésén jóváhagyta a Mozambik és a Dél-Afrikai . Köztársaság által kötendő meg nem támadási szerződés alapelveit — jelentette az, AIM hivatalos mozambiki ;• hírszolgálati iroda. Az AIM jelentése — a j mozambiki kormány szövi- vőjét idézve — kiemeli: a C hétfői tanácskozáson mégha-" tározták a dél-afrikai kor-| mánnyal folytatandó megbe-J* szélések irányvonalát, ésí egyhangúan jóváhagyták a| szerződés alapjel veit. A meg-1 állapodás célja a béke, aj stabilitás, a jószomszédi vi-í szony megteremtése. BRIT ZSOLDOSOKAT BOCSÁTOTTÁK SZABADON ANGOLÁBAN J rét rét? — Miként jellemezné a magyar—jugoszláv gazda­sági kapcsolatok alakulását általában és különösen az utóbbi években? — A hosszabb ideje ered­ményesen alakuló gazdasá­gi együttműködés elválaszt­hatatlan a Magyarország és Jugoszlávia közötti jó poli­tikai, államközi kapcsola­toktól, az élet egyéb terü­letein is sikeresen fejlődő viszonytól. Tartalmi gazda­godása, volumenének fo­lyamatos bővülése alapve­tően tehát nem csupán ke­reskedelmi kérdés, _ hanem politikailag jól megalapo- zott, tartós, kölcsönös gaz­dasági érdekek kifejeződé­se. Ez a nyitja annak, hogy az árucsere-forgalom az utóbbi években a kedvezőt­lenebbé vált külső feltéte­lek és belső nehézségek el­lenére is növekszik, a gaz­dasági kapcsolatok minden területén folyamatos a fej­lődés. Kereskedelmi forgal­munknak vannak olyan, hosszú távú egyezményeken alapuló biztos elemei, ame­lyek zöme az elmúlt öt év folyamán jött létre, illetve teljesedett ki, megváltoztat­va az árucsere minőségét is. Kölcsönös áruszállítása­inknak több, mint 40 száza­lékát ilyen több évre szóló termelési és együttműkö­dési megállapodások alap­ján bonyolítjuk le. A for­galom értékét tekintve Ju­goszlávia évek óta az elő­kelő 4—5. helyen áll keres­kedelmi partnereink sorá­ban. — Hogyan mutatkozik meg ez a fejlődés a számok tükrében? — A forgalom növekedé­sének nagy lendületet adott a konvertibilis elszámolás­ra történt áttérés. 1976— 1980 között az előző ötéves időszakhoz viszonyítva az áru- és szolgáltatásforgalom megkétszereződött és érté­ke 2,1 milliárd dollárt tett ki. Terveink, az aláírt meg­állapodások további jelen­tős növekedést irányoznak elő az 1981—1985-ös évekre is. Az 1983-ban elért növe­kedés háromszázalékos volt 1982-höz képest, s az idei előirányzat további hatszá­zalékos előrelépés. Jugo­szláviába irányuló expor­tunk értéke tavaly 298,8 millió dollár volt (106 szá­zalékos teljesítés), impor­tunké pedig 287,7 millió dollár (99 százalék). Az idei év előirányzata: az export I 5 százalékos növelése, 359,5 | millió dollár érték elérése i (ebből az áruforgalomé 294,5 j a szolgáltatásoké 65 millió j dollár), az import 8 száza- I lékos növelése, 359 millió | dollár érték (az áruforga- ■ lom 314, a. szolgáltatásoké | 45 millió dollár). Kereske-1 delmi forgalmunk eszerint | az idén összesen 719 millió f dollár értéket ér el, szem- 1 ben a múlt év 644 millió ! dolláros szintjével. — Melyek gazdasági együttműködésünk megha­tározó súlyú területei, és j milyen kilátásai vannak a további fejlődésnek? — Kiemelném a közúti! gépjárművek gyártásában létrejött kooperációt, a ju­goszláv országutakon futó ■ mintegy hatezer Rába-ka-; miont, amelyek ellentétele­ként gyáraink nehézgépjár­művek részegységeit, önt- i vényeket, alkatrészeket vá-; sárolnak jugoszláv partne­reiktől. A vegyipari együtt-! működés keretében évente 280 000 tonna műtrágyát és. komponenseket szállítunk. egymásnak, a fa-cellulóz-: ipari együttműködés alap­ján fát szállítunk déli), szomszédunknak, ahonnan I cellulózt importálunk éven-}’ te mintegy 50 millió dollár!' értékben. Megemlítendő to-| vábbá a szén-koksz egyez-‘j mény, a Zasztava-gépjár- ? mű kooperáció, a mosógép-,): hűtőgép- és