Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-21 / 43. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. február 21. Ma hazánkba érkezik a svéd külügyminiszter Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására február 21-én hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Lennart Bodström, Svédország külügyminisztere. TELEX... ÉLÉNK HARC- CSELEKMÉNYEK AZ IRÁNI FRONTON Izrael a haladó erők állásait bombázta és lokozta katonai tevékenységét az általa megszállt területeken Libanonban. A képen: izraeli páncélos tüzelésre kész fegyverekkel az egyik déli kisvárosban. A nukleáris fegyverek el- zetközi Atomenergia Ügynökterjedésének megakadályo- ség garanciarendszerének zásával kapcsolatos kérdések- megerősítéséről és az atomról tanácskoztak Becsben a sorompó-szerződés végrehaj- Szovjetunió és Nagy-BrLtan- tását vizsgáló harmadik nem- nia képviselői. A megbeszé- zetközi értekezlet előkészüléseken egyebek közt a Nem- létéiről volt szó. A Bagdadban és Teheránban közzé tett legfrissebb hadijelentések szerint a frontvonal ' középső szakaszán a hét végén is folytatódtak a súlyos harcok. A leghevesebb összecsapások a Bagdadtól keletre eső térségben, a határ mentén zajlottak le. Az ÍRNA iráni hírügynökség a Teheránban kiadott katonai közleményt idézve arról számolt be, hogy a hét végén ezerötszáz iraki katona esett el és az iráni erők lelőttek két iraki helikoptert. Hat iraki ellentámadást vertek visz- sza a front középső részén, megsemmisítve az ellenség húsz harckocsiját és sok páncélozott szállító járművét. DÉL-AFRIKAI— MOZAMBIKI tárgyalások Mozambik és a Dél-afrikai Köztársaság hétfőn Maputó- ban újabb tárgyalásokat kezdett a két szomszédos ország kapcsolatainak rendezéséről — jelentette az AIM mozambiki hivatalos hírügynökség. A dél-afrikai küldöttséget Roelof Botha külügyminiszter vezeti. Zárszámadó éa tervtárgyaló küldöttgyűlések Fokozott anyagi érdekeltség (Folytatás az 1. oldalról) NYÍRKÁRÁSZON a küldöttgyűlésen Kiss Miklós elnöknek az elemzések, a miértek magyarázata volt a feladata. A két és fél milliós nyereség az elmúlt 9 év legalacsonyabb jövedelme, A tagság pedig nem dolgozott rosszabbul, mint az előző években, A szabályzók nagyobb elvonása, az aszály, az alma új minősítése tízmilliókat vitt el. A költségek a növényvédelemnél, az alkatrészeknél és általában a gazdálkodásnál növekedtek szembetűnően. Jelentős tétel volt a táppénznövekedés, amely jobb ellenőrzéssel helyileg is csökkenthető lett volna. A kisebb nyereség összehozása sem volt tehát könnyű, sem a tagságnak, sem a vezetőségnek- Hosszú évek után először nem fizetnek évvégi részesedést, hiszen ez elvitte volna az összes nyereséget, így az 1984-es év sokkal rosz- szabb pozícióból indult volna. Az 1984. évi terveket nehezebb közgazdasági körülmények között kell teljesíteniük. Keresik a lehetőségeket az apró bevételekre is. Mivel az ő területükön a tavaszi árpa jövedelmezőbbnek látszik, mint a kukorica, most 100 hektár árpát vetnek. A Sza- bolcs-Iádák helyett a fafeldolgozó ágazat kapacitását másra állítják át. Jobb szervezéssel, a termelékenység fokozásával minden területen növelni kívánják a hatékonyságot. A vitában a résztvevők a jobb munka, a nagyobb rend és fegyelem, az ésszerű takarékosság, az anyagi érdekeltség következetes végrehajtása, a gépek, épületek, eszközök jobb kihasználása mellett szóltak. Többen kérték az ágazati önelszámolás bevezetését, hogy a tagság közvetlenül is lássa, mi, mibe kerül. A küldöttgyűlésen résztvevő Dajka Balázs, a MÉM személyzeti főosztályának vezetője elmondta: a szigorúbb szabályzók fő célja a jobb teljesítményekre való ösztönzés. 1984-ben az ország gabonából még akarja termelni a 15 millió tonnát. A húsnál és az állati terméknél, valamint a kertészeti ágazatban a mennyiség mellett jóval nagyobb gondot kell fordítanunk a minőségre, (csb) A professzor járni tanul A múlt héten örvendetes hírt közölt Albert Bruce Sabin professzor: „ismét tanul járni” és egyre könnyebben tud mozogni. A sors kegyetlen fintóra. hogy a járványos gyer- mekparalízis elleni harc egyik — és sikeres — elindítója most maga is súlyos bénulásos betegségben szenved. Albert Bruce Sabin orosz származású amerikai bakteriológus gyermekkora óta él az Egyesült Államokban. Egyetemi tanulmányai után, a víruskutatás területen kezdett tudományos