Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-18 / 41. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET 1984. február 18. e C S AILIAIDMOIT T H © N Olcsón—jót! A közelmúltban jelent meg a kéthavonként jelentkező Lakáskultúra című lap idei első száma. Hagyományaihoz híven most is egy sor ötletet, házilag elkészíthető dolgokat mutat be, amelyeket a lap joggal ad tovább megvalósí­tásra. Az olvasó nem jár rosszul, hiszen ha a kiszemelt ele­gánsnak tartott, de igen drá­ga bútor, garnitúra, szek­rénysor helyett a lap ötlete alapján sikerül valami hatá­sában sokkal finomabbat, mértéktartóbbat, jóval ol­csóbbat kiválasztania, már emiatt az egyetlen ötlet mi­att érdemes volt fellapoznia a Lakáskultúrát. Egyetlen jó tanáccsal sú­lyos ezreket takaríthatunk meg. De ugyanez vonatkozik egy-egy kiszemelt szőnyegre, függönyre, csillárra, edényre, vagy egyéb tárgyakra is, ne­tán a lapban látottak alapján választ valaki egyszerűbbet, ám ízlésesebbet és talán ol­csóbbat is. Könyvespolc — íróasztal kombináció. például jól szemügyre venni az általunk is bemutatott könyvespolcot, amelyhez hoz­zákapcsolták az íróasztalt, és van a polcok között egy pult is, amelynek az előbbihez ha­sonló szerepe van. Még egy megvalósítható öt­letre szeretnénk olvasóink fi­gyelmét felhívni. A Lakás- kultúrából vettük át a követ­kező képet, amelyen egy pol­cot látunk, s faltól elemelhe­tő és a középpontjánál be­hajtva egy 50X100 cm-es asz­tallá alakul. Sőt ezt még ven­déglapokkal is megnagyob­bíthatjuk, így nem jövünk zavarba, ha 8—10 fős társa­ságot látunk vendégül. A be­épített konyhabútor szintén házilag készült, amelyet a gyors tisztítás végett csempé­vel fedtek. A szeméttároló az alsó szekrény egyik részében van. Ez azért is praktikus, mert ha például a háziasz- szony zöldséget tisztít, azon­nal a tárolóba tudja söpörni a hulladékot. A lap idei első száma az Ada elnevezésű bútorra hív­ja fel a figyelmünket, amely mérsékelten követi a divatot, s a gyártó vállalat tartós jó minőséget garantál. Időállói kényelmes, semleges garnitú­ra. Egy másik írásból, s a hozzá tartozó képekből meg­tudhatjuk, hogy a lakástulaj­donos nemcsak a gyermek­szoba berendezését készítette maga, hanem egyéb részek­hez is „hozzányúlt”. Az volt a célja, hogy a lakótelepi la­kást egyedivé tegye. Érdemes A Lakáskultúra idei első számát áttanulmányozva rá­jövünk: attól, hogy valami egyszerű és jól használható, még lehet szép és nem feltét­lenül kell mindig a szokvá­nyos dolgokhoz ragaszkod­nunk. Soltész Ágnes „Tudni illik, hogy mi illik1" I rénke esküvőjére meghívót kaptam. Nem mehettem el, levélben gratu­láltam a házasságkötéshez. Szívből írtam, hosszan, nem sablonos köszöntő so­rokat. Vártam, hogy megköszöni, de tőle sem jött egy sor sem, akárcsak többi, volt tanítványomtól, akiknek írtam, mert nem lehettem ott személyesen az esküvőjükön. Mentegetni próbálom őket, talán nem tudják, hogy illett volna megköszönni a le­veleket és a táviratokat. Nekem kellett volna erre megtanítanom őket? — kérde­zem magamtól némi lelkiismeretfurdálás- sal. Vagy a mai fiatalok természetesnek vesznek minden szépet és jót és a köszön- getést holmi kispolgári csökevénynek tart­ják? De miért van az, amit az étteremben lép- ten-nyomon tapasztalok? Odairamodik az asztalomhoz egy-egy tizenéves — hol fiú, hol leány —, nyugodtan átnyúl előttem és kérdés nélkül elveszi a sótartót vagy a vi­zeskancsót. Szerencsés esetben visszahozza, gyakrabban nem, de mint ahogyan nem kérdi meg, szabad-e elvenni, ugyanúgy meg sem köszöni. Ezt is tanítani kellett volna? De kinek, mikor, hol? Otthon, az iskolában? Most érettségizett rokon fiú csengetett be hozzám a minap. Szájában félig szívott, égő cigarettával. Csodálkozott, amikor sze­retettel figyelmeztettem rá. hogy ez nem illik és sehogyan sem akarta megérteni, hogy miért nem. Az üzletekben sem udvariasak a fiatalok. Nem kérnek és nem köszönnek meg sem­mit. „Fél kiló kenyeret!” — mondják, vagy „Kétforintos vaníliát!”, „Háromért epret!". S ha az eladó „tessék”-kel adja át, nem kapja meg a „köszönöm”-öt érte. A női egyenjogúságot is rosszul értelmezi egy-egy fiatal, mint a szemben lévő házban lakó ifjú pár, mert látom, hogy a férj nyu­godtan a terhes asszonyka elé vág és úgy megy be a kapun, míg a gyengédségre vá­gyó anyajelölt kullog utána. Világjelenség lenne ez, amit tapasztalok? Remélem, nem, és azt is, hogy valamikép­pen napirendre kerül nálunk a „mi illik?” problémája. Több évvel ezelőtt volt a televízióban egy igen jól sikerült, humoros, de tanulsá­gos illemtan sorozat Feleki Kamill fősze­replésével. Jó lenne, ha a most növekedő ifjúságunk is tanulhatna játszva, szórakoz­va illemet. Írásom címéül az akkori sorozat nevét vettem. Másfél évtizeddel ezelőtt sokkal kevesebb családnak volt még tele­víziója, ma már sokszor annyi nézője len­ne a főműsoridőben sugárzott össznépi il­lemtanóráknak. R ddig is igyekezzék, ki-ki a maga por­táján megtenni mindent azért, hogy megtanulják fiataljaink azokat az illemszabályokat, amelyek szebbé, kelleme­sebbé teszik az emberi együttélést! G. K. Nagymama konyhaszekrénye Nemcsak azért tarthat szá­mot érdeklődésre a barkácso­lók körében a kedves kis konyhaszekrény, mert nosz­talgiát ébreszt nagymamáink konyhája után, hanem mert méretei miatt könnyen elfér kisméretű helyen is, és jó minőségű anyagból dísze lesz a konyhának. A szekrény 60 centiméter széles, 30—40 centiméter mélységű és 190 centiméter magas. Az egyes elemek ösz- szekötése hornyolással, köl­dökcsappal és enyvezésse! történik. Először a két olda­lához fogunk. Megkönnyítjük a munkát, ha előbb kartonra felrajzoljuk a kikerekítés vo­nalát, kivágjuk, ezt ráhelyez­ve a fára grafitceruzával rá­rajzoljuk, majd ezután vág­juk ki a megfelelő fűrésszel. Az oldallapot hátul, aljol lent a fal szegély lécéhez ílleszke dik, kifűrészeljük egy kissé Pontos mértéktartással, de­rékszögre szabva, elkészítjük a szekrény alsó részének fe­nék- és fedőlapját, amely Előzzük meg a bajt! Legdrágább kincsünk a gyer­mek. Es ahol kisgyermek van a háznál, sohasem lehetünk elég elővigyázatosak, mert mint a sta­tisztikák is mutatják, a legtöbb baj, baleset éppen otthon, a la­kásban történik. Jó tanácsaink ezek megelőzését célozzák. • Ne ragaszkodjunk nagymé­retű asztalterítőkhöz, ame­lyek mélyen lelógnak a szo­ba- vagy konyhaasztalról; egy szempillantás alatt magára ránt­hatja a kis totyogó a rajta lévő holmikkal együtt. Étkezéskor pe­dig sose hagyjuk egy pillanatra sem felügyelet nélkül, különösen amikor meleg vagy forró étel-ital van az asztalon. A Keravill-üzletekben már olcsón — 5 forintért — le­het kapni olyan vakdugót, amelyeket a gyermek számára el­érhető helyen lévő konnektorba betolhatunk. Így a kicsi nem tud szöget, drótot, hajcsatot stb. bele­dugni. 4 O A háznál lévő összes tisztí­tó-, mosó- és vegyszert tartsuk olyan helyen, ahol vagy kulccsal elzárható, vagy olyan magasan — konyha, kamra­polc —, ahol a gyermek semmi­képpen nem érheti el. O A gyógyszereket — ahol van fürdőszoba — leghe­lyesebb zárható kis fali­szekrényben tartani, ahol nincs, ott pedig egy kulcsra zárható na­gyobb ladikéban, de még így is a gyermek keze ügyétől távol, a szekrény felső polcára rakva. • Akár gáz-, akár villany­tűzhelyen főz az anyuka, elég egy óvatlan pillanat, hogy a kisgyermek magára ránt­sa a farróvizes fazekat, vagy a sercegő olajosserpenyőt a hosz- szú nyelével. Ezt kevés fárad­sággal, de kellő felkészültséggel megelőzhetjük, ha a tűzhely pe­remére U-alakú, fémpálcákból álló kis védőkorlátot szerelünk vagy csináltatunk. © Aki ma, akár csak egy ki­sebb falui, is végigmegy, azt tapasztalja, hogy már az új családi házak is emelete­sek, erkélyesek. Am ahol az eifljély vasrácsos és nem zárt vagy üvegezett, ott bizony szük­ség van valamilyen belső bur­kolatra, mert ha a kisgyerek feje a rácavasak közé talál szo­rulni, veszélyes sérülést okoz­hat. * • Villany fűtőtestre sose te­gyünk ruhát vagy papír­holmit. És ahol csupán ídelg-óráig is van szükség arra, hogy hősugárzóvai pótoljuk a meleget, az éghető' anyagok (függöny, szőnyeg, polc stb.) legalább 50 centiméter távolság­ra legyenek a hőforrástól. ® A könnyen le- és felsze­relhető rács vagy sűrű háló a szobaajtón kirekesz­ti és megóvhatja a kisgyereket a veszélyes konyhától, mikor az édesanya a fürdőszobában mos vagy más helyiségben végzi munkáját. azonos méretű. Elöl pedig egy lábazat-deszkát csavarozunk fel, vagy illesztünk csapolás­sal az oldallapokhoz. Hason­lóképpen illesztjük be az elő­készített furatokba a gömb­falécet, amelyre majd kony­haeszközöket akaszthatunk kis horgokra. A szekrény felső részébe három polcot készítünk, 30 centiméter távolságra egymás Bazsalikom Ázsiában és Afrikában vadon terem, nálunk termesztik. Illó­olaj-tartalma főleg leveleiben ta­lálható. Illata nagyon kéné“’??’ ize kissé sós, fűszeres. Zsálya le­véllel, rozmaringgal, majoránná­val együtt pikáns mártások fű­szere, de használható sültek, szárnyasok ízesítésére is. Fontos a vadhúsok páclevében! Külön felhasználási területe van halételek készítésénél. Ha a ros- tonsütésre szánt halszeleteket nyersen kevés bazsalikommal be­alatt. Végül az alsó rész aj­taját készítjük el, melyet csuklópánttal erősítünk meg és mágneses nyílászáróval lá­tunk el. Az éleket mindenhol ledörzsöljük finom csiszoló­papírral. Ha a faanyag szép világos, erezetes, kár felület­kezelni a szekrényt. De be is festhetjük, vagy ízlés szerint sötét Xiladecor páccal bevon­hatjuk. dörzsöljük, kitűnő ízű ételt ka­punk. Gyógynövényként is fontos. A belőle főzött tea gyomorfertözés ellen, vesegyulladás esetén al­kalmazható. Iliatkompozícióknak iqintos alkotórésze. Szárított ál­lapotban kis zacskóba kötve, a levendulához hasonlóan, szekrér. nyék illatos ítására alkalmas. Régebben, az ország számos ré­szében a kiskertekből aligha hi­ányzott a bazsalikom. Mivel a régi fűszerezési, módokat sokan szívesen elevenítik fel. érdemes ismét egy pár szálat ültetni még ott is. ahol nincs kert. csupán egy-egy erkéiyláda áll rendelke­zésre. 4 e■' * RIZ9GOLY0K RÁNTVA. Hoz­závalók; 25 dekagramm rizs. 7.5 deciliter tej. 3 dekagramm vaj, 4 evőkanál porcukor, citromhéj. I darab tojás, cseresznyebefőtt Panírozáshoz; 2 tojás, 20 deka­gramm liszt. 20 dekagramm zsemlemorzsa. A tejbe beletesz- szük a vajat, a cukrot, citromhé­jat és felforraljuk. Belekeverjük a megmosott rizst, és puhára főzzük. Hozzákeverjük az egész tojást, majd hagyjuk kihűlni. Teljesen hideg állapotban golyó­kat formálunk belőle, úgy, hogy egy evőkanállal kiemelünk egy adagot, középre cseresznye- vagy meggyszemet teszünk. Vizes kézzel golyókká formáljuk. Liszt­be, tojásba és zsemlemorzsába forgatva bepanírozzuk és forró olajban sütjük. Vaníliás cukorral megszórva, édességként vagy egy tartalmas leves után máso­dik fogásként adjuk asztalra. RIZSÉTELEK csokoládés rizsbcdacs­KAK NARANCSHABBAL. Hoz­závalók: 25 dekagramm rizs, 1 liter tej, 5 dekagramm cukor, 2 darab tojás, 10—15 dekagramm liszt, 10 dekagramm étcsokoládé, olaj a kisütéshez. 3/4 liter tejet a cukorral felfűzünk, majd be­lekeverjük a megmosott rizst és sűrűre főzzük. Közben elkészít­jük, a két felvert tojásból, liszt­ből és a maradék tejből a sűrű mártómasszát. A tojásokat fel­verjük. hozzáöntjük a tejet és lassan adva hozzá a lisztet cso­mómentesen elkeverjük. Olyan sűrűnek kell lenni, hogy a be­mártott rudacskákról ne jöjjön ie (ha szükséges, még adunk hozza lisztet). A megfőtt és ki­hűlt rizsből vizes kézzel rudacs­kákat formálunk, a masszába belemartjuk, majd azonnal for­ró olajban,.szalmasárgára sütjük. Szitára vagy itatóspapírra rak­juk, jól lecsepegtetjük, majd re­szelt csokoládéban meghemper- getjük és tálra rakjuk. Narancs­habot készítünk hozzá a követ­kezőképpen: Hozzávalók: fél li­ter tej, 1 narancs, 10 dekagramm porcukor. 5 darab tojás. A tejet a cukor felével és a narancs re­szelt héjával felforraljuk. A to­jások sárgáját zománcozott lá­bosba tesszük, a fehérjét a cu­kor másik felével kemény hab­bá verjük. A forró tejet lassan hozzáöntjük a habverővel kevert tojás sárgájára és állandó ke^ verés mellett forráspontig hevít­jük. (ízesíthetjük a narancs ki­nyomott é£i leszűrt levével.) A felhevített sűrű mártást ezután a habhoz öntjük és egyenletesen, lazán, elkeverjük. Az így kapott narancshabbal tálaljuk a rudacs­kákat. KM Asztal — vendéglapokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents