Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-28 / 49. szám
2 Kelet-Magyarország 1984.február 28. Üj lakások Nyíregyházán az Oz utcán. (Elek Emil felvétele) Nemcsak a lámpáknak kell szinkron... Késik a „zöldhullám" Már megint rossz! Ezt soha nem tudják megcsinálni? Tegnap is csak egy fél napig működött! Aki gyakran jár gyalog, vagy akármilyen járművel Nyíregyháza egyik legforgalmasabb csomópontján, a Marx téren, már ki is találhatta, hogy a jelzőlámpáról van szó. Akit pedig a rossz lámpa gyakran felbosszant, tovább szövi gondolatait: miért kell napokat, olykor egy hetet is várni a javításra, vajon miért nem hangolják össze Nyíregyházán is a lámpákat, mint például —, hogy csak a legközelebbit említsük — Debrecenben? Válaszért Kerekes Kálmánhoz, a megyei tanács vb közlekedési osztályvezetőjéhez fordultunk. Megtudtuk: a megyeszék-' helyen 11 jelzőlámpával irányított csomópont van, ebből hat a közúti igazgatóságé, öt pedig a városi tanácsé. A karbantartás, a hibák kijavítása mindkét üzemeltetőnek sok gondot okozott, mert bár a közúti igazgatóságnak voltak szerelői, hiányzott a „kosaraskocsi”, amelyik nélkül egy izzócserét sem lehet elvégezni. (Kocsival általában a TI- TÁSZ segített.) MENNYIBE KERÜL? A tanács a VILATI-val kötött szerződést, aminek viszont hátránya, hogy mire eljut a hibakijavításra a megrendelés Pestre és meg- ‘ jönnek a szerelők, telhetnek a napok. Időközben szóba került, hogy a közúti igazgatóság szakemberei végezzék el a tanácsi lámpák javítását is, de a megegyezés — árvita miatt — még nem jött létre. Az eddigi adatok szerint évente körülbelül 240 ezer forintba kerül a tanácsúak a jelzőlámpák karbantartása, a közúti igazgatóság árajánlata ettől néhány ezer forinttal több csupán, érdemes lenne tehát elgondolkozni: vajon a szinte azonnali javítás nem érné-e meg ezt a néhány ezret? Sajnos, ha nem működik a lámpa, elég gyakoriak itt a balesetek, ami természetesen nem a tanács hibája, hanem a balesetet okozók felelőtlensége, akik rutinból, a táblák figyelmen kívül hagyásával közlekednek, de sokan akkor sem tudják, mit tegyenek, ha rendőr irányítja a forgalmat. MÉG NEM ÉGETŐ GOND ... Ami a lámpák összehangolását illeti: szakemberek úgy ítélik meg, hogy ez ma nem égető gond még Nyíregyházán. Végeztek egy vizsgálatot, hogy ha a nagykörúton a Váci utcától az Arany János utcáig — folyamatossá szeretnék tenni a forgalmat, a meglévőkön kívül öt jelzőlámpás csomópontot és három gyalogos-jelzőlámpát kellene telepíteni, s ez körülbelül 18 millió forintba kerülne. Talán jobb megoldás lenne hosszabb távra a nem teljes összehangolás, hanem a körút két részre bontása. Az egyik a Váci út és a Bocskai út közötti, a másik a Hunyadi út és a Széchenyi út közötti szakasz, mert a nagy távolság miatt a Bocskai és Hunyadi út közötti lámpákat szinte lehetetlen lenne ösz- szehangolni. Gond lenne az is, hogy a Hunyadi úti csomópontnál melyik irány kaphatna elsőbbséget, hiszen nagy a forgalom Záhony felé a 4-es úton, és nagy a Marx tér felé is, így örökös vita lenne azon: miért épp a másik irány kap zöldhullámot. Ez a megoldás — tehát a két részre bontás — jobb műszaki megoldásnak látszik, ám ez is tizenhárommillió forintba kerülne. Természetesen ezek csak elképzelések, a megvalósítás előtt forgalomszámlálást kellene végezni, hiszen mindenki úgy véli, hogy arra van nagyobb forgalom, amerre ő közlekedik. És még ez sem minden. Nyáron — különösen a hétvégeken — figyelembe kellene venni, hogy Sóstó felé a szokásosnál nagyobb a forgalom, s ilyen időszakokban át kellene programozni a forgalom irányítását is. A HARMADIK VARIÁCIÓ Van egy harmadik variáció is, amely a meglévő lámpákat veszi figyelembe. Eszerint a Váci és a Bocskai úti, a Hunyadi és Bethlen Gábor úti lámpák közötti részt kellene összehangolni, ehhez egy lámpa telepítésére lenne szükség és három gyalogos- átkelőt kellene kialakítani, mert hiába az összehangolás, ha a zebrán a gyalogosok megállítják a forgalmat. Ez a megoldás is több mint 6 millióba kerülne. Ügy tűnik tehát, hogy a legsürgetőbb feladat a gyalogosátkelőhelyek lámpáinak felszerelése, mert erre mindhárom variációban szükség lenne. Ma háromszor két lámpa működik összehangoltan. A Vöröshadsereg úti a Bocskai útival, a Hunyadi úti a Marx térivel, valamint a Sóstói úti a Vasvári Pál utcaival, ezek az összehangolások egy újabb variáció esetén haszontalanná válnak. Az eddigiekből tulajdonképpen kikövetkeztethető, hogy nemigen kerül sor a közeljövőben Nyíregyháza lámpáinak összehangolására, hiszen a belváros útjain olyan szerteágazó a forgalom, hogy úgysem lehetne mindenki igényéhez igazodni, de e pillanatban sürgetőbb feladat a kiskörút kiépítése. Ennek megvalósítása és a buszpályaudvar kiköltözése után úgyis átrendeződne a belváros egész forgalma. És jó, ha belátható időn belül erre össze tudja gyűjteni a pénzt Nyíregyháza. Balogh József Háromszáz klub MHSZprogram Befejeződtek a klubközgyűlések a megye MHSZ- klubjaiban. Januártól mostanáig közel 300 klubban adtak számot az elmúlt évi honvédelmi munkáról és határozták meg az idei tennivalókat. Több helyen szellemi vetélkedővel, lövészettel kötötték össze a rendezvényt. Megtartotta klubközgyűlését Szabolcs-Szatmár egyik legjobb MHSZ-klubja, a Zalka Máté területi tartalékos honvédelmi klub is, Nyíregyházán. A 150 tagot számláló közösség az elmúlt esztendőben sikerrel szerepelt a „Nekem szülőhazám” vetélkedősorozatban. Sikerrel rendezték meg azt az emléktúrát is, amelynek során a klub tagjai a névadójuk, Zalka Máté szülőhelyére látogattak el. Idei terveik sem kisebbek a tavalyinál. Az önálló programokon túl bekapcsolódnak az MHSZ megyei vezetőségének rendezvényeibe, amelynek idei programja - szintén a napokban készült el. A legrangosabb MHSZ- verseny ebben az esztendő- ’ ben a XII. motoros műrepü- lő-világbajnokság lesz, amelyet augusztusban Békéscsabán rendeznek, és ahol szabolcsi résztvevőknek is tapsolhatunk. A Szabolcs megyei vezetőség is több. kiemelkedő rendezvényt ígér: Nyíregyháza ad otthont a „Papirusz Kupa” országos modellezőversenynek, amelyen a legjobb úttörő-modellezők vesznek részt. A megyeszékhelyen tartják a nemzetközi ejtőernyős versenyt is és a nyíregyházi repülőtéren rendezik az immár nemzetközi rangra emelkedett Nyírség Kupa motoros műrepülőversenyt is. Két honvédelmi nap lesz az idén: az egyikét a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, a másikat Nyírteleken tartják. JEGYZET Négy éra a városért N em feltűnő ma már, hogy a különböző üzemek, intézmények kollektívái, szocialista brigádok tagjai a legkülönfélébb célokra ajánlanak fel társadalmi munkát, vesznek részt közös segédmunkával egy-egy építkezésnél, vagy kommunista műszakok, szabad szombatok munkabérét utaltatják át egy meghatározott számlára. Arról azonban eddig elég ritkán hallottunk, hogy a helyi kulturális élet fellendítése, a közművelődés technikai hátterének fejlesztése érdekében tettek volna a közösségek ilyen felajánlást. Megyénkben csak két ilyen speciális kezdeményezésről tudunk. Tavaly ősszel lendült föl egy igen nemes és hasznos vállalkozás, mely szinte egyszerre indult útnak két városunkban Vásárosna- ményban és Mátészalkán. Egymástól függetlenül, majdnem egy időben jelentkezett egy-egy szocialista brigád képviselője a vá- sárosnaményi, illetve a mátészalkai művelődési házban, azzal a szándékkal, hogy szeretnék 4 órai keresetüket a város kulturális életének fellendítésére felajánlani, s felszólítják a város brigádjait a csatlakozásra. Annak idején részletesen beszámoltunk a felhívás közreadásáról és az első visszhangokról. Voltak olyan munkahelyi vezetők is, akik határozottan ellenezték, hogy a művelődési házak is az üzemekhez fordultak segítségért, mondván; nem győzik már a vállalatok a sok támogatást. Más vezetők meg éppen ellenkezőleg, lelkesen üdvözölték az ötletet, mert ez nem a vállalat pénzéből visz el nagy összegeket. Sokan jelentkeztek, hogy dolgozni szeretnének. Nincs pontos kimutatás a 'háttérről : mennyien dolgoztak valójában, s hányán voltak, akik „összedobták” a brigád 4 órai keresetét, mindenesetre az első akció szép sikerrel járt. A napokban érdeklődtünk a vállalkozás eredményéről. Eszerint Vá- sárosnaményban közel 90 ezer forint gyűlt össze a brigádtagok társadalmi munkájából, Mátészalkán mintegy 60 ezer. A namé- nyiak elégedettek, valójában nem is számítottak ennyire. Kellő alkalommal tájékoztatni fogják az üzemek képviselőit — például az ERDÉRT-vállalatok, a ládagyár, a VOR, a dohánygyár, a gyógyszertár és a Vörös Csillag Tsz dolgozóit — utóbbiaktól 40 ezer forintot kaptak — a pénz felhasználásáról. A szalkai- ak szebb végeredményt vártak, azt remélték a népművelők, hogy legalább ötven munkahelyen talál a felhívás lelkes patriótákra. Hogy nem így történt, annak sok oka lehet — társadalmi munkát csak felajánlani lehet, elrendelni nem. De az is biztos, hogy ott sikerül jól, ahol a vezetők korszerű szemlélettel támogatták a kezdeményezést. M anapság egyre nehezebb helyzetben gazdálkodnak a művelődési házak is. Jól jön az önkéntes segítség, ami meglehet, csak igen kis tétel egy nagy költségvetésben, de az ebből vásárolt magnóval, tornafelszereléssel is gazdagabb lesz az adott közönség körében a művelődési ház által kínált kulturális választék. Baraksó Erzsébet Száznegyven szabóién! település ellátásáért Előny a kisközségnek Százezres, sőt milliós támogatásra pályázhatnak azok a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, amelyek a kis települések ellátását akarják javítani, A SZÖVOSZ elnöksége felhívást adott közre a közelmúltban. A felhívás azt az országos pályázatot ismerteti, amely a kis települések kereskedelmi és vendéglátó hálózatát hivatott fejleszteni. A SZÖVOSZ a Minisztertanács közreműködésével 530 millió forint szétosztását ajánlja a pályázat útján. Az ország szövetkezetei ebből az összegből kaphatnak, ha a kisebb falvakban, tanyákon • három éven belül javítani akarják az ellátást. Az említett ösz- szeget ugyanis három év alatt adják a pályázóknak. Csak 1500 lelkesnél kisebb település fejlesztésére lehet pályázni. A pályázatokat március 5-ig kell a MÉSZÖV nyíregyházi központjába küldeni. Az országos szerv illetékesei pár héten belül döntenek az idei támogatás összegéről. Közismert, hogy Szabolcs- Szatmárban különösen sok a kis település, s ezek egy részén az országos színvonal alatti az ellátás. A pályázat útján nyert összeget nem új beruházásra, csak fejlesztésre, bővítésre lehet használni. Természetesen csak az a szövetkezet kap a központi keretből, amely saját fejlesztési összeggel is rendelkezik. Saját összegnek számít a helyi tanácstól kapott támogatás is, a helyi üzemek és a lakosság fejlesztéssel kapcsolatos társadalmi munkáját szintén be lehet tudni a saját alapba. A központi alap elosztásánál előnyben részesülnek azok a szövetkezetek, amelyek a fejlesztéshez szükséges ösz- szegnek legalább a felével rendelkeznek. Az ötszáz lelkesnél kisebb települések szintén előnyt élveznek. A központi keretből kapott összeg felhasználásával bővíthető például az eladótér, vagy a raktár alapterülete. (A bővítéshez a tanács, vagy a helyi üzem bontott építőanyagot is adhat.) A vendéglátóhelyek, a felvásárlótelepek és a TÜZÉP-te- lepek szintén bővíthetők. Mód van arra is, hogy a pénzből olyan járművet vásároljanak, amely átalakítható, berendezhető mozgóbolttá. Megyénkben a tanyákkal, külterületekkel együtt száznegyven települést érinthet a pályázat. Várható, hogy a központi keretből idén 10— 15 millió forintot kapnak szövetkezeteink. A 3 éves akcióban összesen 45—50 millió forintos központi támogatásra számíthatunk. <n. 1.) A tárgyalóteremből Hová lett négy ezres bankó? Balogh Péter 22 éves büntetett előéletű nyírbátori segédmunkás tavaly, július 26- án feljelentést tett a helyi rendőrkapitányságon, hogy Varga Sándor helybeli lakos előző nap délután, a Kossuth utcai kocsma előtt minden szó nélkül megütötte, majd úgy meglökte, hogy a földre zuhant. Állítása szerint ezután Varga többször az arcába rúgott, s ő — Balogh — az eszméletét is elveszítette, csak otthon, az ágyban tért magához, mikor az édesanyja ápolta. Megnézte a nadrágja zsebét, és abból hiányzott négy darab ezres bankó. Kérte Varga felelősségre vonását és a kárának megtérítését. A bejelentett súlyos bűn- cselekmény — kifosztás vagy rablás — miatt a kapitányság nyomozásba kezdett. Több tanút meghallgattak, s úgy találták, hogy a vád alaptalan. Megállapították, hogy Balogh azon a napon motor- kerékpárjával elütött egy ismeretlen személyt, ő maga is felborult, és sérülései így keletkeztek. Ismételt meghallgatásakor maga Balogh is elismerte, hogy Varga nem bántotta őt, valóban a motorosbaleset során keletkeztek a sérülései, a pénzét pedig 12 éves húga, Melinda vette el, és később visszaadta neki. Most már Balogh ellen indult hamis vád miatt eljárás. Végül a Nyíregyházi Megyei Bíróság őt — mint visszaesőt — tíz hónap börtönre büntette, és egy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (k) A Nyírkémia Vállalat nyíregyházi szikvízüze- mében a palackozással párhuzamosan ellenőrzik az üdítők minőségét. Képünkön: Posta Péterné laboráns a Viking üdítőket vizsgálja. (Császár Cs. f.)