munkába. Nevét az ötvenes években feltalált Sabin-vaccina — köznapi nevén a Sabin- cseppek — tette világszerte ismertté Az ötvenes években világszerte aggasztó mértékben nőtt a gyermekparalízises megbetegedések száma. Először E. J. Salik amerikai mikrobiológus kísérletezett ki egy ellenszérumot. Több országban is beoltották ezzel a leginkább veszélyeztetett korosztályokat. A Saitk- féle módszer azonban nem járt teljes sikerrel, hatásossága csak nyolcvan százalékos volt. Albert Sabin professzor ekkor dolgozta ki módszerét a kórokozó végleges megsemmisítésére. Az Egyesült Államokban Sabin professzor nem kapott lehetőséget az oltóanyag tömeges gyártására. Ekkor a Szovjetunióba utazott és ott minden támogatást megkapott. A Sabin- cseppeket tömegméretekben először Magyarországon vezették be. 1954-ben Magyar- országon 1176 bénulásos megbetegedést regisztráltak. Az esetek száma 1958-ban a Sálk-féle védőoltás bevezetése után ugyan 168-ja csökkent, de a következő évben ismét 1830-ra szökött fel. Ebben az évben vezették be a Sabin-cseppe'k kötelező (folyadék, vagy drazsé formában történő) beadását. Eredményeként Magyarországon a gyermekparalízises megbetegedés teljesen megszűnt. Sabin professzor többször is járt hazánkban, 1966-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Tavaly májusban egy igen ritka bénulásos betegség támadta meg. Heves fájdalmai voltak és egyre nehezebben tudott járni. Az orvosok először túlságosan kockázatosnak tartották a sebészi beavatkozást, ezért egy fémből •készült gallért szerkesztettek neki. amely a professzor nyakát tartva, átmenetileg enyhítette a gerincvelőre és mozgató idegsejtekre nehezedő nyomást. Sabin ezzel utazott el Brazíliába, ahol egy új víruskísérletet folytatott. A nyár közepére azonban alsó végtagjai teljesen megbénultak, „deréktól lefelé olyan voltam, mint egy darab fa" — mondotta később. A bénulás felső testére is kezdett átterjedni, már légzési nehézségei is voltak. Elkerülhetetlenné vált a műtét. Utána — szerencsére — megkezdődött a fokozatos gyógyulás. A heves fájdalmak megszűntek és Sabin sétabot segítségével már járni is tud. Augusztusban a kórházat is elhagyhatta, de egyelőre orvosi megfigyelés alatt tartják és i udományos munkájának folytatását is el kell halasztania az örökifjú 77 éves Sabin professzornak. H. Gy. Talán nincs még egy olyan’ ága a szocialista országok együttműködésének, amelyben annyira korán nyilvánvalóvá és kézzelfoghatóvá váll, mennyire előnyös a közös munka, mint amilyen az energetika. S ez sok tekintetben érthető is, hiszen az_energetikai beruházások sohasem tartoztak az olcsón megvalósítható építkezések köré. Egyrészt maguk a berendezések is drágák voltak, másrészt egy-egy építkezés lényegesen több időt vesz igénybe az ipar más ágainál. Mindezek a szempontok, amelyek ma számunkra szinte közhelyszámba mennek, kétségkívül közrejátszottak abban, hogy a KGST-orszá- gok immáron több mint három évtizede konkrét együttműködési formákba kezdtek. Megtakarítanunk egy erőmüvet A közös munka lényegében a kölcsönös villamosenergia szállításokkal kezdődött. Az első lépésben az egymással szomszédos országok ismerték fel, mennyire gazdaságos lehet, ha kisegítik egymást energiával. Az első ilyert üzleti szerződés hazánk és Csehszlovákia között jött létre, még 1953-ban, amikor Kisig- mánd és Érsekújvár között megépítették az első 110 kilovoltos távvezetéket. Ezt követték a lengyel és a csehszlovák, majd az NDK-beli energiarendszert összekötő távvezetékek. Az így kialakult villamosenergiai rendszerhez aztán hazánk is csatlakozott. A közös munka következő, nagy jelentőségű dátumai — amelyek a felsorolásban s így utólag nyilvánvalóan egyszerűnek tűnnek, de amelyek mögött a KGST sokéves munkája, nemegyszer keserves vajúdása is megtalálható —: 1962-— a már meglevő rendszerhez csatlakozik a Szovjetunió nyugat-ukrajnai rendszere; 1963, Bulgária is tagja lesz a hálózat felhasználóinak: 1967, következik Románia. S alig telik el néhány év, s hat szocialista ország összefogásával 1979-ben megépül a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték. Ma is tény. amit e nagyjelentőségű vezeték elkészültével szinte valamennyi keleti és nyugati lap egyaránt megírt: ilyen nagyfeszültségű vezetéket eddig a világon csak hármat, Európában pedig mindössze egyet építettek. Ez a távvezeték kapcsolja össze a Szovjetunió és a KGST-or- szágok távvezetékrendszerét, amellyel nem kisebb dolog született meg, minthogy létrejött a világ legnagyobb együttműködő villamosener- gia-rendszere. Kisegítjük egymást Az egyesített villamosener- gia-rendszer áramot szolgáltató erőműveinek összteljesítménye meghaladja a 300 ezer megawattot — ez a magyar erőművek teljesítményének több mint az ötvenszerese. Kérdés persze, hogy ezek a valóban impozáns számok milyen előnyöket rejtenek magukban az együttműködésben résztvevő országok számára. Nos, a számítások azt mutatják, hogy a KGST-orszá- gok a rendszer létrehozásával eddig összesen 1500 megawatt teljesítményű erőmű felépítését takaríthatták meg. Ha lehet ezt mondani, még nagyobb előny származik a biztonságból: az egyes rendszerek ugyanis egymás tartalékául is szolgálnak, s így egy esetleges üzemzavar esetén bármikor kisegíthetik egymást. Nem kevés előnyt jelent az sem, hogy minden országban más-más a csúcsfogyasztás időpontja — ezáltal jobban széthúzható az erőművek teljesítménye. S végül az sem elhanyagolható szempont. hogy az együttműködés révén a kisebb országok számára is lehetőség nyílt arra, hogy a legmodernebb technikát alkalmazzák. A hetvenes évek azonban nemcsak a villamosenergetikában volt a nagy építkezések kora. Emlékezzünk csak rá — az utóbbi időben mintha kevesebb szó esnék erről, pedig annak idején szinte mindennapos téma volt — ekkoriban kezdtek el olajat szállítani a Barátság-vezetékek, elkészült a Testvériség gázvezeték, s ebben az időszakban került sor a korszak egyik legnagyobb közös vállalkozására, az Orenburgi gázvezeték megépítésére. Ezt a vállalkozást azóta a Szibériát Nyugat-Európával összekötő gázvezeték túlszárnyalta ugyan, ennek ellenére az orenburgi csaknem háromezer kilométeres hosszával a szocialista országok együttműködésében mérföldköves jelentőségű marad. A hetvenes évek persze nemcsak a nagy építkezések korszaka, hanem egyszersmind az olajválságé is. A nagy beruházások még többé- kevésbé azt a felfogást tükrözték. hogy energia bőségesen, szinte korlátlan mennyiségben áll mindenki rendelkezésére — köszönhetően persze elsősorban az évről évre növekvő szovjet szállításoknak. Az 1973—74-ben kitöri olajválság azonban ha nem is egy csapásra, de Véget vetett ennek az illúziónak. (Nem egycsapásra, hiszen az olajár képzésénél megállapított ötéves csúszás — ennyi idővel követi a szovjet olajár a világpiacit — csak fokozatosan terhelte meg az olajimportra szoruló szocialista országok gazdaságát.) Dráguló beruházások Az olajválsággal egy időben növelte a gondokat az is, hogy a legnagyobb szállító, a Szovjetunió európai területén mindinkább kimerültek a készletek, s ennélfogva a kitermelés mindinkább keletre tevődött át. Ez a körülmény pedig nemcsak a szállítást tette a korábbinál sokkalta nehezebbé és drágábbá, hanem a keleti területek meglehetősen mostoha természeti viszonyai miatt maguk a beruházási költségek is lényegesen megnövekedtek. A hetvenes évekre tehát hosszú évtizedek munkájával létrejött a széles körű együttműködés a szocialista országok között az energetikában, ám ezzel együtt számos olyan új gond is felmerült, amelyeket — s ezt világosan látták a KGST-országok — meg kell vizsgálniuk, s amelyekre megoldást kell találniuk, annak érdekében, hogy a nyolcvanas években ,a hetveneséhez hasonló dinamikával folytatódjék az együttműködés a szocialista országok gazdaságának e fontos területén. K. Nyirő József Következik: 2. Az olajtól az atomkorszakig A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat felvesz KÜLFÖLDI MUNKAHELYÉRE; KŐMŰVES. ÁCS. VASBETONSZERELŐ, HIDEGBURKOLÓ ÉS MÜKŐKÉSZfTÖ SZAKMUNKÁSOKAT. Kőművesek és ácsok líbiai kiküldetését soron kívül biztosítjuk, amennyiben a feltételek megfelelnek. Kereseti lehetőségek szakmunkások esetében a külföldi munkavégzés ideje alatt havonta 5000 Ft idehaza, és Líbiában ezen felül 18—20 000 Ft-nak megfelelő Líbiai dinár napidíj havonta. Dolgozóinkat légkondicionált lakókonténerben helyezzük el. Étkezésüket magyar vendéglátó vállalat biztosítja. JELENTKEZNI LEHET: a SZÁÉV munkaügyi osztályán, Nyíregyháza, Toldi u. 1. sz. alatt. KGST1. A naiv építkezések laaa A Villamosenergiaipari VIIJ J Kutató Intézet nagy11111 81 feszültségű laboratóriumában kísérletet készítenek elő. Szovjet—-angol