szerszámgép-f gyártási kooperáció. Figye-J lemre méltó kooperáció van|: kialakulóban a számítás-j technikai ágazatban, a gáz-|í készülékek előállításában, aj; gépipar egyéb területein. Ag gazdasági együttműködé-r sünk még számos, ki nemi, merített lehetőséget kínál.? A továbbfejlesztés ilyen le­hetséges területei a többi között: a vaskohászat, a gépipar egyes ágazatai (energetikai berendezések, mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépek), a műszer­ipar, a vasúti gördülőanya-í gok gyártása, és általában? a mezőgazdaság. A magyar! —jugoszláv gazdaságii együttműködési bizottsági legutóbbi ülésszakán már} konkrét feladatokat hatá-| roztak meg ezzel kapcsóla-f 'tos néhány területen, ezek} is alátámasztják azt a meg-? alapozottan derűlátó érté-j kelést, hogy a két ország gazdasági együttműködése a jövőben is töretlenül fog fejlődni. Sikeres csontvelő-átültetés Budapesten Első ízben hajtottak végre eredményes csontvelő-átültetést, a legkorszerűbb technika segít­ségével, Magyarországon, az Or­szágos Haematológial és Vér­transzfúziós Intézetben. Dr. Hol­tán Zsuzsa akadémikus, egyete­mi tanár, az intézet főigazgató- helyettese — akinek a vezetésé­vel készítették elő és végezték a transzplantációt ez év január 27- én — Molnár Erzsébetet, az MTI munkatársát tájékoztatta a je­lentős tudományos orvosi siker­ről. Elmondta: a beteg — egy 38 éves nő, aki halálos kimenetelű fehérvérűségben szenvedett — jól érzi magát, leukémiás sejtjei el­tűntek. Testvéröccsének csont­velője az átültetés utáni 3. hé­ten megtapadt, ma már a beteg sejtjeiben kimutatható a férfi­akra jellemző y kromoszóma. A csontvelő-átültetés utáni legne­hezebb első hónap eltelt, sikerült kivédeni az ebben az időszakban leginkább fenyegető halálos szö­vődményeket. Kitűnően vizsgáz­tak mindazok a szakemberek, akik részt vettek az átültetés előkészítésében és végrehajtásá­ban. Az eredményes átültetést nagymértékben elősegítette a beteg fegyelmezettsége, bizalma orvosai, ápolói iránt. — E kockázatos, de ma már nél­külözhetetlen gyógyító eljáráshoz sajátos felkészülésre volt szükség, mert a csontvelő-átültetés alap­vetően különbözik más szerv­traszplantációtól: nem igényel különleges sebészi technikát, immunológiai nehézségei azon­ban nagyok — hangsúlyozta a profeszornő. Az immunrendszer sejtjei ugyanis csontvelő-erede- tüek, a donor csontvelőjéből származó Immunsejtek lesznek a csontvelőt befogadó szervezet — a reelpiens — felismerő. Infor­mációt szállító, nyomozó sejtjei. Ezeknek a gyilkos fegyverei az átültetés után a recipiens sejtjei ellen irányulnak, s ha ezt a tá­madást nem tudja kivédeni, el­pusztítják a recipiens saját sejt­jeit, elsősorban a májban, a vér­ben, a tüdőben és az emésztő­csatornában. Ez még ma is a legsúlyosabban fenyegeti a be­fogadó életét. — Több országban végzett ma­gas színvonalú alap- és klinikai kutatások eredményei az utóbbi évtizedben meggyőzően bizonyí­tották: a vérképző és Immun- rendszer egyes rosszindulatú be­tegségeiben és súlyos, öröklött defektusaiban szenvedők egy ré­sze csontvelő-átültetéssel meg­gyógyítható. Ez tette szükséges­sé, hogy megteremtsük hazánk­ban is a korszerű csontvelő-át­ültetés feltételeit. A felkészülés jelentős részéhez a személyi és szakmai feltételek adottak voltak az intézetben, ahol az utóbbi 25 évben létrejöttek a haematoló- gia, immunológia és vértransz­fúzió legkorszerűbb módszereit alkalmazó klinikai, vérkészít­mény-előállító és tudományos­kutató osztályok — mondotta Hollán Zsuzsa. — Előállítunk minden fontos vérkészítményt, köztük a folyé­kony nitrogénben mélyfagyasz­tott sejteket. Transzplantációs immunológiai osztályunk lehető­vé tette az országban a vese- és májátültetést. Nem probléma te­hát a megfelelő csontvelődono­rok kiválasztása, és immunoké­miai osztályunkkal együttműköd­ve az immunreakciók követése. A donor csontvelő-megtapadását citogenetikai — az emberi kro­moszómákat vizsgáló — labora­tóriumunk és vércsoport-szero- lógiai osztályunk vizsgálja. Ren­delkezünk a legújabb, hatékony, a szervezet immunvédekezését visszaszorító szerekkel, mint amilyen az igen hatékony Cyk- losporin — amelyet a Sandoz gyártól kaptunk —, és tapaszta­latot is szereztünk ezek alkal­mazásában. — Meg kellett teremtenünk azonban azt az izolált, steril környezetet, amelyben a beteget a csontvelő-átültetés előtti hét­től ápoljuk mindaddig, amíg kel­lő számú, jól működő új donor- típusú vérsejttel nem rendelke­zik. Az Ipari Minisztérium és az Országos Atomenergia Bizottság segítségével szereztük be a leg­korszerűbb steril ápolási egysé­get, amelyben a beteg megkapta a vele szöveti antigénekben egye­ző — testvéröccsétől levett — 850 köbcentiméter csontvelőt. A csontvelövételt és ennek beadá­sának előkészítését munkatársa­im, dr. Mód Anna és dr. Poros Anna, valamint Bernyák Károly- né főnővér végezték. Mód dok­tornő két londoni, Poros doktor­nő a legnagyobb párizsi csont­velő-átültetési központban szer­zett tapasztalatokat. Poros Anna és Bernyák Károlyné Baselban pedig a miénkhez hasonló steril ápolási egység kezelési módját sajátította el. ök- készítették fel a csontvelő-átültetésre a munka- csoport többi tagját. Ebben a munkában kiemelkedő segítséget nyújtott dr. Pecho Zoltán, az Országos Közegészségügyi Inté­zet osztályvezetője. Az onkológi­ai intézetben az MTA izotőpinté- zetéből odaszállított kobaltforrás­ból végezték el a gyógyító be­avatkozáshoz szükséges egész testbesugárzást. A nehéz körül­mények között is kitűnő munkát végzett a csoport vezetője, Pet­rányi Júlia főorvos és két fizi­kus munkatársa, Relschl György és dr. Varjas Géza. A beteg ter­mészetesen csak steril ételt és italt fogyaszt, diétájának össze­állításában dr. Jánossy Gyuláné — az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet munkatársa — segítségére tá­maszkodtunk. Hosszasan sorol­hatnám mindazok nevét, akik nélkül lehetetlen lett volna a si­keres csontvelő-átültetés. Mind- annyiuk jól összehangolt együtt­működésével valósíthattuk meg a legkisebb zavar nélkül ezt az új, nehéz és sokféle feltételhez kö­tött eljárást. — Meg kell mondanunk azon­ban, hogy e beavatkozásnak szá­mos halálos szövődménye lehet — hangsúlyozta a professzornő —, ezért csak a legrosszabb in­dulata leukémiában, a legsúlyo­sabb csontvelő-elégtelenségben szenvedőknél és a ritka, nagyon súlyos veleszületett immunhiány­ban, illetve más, már a gyer­mekkorban halálos öröklött be­tegségekben indokolt a csontve­lő-átültetés. A súlyos, rosszindu­latú betegségekben, a legindokol­tabb esetekben is csak akkor tudunk eredményes transzplantá­ciót végezni, ha a diagnózis fel­állítása után idejekorán sikerül a beteget olyan állapotba hozni, hogy a súlyos beavatkozás vég­rehajtható legyen. A csontvelő­átültetés eredménye a 28 évesnél fiatalabbaknál a legjobb, s 40 éves korig még jónak mondható. Az eredményes csontvelő-átülte­tés másik előfeltétele, hogy a betegnek szöveti antigénrendsze­rével azonos édestestvér-donorja legyen. Szülő csak igen ritkán alkalmas a csontvelőadásra. Az ország bármelyik egészségügyi intézményéből fogadunk csont­velő-átültetésre alkalmas betege­ket, ezért annak orvosi javallata­iról, előfeltételeiről és az alkal­massági vizsgálatra küldés mód­járól részletes módszertani leve­let írtunk a haematológial bete­geket kezelő, gondozó intézmé­nyeknek. Immár nem kell tehát a rendkívül költséges külföldi csontvelő-átültetésre küldeni a betegeket.

Next

/
Thumbnails
Contents