Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. február 22. Kivonul Libanonból a nyugati négyhatalmi haderőben részt vevő olasz katonák zöme. Az 1400 fős alakulatból százan maradnak Bejrútban, a többieket hazaszállítják Olaszor­szágba. Honecker vegyifegyver-mentes övezetet sürget A Német Demokratikus Köztársaság kész valamennyi érdekelt állammal tárgyalni egy vegyi fegyverektől men­tes övezet létrehozásáról — erősítette meg Erich Honec­ker, az NDK államtanácsá­nak elnöke. Az NDK államfője — mint a Die Wahrheit, a Nyugat­berlini Szocialista Egységpárt központi lapja kedden jelen­tette — Julius Lehlbachhak. a rajnu-pfalzi szakszervezeti szövetség elnökének levelére adott válaszában közölte, hogy a demokratikus német állam pozitívan ítél meg min­den olyan, ésszerű javaslatot, amely hivatott Európát foko­zatosan megszabadítani min­dennemű vegyi fegyvertől. (Folytatás az 1. oldalról) ségügyi terület etikai hely­zetét. Foglalkoznak azzal is, miként lehetne fokozni e sa­játos területen a szocialista 'brigádmozgalom tartalmi munkáját, hogyan lehetne hozzájárulni a munkafegye­lem javításával. az etikus magatartással a jobb beteg- ellátáshoz. A sok szétszórt munkahelyre tekintettel (egy településen is több rendelő), fokozott figyelemmel kísérik az egészségügyi dolgozók munkavédelmi, munkaegész­ségügyi és üzemegészségügyi ellátását. A Pedagógusok Szakszer­vezete — a terület jellegéből adódóan — yz alapszervezeti munkát kívánja erősíteni, s ebből fakadóan a munkahe­lyi demokrácia fejlesztésé­vel megyei bizottsági és munkabizottság szinten is foglalkoznak. Megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak a nyugdíjas tagozatok munká­jának segítésére, a nők és pályakezdők gondjainak megoldására, könnyítésére. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének munkája az idén a korábbinál is nagyobb mértékben kapcsolódik az államigazgatási munka kor­szerűsítéséhez, az átszerve­zésből adódó feladatok meg­oldásához. A megyei bizott­ság nagy gondot fordít a jó munkamódszerek propagálá­sára, ezzel az ügyintézés ja­vítására. Nagy munka ezen a területen is a 40 órás mun­kahét bevezetése. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete az ágazat nagyvállalatainak elemzése alapján vitatja meg a bérpo­litika. a szociálpolitika, a munkavédelem hely­zetét. Nagy érdeklődésre tarthat számol a középvezgj tők véleményezéséről készülő összegzés. A megyei bizott­ság áttekinti a kollektív szer­ződések idei módosításának tapasztaltait is. II hugenották nyomdokain A telefonkönyvek. a maguk szűkszavúsá­ga ellenére, sok min­dent elárulnak egy város la­kosainak-származásáról, a | közösségi életben elfoglalt ; helyzetükről. így a berlini telefonkönyv tallózásakor szembeötlő, hogy milyen sok a francia név — akár eredeti formájában, akár a német fonetika szerinti át- . lírásban. A műemlékek, történelmi épületek is arról árulkod­nak. milyen erős volt a francia befolyás a mai NDK fővárosában az elmúlt év­századok folyamán. A Friednchstadtban — pár száz méternyire a bran­denburgi kaputól — 1977­ben kezdték meg a második világháború idején erősen megrongált francia dóm helyreállítását, amelynek a neve az egykori letelepülők emlékét őrzi. Valaha Berlinben a la­kosság jelentős hányadát al­kották a franciák. Az 1600- as évek legvégén a vallásül­dözések elől menekülve kétszázezer kálvinista — ha­gyományos nevükön huge­notta — hagyta el Francia- országot. Zömük Hollandiá­ban, Svájcban és Angliában telepedett le. de igen sokan kerestek maguknak új ha­zát német földön. Frigyes Vilmos branden­burgi fejedelem hívására 20 ezer hugenotta talált ott­honra Berlinben és a város környékén: iparosok, kéz­művesek és kereskedők. Po­roszország gazdasági felvi­rágoztatásában jelentős