Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-21 / 43. szám
1984, február 21 Kel et-Magyarország 7 HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG B rádió°teleuíziő°mozi°5zínház 1984. február 21., kedd KOSSUTH RADIO 8,27: Egy különös szekta nyomában. Szombatosok a XVII. századi Erdélyben. — 8,57: Magyar művészek operettfelvételeiből. — 9,41: Találkozás a Hangvillában. — 10,05: MR 10— 14. — 10,35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Sugár Rezső műveiből. — 11,36: Bartók: Régi magyar táncok. — 11,43: Az eltűnt miniatűr, avagy egy érzőlelkű hentesmester kalandjai. XX/12. — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: Hangverseny délidőben. — Kb. 14,00: Nóták. — 14.40: Élő világirodalom — Norvégia. — 15,05: Fúvós kamarazene. — 15,28: Nyitnikék. — 16,00: Anneliese Rothenberger operettfelvételeiből. — 16,29: Zengjen a muzsika! — 17,05: Könyvszínpad. — 17.45: A Szabó család. — 19,15: ,,Nyílik a rózsa”. Nótaénekes-vetélke- dő, 2. elődöntője. — 20,00: Vonzáskörzet. — 20,40: Maria Callas operaáriákat énekel. —^1,05: Brüsszeli noteszlapok. — 21,35: Händel: Tűzijáték — szvit. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Loránd István kórusműveiből. — 22,50: Hétköznapok kutatói. — 23,00: A dzsessz világa. — 0,10: Sztevanovity Zorán dalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Verbunlkosmuzsika. — 8,20: Tíz perc külpolitika. — 8,35: Társalgó. — 10,00: zenedélelőtt. — 12,25: Gyermekek könyvespolca. — 12,35: Melódiákoktól. — 13,25: Látószög. — 13,30: Muzsikáló természet. — 13,35: Prokofjev zongoramuzsikája gyermekeknek. — 14,00: .Vnés délután. — 14,35: Tánczenei koktél. — 15,20: Könyvről — könyvért. — 15,30: Találkozás a stúdióban. — 16,35: Csúcsforgalom. — 18,00: Tini- tonik. — 18,35: Beszélni nehéz. — 18,47: Nyolc rádió nyolc dala. — 19,25: Érdem. — Jegyzet. — 19,35: Csak fiataloknak! — 20,35: Csintamánok éá madarak. Karel Capek novellája rádióra alkalmazva. V/2. rész: Egy házasságszédelgő viselt dolgai. — 21,05: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára. — 22,30: Kállai Ferenc rádiós szerepeiből. Gáz van. Hangjáték. — 23,20: Népdalcsokor. 3. MŰSOR 9,00: Iskolarádió. — 9,30: Schumann: d-moll hegedűverseny. — 10,01: Rubinstein: A Démon. Háromfelvonásos opera előjátékkal. — 12,39: Francia barokk kamarazene. — 13,07: Régi magyar táncmuzsika. — 13,30: A stúdió 11 felvételeiből. — 14,00: Reggeltől halálig. Versek. — 14,16: Zenekari muzsika. — 15,00: Iskolarádió. — 15,30: Magyar előadóművészek Schubert-f elvételeiből. — 16.30: Mi van. ha jön a gyerek? — 17,00: Zenekari muzsika. — 18.07: Zurab Andzsaparidze operaáriákat énekel. — 18,30: Na maternjem jeziku. A Magyar Rádió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. — 19,05: In der Muttersprache. A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. — 19,35: ,,E hely poétának való”. — 19,40: Mesterbérlet — a Magyar Rádió hangversenysorozata. VI 5. rész. — Közben, kb. 20,30: ......... én ugyanolyan ember vagyok, mint te, vagy bárki más.” — Portré egy rendhagyó Európa- bajnokról: Szabó Andrásról. — Kb. 20,52: A hangverseny-közvetítés folytatása. — Kb. 21.35: Latin-Amerika irodalma. Népi gyökerek: Az indián a spanyol- amerikai regényben. — Kb. 22,00: Operakettősök. — Kb. 22,30: Eric Dolphy dzsesszegyüt- tese játszik. — 22,54 : Zenei panoráma. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. Időjárás. — 17.0»: Sanzonok, -r 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. (A tartalomból: Egészségünk. Gyógynövények, gyógyteák. Dr. Kovács Lajos előadása — Szállítási körkép a MAV-nál (Horvát Péter) — Marketing és cipőgyártás (Rózsavölgyi Erzsébet) — Zöld utat a hazainak! (Kolláth Adrienne) — A kilábalás lehetőségei Tiszakóródon (Szilágyi Mária) — 18.00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Ágoston István.) MAGYAR TV 7.55: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism., sz.) — 8,00: Iskolatévé: világnézet. Az élet keletkezése. A bevezetés a filozófiába tantárgyhoz. — 8,35: ■Osztályfőnöki óra. Alt. isk. 3— 4. oszt. Családi munkamegosztás. — 9,00 Francia nyelv'. So- yez les bienvenus! Un projec- teur contre tout le monde (sz.) — 9,20: Fizikai kísérletek 1. A termodinamika 2. főtetele. — 9,30: Aki mer, az nyer. 4. Matematikai vetélkedő 5—6. osztályosoknak. — 10,00: Üvegház. Csehszlovák film (sz.) — 11,15: Képújság. — 14.50: Iskolatévé: József Attila költészete. — A Kertész leszek című vers elemzése. Ajánljuk a felső tagozatos irodalmat tanító pedagógusoknak. — 15,35: Deltácska. — Megy a gőzös. A vasút története. Ajánljuk a 2. osztályos technika tantárgyhoz. — 15,55: Maszk és jelmez 2. Játékok maskarában (ism., sz.) — 16,30: Hírek. — 16,40: Képmagnósok. figyelem (ism., sz.) — 17,05: 55 éves lenne . . . Vujicsics Tihamér: Drágszéli táncok (sz.) — 17,15: Képújság. — 17,20: Hogy volt. . . (sz.) — 18,05 : Pulzus. Könnyű, zenei panoráma (sz.) — 18,55: Reklám. — 19,10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (sz.) — 19,15: Esti mese (sz.f —' 19,30: Tv-híradó (sz.) — 20,00: Wagner. Angol—magyar tévéfilmsorozat. 10,10. rész (sz.) — 21,10: Stúdió '84. A televízió kulturális hetilapja. — 22,10: Felkínálom népgazdasági hasznosításra. — 22,50: Tv-tükör. Dr. Szecskő Tamás jegyzete. — 23,00: Tv-híradó 3. (sz.) 2. MŰSOR 18,00: Képújság. — 18.05 :-Csak gyerekeknek! A zöld erdő meséi. Amerikai rajzfilmsorozat. 13/1. rész: Beköszönt a tavasz a zöld erdőbe (ism., sz.) — 18,30: Autó-motorsport. A Telesport technikai magazinja (sz.) — 18,50: Energiatakarékos berendezések. Riportfilm (sz.) — 19,20: Villa Lobes műveiből. — Brazil zenés film (sz.) — 20,00: Falusi esték. Mi újság, otthon? (sz.) — 21,00: Tv-híradó 2. (sz.) — 21,20: Reklám. — 21,25: Sovány vigasz. Ausztrál tévéfilm (sz.) — 22,15: Képújság. SZOVJET TV 17,00: Ember és törvény. — 17,40: így is lesz. (Tv-film. I. rész.) — 19.00: Tájékoztatóműsor. — 19,45: Az iskolareformról. — 20.15: A v'ilág eseményei. — 20,30: Dokumentum fi lm. — 2105: Halál a vitorlák alatt. (Tv-film. II.) — 22,10: Hírek. — 22,15: Dokumentumfilm. — 23,10: Mozart divertimemtója. SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Iskplatévé. — 9,20: Autó- sok-motorosok magazinja. — 9,50: A haldokló idő orvosa. Tv-filmsorozat. 1. rész. —10.55: A rendőrség nyomoz. — 11,00: URH-kocsival. Magazin. — 11,40: Iskolatévé. — 12.05: Hírek. — 15,35: Hírek. — 15,40: Iskolatévé. — 16,00: Orosz nyelvtanfolyam. — 16,30: Tudomány és technika. Magazin. — 17,15: Fejezetek a tudomány és technika történetéből. 6 .rész. — 17,55: Kelet-szlovákiai magazin. — 18,30: Esti mese. — 18.40: Mezőgazdasági magazin. — 19 30: Tv-híradó. — 20.00: Stúdiömüsor a jelen legfontosabb problémáiról. — 20,45: Kristályok. Bolgár tévéfilm. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Kamarahangverseny. — 23,00: Hírek. ROMAN TV 14,50: Fiatalok klubja. — 15.25: Család és iskola. — 15,45: Karino. Folytatásos film. — 16,10: Állattenyésztésről mindenkinek. — 20,00: Tv-híradó. — 20,20: Gazdasági figyelő. — 20,35: Könnyűzene. —. 20,43: Irodalmi magazin. — 21,05: A postán történt. Capek müvének csehszlovák tv-változáta. — 21.55: Nemzetközi tv-hírek. — 22,10: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Nyíregyházi Krúdy: DÜHÖNGŐ BIKA (14 év!, am.) Nyíregyházi Béke: TÜTORONY (kanadai) Ea. k:: 9 és 11 óra! DONALD KACSA ÉS A TÖBBIEK (am.) Ea. k.: 16 óra! Kortárs filmművészet reprezentatív alkotásai! A SZÉP FOGOLYNÖ (fr.) Ea. k.: 18 és 20 óra ! Nyíregyházi Móricz: FUTÁSOD VEGET ÉR (NDK) Mátészalka: KÍNA SZINDRÓMA (14 év!, am.) Kisvárda: SZERETŐK (14 év!, magyar) Ea. k.: 20 óra! Zártkörű archív filmklubi előadás: 16 és 18 órától! Fehérgyarmat: NADA CSOPORT (fr.—OL) Nyírbátor: PÉNTEK 13. (La- tabár-show) (magyar) Vásárosnamény: A BIRODALOM VISSZAVÁG (am.) Zártkörű archív filmklubi előadás. Fa k.: 18 íratni1 21-én, kedd, 19 00: NEM FELÜNK A FARKASTÓL. Kölcsey—Laíabá:-b. Jegyek a bérleten kívül is kaphatók! TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Szovjet tudósok kutatása Génsebészet az állattenyésztésben Folyik az operáció a Moszkvai Állami Egyetem biológiai tanszékének műtőjében. A kísérletet végző személy mikroszkóp fölé hajol. A szemlencsékben fényes kör rajzolódik ki, előtte narancsszínű és égszínkék fény- szikrákkal. valamint a nyúlós folyadékkal körülvett szürkészöld sejtmag. A pipettát óvatosan a mikroszkóp alá helyezik. A mikroszkóp terén kívül a pipetta szája vékony, alig észrevehető, a mikroszkóp alatt viszont hatalmas vastag csapnak tűnik. Látszik amint a sejtmagba be- spriccelődik egy ezredmilliliK. G. Gazarjan professzor és P. J. Andrejeva tudományos munkatárs a Moszkvai Állami Egyetem embriológiai lab or atór i u m áb an ternyi adag folyadék! Ez tartalmazza az átöröklésnek a szem számára láthatatlan parányi hordozóját: a gént. — Még öt évvel ezelőtt a gén- sebészeti módszerek alkalmazásának lehetőségét nemcsak hogy nem támadták, hanem egyszerűen szóba sem hozták — mondja K. G. Gazarjan, a biológiai tudományok doktora, az embriológiai tanszék vezetője. — A legutóbbi ‘időkig az ember számára csupán a mikroorganizmusok — a baktériumok vagy élesztők — génjei voltak hozzáférhetők. Az volt a feltevés, hogy a magasabb rendű szervezetek génsebészete majd csak valamikor a XXI. században jelenik meg. A tudósokat mégsem hagyta nyugton az a merész gondolat, hogy képesek legyenek megváltoztatni az állat külsejét, méghozzá úgy. hogy ezek a változások átöröklödjenek. A kutatást két tudomány — az embriológia és a molekuláris genetika — határvonalán kezdték meg. — Semmi kétségem sem volt1 afelől, hogy ebben az irányban siker érhető el — folytatja Karlen Grigörjevics. Például kísérleti állatba — közönséges egérbe — átültettünk egy olyan új géni. amilyennel korábban nem rendelkezett. A műtét után napvilágot látott egerek olyan új nemzedéke, amely méreteiben jóval felülmúlta a közönséges egereiket. Ilyenné tette őket az új gén. Ezzel bebizonyosodott: a génsebészet felhasználható állattenyésztési célokra. Az első sikeres gén átültetés, mégha egyelőre laboratóriumi egereken is történt, lehetővé teszi állatok és növények új fajtáinak létrehozását. Ebben az irányban már folynak a munkák, s a tudósok ezekben a kutatásokban nagy reményeket fűznek a hormonok génjeihez. Vlagyimir Cibulszkij T axibuszrendszerek Több nyugati országban a taxi új alkalmazási módja a taxibusz, amely hézagpótló szerepet tölthet be a városi közlekedés rendszerében. A taxibusz telefonhívásra vagy hívóoszlopról adott jelzés nyomán viszonylag rövid időn belül házhoz megy, utasait átszállás nélkül szállítja a körzetén belüli úticélhoz. Az utas tehát elfogadható viteldíjért élvezheti a háztól házig szállítás előnyét és kényelmét. A taxibuszrendszerek jármüvei rádió adó- és vevőkészülékkel felszerelt kisautóbuszok, amelyekben általában 10—15 ülőhely van. A forgalomba küldött járművek körzetükben cirkálnak: nem kötött vonalakat szolgálnak ki, hanem egy területei, nincs tehát menetrendjük. A forgalomirányító központ ösz- szegyűjti az igényeket: mikor, honnan és hová hány személy kíván utazni. A következő lépés a területen tartózkodó taxibuszok olyan mozgatása, hogy a felmerült igényeket minél gyorsabban kielégíthesse, ugyanakkor üresjáratuk, kihasználatlan férőhelyük minél kevesebb legyen. Ez optimalizálási feladat, amelynek gyors elvégzéséhez kis számítógép is szükséges, amelynek üzembe állítása ma már nem jelent gondot. A számítógép a járművek pillanatnyi helyzetéről is tud, mivel az autóbuszvezetők minden állomáshelyről egy gomb lenyomásával helyzetjelentést küldenek a központba. A vezető természetesen visszajelzéseket is kap: a kormánykerék mellett elhelyezett képernyőn láthatja, melyik megállókat kell érintenie, milyen címeket kell felkeresnie. Képünkön az egyik nyugatnémetországi taxibuszrendszer egyik járművét láthatjuk. E rendszernél az utasok a kiszolgált területen sűrűn elhelyezett megállókból nyomógomb segítségével jelezhetik utazási igényüket, de telefonon is kapcsolatot teremthetnek az irányító- központtal. A „tartós vevők” levelezőlapon rendelik meg a napi munkába vagy iskolába járáshoz szükséges taxibuszt. /---------------------------------------N Sziklatörés — vízzel Egy áj angol fejtési eljárás eredeti módon utánozza a viz sziklarepesztó' hatását. A természetben. ha a csapadékvíz megfagy, a térfogati növekszik, s ez adja az erőt a re- pesztéshez; az új eljárás sűrített nitrogéngáz energiáját hasznosítja. Az újszerű fejtőszerkezet, amelyet joggal nevezhetnénk vízágyúnak, kb. egy literes adagokban vizet lő ki. Az ágyút egy olajhidraulikus rendszer működteti, amelynek enegiaforrása nagy nyomású nitrogéngáz. Elsütéskor 30 centiméteres úton 225 km/óra sebességgel gyorsít fel egy 18 cm átmérőjű, titánötvözetből készült 65 kilogrammos dugattyút. A dugattyú energiáját 7 centiméternyi szakaszon adja át a víznek, A vízsugár sebessége elérheti a másodpercenkénti 3200 métert. (Ilyen gyorsan még az igazi ágyúgolyó se halad!) A lövés olyan krátert állít elő a sziklában, mint csákány a jégben. Az egy lövés hatására kitermelt szikla mennyisége néhányszor több a kilőtt víz mennyiségénél. A vízágyú a kísérletek szerint a gránitot is jól bontja. ^^ Új megoldás a fogtömésre Amerikai kutatók újszerű fogtömő berendezést kísérleteztek ki. A berendezés legfontosabb része egy kis tok, amely a fogtömés anyagának pontosan adagolt alkotórészeit tartalmazza, részben folyékony, részben por alakjában. Az alkotórészeket parányi fólia .választja el egymástól. A tokocska pontosan záró dugóját lejjebb nyomva, átszakad a fólia, s a két alkotórész a tokon kívül öt másodperc» alatt egyesül,. Típvábbi 15^ másodperc alatt egy- vitfrätor afáJ£osaiV osz- szekeveri őket. A dugót még lejjebb tolva a fogorvos a tok kiemelő csövéből a lyukas fogba préseli a tömőanyagot. Az új töméssel hét perc múlva már rágni is lehet. Előnyei: időmegtakarítás, pontos adagolás, simább felület. Fakonzerválás — szintetikus gyantával A belorusz Technológiai Intézet kutatói új módszert dolgoztak ki a történelmi emlékként megőrzendő faanyagok, faépületek konzerválására. A fát először vízben oldható szintetikus gyantákkal itatják át. a mély rétegeket üreges tűk segítségével — nyomás alatt — oltják be. Ahol szükséges. 100 milliméter mélyen is bevezetik a tűket a fába. Az oltáshelyek közötti távolság 200— 300 mm. Az átitatott fát 100—120 C-fokon szárítják. Ez^j egyúttal azt is elérik, hogy a gyanta teljesen polimerizálódik (óriás molekulájú anyaggá válik) a fában. E kezeléssel a fa sűrűsége és tömörsége jelentősen növekszik. Az új eljárás nagy előnye, hogy így a faszerkezetek közvetlenül az ásatások helyszínén is tartósíthatok. Zsebzajmérfl A munkahelyek zajszintjének ellenőrzésére és feljegyzésére egy zsebzajmérot készítettek az NSZK-ban. Ennek a munkaruhára rögzíthető, elemmel működő készüléknek a világító számlapjain mindenkor leolvasható a dolgozót pillanatnyilag érő zaj erőssége. Ha ez túllép egy megengedett határt, azt a műszer fényjellel jelzi, s a túllépés mértékét egyúttal feljegyzi, és a feljegyzést tárolja. Úriás cukorsilík Egy dán cég cukorsilók építésére szakosodott, és ő látja el jóformán az egész világot efajta tárolókkal. A silók mindegyike 20 000 tonna cukrot foglalhat magába. Francia megrendelésre most két, minden eddigit felülmúló méretű, egyenként 70 000 tonna finomított cukrot befogadó silóóriást építenek, amelyekbe Franciaország csaknem egy évi egész cukortermelése belefér majd. A silókat speciális szellőztető- és légnedvességellenőrzö berendezésekkel, valamint olyan ürítörendszerrel látják majd el, amelyen át a cukor a saját súlyánál fogva az utolsó szemig kifolyik a tartályból. \ Ujjlenyomat és versenyképesség (------------------------------------Egy New York-i cég forgácsoló berendezéseket akart vásárolni, de sajátságos okók miatt a szokásosnál súlyosabbakat. Sem otthon, sem Japánban, sem Nyugat-Európában nem bukkant megfelelőre, mígnem valaki azt ajánlotta, próbálkozzanak Magyarországon. A javallat jónak bizonyult, a New York-i beszerző megállapította, hogy a magyar gépek •a hasonló teljesítményű tőkés gyártmányokkal minden szempontból felveszik a versenyt, de azokkal szemben van egy előnyük, ténylegesen súlyosabbak. Az üzletet haladéktalanul megkötötték. Mindezt csak kuriózumként említettük. A súlytöbblet i ugyanis egy-egy rendkívül ritka kivételtől eltekintve nem előny, hanem ellenkezőleg* hátrány az üzletkötés szempontjából. Többszörösen is hátrány: a nemzetközileg elfogadottnál súlyosabb berendezés több anyagból és energiával készül, tehát költségesebb az előállítása, többe kerül a szállítása is. A többletköltségeket viszont, mivel azok az ő szempontjából hiábavalók, a vevő nem hajlandó megfizetni sőt, a súlytöbblet miatt árengedményt követelt, s mert érvei aligha vitathatók. többnyire kap is. A gazdaságos anyagfelhasználási és technológiaé6Szerűsí- tési kormányprogram előmozdítása érdekében a közelmúltban több társadalmi és állami szerv pályázatot hirdetett „Észszerű anyngtakarékosság megvalósítása” elnevezéssel. A pályázatról dr. Juhász Adarn ipari államtitkár tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az államtitkár — többek között — azt mondta:-- A magyar népgazdaság évente körülbelül ezermilliárd forintot érő anyagot használ, illetve dolgoz fel. Ez önmagában nem baj, a baj az, hogy a hazai termelés költségeinek több mint hatvan százalékát az anyagok ára teszi ki. A magyar gyártmányok, tisztelet a nem kevés, de nem is túl sok kivételnek, más országok hasonló célú, azokkal megegyező teljesítményű termékeinél indokolatlanul súlyosabbak. Megkockáztatom a kijelentést, versenyképességünk számottevő növelésének ez igencsak jelentős, talán a legjelentősebb akadálya. Sok vállalatvezető hangoztatja: termékeik azért súlyosak, mert nem áll rendelkezésükre jó minőségű alapanyag, részegység, vagy a gyártástechnológia korszerűtlen. Versenyképességük javításához beruházásokra volna szükség, amihez viszont kiváltképp az utóbbi években, kevés a pénz. Az érvek sok esetben megalapozottak. De korántsem mindig. Például: a mosonmagyaróvári íémszerelvénygyár csaptelepei 20—30 százalékkal könnyebbek a hasonló célú tőkés termékeknél. Hogy könnyebbek, annak nem sok millió forintos beruházás az ára. hanem értékelemzésen alapuló tervező munka. A mosonmagyaróváriak kíméletlen következetességgel addig javítgatták gyártmányuk konstrukcióját, míg at ..lefogyott’'. Kérdés, ha iparunk termékei valami csoda folytán máról holnapra — teljesítményük megtartása mellett — mindahányan lefogynának, versenyképesek lennének-e igazából a világpiacon? A felhasználók őket választanák-e elsősorban a bőséges kínálatból, s mások produktumait csupán akkor, ha ezek már elkeltek? A jelenlegieknél karcsúbb gyártmányok minden bizonnyal pozíciót foglalnának el, de egyáltalán nem biztos, hogy a legjobbat. A versenyképesség ugyanis — a tapasztalatok szerint — nem csupán a teljesítményen és a termék súlyán múlik. Gondoljuk meg. hogyan vásárolunk — például tojást a piacon. Míg eljutunk az úgymond saját kofánkig, a többiek áruját is megnézzük. Ha úgy látjuk, hogy — kivételesen — a többieké szebb, nagyobb, tisztább, tőlük veszünk, nem törődve a sértődéssel. Még biztosabb. hogy mástól vásárolunk, ha a megszokott árus nincs a piacon. Nem várunk rá. Ha há- romszor-négyszer megesik, hogy hiába keressük, vagy a többieknél kevésbé szép árut kínál ugyanezért a pénzért, másik úgymond állandó kofát választunk magunknak. A világpiac ráadásul jóval áttekinthetetlenebb a reggeli piacnál, az ipari termékek sokkal bonyolultabb, sokszor többszörös áttételektől is szabályozott körülmények között keresnek. s találnak maguknak vevőt. mint a tojás. Termékeink versenyképességét nem csupán a súlytöbblet, hanem számos más hiányosság is rontja. A közismertek, címszavakban: a nem tetszetős csomagolás, a bizonytalan alkatrész-utánpótlás. a szállítási határidők be nem tartása,- a nehézkes ügyintézés stb. Megesett, hogy a Lehel Hűtőgépgyár egy szállítmányának átvételét megtagadta egy NSZK- beli kereskedő. A hűtőgépek hibátlanok voltak, de piszkosak. A rakodómunkások ujjlenyomata díszelgett rajtuk. Helybeli letakarásuk több százalék árengedménybe került, a szerződésben rögzített árnál ennyivel kevesebbet kapott értük a magyar vállalat. Az irodagép- és finommechanikai vállalat — a többi között — írógépeket szállít tőkés piacokra. Szerelőcsoport várja azokat, villás- és csőkulcsokkal, hogy meghúzza a csavarokat. Mivel itthon nem húzták meg azokat. Mindez természetesen pénzbe kerül, sokkal többe, mint amennyibe a gyáron belül ke- . rülne a csavarok meghúzása. Elektronikai iparunk nem lebecsülendő erőfeszítéseket tesz a nemzetközi színvonaltól mutatkozó hátrányunk csökkentésére. Ugyanakkor konstruktőreink — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egy tanulmánya szerint — az áramkörök és a készülékek tervezésekor csak kevésszer törekednek arra, hogy produktumuk tesztelhető legyen. Márpedig egy elektronikai konstrukció exportképessége attól is függ, hogy meghibásodása esetén megfelelő ön teszt, illetve ön- diagnosztikai rendszer segítségévéi a hibás részek behatárol- hatók-e. Ha nem, úgy nem veszik meg, vagy mások gyártmányainál csak jóval olcsóbban. Sorolhatnánk még a példákat, amelyek arra figyelmeztetnek. hogy mi mindent tehetünk — kell tennünk — még versenyképességünk javításáért. Meggyőződésünk, hogy mindezeket a gyárakban is jól ismerik. Az ő érdekük is, hogy változzék, javuljon a helyzet, s sehol se kerüljünk hátrányos helyzetbe — például ujjlenyomatok miatt. M. M. _______________________) I
