Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-24 / 46. szám
2 Kelel-Magyarország 1984. február 24. 'K'UJntt'RAMS QQQQOQ----------------------------------> Japán művész vendég- szereplésével A Magyar Állami Hangverseny-zenekar Nyíregyházán Kiemelkedő zenei esemény lesz ma este 7 órakor Nyíregyházán, a Megyei és Városi Művelődési Központ nagytermében. A filharmóniai bérleti sorozatban a Magyar Állami Hangverseny-zenekart halljuk. Az együttes múltja több mint fél évszázadra nyúlik vissza, közvetlen elődjét 1923-ban alapították. A II. világháború után újjászervezték. 1949- ben vették fel mai nevüket. 1952-től Ferencsik János főzeneigazgató az együttes vezető karnagya. Munkásságuk elismeréseképpen 1955-ben állami díjjal tüntették ki. Számtalan sikeres turnén vettek részt a világ minden : táján. A nyíregyházi hangversenyen az együttest a IV. nemzetközi karmesterversenyen díjat nyert Ligeti András vezényli. Az est műsorán J. S. Bach D-dúr szvitje, Mozart D-dúr hegedűversenye, Láng József Concerto bucolicója és Csajkovszkij Olasz capriccója szerepel. A hangversenyen közreműködik Mayumi Fujikawa japán hegedűművész és Friedrich Ádám kürtművész. S _____________________> Színháznaptár Pénteken, február 24-én este 7 árától A bátori advent kerül színre Rózsahegyi-bérletben. Ezután a Nem félünk a farkastól című Albee-drá- raát láthatjuk: 25-én Csortos —1Tamási-, 28-án József A.— Szigligeti-, 29-én Blaha—Bihari- és március 1-én Jászai- bérletben. (A március 2-re meghirdetett A bűvös fuvola előadások technikai okokból elmaradnak!) A következő héten két bemutatót is tart a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. Először a színház — igaz, nem hosszú — történetében két egymást követő napon láthatunk új darabot, köszönthetünk új produkciót:. Március 3-án a Madame Louise szalonja kerül színire a nagyszínházban. A kitűnő bohózatot Vernon Silvayne írta, ebből készített zenés-táncos játékot a Wblf—Fülöp szerzőpáros. • A darabot Gellért Péter rendező és fiatal munkacsoportja állította színpadra: Bende András dramaturg, Csík György díszlet- és jelmez- tervező és Richter Károly koreográfus. A főbb szerepeket Simor Ottó Já- sz;ay-díjas, Vermes Emmy. Szigeti András, ' Korom- pay Vali, Hetey László, Csorba Ilona, Szeli Ildikó, Berki Antal és Balogh Géza játsszák. Első bemutatóját tartja március 4-én, vasárnap a Móricz Zsigmond Színház stúdiószínpada, a nyíregyházi művelődési központban. Mint ahogy arról már hí ft adtunk, Sar- 'kadi Imre Oszlopos Simeon című drámáját mutatják be ezen a napon, és március folyamán még öt alkalommal, a főhős festőműtermének berendezett kamarateremben. A főbb szerepeket Csíkos Sándor m. v.. Szabó Tünde, Hartmann Teréz, Má- thé Eta és Horváth István játsszák. Koncert az alapítókkal Tizennégy éve alakult a nyíregyházi Ifjú Gárda-fúvószenekar, a KISZ megyei bizottsága es a Móricz. Zsigmond Művelődési Ház támogatásával. Ez idő alatt jó néhányszor fiatalodott meg a zenekar, az iskolát befejez.ők helyett újabb tizenévesek vették át a ..rezet", a hangszereket. Az alapítók 1984 januárjában elhatározták, hogy mégsem válnak meg a közös zenélés örömétől, így klub formájában, a régi tagok zenekart hoztak létre. A lelkesedés és a készülődés nagy. hiszen rövidesen a két zenekar közös koncertet ad a megyei művelődési központban, március 15-én. Képünkön: próbál az Ifjú Gárda-zenekar. (jávor) Irodalmi matiné A megyei írócsoport a Sza- bolcs-Szalmár megyei Szétlődd- és Vendéglátóipari Vállalattal közösen februári irodalmi matinéját 26-án, vasárnap rendezi. A színhely ismét a Korona bárhelyisége, ahol az érdeklődök ezúttal Sumonyi Zoltán költővel, a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetőjével találkozhatnak. A megyei, pontosabban nyírbátori kötődésű költőt a házigazda, Katona Béla mutatja be. A matinén közreműködik Horváth István színművész, a Móricz Zsigmond Színház tagja. Az irodalmi presszó most vasárnapi matinéja fél tizenegykor kezdődik.------------------------------------------------------------------------Könyv: Az ókori kelet művészété A Képzőművészeti Zsebkönyvtár új kötete Székely András: Az ókori kelet művészete című munkája, mely a közel- keleti népek kultúrájának első nagy korszakát 1 mutatja be az olvasóknak. Képet ad többek között a mezopotámiai, egyiptomi, kopt művészet emlékeiről a kezdetektől az iszlám kultúra térnyeréséig. Az ókori kelet művészete című könyv elsősorban a képzőművészet és iparművészet szempontjából vizsgálja a hatalmas kultúrkincset, de természetesen nem marad adós a jobb megértés érdekében a kultúra más területeinek felvillantásával sem. Székely András kötete bizonyos értelemben Baktay Ervin India-könyvéhez kapcsolódik: általa képünk a kelet művészetéről kitárul. A tetszetős könyvet több mint kétszáz színes és fekete-fehér fénykép, valamint Bánó Attila grafikusművész igényes rajzai díszítik. Február 24-én. penteken este 7 órától a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertje lesz a művelődési központ hangversenytereiében. (Ezzel egy időben megtartják a szokásos nosztalgiadiszkót is. a kluhlfávé- házban.j Szombaton játsszunk bábszínházát. Délután 3-tól 5- ig ismét bábot készíthetnek a gyerekek, s az elkészített bábokkal mesék és versek rögtönzött előadása is szerepel a programban. Vasárnap szintén két állandó program látogatható: délelőtt 10-től Mesemozi. délután pedig ötórai tea. A jövő héten szerdán rendezik meg a kamarateremben a Mezőgazdaság szocialista kultúrája című vetélkedőt. A program délelőtt 9-kor kezdődik. Március I-én, délután 2- től rendezik meg az úttörők népzenei bemutatóját a hangversenyteremben. Ugyanebben, az időben a kamaraterem a ,,Ki tud többet a Szovjetunióról" című vetélkedő megyei döntője lesz, a középfokú tanintézetek részére. /-------------------------------------------------------------------------------------------------------V VISSZHANG Homoksivatag leszünk? A döbbenet és elkeseredés vasmarokként szorítja meg a szívünket, ha arra gondolunk: minden fáradozás hiába volt, minden kezdődik elölről. Üjra próbálkozhatnak egyesek azzal, hogy Nyíregyházát összefüggő sivataggá változtassák. 1S84. január 31-én cikk jelent meg a Kelet-Magyarországban a sportoldalon: Parkosítják a stadiont címmel. Ebben a valóságnak nem megfelelően tájékoztatták a szerkesztőséget. Szerintük az elmúlt évben 8—10 elöregedett fa dőlt ki a stadion területén. Bárki könnyen ellenőrizheti, egyetlen fa sem dőlt ki. Mért is tette volna, hiszen ezek a fák éppen 33 évvel ezelőtt lettek kiültetve társadalmi munkában, az akkori ifjúmunkások és diákok keze munkájával. Egyszer már irtottak itt, 1981 márciusában. Akkor a stadion főbejárati részét fosztották meg fáitól, hogy ugyanoda a rekke- nő májusi hőségben, de már jóval előtte elpusztult díszcserjéket ültessenek ki. De milyen áron! Ez már nem társadalmi munka volt. A kifizetett összeg a költségvetésből ellenőrizhető, mibe is került. Ennek az ösz- szegnek a nagyságától még a legedzettebb idegzetű újságírónak is kinyílna a bicska a zsebében . . . 1981. április 2-án a Kelet-Ma- gyarország lehozta írásom, melyben a kijevi akadémia professzora, a fák ismeretének Európa-hírű tekintélye is bizonyította, miután megnézte a stadion területét: a fák nem betegek és az öregedéstől is messze vannak. 1981. április 29-én nyilatkozott Nagy Antalné, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal észak-alföldi felügyelője. Megnyugtatóan, emberségesen, nem lesz több felelőtlen irtás. Minden egyes kivágott fa eszmei értékét a továbbiakban összegszerűen be kell fizetni elkülönített számlára, mert városunkat óvni kell, mert Nyíregyháza napjainkban az egész V ___________________ Alföld legporszennvezettebb városa. De akkor már több mint száz fát kitermeltek. Azóta 3 év elmúlt és ismét fákat akarnak kivágni. Egy hónapja sincs, hogy a Kelet-Magyarország hasábjain hirt adtak: azt a néhány öreg tölgyet, amelyek az eredeti ős- faállományból megmaradt még, most kivágják, mert életveszélyesek. A sóstói erdő telepítése óta felére fogyott a faállomány, városunk népessége viszont majd négyszeressére nőtt. Aki járja az erdőt és lát, szemlélhette, hogyan vált homoksivataggá sok-sok hektár. Az Esti Hírlap 1984. január 23-án főcímben adta hírül a fővárosi erdőprogramot. Legalább a kétszeresére kell növelni a zöldövezet nagyságát, mert az egy főre eső mérték nem éri el az 50 négyzetmétert . . . Nálunk 7 négyzetméter sem jut és mégis milyen pazarlón bánunk vele! A Korányi Frigyes utca jobb oldalán tereprendezés címén egyetlen fának sem kegyelmezett a földgyalu . . . Bár itt is volt tucatszám olyan fa, amely a tereprendezéstől és építkezéstől függetlenül megmaradhatott volna. Mert nem igaz, az, hogy csak sivóhomokra szabad építeni. Elmélkedésemre a koronát úgy tehetem fel, ha idézem azt a cikket, mely nem is rég adta hírül: kivágják a Morgó temető híres szép jegenyesorát, mert életveszélyes. Városképi okból a hátsó sort meghagyják. Szóval ott már nincs életveszély? Ott városképi ok van? Legjobb, ha minden fát meghagynak. Ha viszont van felesleges pénz, hozzák rendbe a düledező kerítést, mert az tényleg sok helyen életveszélyes. V égezetül remélem, hogy felelős vezetőink is legalább úgy szeretik a városunkat, mint azok, akik a fák pusztítása miatt szólnak. Mert itt élünk, dolgozunk és ez a mi közös kis hazánk . . . Sebestyén László Vasvári Pál utca 68. •• Üveg T réfás reklámfilm is hirdeti, hogy immár vége a vissza nem váltható üres üvegek eldobásának — mert megveszi a MÉH. Hogy ennek milyen foganatja van, nem tudom, de annyi biztos: az üvegvisszaváltó helyek környékén lépten-nyomon látni a külföldi vagy más eredetű üvegeket eldobálva. Jómagam is bosszúsan nézek be időnként a konyhaszekrény aljába, ahol különféle üvegek állnak jó ideje, mert nem veszik vissza a boltban. Kidobni sajnálom, néhányat felhasználunk talán majd a befőzéskor szörphöz, paradicsomléhez. De mindig újratermelődik valahogy. Azt mondja a minap egy bácsi, aki gyakori látogatója a MÉH-átvevőhelyeknek: miért nem veszik vissza ezeket az üvegeket a városban is? Kiderült: csak a Kallói úti telepen lehet eladni, a városbeli átvevőhelyeken nem. Próbálkoztak már azzal is valahol, hogy a szemetesedények közül egyet az üvegeknek jelöltek ki, hogy ha már nem viszi el az ember a MÉH-be, hát legalább ne a többi szemétbe kerüljön. Nem volt foganatja. így hát, ha másképp nem megy, legalább a MÉH tegye lehetővé, hogy ha valaki mégis el akarja adni ezeket, ne kelljen kilométereket mennie. Hiszen az így , begyűjtött üvegből újat gyártanak. Olyat, amit talán visz- sza is lehet majd váltani... (tg y) AKTUÁLIS hitelpolitikai IRÁNYELVEK címmel járt előadást dr. Bácskai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója ma, február 24-én délután fél kettőkor Vásárosnamény- ban ,a művelődési házban az SZVT szervezésében. A résztvevők kerekasztal-be- szélgetésen cserélhetik ki gondolataikat dr. Bácskai Tamással. A Népszavában olvastuk Egy különös telekügy és két nyíregyházi ügyvéd szerepe Telek nincs — illeték van? címmel olvashattunk egy érdekes írást a Népszava február 18-i, szombati számában. Deák András írásának főszereplője egy telek, két nyíregyházi ügyvéd és több olyan család, akik lakást szerettek volna építeni. Az írásból megtudhatjuk, hogy a tanács még 1976 novemberében adott elvi építési engedélyt Nyíregyházán egy Mező utcai telekre. Az ügyvédek ennek alapján hirdették meg a társasházszer- vezést, majd rábeszélték a jelentkezőket, hogy lépjenek be a Váci Mihály lakásszövetkezetbe, mert így nem kell a telekért illetéket fizetniük. A kiállított tagfelvételi kérelmeket azonban már nem továbbították a Lakszövhöz. A vevők — annak ellenére, hogy a telekkönyvi bejegyzés nem történt meg — a telekrészeket saját tulajdonuknak tekintették, s mivel az építkezésre nem találtak kivitelezőt, sorra léptek ki, adták tovább a részüket. Az ügyvédek persze, ezeket az újabb szerződéseket sem nyújtották be az illetékhivatalhoz, hiszen nem volt mit átíratni. A bonyodalmak akkor kezdődlek, amikor az eredeti építési engedély lejárt, és újabbat kellett kérni. Ezt ugyanis a tanács már nem adta ki. Felajánlott viszont egy cseretelket a Szántó Kovács János utcán, ezt azonban nem lehetett átíratni, mert előbb a Mező utcai telkek tulajdonát kellett volna megszerezni az ingatlan-nyilvántartásban is. Az ügyvédek mindenesetre megpróbálták menteni a menthetőt. 1980. decemberében újabb adásvételi szerződéseket kötöttek — mintha az akkori húsz „tulajdonos" közvetlenül az 1976-os eladóktól vásárolta volna a telekrészt. Ekkor már arra is hivatkoztak, hogy 1979-ben megjelent egy pénzügyminiszteri rendelet, amely szerint nem kell illetéket fizetni az építési telek megvásárlásakor, ha három éven belül igazolják az építkezés befejezését. Az illetékhivatalt és a büntetőbíróságot azonban már nem tudták meggyőzni. Azok kimutatták, hogy 1976 óta a szerződések 30 napon belül kötelező bemutatásnak elmulasztásával az államtól 347 650 forint illetékbevételt vontak el. A megyei bíróság dr. Mándi Tibort 30 ezer, dr. Szabó Erzsébetet (őt a helyiek dr. Sza- ! bó Ildikó néven ismerik) 33 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta. Hivatalból fegyelmi eljárás indult ellenük, ahol pénzbüntetésben és írásbeli megrovásban részesültek, s a kamara elnökének nyilatkozata Az egész eset a gitáron történő összemarakodással kezdődött, A nyírbátori Ságvári Endre utcában október 30-án kora délután Mocsár József — Farkas Béla mostobafia — gitározni kezdett. A fiatalokhoz odament Varga Antal, és el akarta venni Mocsártól a gitárt. Ekkor érkezett haza vásárlásból — erősen ittasan — Farkas Béla. Vissza akarta szerezni a mostohafia gitárját Vargától, Varga nem adta, ezen összeszólalkoztak. sőt dulakodtak is. Ugyanekkor a lakásának a kiskapujában tartózkodott Farkas Tamás 31 éves helybeli nyugdíjas. (Bechterew-kórban szenved.) Farkas Tamás odament a testvéréhez és Vargához, szét akarta őket választani. Farkas Béla azonban nem így gondolta, és arcul ütötte a testvérét. majd egyszer az arcába is fejelt. Farkas Tamás ezután visz- szament a lakásukhoz, az utcai kaput belülről bereteszelte. és magához vett egy 130 cm nyél- hosszúságu malterkeverö kapát. Azzal várt a kapun belül. szerint a károkat is rendezni fogják. Mit lehet mindehhez hozzátenni? — teszi fel a kérdést az újságíró. Legfeljebb a különös ügy általános tanulságait. Azt például, hogy az ügyvédek fokozott felelősséggel tartoznak az ügyfeleknek nyújtott minden tájékoztatásért. Természetesen az a dolguk — azért fordulnak hozzájuk a jogban járatlan emberek —, hogy minél egyszerűbben, kedvezőbben intézzék el a különféle ügyeket. Ennek is van azonban ésszerű határa. Az állam megkárosítása akkor is bűn- cselekmény, ha ez nem szándékosan, csupán gondatlanságból történik, s ezzel nem a saját zsebükre dolgoznak, csak ügyfeleiket szeretnék anyagilag előnyösebb helyzetbe hozni. Hamarosan odament a kiskapuhoz Farkas Béla is. és a kapun átnyúlva megpróbálta kinyitni a reteszt. A testvére ekkor — attól tartva, hogy az ittas Béla bemegy és kötekedni fog —. a mal- terkeverőt két kézre fogta, és a testvérét vele közepes vagy annál nagyobb erővel fejen ütötte. Az ütés következtében Farkas Béla benyomódásos koponyacsonttörést szenvedett, potenciális életveszélybe került. A sérülés végül is egy jó hónap alatt meggyógyult. A bírósági eljárás során Farkas Béla élt a mentelmi jogával, nem kívánt az öccsével szemben vallomást tenni, csak azt kérte a bíróságtól, ne büntessék meg. helyezzék szabadlábra, ki szeretne vele békülni. A Nyíregyházi Megyei Bíróság űr. Kozmáné dr. Váradi Katalin Tanácsa az életveszélyt okozó testi sértés miatt — szabadlábra való helyezés mellett — két év és hat hónap fogházra büntette Farkas Tamást, és három évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős. <k> A tárgyalóteremből Leütötte testvérét
