Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-25 / 47. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. február 25. Szeged után Kecskeméten is kiállítás nyílt Lengyel Gyula karikatúráiból. ízelítőül hár­mat mutatunk be ezek közül: ARAFAT REAGAN HÚSVÉTI TOJÁSAI GROMIKO A 372. áldozat T izenöt év alatt 371 ál­dozat. Baszkföld új­kori, véres krónikájá­nak summázata ez. Az ETA (Baszkföld és szabadság) ne­vű terrorszervezet működésé­nek mérlege. S a legújabb, a legfrissebb merénylet alig 72 órával előzte meg a tartomá­nyi választásokat. Ezúttal a festői San Sebastianban a nyílt utcán két álarcos adott le nyolc lövést Enrique Casa 40 éves szenátorra. Állítólag most nem az ETA áll a véres merénylet hátterében. Egy eddig soha nem jelentkezett csoport, a „Bosszú” emberei oltották ki a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt szenátorá­nak az életét. Jóllehet, az ETA elhatárolta magát az újabb politikai provokációtól, nehéz elhinni, hogy a gyilkos­sághoz semmi köze sincs. Tény, hogy Baszkföldön a terror mély gyökereket eresz­tett. A kétségkívül sok meg­aláztatást elviselt baszk nép a polgárháború éveiben’ nyíl­tan föllépett Franco ellen, s a köztársaságiak mellett har­colt. Harmincezer katonájuk vitézül küzdött, ám a túlerő, a nemzetközi szélsőjobboldal, a fasizmus legyűrte a köztár­saság híveit, Franco dikta­túrája kegyetlen bosszút állt. Baszkföldön betiltották az ősi nyelv használatát, s való­ságos gyarmati uralmat ve­zettek be. Az ETA az ötvenes évek végén bontott zászlót. Ifjak álltak a szervezet élére, radikális programmal, szepa­ratista célokért. Utóbb egy frakciójuk meghirdette a fegyveres harcot Francóék, az elnyomó diktatúra ellen, ak­kor történelmileg elvitatha­tatlan érdemeket szereztek. Csakhogy időközben Spanyol- országban gyökeres változás ment végbe. Franco halála után helyreállították a de­mokráciát, Baszkföld is ön- kormányzatot kapott. Ám az ETA folytatta a fegyveres harcot: katonatisztek, csend­őrök, politikusok kerültek az újabb áldozatok listájára. Alig három nappal a tarto­mányi önkormányzati válasz­tások előtt dördültek el a szo­cialista szenátor életét kioltó pisztolyok. Bizonyos,-hogy az újabb terrortámadás alapo­san megfélemlítette a lakos­ságot, amely a négy évvel ez­előtt rendezett helyi válasz­tásokon távolmaradásával tüntetett: a jogosultaknak alig 60 százaléka járult az urnákhoz. A helyzetelemzők szerint a baszkok több mint 40 százaléka elutasítja az erőszakot, csupán nyolc szá­zalékuk helyesli az ETA ak­cióit. Ebben a hallatlanul fe­szült légkörben azonban — számtalan példa igazolja — könnyen elsülnek a fegyve­rek. S az sem kizárt, hogy az ETA újabb frakciójával áll­nak szembe a bűnüldöző szer­vek, a szélsőségeseknél is szélsőségesebb „bosszúival, amely a központi kormány­zat és Baszkföld békés együttműködésének kibonta­kozását akadályozza. Bármiként is alakul Baszk­föld sorsa, az erőszak rossz tanácsadó. Gy. D. LETARTÓZTATÁST PARANCS MENGELE ELLEN Paraguay fővárosában csü­törtökön megújították a Josef Mengele náci háborús bűnös ellen huszonkét évvel ezelőtt kiadott letartóztatási paran­csot. A „halál angyalaként” hírhedtté vált Mengele a má­sodik világháború alatt több ezer zsidót küldött a halálba az auschwitzi náci koncent­rációs táborban, ahol „orvosi” kísérleteket folytatott a fog­lyokon. Az újabb letartózta­tási parancsot azután adták ki, hogy a náci háborús bű­nösök felkutatásával foglal­kozó Beate Klarsfeld asszony befejezte ötnapos látogatását Paraguyban, ahol a helyi ha­tóságok közreműködését kérte Mengele kézrekerítésére. Klarsfeld szerint a náci há­borús bűnös Paraguayban rejtőzködik. RAGÁLYI díja Ragályi Elemér Budapest­ről forgatott filmje nyerte a nagydíjat az idegenforgalmi filmek idei bécsi nemzetközi fesztiválján. A díjat ünnepé­lyes keretek között pénteken adták át. LAMI DOZO LETARTÓZTATÁSA Argentínában csütörtökön letartóztatták Basilio Lami Dozo tábornokot, a Falkland (Malvin)-szigetek elfoglalásá­ra parancsot adó egykori ka­tonai junta utolsó szabadlá­bon volt tagját. Katonai bíró­ság elé állítják, amely kivizs­gálja a tábornoknak a dél-at­lanti háborúban viselt fele­lősségét. Plenáris ülés Stockholmban az európai bizalom-, biztonság- erősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó érte­kezleten. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár (elöl) és Bettino Craxi olasz miniszterelnök közös sajtóértekezletet tart Bonnban. Heves harcok az iraki—iráni fronton Szaddam Husszein iraki el­nök pénteken az iraki erők jelentős sikeréről számolt be Husszein jordániai királlyal folytatott telefonbeszélgetésé­ben. Az iraki államfő azt kö­zölte, hogy az iraki egységek megállították a legutóbbi irá­ni offenzívat. Irán korábban aizt közölte, hogy katonái mintegy 40 kilo­méter mélységben behatoltak Irak területére, és elfoglalták a Bászra déliraki kikötővárost Bagdaddal összekötő hadásza­ti fontosságú útvonalat. Bag­dadban cáfolták ezt: a hírt, és a teherárai rádió pénteken reggeli vissza is vonta egy nappal korábban kiadott je­lentését, amely szerint az Irá­ni csapatok bevették a Bász- rától 40 kilométerre északra fekvő Kornah iraki városit. A TASZSZ bagdadi tudósi tója, aki más külföldi újság írókkal együtt meglátogatta Komahot, ugyancsak arról számolt be, hogy a városban nincs nyoma összecsapások­nak. Az iráni fővárosban pénte­ken közölték, hogy Ali Hame- nei államfő iraki városok el­leni tüzérségi támadásokai rendelt el. Hamenei államfő pénteken Teheránban közölte, hogy Irán nem szándékozik lezárni a Hormuzi-szorost, mivel kőola­jat szállító tartályhajói egye lőre szabadon közlekedhetnek a térségben. (Folytatás az 1. oldalról) A kellemes hangulatú programon jelen volt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra és Sebestyén Nándorné. az Országos Béke tan ács elnöke. Javier Pérez de Cuellar és felesége a délutáni órákban Kecskemétre látogatott. A vendégeket és kíséretüket a városi tanács székházában köszöntötték, majd Mező Mi­hály tanácselnök kalauzolta őket a már százezer lakosú hírős városiban. Elsőként a Kodály Zoltán Zenepedagó­giai Intézetet keresték fel. Az intézetben látható állan­dó Kodály-emílékki állítás megtekintése után Javier Pé­rez de Cuellar a Kodály Zol­tán Ének-zenei Általános Is­kolát és Gimnáziumot kereste fel. Végezetül az iskola növen­dékei Bartók- és Kodály-mű- vekből összeállított iiangver­senyt adtak a vendégek tisz­teletére. Szovjet élet \ ' eV ’ A nyolcvanhatosok Kibővült az első szovjet széles törzsű repülőgép, az IL—86 repüléseinek földraj­za. A légi busz útvonalai ma már Taskentbe, Szimferopol- ba, Minyeralnije Vodiba, No- voszibirszkbe, a Don menti Rosztovba vezetnek. Az IL—86 négy nagy telje­sítményű hajtóművel felsze­relt óriási ezüstös gép. A se­bessége óránként 850 kilomé­terig terjed, a repülési távol­sága 3500 kilometer. A repü­lőgép 6.Ö8 méter átmérőjű törzse lehetővé tette szokat­lanul nagy méretű magas mennyezetű utastér kialakí­tását. A tágasság érzését a karos székek közti két átjáró még inkább kihangsúlyozza. A nyolcvanhatosra nagy jö­vő vár. Ez az óriásgép egyet­len útja során 350 utast szál­líthat. Ez igen fontos, mivel manapság a légi szállítás az egyik legnépszerűbb tömeg- közlekedési ágazattá vált, amely a személyszállításban 33 százalékkal részesedik. A tizenegyedik ötéves tervben (1981—1985) a szovjet Aero- flotnak 550 millió utast kell szállítania. Az IL—86 üze­meltetése segíteni fog ennek a feladatnak a teljesítésében. Ellenőrzik az IL—86 légibusz elektromos berendezését. 80 ezer kábítószer-élvező az NSZK-ban Narkós álmok szabadsága M indenekelőtt el kell gondolkodni, hogy nem tudunk-e többet kínálni fiataljainknak, mint a kábítószermámoros álmok szabadsága, s miként tud­nánk elérni, hogy a kábító- szerárusban ne barátot, ha­nem gyilkosukat lássák — mondja az NSZK-ban egyre vészesebb méreteket öltő kábítószer-fogyasztásról Arthur Kreuzer, a kábító­szer-kriminológia profesz- szora. Az NSZK egészség- ügyi minisztériumának je­lentése is a hatékonyabb fellépés szükségességét hangsúlyozza: 1983-ban több mint 500 halálos áldozata volt a kábítószer-fogyasz­tásnak (egy évvel koráb­ban 383). Kreuzer adatai szerint je­lenleg 60 000—80 000 a ká­bítószer-élvezők száma az NSZK-ban, többségük 21— 25 éves. A narkósok fele­kétharmada szerepel a rend­őrségi nyilvántartásban. A női fogyasztók aránya kö­rülbelül 20 százalék, ám számuk egyre nő. Szakértők becslése szerint a diákok 30 százaléka próbálja ki a ká­bítószerek valamelyik fajtá­ját. A helyzet annál is ag­gasztóbb, mert az NSZK- ban két évvel ezelőtt fogad­ták el a kábítószer-ellenes törvényt annak a reményé­ben. hogy ezáltal több kábí­tószerest lehet majd kisza­kítani a szenvedély-bűnö- zés-börtön ördögi köréből. Ez a törvény elsősorban a kábítószer-nagykereskedők szigorúbb megbüntetését ír­ja elő, s a kábítószer-fo­gyasztók hatékonyabb gyógykezeléséről rendelke­zik. 1983-ban azonban in­kább csak távolodtak e cé­loktól. A rendőrség és a vámhatóság tavaly 300 kiló heroint, mintegy 120 kiló kokaint, 4000 kilogram ha­sis alapanyagul szolgáló gyantát foglalt le. És mind­ez csak töredéke a fekete­piaci forgalomnak, hiszen a szövetségi bűnügyi hivatal becslése szerint évente nyolc tonna „kemény” kábítószer kerül forgalomba. Egy narkós heroinigénye 100 milligramm körül van, s ez naponta legalább öt­ven márka kiadást jelent. Ezt a pénzt a kábítószer-él­vezők „beszerzési bűncse­lekményekkel” — többek között betöréses lopásokkal, — a lányok többnyire pros­titúcióval teremtik elő, A heroinfogyasztók a fekete piacról vásárolnak — már amíg rajta nem kapják őket. S aki egyszer bekerült a rendőri nyilvántartásba, az Amszterdamról, mint para­dicsomi helyről kezd ábrán­dozni — Hollandiában sok­kal enyhébbek a kábítószer­ellenes jogszabályok. Amsz­terdamban azután sokan a megszokottnál magasabb koncentrátumú heroin áldo­zatává válnak: tavaly 70 nyugatnémet fiatal halt meg csak Amszterdamban a túl­adagolás miatt. Az emberi életek a leg­kevésbé sem érdeklik a ká­bítószer-kereskedelemből hatalmas hasznot húzó vál­lalkozókat, A kábítószer nagy része Kelet-Ázsiából és a Közel-Keletről Frank­furt repülőterén át érkezik az NSZK-ba. A rivalizáló kereskedőcsoportok ügynö­kei Frankfurtban szabályos csatákat vívnak egymással. A tét nem csekély: évente hatmilliárd márka értékű kábítószert hoznak forga­lomba az NSZK-ban. E jövedelmező üzletág terjedésére és a kábítószer­fogyasztás növekedésére többen a társadalmi feltéte­lekben keresik a magyará­zatot. Hessen tartomány munkaügyi minisztere sze­rint „a kábítószer-fogyasz­tás növekedése közvetlen kapcsolatban van az ipari társadalmon belüli gazdasá­gi, szociális és kulturális fe­szültségekkel’. A már idé­zett Kreuzer szerint sok té­nyezőtől, — képzettségtől, jövőbeni egzisztenciális le­hetőségektől, pszichikai ál­lapottól függ az, hogy vala­ki kábítószer-élvezővé válik. A nürnbergi ifjúsági köz­pontban készített tanulmány az alábbi okokat említi meg: ifjúsági munkanélkü­liség. perspektívák hiánya — a fiatalok nem érzékelik, miért érdemes tanulni, küz­deni —, a társadalom érték­rendjével szembeni fenntar­tások, családi, neveltetési problémák. **■ P* vizsgálódások bizo- nyára közel állnak a valódi okok feltárásá­hoz; a valódi változások azonban a jelenlegi tenden­ciák mellett — legalábbis rövid időn belül — kevéssé valószínűek. Kommentár

Next

/
Thumbnails
Contents