Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-23 / 45. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. évfolyam, 45. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. február 23., csütörtök Befejeződtek a magyar—svéd külügyminiszteri tárgyalások Kádár lános és Lázár György fogadta Lennart Bodströmöt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra szerdán az MSZMP KB székhazában fogadta Lennart Bodströmöt, Svédország kül­ügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodott ha­zánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről és a ma­gyar—svéd kapcsolatok ala­kulásáról. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke ugyancsak szer­dán. parlamenti dolgozószobá­jában fogadta a svéd diplo­mácia vezetőjét. A találkozón jelen volt dr. Várkonyi Péter külügyminisz­ter és Szigeti Károly, hazánk stockholmi, valamint Kari Vidar Hellners, Svédország budapesti nagykövete. A svéd külügyminiszter a nap folyamán koszorút helye­zett el a magyar hősök em­lékművénél a Hősök terén. Ezt követően a SZOT székhá­zában találkozott Gáspár Sán­dorral, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnökével. Lennart Bodström hivatalos látogatását befejezve, a déli Kádár János fogadta Lennart Bodström svéd külügyminisz­tert. (Középen a tolmács lát­ható.) órákban elutazott Budapest­ről. Búcsúztatásán a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent vendéglátója, dr. Várkonyi Péter. Jelen volt Szigeti Ká­roly és Kari Vidar Hellners. A svéd diplomácia vezetője elutazása előtt a repülőtéren találkozott a magyar sajtó képviselőivel, közöttük azok­kal az újságírókkal, akik a stockholmi konferencia első hetének eseményeiről helyszí­ni tudósításban számoltak be. Lennart Bodström hangoz­tatta: a magyar vezetőkkel folytatott megbeszélésein is kitűnt, hogy a két ország kö­zötti kapcsolatok gyümölcsö­zően fejlődnek. A legfonto­sabb nemzetközi kérdésekről vallott nézeteket hasonlónk­nak mondotta. A kereskedelmi kapcsola­tokról szólva Lennart Bod- sitröm kiemelte: azok tovább­fejlesztésére mindkét ország­ban lehetőség kínálkozik. A magyar—svéd kulturális kap­csolatok példáit említve pe­dig kitért arra, hogy legköze­lebb a budapesti tavaszi fesz­tivál programjának részeként vendégszerepei a magyar fő­városban a Svéd Királyi Drá­mai Színház társulata. Az MTI tudósítójának érte­sülése szerint dr. Várkonyi Péter és Lennart Bodström szívélyes légkörben, hasznos tárgyalásokat folytatott a két­oldalú kapcsolatok és a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. A külügyminiszterek kölcsönös megelégedéssel szóltak a magyar—svéd kap­csolatok alakulásáról, az elért eredményekről. Kifejezésre juttatták készségüket, hogy tovább keressék a kölcsönösen előnyös együttműködés to­vábbfejlesztésének a lehető­ségeit. . Mindketten egyaránt aggo­dalommal szóltak a nemzet­közi feszültség növel: edéséről. a fegyverkezési verseny fo­kozásáról. Egyetértettek ab­ban, hogy a vitás kérdések tárgyalások útján történő ren­dezésére, a párbeszéd fenn­tartására kell törekedni, hogy csökkenjen a feszültség, és is­mét az együttműködés fej­lesztése legyen az uralkodó tendencia Európában. A tár­gyalásokon nagy figyelmet szenteltek a leszerelési kérdé­seknek. Dr. Várkonyi Péter hangsú­lyozta, hogy hazánk nagy fontosságot tulajdonít a stock­holmi konferencia munkájá­nak, s a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a ta­nácskozás sikere érdekében. Tárgyaló partnere aláhúzta, hogy Svédország hasonlóan ítéli meg a konferenciát és kész más országokkal, köztük Magyarországgal együttmű­ködni annak eredményességé­ért. Lennart Bodström viszont- látogatásra hívta meg dr. Vár­konyi Pétert, aki a meghívást elfogadta. /--------------------------------------------------------­Meglepetés? D ivatos manapság minduntalan meg­ijedni, mennyire változik, mennyire kiszámíthatatlan a közgazdasági környezet. Lassan már egyébre sem koncentrálunk, mint arra : nehogy meglepetés érjen bennünket. Érde­mes pedig megosztani a figyelmet, mert van valami, amely ezeknél a szeszélyeknél is különbet produkál mostanában. Szidjuk is, legalább olyan haraggal, de aki a han­gos szó helyett nap mint nap elemzi az új­ra és újra szokatlant, sokat nyerhet. Az időjárás- és vízállásjelentést morzsol- gatta éppen a rádió az autóban, amikor Mátészalka határában a Kraszna-hídhoz közlekedtem. Itt is ciklon, ott is ciklon, amúgy enyhe volt az idő, hó sehol. A meg­lepetés: az út bal oldalán egy hatalmas Rába-Steiger lendületesen tárcsázta a föl­del. Hullámzott utána a friss hant, körbe sirályok csaptak le minduntalan. Tökéletes őszi életkép, még jön egy kombinátor, és követheti a vetőgép. Ez igen! — gondoltam átugorva két évszakot — itt már a tavaszi árpának ágyaznak. Alig volt időm „hitelesíteni” magamban a rekordot, máris a másik ámulatba volt A ZÖLDÉRT fehérgyar- kívül penyigei, csahold asz- nyíti az alma hámozásál. mati hűtőházának szonyok is részt vesznek. Demeter Beáta és Kovács konzervüzemében 250 Az egyliteres almabefőttet a hőkezeU betöttet tonna álmát dolgoznak fel szovjet exportra készítik. . befőttnek. Az alma tisztítá- Képünk: a saját kivitele- szállításhoz készíti. (Elek sában a helyi dolgozókon zésben készült kisgép köny- Emil felvétele) Rangsorolják a javaslatokat Ma befejeződnek a falugyűlések A Vállajon sorra kerülő fa­lugyűléssel ma befejeződnek megyénkben a helyi népfront­bizottságok és községi taná­csok által szervezett tanács­kozások. A falugyűlések és város­körzeti tanácskozások január 10-én kezdődtek és zömmel február 10-ig be is fejeződtek. A héten Márkén tartottak fa­lugyűlést, míg Vállajon, feb­ruár 23-án kerül sor a me­gyében az utolsó, a 290. falu­gyűlésre. A Hazafias Népfront me­gyei bizottságának tájékozta­tása szerint a falugyűléseken és városkörzeti tanácskozáso­kon mintegy 29—30 ezer ér­deklődő vett részt, 5—7 szá­zalékkal többen, mint az elő­ző évben. A megjelent állam­polgárok 14—15 százaléka kéri szót. A leggyakrabban a követ­kező témák szerepeltek a fel­szólalásokban-: az arányos te­lepülésfejlesztés, az ellátás, A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság idei rendezvényeinek sorában fő helyet foglalnak el a tapasz­talatcserék: széles szakmai körben kívánják népszerűsí­teni á vezetés, szervezés élenjáró módszereit. Az idén is megrendezik a Szervezéstudományi Nyári Akadémiát (erre a rendez­vénysorozatra 11. alkalommal kerül sor). Megtartják a ve­zetési-szervezési filmnapokat is (az idén az 5. alkalommal). Regionális konferenciát szer­veznek „A vezetési színvonal emelésének tapasztalatai a vállalatoknál” címmel. A tudományos egyesület tanfolyamainak többsége „hiánypótló": a megyében az állami oktatás keretében nem szerveznek hasonlókat, így például megtartják a munkahelyi vezetők tovább­képző jellegű tanfolyamait, munkaügyi szaktanfolyamo­kat szerveznek. A középveze­tők. művezetők tanfolyamait az Ipari Minisztérium Okta­tási és Továbbképzési Intéze­tével közösen szervezik. Rendszeresen foglalkoznak a személyzeti vezetők tovább­képzésével, s meghirdetik a belső ellenőrök tanfolyamát is. szolgáltatás javítása, a fel­vásárlás hiányosságai, az egészségügyi ellátás — külö­nösen a hét végi orvosi ügye­let — a vezetékes ivóvíz, a út-, járdaépítés, környezet- védelem, köztisztaság, belvíz­munkalehetőségek bővítése, helyzet, közrend és közbiz­tonság, áramszolgáltatás, gáz­palackellátás, szociális segé- gélyek elbírálása. Az állampolgárok több he­lyen újabb társadalmi mun­kát ajánlottak fel településük gyorsabb fejlesztésére. Így várható, hogy a megyében teljesített 440 milliós össztár­sadalmi munka — az 1 lakosra jutó 750 forint — ebben az évben meghaladja a tavalyi értéket. A falugyűléseken, városkörzeti tanácskozásokon elhangzott közérdekű javas­latokat nyilvántartásba ve­szik és a helyi tanácsok fo­lyamatosan hozzálátnak a megvalósítható javaslatok rangsorolásához. Az SZVT rendezvényeivel segíti a korszerű üzem- és munkaszervezési eljárások széles körű alkalmazásának meggyorsítását (technológia- váltás, az anyagmozgatás gépesítése, jobb megszerve­zése. ügyvitelszervezés útján is a bürokrácia csökkentése stb.). A vállalati szervezetek fej­lesztéséhez is segítséget kí­ván adni a tudományos egye­sület. Az SZVT idei munkaprog­ramjában fontos célként je­lölték meg az értékelemzés, a termelési költségcsökkentés új eljárásainak elterjesztését. isimertetését. v A tudományos egyesület többféle pályázatot ír ki szakemberek részére a nyá­ri akadémiára és a fílmna- pokra. Közreműködnek ab­ban is, hogy az SZVT tagjai nagyobb számban vegyenek részt a tudományos egyesü­let szakosztályai, az MTESZ tagegyesületei, a Debreceni Akadémiai Bizottság és a megyei tanács által meghir­detett — az SZVT tevékeny­ségi körével összefüggő — pályázatokon. A megyei szervezet fejlesz­ti a helyi — kisvárdai, nyír­bátori, mátészalkai — szer­vezeteket. Felülvizsgálat, rehabilitáció Több a táppénzes Szabolcs-Szatmár dol­gozói az elmúlt évben az összes munkanap 6,3 szá­zalékát táppénzen töltöt­ték. Ha hozzátesszük, hogy 1981 óta a táppénzes na­pok aránya folyamatosan emelkedik a megyében, s ma már az országos átlag fölött van, akkor kétség­telen, hogy jelentősen rosszabbodott a helyzet. (Igaz, tavaly influenzajár­vány is volt.) Különösen akkor szembetűnő ez, ha elmondjuk: 1975-től 1980- ig látványos javulást mu­tatott a táppénzeshelyzet a megyében! 1980-ban volta legalacsonyabb az arány — jóval megelőzte az or­szágost. A megyei egészségügyi akcióbizottság tegnapi ülé­sén hangzottak el ezek az adatok, kiegészülve azzal, hogy a munkában töltött és a táppénzes napok ará­nya Nyíregyházán és kör­nyékén a legmagasabb — míg Fehérgyarmat térsé­gében jóval kisebb. Aki már hónapok óta be­teg, annak a főorvosi bi­zottság elé kell járulnia felülvizsgálatra. Havonta 60—80 beteget vizsgálnak meg így, s negyedrészüket hamarosan kiírják dolgoz­ni. A megvizsgáltak egy- harmadánál rehabilitációt, tehát könnyebb munkát javasolnak, és hasonló azok száma, akik állapota eléri a rokkantság mérté­két. Nagyon nehezen megy a megyében a rehabilitá­ció a munkahelyeken, igen sok embert küldenek visz- sza a vállalatok azzal, hogy nem tudnak nekik alkalmas munkát adni... Azokba a körzetekbe, ahol egyes betegségekből (reumatikus, idegrendsze­ri stb.) gyakori a táppénz­re vétel, szakorvosokból álló bizottságot küldenek, hogy minél szakszerűbb diagnózist adjanak, és ke­zelést, vizsgálatot javasol­janak. Szigorítják a táp­pénzesek ellenőrzését, s ebbe jobban be kívánják vonni a munkahelyeket is. (tgy) Az SZVT terveiből Pályázat, továbbképzés alkalmam esni. Arrébb tizenöt kilométer­re, Porcsalmán izgatottan újságoltam a lá­tottakat a főmezőgazdásznak. — Mi a ter­vezett 160 hektárból nyolcvanat már el is vetettünk — mondta. Történt mindez február húszadikán. Szá­mos tsz-ben még a zárszámadást sem ülték meg. Ekkor vetődött fel bennem: ahol még nem ültek el az izgalmak, ahol még min­dig számolgatnak, ahol még mindig vitáz­nak, rosszabb esetben veszekednek, vajon eszébe jut-e valakinek, hogy kimenjen a határba és kezébe vegyen egy marék földet. Hiába volt ugyanis egy-két szigorúbb fagy. a felső talajréteg tekintélyes vastagságban kiengedett, és megművelhető állapotban van. Az, hogy tapintása meglehetősen hű­vös, nem jelenti akadályát a kora tavaszi kultúrák vetésének. Tavaszi árpa, borsó, mák.... valamennyi a talajba kerülhet már, és ahol a természetnek eme új húzá­sát észrevették, nem is késlekedtek. Tud­ják: nem pusztán a barátságosabb kiírnájú föld. hanem a benne most meglévő ned­vesség is nagy előny. Nedvesség. Most o pártunkon van min­den cseppje. Szatmárban tavasszal, több­nyire pocsolya „halmazállapotban” van je­len. Ezért volt nagy öröm éppen innen hal­lani a jó híri. Itt szoktak ugyanis „pihen­ni” a gépek május elejéig. Itt szokták el­vetni áprilisban az árpát, amelyről tudva­levő: ilyenkor jobb, ha zsákban marad. £sik Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents