Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-14 / 37. szám

1984. február 14. Keleí-Magyarország 7 HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG radio°televíziő°mozi°5zínház 1984. február 14., kedd Hazánkban ma gyásznapot rendeltek el, így a rádió és a televízió műsorai is megváltoz­tak. Lapzártakor kaptuk a mó­dosítást. Az esetleges hiányos­ságokért olvasóink szíves elné­zését kérjük. Február 14-én eltér a műsor­újságban kiadottól a Magyar Rádió mindhárom adójának programja. Változások lesznek a telvézízió műsorában is. A KOSSUTH RÁDIÓ reggel 8 óra 57 perctől- déli 12 óráig helyszíni közvetítést ad Moszk­vából Jurij Andropov temeté­séről. 12 órától 14 óra 05-ig nem változik a program, majd Bach Korál-előjátékaiból hallhatnak részleteket. 19,15-től a Jullíard- vonósnégyes játszik, 20,30-kor Mozart-müvek csendülnek fel, ezt követően — 21,07-kor a Rá­diószínház , bemutatja Weirauch „Japán! halászok’' című alko­tását. A PETŐFI RÁDIÓ műsorában zenekari muzsika szerepei 8,05- től 11,35-ig; ekkor Csajkovsz­kij A-moll triója szólal meg. 13.30- tól Lully operáiból hall­hatnak részleteket, 14 órától melódiákoktól lesz a program, 14,50-től operarészleteket köz­vetít a rádió. 18,35-től kamara­muzsika következik 19,10-ig. majd Móricz Zsigmond ..Csibe” című novelláját olvassa fel György László. 19,35-től dzsessz- muzsika szól. 20,45-től Jacques Lousier triója játszik. 21,45-kor klasszikus balettzene csendül fel. 23,20-tól könnyűzenét köz­vetítenek éjfélig. A HARMADIK MŰSOR prog­ramjában 11,05-től 13 óráig Solti György vezényel. 15,30-tól a Világablak Történelemformá­ló találmányok című sorozatá­ban az írásról lesz szó. 16 órá­ig. 21,30-tól szimfonikus zene szól. A TELEVÍZIÓ 9 órától 12 órá­ig helyszíni közvetítést ad Moszkvából, Jurij Andropov végső búcsúztatásáról. A dél­utáni program a következőkép­pen alakul: 16,10-kor hírek, ez­után az alaverdi székesegyház­ról vetítenek szovjet rövidfil­met. 16,25-kor Dvorzgák A-dúr szimfóniája csendül fel. 17.30- kor szovjet dokumentumfilm kezdődik, címe: Daloló repülő­gépek. 18,20-kor a képújság jelentkezik, majd az ..Irodalmi barangolás Budapesten” har­madik része következik ..Arcod az években” címmel. 19,10-kor torna, majd esti mese. 19,30-kor tv-hiradó. benne tudósítás Ju­rij Andropov temetéséről. 20,30- kor a Csendesek a hajnalok című szovjet filmet vetítik. A programot a tv-híradó zárja 23.30- kor. A MÁSODIK MŰSOR: 16,55: Képújság. — 17,00: Té­li olimpia, (sz.) — 19,35: Zenés beszélgetés. — 20,00: Anyatei. Dokumentumfilm. — ' 20,45: Rajzfilm-összeállítás, (sz.l — 21,00: Tv-híradó 2. (sz.) — 21.10: Wagner. 9. rész. (sz.) — 22,10: Képújság. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. Időjárás. — 17,05: A P. Box együttes fel­vételeiből. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. — A tartalomból: Egészségünk. Dr. Baráz Sán­dor: Amit az antibiotikumok­ról tudni kell. — A termékme­nedzser (Haskó József) — Út­építés (Horvát Péter) — Egy beruházás állomásai (Kolláth Adrienne) — Nyírbátor belvi­ze .. . (Antal István). — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. HírösszefogJalő. Mű­sorelőzetes. (A nap szerkesztő­je: Horvát Péter) SZLOVÁK tv 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9.00: Iskolatelevízió. — 9,20: Autósok, motorosok magazinja. — 9,50: Kakukknóta. Tv-játék. — 10.55: A rendőrség nyomoz. — 11,05: Téli olimpia. — 13,00: Hírek. — 16,05: Hírek. — 16,10: Iskolatelevízió. — 16,35: Közép- iskolások műsora. — 17,15: Tu­domány és technika — maga­zin. — 17,55: Nyugat-szlovákiai magazin. — 18,30: Esti mese. — 18,40: Mezőgazdasági magazin. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Átkoztak és szerettek. Tv-film- sorozat — 5. rész. — 21,30: Téli olimpia. — A szünetben: Ez történt 24 óra alatt. — 23,00: Olimpiai összefoglaló. A 8. nap. — 23,45: Hírek. ROMAN TV 15,45: Carino. — Film. —16,10: Állattenyésztés. — 20,00: Tv­híradó. — 20,20: Gazdasági fi­gyelő. — 20,35: Népművészet. — 20,50: Ma jön a papa. Tv-játék. — 21,35: Irodalmi magazin. — 21,55: Nemzetközi tv-hírek. — 22,20: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi: AZ ARANYRABLÓK ÜLDÖZŐJE (NDK) Ea. kezd.: 16 óra. TO A SZÉNAKAZALBAN (16 év, angol) Ea. k.: 18 és 20 óra. Nyíregyháza Béke mozi: ÜL­DÖZÖK (16 év, amerikai) Ea. k.: 9 és 11 óra. A VADÁSZAT (szovjet) Ea. k.: 16, 18 és 20 óra. Nyíregyháza Móricz mozi: RÉGI NYÁR (magyar) Mátészalka Béke mozi: BOC- KERER (14 év, osztrák—NSZK) Kisvárda mozi: EXCALIBUR I—II (16 év, ír) Fehérgyarmat Kossuth mozi: E. T. (A FÖLDÖNKIVÜLI) (amerikai) Nyírbátor Szabadság mozi: GYILKOSSÁGOK OK NÉLKÜL (szovjet) 14. kedd 15,00 A KÉT BOLYAI. Ifjúsági bérletszünet. FŐVÁROSI TANÁCS VB. CSE­CSEMŐOTTHONA, valamint Egészségügyi Gyermekotthona felvételre keres 17 éven felüli szakképzett és szakképzetlen csecsemő és egészségügyi gyer- mckgondozónökct, valamint egyéb munkaerőket az alábbi munkahelyekre: Csecsemőottho­na, Budapest XII., Rege u. 1—4. Telefop: 166-584, 366-333 — cse- csemőgondozónő, egészségügyi gondozónő (éjszakára is), mosó­mester férfi, szakács, konyhai kisegítő, tehergépkocsi-vezető, fűtő (állandó jelleggel), takarító (nyugdíjas Is). Csecsemőotthon, Budapest, Völgy út 21. Telefon: 364-982. — csccsemögondozónö, szakács, konyhai kisegítő, taka­rító. Csecsemőotthon, Budapest II. Gárdonyi út 25. Telefon: 164- 619. — csecsemőgondozónö, kony­hai kisegítő, fűtő (állandó jel­leggel), takarító. Egészségügyi Gyermekotthon, Budapest II. Báthori út 6. Telefon: 165-699. — egészségügyi gyermekgondozónő szakképzett és szakképzetlen, szakács, konyhai kisegítő, fűtő (állandó jelleggel), takarító. Gondozónők a fönővérnél, egyéb dolgozók a gazdasági vezetőnél jelentkezzenek. Szállást lehető­ség szerint biztosítunk. (Bp. 1760) KISTERMELŐK-* KISKERTEK Apai örökségio család méh termelése elég egy esztendőre Pallagi Ferenc Nyíregyháza. Leningrad utcai családi házának kertjében a telelésre gondosan elkészített, letakart méhkaptá- rok árulkodnak gazdájuk szak­értelméről. — Gyermekkoromban J ász­apátiban Prókay Sándor vaske­reskedésében voltam tanuló. Ne­ki már akkor kétszáz család méhe volt, s mint gyerek, tőle tanultam a méhészet fogásait. Később 1942-ben édesapámtól örököltem hat család méhet. Ez volt az első állományom. Majd. amikor Nyíregyházára költöz­tünk, alapító tagja lettem a mé­hész szakcsoportnak. Hosszú éveken keresztül szeri ződést kötöttem méztermelésre a helyi áfész-szel. Persze köz-« ben rengeteg szakkönyvet, szak­lapot olvastam a méhészetröL Kezdő és gyakorló méhészeknek ajánlom öröst Pál Zoltán Méhek között című könyvét. Aki ezt a könyvet elolvassa és megtanul­ja, az már nyugodt szívvel fog­lalkozhat méhekkel. — Tavaly 260 kilogramm akác­mézet pergettem tíz családtól. Emellett még jelentős mennyi­ségű propolisz, viasz és virág­por is kikerült. Sajnos az el­múlt év júliusában a nagyatka- kór elpusztított négy család mé- hemet. Most tavasszal a méhek klnepülése előtt különösen nagy gonddal Varrescens füstölőcsík­kal kell kezelni a méhcsaládo­kat a varroaatka-fertőzés ’ellen. Most, még pihennek a méhek, de Pallagi Ferenc a tavaszi munkákhoz készíti elő a külön­böző eszközöket. Hetente 2—3 órát tölt el méhészettel, s mint mondja, a méhészkedés nincs korhatárhoz kötve. Amíg az em­ber mozogni bír és van helye, lehetősége, addig érdemes mé­hészkedői. Nyolc-tíz család méh Pallagi Ferenc a kereteket tisztogatja. már elegendő ahhoz, hogy a esztendőre, közvetlen családtagoknak, roko- gi haszon, noknak a finom, jó minőségű szempont, akácméz biztosítva legyen egész Ezenkívül az anya- sem elhanyagolható Császár Csaba GÁLA, MÓDI, TINI Új paradicsom- fajták Külföldön is sikere van az új miagyar paradicsomfajtánalc. Ta­valy negyven tonna, az idén 60 tonna vetőmagot rendeltek be­lőlük, nagy nyugati vetőmiag- -forgahnazó cégek. Mint a nagy­tételű vásárlásokból is követ­keztethető. számos európai or­szágban magyar paradicsomfaj­tákkal váltották fel a régi, nyu­gati fajtákat. Versenyképessé­gükről természetesen, már ko­rábban meggyőződtek: az új kecskeméti fajták kemény bo- gyójúak, egyenletes pirosra ér­nek, ebből adódóan több a fes­tékanyaguk, gazdagabbak ásvá­nyi sókban, és vitaminokban. A kecskeméti kutatók a következő években továb akarják bővíteni a választékot. Idén 13 új neme- sftésű fajtát mutatnak be a ha­zai és külföldi termelőknek, vetőmag-értékesítő cégeknek. Az újdonságok között van az üveg­házi termesztésre alkalmas foly- tonniövő Gála, a fólia alatti haj­tásra ajánlott Módi, K—3 és Tini. A szabadföldi Korall és a Sláger fő előnye, hogy bő ter­mő és a szórt fényt is kitűnő­en hasznosítja. Fólia alatti talajfertőtlenítés A termesztőberendezések­ben a legnagyobb növényká­rosodást a talajban élő kár­tevők okozzák. Ennek az az oka, hogy az intenzív ter­mesztés során elszaporodnak a talajban a fertőzést okozó szervezetek. A legnagyobb károkat a pajorok, lótücskök, drótférgek és a növénypara­zita fonálférgek okozzák. A felsorolt kártevők elleni vé­dekezés egyik módja a talaj- fertőtlenítés. A kistermelők védekezésre a következő általános hatású talajfertőtlenítő szereket használhatják. A Basamid G 50—60 g/m2 és a Galition 5 G 30—40 g/m2 szereket a ki­juttatás után a talajba kell dolgozni, és a talajt egy ki­csit be kell öntözni. Az öntö­zés azért szükséges, mert ezek a szerek hatásukat csak Ha a fertőtlenített talajon a magvak ugyanolyan gyor­san és erőteljesen kelnek ki, mint a kezeletlen talajon, ak­kor a betelepítést megkezd­hetjük. Ha a magvak nem csíráznak ki, vagy vontatot­tan csíráznak, akkor a fólia vagy üvegház talaját át kell forgatni és tovább kell szel­lőztetni. A talajfertőtlenítési mun­kák során a növényvédőszer - csomagokon feltüntetett utá- sításokat be kell tartani. Kaisler Zoltán növényvédelmi és agrokémiai állomás Válasz olvasónknak Az iivegszárnyá almafalcpkérfl (Balogh János, Gégény, Petőfi u. 5. 4517 olvasói levélre az alábbi felvilá­gosítást adjuk:) Az üvegszárnyú almafa- lepke elsősorban idős, be­teges, főként fagykárt szen­vedett vagy más ok miatt legyengült gyümölcsfán vagy faiskolai „termelvényeken”, olykor fiatal fákon károsít. Kártétele során nem kímé­li az alma, a körte, a birs, sőt a csontmagvú gyümölcs­fákat sem! A nőstény lepke a 0,8—1,2 milliméteres, világos kávé­barna tojásait a kéreg- vagy fagy repedésekbe rakja. A kikelt hernyók a fába fura­kodnak, majd a fa törzsé­ben, vastagabb ágaiban tár­sasán élnek, az idősebbek­kel. A szijácsban és a gesztben szövedékes járato­kat rágnak s ürülékükkel szennyezik azokat, de oly­kor rákszerű szövetburján­zást is okozhatnak! Tevékenységükkel siet­tetik a fák pusztulását! A 18—22 milliméter hosszú, szürkésfehér, rózsaszín ár­nyalatú barna fejű hernyók, fejlődésük befejeztével áp­rilistól bábozódnak. A járat végén kitolódott bábokból kelt lepkék után a bábinga röpnyílásban marad. Az üvegszárnyú almafa- lepke ellen védekezni a téli fatisztogatás go'ádbé.1 !éllég­zésével, beteg kéregrészek kimetszésével, a seb 5 szá­zalékos gyümölcsfaolajos ecsetelésével és oltóviaszos lezárásával lehet. A tojás­rakó nőstények ellen június —július hónapokban: 10— 14 naponként 0,2 százalékos Anthio 33 EC-vel, vagy 0,1 százalékos Unifosz 50 EC plusz 0,1 százalékos Bi 58 EC kombinációjával per­metezzünk. Dr. Széles Csaba Mechanikai növényvédelem februárban JELENIK MEG Állat­így tudják kifejteni. Mivel gázhatású szerek, ezért, ha a talajt fóliával be­borítjuk, a hatás tovább fo­kozódik, mert a keletkezett gáz jobban átjárja a talajt. Gyümölcsfák téli kéregápolása egészségtan A könyv — dr. Szép István szerkesztésében — mindazokat az alapvető ismereteket tárgyal­ja, amelyek tudása az állatok egészségének megvédésében, a betegségek megelőzéséhez, a termelés biztosságának elősegí­téséhez szükséges. A könyv megismerteti az ol­vasót az egészségi állapotot be­folyásoló tényezőkkel, a gene­tikai vonatkozásokkal, a szer­vezet védő mechanizmusaival, majd a betegséggel mint életje­lenséggel, Jelentős terjedelemben foglal­koznak a szerzők a belgyógyá­szati betegségekkel, az anyag­csere és az anyagforgalom be­tegségeivel. a sebészeti és szü­lészeti betegségekkel. Megfelelő ismeretek sajátíthatók el a víru­sok, baktériumok, gombák és paraziták okozta, valamint a mézelő méhek betegségeiről, hangsúlyozva a felismerhető tü­neteket. elváltozásokat és a vé­dekezés, a megelőzés teendőit. Elsősorban az agrártudományi egyetemek és főiskolák tan­könyve. de hasznos ismeretéket tartalmaz a gyakorló agrár szak­emberek számára is. A könyvet jogszabályok alapján öszeáüí- tott Jaidnivalők zárják az állat­egészségügyi szolgálat szerveze­téről az állatbetegségek megelő­zésének és leküzdésének rendel­kezéseiről, valamint az igazság­ügyi állatorvostani ismeretekről'. Eredményesen védekezhetünk még a Basudin 5 G 1,5—2 g/ folyóméter és a Basudin 10 G 0,8—1 g/folyóméter talajfer­tőtlenítő szerekkel is, melye­ket a talajfelszínre kell ki­szórni, de a jobb hatás vé­gett érdemes ezeket is seké­lyen bedolgozni a talajba. A talajfertőtlenítést csak növényi kultúrától mentes talajnál szabad elvégezni, és a kezelés után 3—4 hét pi­hentetés szükséges ahhoz, hogy a vegyszerek illékony gőzei eltávozzanak. A Galiti­on 5 G esetében ez az idő 60 nap. A talajfertőtlenítés után a termesztőberendezéseket szellőztetni kell. A növé­nyekkel való betelepítés előtt minden esetben el kell vé­gezni a zsázsa-, illetve a sa- látamagpróbát. Ezek a mag­vak természetes körülmények között 1—2 nap alatt kicsí­ráznak. A nyugatmi időszakban. vég­zett téli faápolás egyik alapvető feladat gyümölcsfáink növény­egészségügyi állapotának fenn­tartása. megőrzése érdekében. Elvégzése kedvezően egészíti ki az évközi vegyszeres védekezé­seket, sőt azok egy részének el­hagyását eredményezheti, ez­úton csökkenthetjük a környe­zetszennyezést. illetve a védeke­zés költségeit. A téli faápolás legfontosabb feladata a beteg ágrészek, vesz- szők eltávolítása, a károsítók megtelepedésének kedvező ké­regrepedések, sebzési helyek ke­zelése, egyes károsítók áttelelő alakjainak megsemmisítése. Az aknaiak metszése során már lehetőség van — az ecset­szerű nyitott csúcsrügyben vég­ződő liszt harm at vesszők eltávo­lításával, megsemmisítésével — az almafalisztharmat-fertőzés csökkentésére. Hasonló módon járjunk el a lombkárosítók (gyűrűspille, aranyfarú pille, galagoniyapille) tojáscsomóival, téli hernyófészkeivel, melyekkel elsősorban erdők, erdősávok kö­zelében lévő gyümölcsösökben találkozhatunk. A beteg, elszáradt ágrészek eltávolításával a különböző fa­rom» gombák, kártevők (pl. szúbagárak) megtelepedését akadályozhatjuk meg. Az utóbbi években egyre jelen­tősebb növényvédelmi problé­mát okoz az üvegszárnyú alma- falepke (almafasziikár) és a ké­reg® oly. Míg az első faj jelen­tősebb mértékben az almafákat károsítja, az utóbbi elsősorban a csonthéjas tenmésűek (pl. cse­resznye, meggy, kajszi) kárte­vője. Lárváik a kéregben, Illet­ve kéreg alatti járatokban fej­lődtek és a károsított részek el­halását okozzák. Az ellenük való vegyszeres védekezés körülményes és költ­séges, ezért alapvető jelentőségű megtelepedésük, kártételük ki­alakulásának megakadályozása. Ezt pedig az egészséges kéreg- fielület kialakításával (kéreg- kaparás), a mechanikai sérülés, vadkár, metszés következtében keletkezett sebfelületek tisztítá­sával, ápolásával érhetjük el. A kerskedelmi forgalomban besze­rezhető sebkezelő anyagok al­kalmazásával (pl. Santar SM. Celloid) biztosíthatjuk a sebzé­si helyek lezárását, illetve gyor­síthatjuk a gyógyulás folyama­tát. Az előzőekben említett kéreg­ápolás további kedvező hatása, hogy a kártevők kéregrepedések között telelő alakjainak egy ré­szét is elpusztítjuk (pl. alma­moly, lombosfa-fehérmolybá- bok. gyapjaspille-tojások). A té­li faápolás szerves része a gyü­mölcsösök növényvédelmének. A házikertekben eredményesen, a környezet kímélésével és ala­csony költségráfordítással il­leszthető be a védekezés rend­szerébe. Sípos László, növényvédelmi és agrokémiai állomás

Next

/
Thumbnails
Contents