sze­repük volt. Több képviselő­jük a német szellemi élet nagyjai között foglal helyet, például a világszerte ismert regényíró, Theodor Fontane, vagy Anton Philipp Reclam, az ismert könyvkiadó válla­lat megalapítója. A berlini francia közös­ség kórházat, iskolát, gyer­mekotthonokat létesített és 1701 és 1705 között az oda­haza elpusztult charentoni református templom mintá­jára felépítette vallása új hajlékát, ahol még a század elején is minden második vasárnap francia nyelvű is­tentiszteleteket. és prédiká­ciókat tartottak. A történelmi múlt emlé­keit idézte fel a hugenotta múzeum, amelynek értékes könyvtárában csaknem 12 ezer kötetet őriznek A múltból jelenbe ívelő foly­tonosságot- jelképezi a Frí- edriohstrasse és a/. Unter den Linden sarkán néhány hete megnyílt francia kul­turális központ, amelynek látogatói között ott vannak az egykori hugenották le­származottai is. Az új intézmény — a de­cemberben Párizsban, a Boulevard Samt Germainen megnyílt NDK kulturális központtal együtt — egyút­tal szimbóluma a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett elésének. Claude Cheysson francia külügyminiszter január 27­TELEX ÜTŐN A PROGRESSZ—19 Kedden, moszkvai idő sze­rint 9 óra 46 perckor Föld kö­rüli pályára juttatták a Szov­jetunióból a Progressz—19 jelzésű automatikus teher­szállító űrhajót. Az új Progressz feladata, hogy utánpótlást, egyebek kö­zött üzemanyagot, élelmiszert, vizet, a tudományos kísérle­tekhez szükséges különböző berendezéseket szállítson a Szaljut—7 űrállomáson dolgo­zó három szovjet űrhajósnak. SZOVJET—FRANCIA KONZULTÁCIÓ BECSBEN Szovjet—francia megbeszé­lést tartottak Bécsben a nuk­leáris fegyverek elterjedése megakadályozásának téma­köréről — jelentette a TASZSZ hírügynökség. A két ország képviselői a nukleáris hasadóanyagok exportja nem­zetközi ellenőrzésének meg­erősítésével, valamint a Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­ség felügyelő szerepének ha­tékonyabbá tételével kapcso­latos kérdések széles körét tekintették át. GYERMEKMUNKASOK MEXIKÓBAN Több ezer gyermekmunkás indult hétfőn tiltakozó me­netben a mexikói cukornád­földekről a főváros felé, hogy jobb béreket és munkafelté­teleket' harcoljanak ki a munkaügyi minisztériumtól. A gyerekmunkások szociális juttatásokat és iskolák felál­lítását követelik munkahelye­iken. Szakszervezeti források szerint több mint húszezer gyermekmunkás dolgozik a mexikói cukornádföldeken. A gyerekek teljesítménybére­zése messze elmarad a felnőtt munkásokétól. MILKA PLANINC TRIPOLIBAN Hivatalos látogatásra hét­főn Tripoliba érkezett a ju­goszláv kormány küldöttsége, amelyet Milka Planinc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke vezet. Megérkezésekor a líbiai hírügynökségnek adott inter­jújában Milka Planinc annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a látogatás hoz­zájárul a két ország közötti együttműködés erősítéséhez. ón adta át rendeltetésének az új kulturális központot. Azóta sok ezer ember — zö­mükben fiatalok — fordult meg az épületben, ahol jól felszerelt könyvtár és olva­sóterem áll a rendelkezé­sükre. A könyvtárba nyolc- százán iratkoztak be, és több mint 400 hallgatót vet­tek fel a február elején in­dult nyelvtanfolyamokra. A tanfolyam részvételi díja egy szemeszterre 130 márka (heti négy órában), három pedagógus vezeti az okta­tást. Négyszáz jelentkező­nek már nem jutott hely, őket szeptemberre jegyez­ték elő. A kulturális központ — letéti díj ellenében — köny­veket és hanglemezeket is kikölcsönöz a tagoknak. Tervbe vették, hogy rend­szeresen kiállításokat ren­deznek (februárban könyv­kiállítás nyílt — ennek az anyagát márciusban bemu­tatják á lipcsei nemzetközi könyvásáron is), tudományos előadásokat,, sőt a fiatalok számára vetítéssel egybekö­tött rockzeneestéket tárta­inak!. Az év második felére el­készül a kétszáz fő befoga­dására alkalmas mozi- es színházterem is; költészeti estek, kamaraelőadások és hangversenyek szerepelnek majd a programban. A szocialista országok — közöttük Magyarország is — már régóta megnyitották kulturális központjaikat az NDK fővárosában. A nyu­gati országok közül Francia- ország az első, de úgy hír­lik, hogy példáját előbb vagy utóbb más is követi. KGST­ENERGETIKA 2. Az ilajtíl az alomktrszakig Kétségtelen tény: a nyolc­vanas évekre a KSST-orszá- gök Energetikai együttműkö­dése magas szintre jutott. E magas együttműködési szin­ten óhatatlanul a korábbinál élesebben jelentkeztek mind­azok a problémák, amelyek­kel a K©ST-n belül és a szer­vezeten kívül kellett, s bizo­nyos értelemben kell szembe­nézni még ma is. A hetvenes évek egyik leg­markánsabb világgazdasági jelensége az volt, hogy ug­rásszerűen — az olaj esetében például kétszer is — megnö­vekedtek a nyersanyagárak Mindez az időközben szűkö­sebbé vált energiaforrásokkal párosulva azt eredményezte, hogy a szocialista országok legtöbbjében megnövekedtek a termelési költségek — ezek növekedésével pedig egyenes arányban romlott a vállala­toknál előállított termékek versenyképessége. Másik irá­nyú következménye e folya­matnak pedig az lett, hogy igencsak megdrágultak azok a technológiák, eljárások, ame­lyekkel kisebb energiafo­gyasztás. s ennek eredménye­képpen nagyobb versenyké­pesség járt együtt. Irányváltás Ezeket a gondokat a szoci­alista országok is világosan látták, s együttesen, s külön- külön is — első lépésként — igyekeztek racionalizálni energiafelhasználásukat. Töb- bé-kevésbé valamennyi szo­cialista országban hasonló fo­lyamat ment végbe e téren, mégha az arányok el is tér­nek. Ami hazánkat illeti, fi­gyelemre méltó eredménynek tekinthető, hogy a népgaz­daság energiafogyasztása 1978 óta gyákorlatilag nem válto­zott, sőt a produktív ágazatok fajlagos fogyasztása az el­múlt négy évben mintegy 11 százalékkal csökkent, öt év alatt több mint kétmillió ton­nává! mérsékeltük a kőolaj­fogyasztást, s így az ország energiamérlegében a kőolaj- származékok aránya 41-ről 32 százalékra csökkent. Eközben csaknem 900 olyan beruházás kezdődött meg, amelyek az energiafelhasználás mérséklé­sét célozzák. Ezek közül az elmúlt év végéig 500 meg is valósult. De nemcsak hazánkban, a többi szocialista országban is tapasztalható irányváltás, amelynek eredményeképpen mérséklődik az olajfelhaszná­lás az energetikában. Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy a szocialista országok a következő években lemonda­nának e fontos nyersanyagról, sokkal inkább arról van szó, hogy az elkövetkező években az olaj és a földgáz nem az energetikában játssza majd a korábban megszokott vezető szerepet, hanem más olyan fontos ágazatokban, mint pél­dául a vegyipar. Az olaj fon­tos petrolkémiai alapanyag, a földgáz jól hasznosítható a műtrágyagyártásban — a szo­cialista országok ilyen irány­ban megtett lépései azt mu­tatják, hogy a következő idő­szakban alapvető szerkezeti átalakulásnak lehetünk ta­núi. Egyre kevesebb szénhid­rogén ég el az erőmüvekben, s egyre többet dolgoznak fel tovább a mezőgazdáság, a műanyagipar, a vegyipar szá­mára. Reakterok— sorozatban Nyilvánvaló azonban az is, hogy a szocialista országok gazdaságának hosszú távon egyre több energiára lesz szüksége — az energiafelhasz­nálás növekedési ütemének feltartóztatása hosszú időn keresztül nem tartható a gaz­daság megkárosítása nélkül. E kettős szorításból az egyik Kelet-Szibériában, a Jenyiszej folyón épül a Szovjetunió legnagyobb vízi erőműve, a 6,4 millió kilowatt teljesítményű szaján-susenszkojei erőmű. Az épülő 250 méteres gát már elérte a 230 méter magas­ságot. A Jenyiszej, Szibéria többi folyójáboz hasonlóan óri­ási energetikai tartalékokat rejt magában. A szakemberek szerint csupán a Jenyiszej medencéjében mintegy 60 millió kilowattóra kapacitású erőműsort lehet felépíteni, négyszer annyit, mint a Volgán. A képen: épül a szajan-susenszkojei erőmű gátja. lehetséges kivezető utat az KSST-országok az atomener­gia fokozottabb felhasználásá­ban látják. A szocialista gazdasági kö­zösség tagállamai 1978-ban fogadták el a hosszú távú energetikai célprogramot, amely kiemelten kezeli az atomenergiaipart, s 1990-ig meghatározza a fejlődés fő irányait. Jelenleg a szocialis­ta országok energiamérlegé­ben a nukleáris energia ré­szesedése valamivel megha­ladja a 10 százalékot. Ez az arány a tervek szerint az év­tized végére eléri a 25 száza­lékot, vagyis a kilencvenes években a villamosáram-ter- melés egynegyede már az atomerőművekből származik. A távlati tervek pedig már azzal számolnak, hogy az atomszektor hányada már megközelíti az ötven százalé­kot. A 12 évre szóló program szerint 1990-ig — a Szovjet­uniót nem számítva — az eu­rópai KGST-országok ban és Kubában összesen 37 millió kilowatt kapacitású atomerő­művet állítanak üzembe. A Szovjetunió atomerőmüvi ka­pacitása pedig több mint négyszeresére nő. Az atomszektor fejlesztésé­vel párhuzamosan a szocialis­ta országok szakosodtak az atomerőmüvi berendezések előállítására is. A reaktorok nagyüzemi sorozatgyártása elsősorban a Szovjetunió pro­filja — a Volgodonszkban felépült Atommas óriásüzem állítja elő az atomerőmű lel­két. Csehszlovákiában a Sko­da gépipari egyesülés az atomenergetikai gépgyártás központja, itt reaktoregysége­ket készítenek, Bulgária, Len­gyelország, Magyarország egyes kiszolgáló egységek gyártására szakosodott. E ter­vekből pedig mára már való­ság lett, amit elsősorban ha­zánk bizonyíthat a iegjobban: a Paksi Atomerőmű az első, amelyben ez a munkameg­osztás érvényesült. Hisszútávra A nukleáris energetikai program és a szakosodás 1985-ig terjedő szakasza a WER 440 típusú, úgyneve­zett nyomott vizes reaktorok gyártásán alapul. Ezután ;t szocialista országok fokozato­san áttérnek a nagyobb tel­jesítményű WER 1000-es re­aktorok és tartozékainak gyártására —, sőt a mai el­képzelések szerint exportjá­ra is. A KGST-országok energeti­kai együttműködésében eddig elért kétségtelen eredmények korántsem jelentik azt, hogy a közös munka e területén ne maradtak volna tisztázandó kérdések. Vitathatatlan, hogy az egyes részterületeken meg­lehetősen kidolgozott, s jól működő szakosodási együtt­működési egyezmények van­nak. Hiányzik ma még azon­ban olyan átfogó tervezet, amely hosszú távra meghatá­rozná a szocialista országok: együttműködésének irányait, tisztázná a nyersanyag-be­szerzési lehetőségeket, a to­vábbi szakosodási irányokat. Nem véletlen tehát, hogy a KGST tervezett magas színtű tanácskozásán e témakör elő­reláthatóan kiemelten szere­pel, hiszen valamennyi tagor­szág tisztában van vele, az energetika olyan terület, amelytől az egész népgazda­ság fejlődése függ. K. Nyirő József A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat felvesz KÜLFÖLDI MLNKAHELYÉRE: KŐMŰVES. ÁCS, VASBETONSZERELŐ. HIDEGBURKOLÓ ES MÜKŐKESZlTŐ SZAKMUNKÁSOKAT. Kőművesek és ácsok líbiai kiküldetését soron kívül bizto­sítjuk, amennyiben a feltételek megfelelnek. Kereseti lehetőségek szakmunkások esetében' a külföldi munkavégzés ideje alatt havonta 5000 Ft idehaza, és Lí­biában ezen felül 18—20 000 Ft-nak megfelelő Líbiai dinár napidíj havonta. Dolgozóinkat légkondicionált lakókonténerben helyezzük el. Étkezésüket magyar vendéglátó vállalat biztosítja. JELENTKEZNI LEHET: a SZÁÉV munkaügyi osztályán, Nyíregyhaza, Toldi u. 1. sz. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents