Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-15 / 38. szám
1984. február 15. Kelet-Magyarország olvasóink leveleiből Postabontás Kötelezettség Lányai levélírónk nyugdíjasként jószágtartással foglalkozik, ezzel egészíti ki jövedelmét, bizonyára hasznosan. Bár nem írja, hogy milyen állatokat tart és hányat, csupán azt említi, hogy 1600 négyszögöl területet bérel — bizonyára legelőként — a tiszakerecse- nyi termelőszövetkezettől. Panaszolja: kapott egy felszólítást a közelmúltban, hogy bérleti díj címén fizessen be 2400 forintot, mert különben a tej árából levonják. Levélírónk ügyében megkerestük a termelőszövetkezetet, s amint megtudtuk, panaszosunkkal 1981- ben kötöttek bérleti szerződést 1600 négyszögöl földterület használatára, mégpedig négyszögölenként 1 forintos bérleti díj ellenében. A termelőszövetkezet háztáji bizottsága 1982-ben felülvizsgálta a kiadott földterületek bérleti díjának mértékét és azt egységesen — kívülállók részére, mint panaszosunknak is — 1983- tól kezdve 1,50-ben állapították meg. Igaz. a bérleti díj változásáról a háztáji bizottság nem írásban értesítette az érdekelteket (talán ez lett volna pedig a helyesebb), de szóban mindenkivel közölték. Körülbelül 25—30 személyt érintett a dolog, mindenki tudomásul vette a bérleti díj emelését, egyedül levélírónk nem. Ő míjg 1983 októberében is az 1981-ben megállapított bérleti díjat fizette be a termelőszövetkezet pénztárába. Emiatt kapott felszólítást, és mindeddig a termelőszövetkezet türelmesen várakozott, nem vonták le a tej árából a tartozását, a 800 forintot. Levélírónk sem kereste a termelőszövetkezet vezetőségét, hogy a dolgot tisztázza. Nekünk írt levelet, és a mi megkeresésünk alapján szerzett tudomást a termelőszövetkezet vezetősége, hogy ő nem akarja tudomásul venni az időközbeni bérletidíj-változást. A termelőszövetkezet álláspontjával egyet kell értenünk. Elhatározásuk, tisztázzák levélírónkkal: továbbra is igényt tart-e a legelőre, vagy nem. Ha úgy dönt, hogy igen, akkor fizetnie kell a háztáji bizottság által megállapított bérleti díjat, vagyis ezt az előírást magára nézve is kötelezőnek kell tartania. Ha lemond a legelőről, a termelőszövetkezet másnak adja oda, hiszen jóval nagyobb az igény, mint amennyi szabad, bérbe adható területtel rendelkezik a termelőszövetkezet. Vagyis mások bizonyára szívesen vállalják a magasabb összegű bérleti díjat is, hiszen az állattartáshoz úgymond elengedhetetlenül szükséges a legelő is. A panasz ügyében tehát levélírónké a döntő szó: vállalja-e a tsz által előírt kötelezettséget, vagy nem. Az utóbbi esetben a legelő másé lesz, viszont emiatt igazán nincs oka panaszra levélírónknak. Soltész Ágnes LABILIS TELEFONFÜLKE Nyíregyházán, a Smidt Mihály utca 2. számú ház mellett lévő telefonfülke előtt egy jókora gödör van. Mintha elhordták volna onnan a földet, s a fülke betonalapja a levegőben „lóg”, az egész építmény labilis. A telefonálókat bokatörés fenyegeti. Január első napjaiban írásban kerestem meg a közterületfenntartó vállalatot, intézkedésüket kértem, de még csak válaszra sem« méltattak, de nem is tettek semmit észrevételem ügyében. V. E. Nyíregyháza, Smidt M. u. 2. TAKARlTATLAN JÁRDA Évek óta takarítatlan a hótól, a sártól a sóstógyógyfürdői szociális otthon melletti járda. Olyannyira nem törődik vele senki sem, hogy már-már beleolvad a földút- ba, már az autók is ezen közlekednek. A sártól menekülve kénytelenek vagyunk a szociális otthon kerítésének párkányán közlekedni, de így sem tudunk tiszta cipővel munkahelyünkre megérkezni. A Tölgyes utca lakói TÖRNEK-ZÜZNAK A Zöldért vállalat Káliéi úti telepén mázsánként öt forintba kerül a fahulladék, amely egykoron almásládák alapanyaga volt. Nem is olyan régen. Ugyanis a telepen a vásárlók szeme láttára zúzzák össze az ép almásládákat, hogy aztán hulladékként értékesítsék. Fájó szívvel látjuk, amikor almaszüret idején meg arról hallunk, hogy a kistermelők almásláda hiányában nem tudják szüretelni a gyümölcsöt. Nem lehetett Volna e ládákat, valamilyen különleges megjelöléssel ellátni és eredeti, még használható állapotukban a kistermelőknek eladni ? Egyrészt nagyobb hasznot jelentenének így, mint hulladékdeszkaként, másrészt a vállalat sem járt volna rosszul, mert darabonként a ládákat többért is eladhatták volna, mint a hulladékot mázsánként öt forintért. B. J. nyíregyházi lakos KÖTÖTÜ Bedolgozója vagyok a háziipari szövetkezetnek. Már több mint egy éve nem kapok az üzletekben 4-es és 5- ös kötőtűt. Munkavállalásomban ez gátol és bizonyára másokat is. Egyébként is olyan apróságról van szó, és pont most. amikor ugyancsak sokan maguknak kötnek pulóvert és horgolnak, kedvtelésből, no meg rájöttek: sokszor szebb is, meg jóval olcsóbb is. ha maguk készítik el. Csak legyen hozzá kellék. Terűik Béláné Encsencs, Arany J. u. 70. HABSZIFON Hetek óta járom Nyíregyháza üzleteit, de sehol nem kapok habszifont. Az eladók sem tudnak felvilágosítást adni, hogy mikor lesz. Vajon miért hiánycikk a habszifon? Tomasovszki Józsefné Nyíregyháza, Zrínyi I. utca A TULAJDONOS JELENTKEZETT A február 8-i számunkban Pecsenya Lászlóné levelének adtunk többek közt helyt Fórum rovatunkban, aki elmondta, hogy február 1-én egy borítékban pénzt talált és szeretné jogos tulajdonosának visszaadni. Egy hét sem telt el, Fedor Mihály Nyíregyháza, Vay Ádám körút 5. szám alatti lakostól levelet kaptunk, és írja, hogy ő veszítette el a pénzt, ezt kellő módon igazolni tudta, és köszöni a becsületes megtalálójának, hogy visszakaphatta. KEDVEZMÉNYES ' TANFOLYAM A múlt heti számunkban közöltük nyugdíjas levélíróink óhaját, hogy szeretnék, ha a nyugdíjasok jutányos tandíj ellenében vehetnének részt szabó-varró tanfolyamon. A kérésre felfigyelt Nyíregyháza harmadik kerületében — a Honvéd utcában — lévő művelődési ház igazgatója, Jámbor István. A levél megjelenését követő napon megkereste szerkesztőségünket és elmondta, hogy legalább 15 nyugdíjas jelentkező esetében szívesen indítanak egy tanfolyamot, melynek részvételi díja 400 forint lenne, s amit a nyugdíjas jelentkezők két részletben is kifizethetnek. A heti egy alkalommal megtartandó háromórás foglalkozásokat esetleg kívánság szerint tudják délelőtt, vagy délután tartani. Az érdeklődők tehát a művelődési ház igazgatójánál jelentkezhetnek, Nyíregyháza, Honvéd utca 41. szám alatt, s a 10-648-as telefonon is érdeklődhetnek nyugdíjas levélíróink. TAPASZTALATCSERE A szakszervezet .nyíregyházi nyugdíjastagozatának vezetősége a közelmúltban tapasztalatcserén vett részt Debrecenben. A testvértagozat képviselői már az állomáson vártak, s a szakszervezet székházába kalauzoltak bennünket. A vendéglátóink élményt nyújtó színes műsorral szórakoztattak valameny- nyiünket és apró ajándékokkal kedveskedtek. Ismertették tagozatuk munkáját, mintegy tizenhárom éves gazdag tapasztalattal rendelkeznek és bizony sok szép eredményt mondhatnak magukénak. Nyíregyházán közel egy éve működik a nyugdíjastagozat. Szeretnénk előbbre lépni a debreceni tapasztalatok felhasználásával. Köszönjük az eddig kapott segítséget. Darvas Lászlóné, a nyíregyházi nyugdíjastagozat vezetője özv. Miklós Sándorné nagykáliói. Varga Sándorné szamostatárfalvi, Ga- raj András nyíregyházi, Menyhárt Lászlóné deme- cseri, Lizák Józsefné papi. Kapola Mihályné napkori, Nagy Györgyné nyír- madai, Radnai Károlyné encsencsi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Szabó Gábor nyíregyházi. Izsák Antalné berke- szi. Bereczki Józsefnél nyírjákói, id. Veres Miklós nyírbogáti. Erdei József nyíregyházi, Biró Katalin nyíregyházi, Balogh Miklósáé kéki, Kiss Lafos- né tiszaeszlári, Tamási Barnabásné vajai, Nagy Béláné szamosszegi, Szücs- né nyíregyházi, Szalma Tibor barabási, Lipták Sándor besztereci, Szedlár Györgyné nyírszőlősi, Demeter Ferencné tiszabez- dédi, Darvas Lászlóné nyíregyházi, Tóth László érpatgki, Szabó László urai, özv. Juhász Józsefné beregdaróci, Kéri András benehalmi, Királyné Pál Anikó varsánygyürei, Bessenyei Lászlóné raka- mazi. Nagy Julianna nyír- tassi, Budai János nagyhalászi, Papik Béla kis- várdai, Páskuly Sándorné rozsályi, Németh Istvánná nyírparasznyai, ifi. Józsa Ferenc zajtai, Kádár Gusztáváé mátészalkai, Verebéigi Endre nyíregyházi, Dienes Gerzson sza- bolcsveresmarti, Kári Sán- dorné vásárosnaményi, özv. Csernyi Sándorné szatmárcsekei, dr. Péter Sándorné nyíregyházi, Zsurkai András nyírtassi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Ifj. Malmos Istvánná benki, Pál Bálintné vásárosnaményi, Járdán Károly nyíregyházi, Köbli Attiláné csengerújfalui, Molnár József túristvándi olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Borbás Béla olcsvaapáti levélírónkat a társadalom- biztosítási igazgatóság családi pótlék osztálya többek között arról is tájékoztatta, hogy a családi pótlék utalását be kell szüntetni abban az esetben, ha a kisiparosnak egy hónapot meghaladó járuléktartozása van. Az illetékes válaszol VÉLETLEN VOLT Nagy László demecseri lakos a közelmúltban szóvá tette, hogy az egyik karácsonyfa-függelékben idegen anyagot talált. Amint megállapítottuk, a szerkesztőség által továbbított műanyagdarabkák, a csokoládé figurák formázása közben kerülhettek az alapanyagba. Valószínű, hogy a műanyag formából pattantak le. A szükséges intézkedést és a felelősségre vonást megtettük. Szerencsi Édesipari Vállalat Diósgyőri Édesipari Gyára ÜVEGVISSZAVÁLTÁS A közelmúltban szóvá tették, hogy a fehér Harkányi vizes üvegeket boltjaink nem veszik vissza. Tájékoztatásként közöljük, hogy az Alföldi Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat arról értesítette vállalatunkat, hogy a VIKUV Gyógy- és Ásványvíz Üzeme által forgalomba hozott Parádi gyógy- és Harkányi vizes 0,5 1-es üvegeket 1983. november 30-ig veszik vissza a raktáraik. Azt is közölték, hogy az eddig forgalomba hozott fehér üvegeket kivonják a forgalomból. és helyette zöld színű üvegekbe fogják palackozni a gyógyvizet. Vállalatunk október 11-én körlevelet adott ki, melyben felhívtuk boltjaink figyelmét az üvegvisszaváltással kapcsolatos tudnivalókra, és arra is, hogy az üvegek visszaváltásának helyén jól látható feliraton tájékoztassák a vásárlókat az említett üvegek forgalomból való kivonásáról. Boltjaink a körlevélben foglaltaknak eleget tettek és a megadott határidőig, 1983. november 30-ig visszaváltották a kérdéses üvegeket. A határidőn túl viszont erre nincs már lehetőség. Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Illetményföld nyugdíjazás után A HÁZTÁJI PÉNZBENI MEGVÁLTÁSA Tordai Lászlóné szabolcsbákai lakos kifogásolja levelében, hogy a termelőszövetkezet a tagok részére dinnye termeléséhez adott földért 100 ölenként 390 forintot kért, míg a háztáji föld pénzbeni megváltása esetén — az arra jogosultak részére — attól kevesebbet fizet. A termelőszövetkezet az idős. rokkant és tartósan munkaképtelen tagok esetében — kérésükre — a háztáji föld, vagy termény helyett az alapszabályban meghatározott mértékű pénzbeli juttatást ad. Ez esetben a tag előre tudja, hogy a háztáji föld helyett milyen összegű pénz illeti meg, azt a tsz például a gazdálkodás eredményétől, vagy az időjárási tényezőktől függetlenül köteles kifizetni. A dinnye termeléséhez feltehetőleg haszonbérlet címén — biztosított föld díja és a háztáji föld pénzbeli megváltása között összefüggés nincs. A háztáji föld ugyanis olyan juttatás, amelynek alapja a tagsági viszony és a közös munkában való részvétel. A dinnye termelését feltételező haszonbérleti szerződés tartalmában a felek kölcsönös jogok, kötelezettségek alapján írásban állapodnak meg. A szerződésben vállalt összeg megfizetését tehát levélírónk is önként vállalta, feltehetőleg azzal az elképzeléssel, hogy a dinnyetermelés megfelelő jövedelmet eredményez. Pesti János gacsályi levélírónk 1950 óta termelőszövetkezeti tag. Kérdezi, hogy 33 éves tsz-tagsági viszonyban töltött munkaidő után jogosult-e a 25 éves jubileumi jutalomra. A termelőszövetkezet a 25, a 40, illetőleg az 50 éves munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizet. A jubileumi jutalom a tag egyhavi átlagrészesedése, amelyet az esedékesség évében kel! kifizetni. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának határozata szerint „a termelőszövetkezeti tag jubileumi jutalomra való jogosultságának az a feltétele, hogy a tag 1977. április 30. napját követően a tagsági viszony alapján munkát végzett és a szükséges munkában töltött éveket megszerezte. E feltételek fennállása esetén nem vesztette el a jubileumi jutalomra jogosultságát az a tag, akinek már 1977. május 1. előtt meg volt a megkívánt munkában töltött ideje. A munkában töltött hosszabb tagsági idő (munkaviszonnyal együtt) ugyanis nem eredményezheti a jogosultság elvesztését”. Levélírónk a jubileumi jutalomra jogot adó rendelet hatályba lépésekor munkát végzett és több mint 25 év munkában töltött idővel rendelkezett. A jogosultság feltétele fennáll, a követelés nem évült el, ezért a jubileumi jutalom kifizetését jogszerűen követelheti a tsz vezetőségétől, kedvezőtlen döntés esetén a szövetkezet döntőbizottságától. Dr. Nyitrai Zoltán 7 üzenetek «a?* v H. M.-né levélírónk férjével együtt tagjai a helybeli termelőszövetkezetnek. Kérdezi, hogy a háztáji föld mértékének megállapításánál a tulajdonukban lévő 350 öl szőlő földterületet mindkettőjüknél figyelembe lehet-e venni? Sérelmezi, hogy a háztáji bizottság a háztáji földet ősszel mérte ki, így nem volt lehetőségük a ráfordított költség csökkentésére, mivel kézi erővel csak a kukoricát törhették le. A termelőszövetkezet így is ezer forinttal több termelési költséget számolt fel azókhoz képest, akik a kukoricát természetben igényelték. A háztáji föld területe tagonként legfeljebb 6000 négyzetméter szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén 3000 négyzetméter lehet. A háztáji föld mértékének megállapítása szempontjából a 350 öl szőlő földterület 700 öl szántónak felel meg. A tagok háztáji gazdasága a termelőszövetkezet egyik üzemága, amelyben a termelés és értékesítés feltételeinek megteremtése elsősorban a közös gazdaság feladata. A közös és háztáji gazdaságok közötti együttműködés módját, mértékét a jogszabályok keretei között az alapszabályban kell meghatározni. A fentiekben következően arról véleményt mondani, hogy a tsz a háztáji föld kimérése. a költségek elszámolása vonatkozásában jogszerűen járt-e el, csak a belső szabályzat ismeretében lehet. A tsz azok részére, akik a háztáji juttatást az alapszabályban megállapított mértékben természetben igényelték termelési, vagy valamilyen más költséget terhűkre nem számolhat el. m Szalanics József nagycserkeszi olvasónk 1971-től 1975* novemberig — a rokkant nyugdíjassá válásának időpontjáig — alkalmazottként dolgozott a termelőszövetkezetben. Sérelmezi, hogy a tsz a nyugdíjazást követő időben nem biztosítja részére az illetményföldet. A határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott dolgozók részére az alapszabály illetményföld juttatására adhat lehetőséget. Az illetményföld területe 3000 négyzetméternél nem lehet nagyobb. Azz^l, hogy a nyugdíjazás a munkaszerződés megszűnését maga után vonja, az illetményföldre való jogosultság feltétele is megszűnik.
