Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-18 / 41. szám

mtrrrns BűklMMUfeUáíM&ÉULÉUUUialiM-*•* '5W*R­.................. ’ ’ ■ 4 ■ XLI. évfolyam, 41. szám ARA: 1,80 FORINT 1984. február 18., szombat ■ . .•■ - ■■■ /. Zárszámadásokról jelentjük A DOMBRÄDI PETŐFI TERMELŐSZÖVETKEZET­BEN tizennégy munkahelyi közösségben 586 tsz-tag be­szélte meg az 1983-as év ered­ményeit és hiányosságait, az 1984. év terveit. 84-en mond­ták el véleményüket, javasla­taikat. Mint a csütörtöki köz­gyűlésen elhangzott: a kedve­zőtlen időjárás ellenére is közel 8 milliós nyereséggel zárták az évet. A siker nagy részét az állattenyésztésben dolgozóknak köszönhetik, akik ellensúlyozták a nö­vénytermelés kiesését. A ju­hászat 1,5 millió helyett 5,7 milliót hozott. Előbbre léptek a közös va­gyon növelésében is. Közel 5 milliót költöttek erő- és mun­kagépek beszerzésére. Építet­tek egy 300 férőhelyes hízó­marhatelepet és egy 3000 ton­nás gabonatárolót, a sertéste­lepet 150 férőhellyel bővítet­ték. A SÉNYÖI ZÖLD MEZŐ TSZ pénteken tartotta zár­számadó közgyűlését. A szö­vetkezet eredménye megha­ladja a tervezettet, közel 8 millió forint. Őszi búzából 4,2, rozsból 2,6, kukoricából 5,4 ■tonna volt hektáronként a termésük. Az állattenyésztési főágazat a tervét több mint 4 millió forinttal teljesítette túl. Egy tehén átlagosan 4002 liter tejet adott, ami a me­gyében figyelemre méltó. A termelőszövetkezet exportját az előző évihez képest 34 szá­zalékkal növelte. A tervezettől jóval maga­sabb, mintegy 12 százalékos nyereségrészesedést fizetnek dolgozóik részére. 1984-ben, a szabályozó rendszer kedvezőt­len változása ellenére is, ha­sonló eredményt terveznek. A TISZAVASVÄRI mun­ka TSZ fénállása óta eddigi legmagasabb, 17 millió forin­tos nyereséget és tagonként csaknem 64 ezer forintos át­lagjövedelmet könyvelt el pénteki közgyűlésén. A ki­emelkedő eredmény fontos eleme a bérgazdálkodás. A termelőszövetkezet pályázat alapján elnyerte a Pénzügy­minisztérium által meghirde­tett kísérleti keresetszabályo­zási lehetőséget, amelynek mottója: a fogyasztás, tehát a bérek, a fejlesztés arányá­ban nőhet. A múlt évben a jövedelme­ző gazdálkodás mellett más­ban is gazdagodtak a tisza- vasvári Munkában. Az IKR galbonaprogramjában részt véve kiegészítették gépsorai­kat. A Világbank nagy hitel­akciójának keretében megin­dult egy gabonatároló építése. Gazdaságoknak és kistermelőknek Elegendő vetőmag A mezőgazdasági termelés költségeinek alakulása nem közömbös a gazdaságos ter­melésnél. Éppen ezért fordí- itanak egyre nagyobb gondot a megfelelő biológiai alapokra; a vetőmagra a gazdaságok­ban. A megyében minden nö­vényhez elegendő, sőt fölös készletek is vannak a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat nyírségi központjá­ban — hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. Kiss László igazgató elmondta, hogy már ősszel felmérték az igénye­ket, ehhez igazították az ellá­tást. Közel 15 ezer tonna vető- . mag — 261 ezer hektár beve­tésére elegendő — várja a megrendelőket, illetve a több­séget már kiszállították. így tavaszi árpából 3500 tonnát vittek a gazdaságokba, 31 fajta hibrid kukoricából vá­laszthattak a termelők,, s a 2000 tonnás rendelésből főleg a rövid tenyészidejű fajták a kedveltek. Burgonyából 1300 tonna gumót kértek a gazda­ságok, a megszokott fajták mellett Ausztriából linzi ró­zsát is importáltak. Jó hír az állattenyésztők­nek, hogy valamennyi takar­mánynövény termesztéséhez, bőven kapható vetőmag. Még a téli kifagyásra is számíta­nak, s utánrendelésre akár olajretket, csillagfürtöt, bük­könyt szállítanak. A zöldségtermelés széles skáláját segíti a Vetőmag Vállalat A kiskereskedelem­ben másfél millió tasak vető­magot szállítottak a megye 300 boltjába, s az utánrende- léseknek is eleget tesznek a hónap végéig. Egyes fajták­nál soha nem látott készle­tekkel rendelkeznek, így pap­rikából 32 fajtát kínálnak, uborkából 21 fajta közül vá­laszthatnak. Olyan különle­gességeket is kínálnak, mint rebarbara, pasztinák, tojás­gyümölcs, kínai kel. A megélénkült keresletet jelzi, hogy a nyíregyházi szakboltban már sorban áll­nak a kiskertek tulajdonosai. Itt a vetőmagvak mellett tíz­millió forint értékben külön­böző szerszámokat, kisgépe­ket is vehetnek. A fölös vetőmagvakból a szomszédos megyéknek jut­tatnak, valamint exportra is küldenek a nyírségi központ­ból. Tanári értekezlet az oktatási igazgatóságon Pénteken tanári értekezletet tartottak Nyíregyházán az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága Oktatási Igaz­gatóságán. Az intézmény tanárai előtt Varga Gyula, a me­gyei pártbizottság első titkára tartott előadást megyénk társadalmi, politikai és gazdasági helyzetéről, a törekvések­ről és szólt az agitáció, a propaganda időszerű kérdéseiről, a pártoktatás soron lévő feladatairól. A tájékoztatót köve­tően Varga Gyula válaszolt a felvetődött kérdésekre. Az állattenyésztés termelése is bővült, mert a hízómarhák és -sertések istállóit felújítot­ták, illetve újakkal egészítet­ték ki. A FEHÉRGYARMATI GYŐZHETETLEN BRIGÁD TSZ arról adhatott számot, hogy a 2535 hektáron a nö­vénytermesztést és a kerté­szetet nagyban sújtotta a mostoha időjárás, így e két ágazatban közel 11 millió fo­rint lett a veszteség. Sikeres volt viszont a háztáji, ahon­nan több mint 3 millió forint bevéted származott. 2800 da­rab háztáji süldő értékesíté­sével, 130 kihelyezett szarvas- marha tartásával jelentősen segítette a közös a húsprogra­mot. Az alaptevékenységen kívüli munka is közel három és fél milliót eredményezett. A ládagyártás, a szeszfőzde, a lakatosüzem, az esztergá­lyos tevékenység mellett si­keres volt a csomagolás. A tsz saját erejéből szűnteti meg a hiányt, amelyen a 11 tagú új választott vezetőség munkálkodik. A MARIAPCCSI RÁKÓ­CZI a megye egyik legered­ményesebben gazdálkodó ter­melőszövetkezete. Ezúttal is sikerekről adhatott számot a vezetőség a küldöttgyűlésnek. A termelőszövetkezet 1983- ban az előző évitől 6 száza­lékkal magasabb termelési értéket, 244 millió forintot teljesített. A nyereség 28 mil­lió 779 ezer forint volt. A termelési érték 70 százaléka az alaptevékenységből szár­mazott. A múlt évben az egy főre jutó átlagjövedelem 10 százalékkal növekedett, így a részesedéssel együtt átlagosan a termelőszövetkezeti dolgo­zók éves jövedelme már meg­haladta az 52 ezer forintot. A varrodában 210-en dol­goznak, a cipőfelsőrész-üzem 50 nőt foglalkoztat. A terme­lési alapok bővítéséhez több jelentős beruházást hajtottak végre. Épült egy 100 férőhe­lyes tehénistálló, 800 férőhe­lyes juhhodály, 600 férőhe­lyes sertéshizlalda. A gépi beruházás értéke meghaladta a 8 millió forintot. A Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának jelentése: A megye 1983. évi társadalmi és gazdasági eredményeiről Elkészült a Központi Statisztikai Hivatal Sza­bolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1983. évi gazdasági és társadalmi eredmé­nyeiről, amelyet az alábbiakban kivonatosan köz­lünk. BERUHÁZÁSOK A szocialista szektorban beruházásokra a tervezettől többet, 5,3 milliárd forintot fordítottak. Az ágazatok kö­zül a legnagyobb arányban a mezőgazdaság és az ipar ré­szesedett. A ráfordítások ötö­dét a nem anyagi ágak fej­lesztésére használták fel. A tanácsoknál növekvő, a ter­melőszövetkezeteknél mér­séklődő a fejlesztésekre for­dított összeg. Az év folyamán több fon­tos, nagy értékű beruházás üzembe helyezésére került sor, amely révén nőtt, kor­szerűsödött az állóalapok ér­téke; többek között befejező­dött a Korona-szálló rekonst­rukciója, több*helyen általá­nos iskola épült, és fontos vasúti beruházások fejeződ­tek be. Emellett számos nagy érté­kű beruházás volt folyamat­ban, pl. a megyei kórház fej­lesztése, Nyíregyházán és Ti- szavasváriban lakásépítések, a Szamos folyó, valamint a Batár-patak töltéserősítése, Tunyogmatolcson a Szamos- híd építése, több ipari üzem­ben folyik fejlesztés és foly­tatódik a térségi komplex melioráció a felső-szabolcsi térségben és a Tisza—Sza­mos közben, Nyíregyházán bővítik a távbeszélő-közpon­tot. IPAR A szocialista ipar termelé­se a korábbi évek növekedé­se után mind az állami, mind a szövetkezeti szektorban — az országoshoz hasonlóan — megközelítően az egy évvel ezelőtti szinten alakult, azt alig haladta meg. A termelés a könnyűiparban csökkent, az élelmiszeriparban viszont to­vább emelkedett. A termelé­kenység mutatói a termelés alakulásának következtében igen mérsékelten növeked­tek, nagyobb ütemben csak a teljesített órára jutó termelés bővült, ami a munkaidőalap rövidülésének következmé­nye. A szigorúbbá vált gazdál­kodási feltételek és a növek­vő értékesítési nehézségek következtében fokozódott az egységek differenciálódása a termelés alakulása alapján. Ebben a felsoroltak mellett egyes anyagok — elsősorban importból származók — és alkatrészek hiánya, valamint rendeléshiány is szerepet ját­szottak. A megyei székhelyű válla­latok és szövetkezetek érté­kesítése több mint 18,5 mil­liárd forint, folyóáron meg­haladta, összehasonlítható árakon nem érte el az egy évvel korábbit. A nagy- és kiskereskedelem ugyan ke­vesebbet vásárolt az ipartól, de még igy is a legnagyobb átvevő. Jelentősen nőtt vi­szont a külkereskedelemnek eladott áruk értéke, amely­nek több mint háromnegye­de export volt. Az ipari ter­mékek kivitele mindkét el­számolási formában bővült, az eladások több mint fele nem rubelrelációjú volt, amihez legnagyobb mérték­ben az élelmiszeripar dina­mikus növekedése járult hoz­zá. A beérkezett rendelésállo­mány is növekvő igényeket jelez, kedvező, hogy az ex­portrendelések is emelked­tek. A megyében is igen nagy szerepe volt az új típusú gazdasági szervezeteknek a termelési nehézségek enyhí­tésében. Év végén 40 vállala­ti gazdasági munkaközösség, 6 szakcsoport és 5 kisvállalat működött az iparban, számuk egy év alatt igen dinamiku­san bővült. ÉPÍTŐIPAR A kivitelező építőiparban az építési-szerelési munkák értéke meghaladta a 3,2 mil­liárd forintot, volumene ösz- szességében tovább csökkent. Folytatódott a létszám mér­séklődése, a termelékenység mutatója nem javult. A be­érkezett igények értéke meg­haladta az előző évit, közel hattizede tárgyévi teljesítésű volt. Az elutasított munkák értéke és aránya alacsony. Az év folyamán a vállalatok és szövetkezetek 580 építmény kivitelezését kezdték meg, számuk és értékük elmarad az előző évitől. Év végén az átadások eredményeként 207 építmény építése volt folya­matban. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági termelés elsősorban az aszályos idő­járás miatt — a tervezett nö­vekedéssel ellentétben — nem érte el az előző évi szintet. Emiatt kedvezőtlenül alakult néhány nagyüzem pénzügyi helyzete, több helyen hiá­A TUNYOGMATOLCSI ZALKA MÁTÉ TERMELŐSZÖVETKEZET géptelepén Szabó Gyula, Hegyaljai Béla és Szabó Gyula egy Rába-Steiger traktort készít fel a tavaszi gép- szemlére. (Császár Csaba felvétele) nyoznak, vagy minimálisra csökkentek a bővített újra­termelés feltételei. A megye mezőgazdasági területe egy év alatt 1,8 ezer hektárral (0,4 százalék) csökkent. Emel­kedett a gyep- és erdőterület, kevesebb lett a gyümölcsös és a szőlő. A kedvezőtlen időjárás miatt különösen a növénytermelésben mutatko­zott jelentősebb kiesés. Kisebb mértékben módo­sult a vetésszerkezet, a ka­lászosok (búza, rozs) területe a korábbiaknál jóval nagyobb lett, a tájjellegnek megfelelő növények termelése azonban továbbra is csökkenő. A nagyüzemekben hektáronként búzából 3,6 tonna, rozsból 2,2 tonna, árpából 2,9 tonna, ku­koricából 5,0 tonna, cukorré­pából 32,3 tonna, napraforgó­ból 1,3 tonna, burgonyából 20,3 tonna termésátlagokat értek el. Kalászosokból — döntően a vetésterület növe­kedése eredményeként — töb­bet takarítottak be az előző évinél, kukoricából viszont kevesebb termett. Kevesebb a termésmennyiség a fonto­sabb őszi betakarítású növé­nyek közül napraforgóból, burgonyából és cukorrépából is. Ebben — a napraforgó ki­vételével — a vetésterület és termésátlagok együttes csök­kenése játszott szerepet. A kevesebb termésmennyiség kihatott a felvásárlásokra. Burgonyából 43 százalékkal, napraforgóból 32 százalékkal, kukoricából 25 százalékkal volt kisebb a felvásárolt mennyiség, mint egy évvel korábban. Az állami gazda­ságok 11 százalékkal több (hektáronként 263 kg-ot), a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek 3 százalékkal keve­sebb (hektáronként 253 kg) műtrágyát használtak fel ha­tóanyagban, mint egy évvel korábban. Téli almából mint­egy 570 ezer tonna termett, 15 százalékkal kevesebb az előző évinél, amit a nagy­üzemek terméscsökkenése idézett elő. Értékesítési prob­lémák az idén is előfordul­tak, csökkent az export — nagyobb mértékben a szovjet kiszállításoké —, viszont szá­mottevően bővült az országon belüli, más megyékbe törté­nő értékesítés. Az állattenyésztésben ked­vező változások következtek be. A sertésállomány növe­kedése folytatódott, év végén 475 ezret tartottak a megyé­ben. Az anyakoca-állomány viszont csökkent, jelentőseb­ben a kisüzemekben. A szarvasmarha-állomány az előző évek mérséklődése után ismét emelkedett, év végén elérte a 143 ezret, a növeke­dés különösen a kisüzemek­ben figyelemre méltó. A me­gye juhállománya (304 ezer) csökkenő, de a kisüzemekben dinamikusan emelkedett (49 ezret tartottak). A vágóállatok értékesítése — a vágómarha kivételével — jelentősen nőtt, legdina­mikusabb ütemben, 43 száza­lékkal, a vágóbaromfi. A fontosabb állati termékek kö­zül tehéntejből és gyajúból is több került a központi árualapba. Tovább bővült a mezőgazdasági üzemek ki­egészítő tevékenysége, varro­dákat, fonodákat, műanyag­üzemeket, vasöntödét helyez­tek üzembe, több helyen a meglévő tevékenységet bőví­tették. A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI, ELLÁTÁSA Az elért életszínvonalat si­került megőrizni, a lakosság életkörülményei szolid mér­tékben javultak. A fonto­sabb forrásokból származó pénzbevételek a tervezettnek megfelelően, a korábbiaknál jóval szerényebben nőttek. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents