Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-02 / 27. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. február 2. Interjúk Margaret Thatcherrel Margaret Thatcher brit miniszterelnök csütörtökön kezdi meg hivatalos magyar- országi látogatását. A Magyar Televízió számára Aczél Endrének, az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette: „roppantul örül" annak, hogy „éppen ő hozhatja helyre a mulasztást”, miszerint óelőtte brit kormányfő még nem járt Magyarországon. Thatcher asszony szerint Magyarország sokat jelent a brit közvéleménynek: ismerik a történelmét, „népének tehetségét”. Ezenfelül — mutatott rá — mind Nagy-Britannia, mind Magyarország európai ország, mindkettőnek érdeke, hogy látogatásokkal és eszmecserékkel erősítsék a kölcsönös megértést. „Minél jobban értjük egymást, annál több üdv származik ebből valamennyi népre nézve” — fűzte hozzá. Ami a kétoldalú gazdaságiüzleti kapcsolatok eddigi fejlődését és jelenét illeti, a brit miniszterelnök elsőként a bankközi együttműködést emelte ki, amely szerinte „a gazdasági hanyatlás közepette nagyon hasznos tényezőnek bizonyult, jó adag kölcsönös tiszteletet ébresztett mindkét oldalon”. Ezután utalt a kapcsolatok azon formájára, amely a közvetlen kereskedelmi ügyletekben ölt testet. Ügy vélte, hogy „meglehetősen nagyarányú a Magyarországra irányuló brit export”. Hasznos rendezvénynek nevezte a tavasszal esedékes londoni „magyar napokat”, mert a rendezők tanulmányozhatják, milyen áruk érdeklik a brit vásárlókat. Végül Margaret Thatcher kijelentette, hogy a brit kereskedelem egy jelentős hányada — Magyarországra is — az Európai Gazdasági Közösség közbejöttével bonyolódik. Ezzel kapcsolatban neki az a véleménye, hogy az EGK-nak nem „a falakat kell magasabbra emelnie, hanem olyan szervezetként és eszközként kell funkcionálnia, amely bátorítja és segíti a közösségen túli országokkal, így Magyarországgal fenntartott üzleti kapcsolatokat is”. Margaret Thatcher angol miniszterelnök a látogatás küszöbén a BBC-nek is adott interjút. Mint mondta, magyarországi látogatásának egyik célja az, hogy előmozdítsa a nagyobb mérvű egyetértést a két nép között. Egy ország meglátogatása a kölcsönös megértés színvonala emelésének és szélesebb alapokra helyezésének egyetlen eszköze — mondotta az angol miniszterelnök. Rámutatott továbbá, hogy ő az első angol miniszterelnök, aki Magyarországra látogat. Reméli — jelentette ki Margaret Thatcher —, hogy budapesti tartózkodása alatt megtudja majd, mi a vezető magyar politikusok álláspontja a nemzetközi kérdésekre és a jövő alakulására (vonatkozóan. Hangsúlyozta, hogy magyarországi útján „csak Nagy-Britannia nevében fog beszélni” — de az első brit kormányfői látogatás Budapestre hozzájárulhat a kelet—nyugati kapcsolatokhoz, a fegyverzet csökkentéséhez TELEX LAZAR GYÖRGY FOGADTA JANUSZ OBODOWSKIT Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerdán hivatalában fogadta Janusz Obo- dowski lengyel miniszterelnök-helyettest, a Magyar— Lengyel Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság társelnökét, aki a bizottság elnökeinek találkozója alkalmából tartózkodik hazánkban. GROMIKO ELUTAZOTT BUKARESTBŐL Tárgyalásai befejeztével szerdán elutazott Bukarestből az Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter vezette párt- és kormányküldöttség, amely az RKP KB és a román kormány meghívására háromnapos látogatást tett Romániában. A szovjet delegációt Gheorghe Oprea, az RKP KB PVB tagja, első miniszterelnök-helyettes, valamint más magas rangú tisztségviselők búcsúztatták. A tárgyalásokról közleményt adtak ki. UGANDÁI TÖMEGMÉSZARLAS Az ugandai rendőrség a múlt heti tömegmészárlásban való részvétel vádjával letartóztatott két személyt. Az ugandai rádió szerdai jelentése szerint a feltehetően politikai indítékú mészárlást a Nemzeti Ellenállási Hadsereg elnevezésű kormányellenes csoport tagjai követték el. A Kampalától 32 kilométerre nyugatra egy településen elkövetett gyilkos akciónak 27 halálos áldozata és tíz súlyos sebesültje van. Budapest lesz a házigazdája Megalakult az európai kulturális fórum előkészítő bizottsága A Madridban megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezleten elfogadott záródokumentum alapján 1985-ben Budapest lesz a házigazdája az európai kulturális fórumnak és 1984-ben az előkészítő szakértői értekezletnek. A rendezvényeken a helsinki záróokmányt aláírt 35 állam képviselői lesznek jelen. A Minisztertanács a fórum megrendezése érdekében neves közéleti és kulturális személyiségek részvételével előkészítő bizottságot hozott létre, amely szerdán a Parlamentben tartotta alakuló ülését. A bizottság elnöke Kö- peczi Béla művelődési miniszter, aielnöke Nagy János külügyminisztóriumi államtitkár, titkára Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója. Az előkészítő bizottság megvitatta a fórummal kapcsolatos hazad előkészítő munka irányelveit és tennivalóit. Köpeczi Béla elmondta; a fórum feladata, hogy a résztvevők eszmecserét folytassanak a kulturális alkotások, a kulturális értékek terjesztése, az együttműködés kérdéseiről, a kulturális kapcsolatok és a csere előmozdításáról. A magyar kormány — mondotta Köpeczi Béla — köszönettel fogadta a bizalmat, a megtiszteltetést, és kinyilatkoztatta; hogy szívesen látja a helsinki záróokmányt aláírt 35 állam kulturális életének reprezentánsait, valamint aiz UNESCO és a szakértői értekezlet határozata szerint esetleg még meghívandó kormányközi ás nem kormányközi szervezetek képviselőit. A nemzetközi feszültségek növekedése, a kelét—nyugati konfrontáció kiéleződése különösen aláhúzza a kölcsönös bizalom helyreállításának szükségességét és ebben a kulturális kapcsolatok szerepét. Az ezzel kapcsolatos magyar álláspont változatlan: a nemzetközi kulturális-tudományos kapcsolatok ne (legyenek a napi politikai konjuk- túra függvényei, hanem inkább éreztessék kedvező hatásukat a kapcsolatok egészére. A budapesti fórum ugyan nem helyettesíthet más; kétes többoldalú fegyverkorláto- zási tárgyalásokat, ennek ellenére jelentősen hozzájárulhat a kölcsönös bizalom erősítéséhez. Az előkészítő bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország a helsinki záróokmány és külpolitikai alapelveink szellemében jó, szívélyes és korrekt házigazdaként segítse a fórum munkáját és messzemenően biztosítsa a szükséges feltételeket. A fórumra érkező vendégek személyesen is meggyőződhetnek majd arról, hogy Magyarország nemcsak nyitott az egyetemes kultúra igazi értékei előtt, hanem jelentősen hozzá is járul ezen értékek befogadásához. A nagyszabású nemzetközi rendezvény jó lehetőséget is kínál szocialista gyakorlatunk, hazánk, kultúránk valósághű bemutatására, a nemzetközi kulturális kapcsolataink szemléltetésére. A felszabadulás 40. évfordulója évében. A kulturális együttműködés és csere fejlesztésében a világ és Európa szellemi értékeinek közkinccsé tétele mellett — mint viszonylag kis ország — abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyar tudomány és művészet tovább gazdagítsa az egyetemes emberi kultúrát. A fórum megrendezése — reményünk szerint — hozzájárul a magyar kultúra eredményeinek jobb megismeréséhez is — mondotta Köpeczi Béla. A nyugatnémet kormány szerdai ülésén rehabilitálta Kiess- ling tábornokot. A képen: Helmut Kohl kancellár (balra) és Manfred Wörner hadügyminiszter a tanácskozás előtt. CIA-dosszié A titkos hadműveleti osztály A CIA történetének egyik meghatározó eseménye volt, hogy a hidegháború kiteljesedésével a Trumann-elnök- ség utolsó évében létrehozták a titkos hadműveleti osztályt. Vezetésével Allen Dullest bízták meg, aki már ekkor uralta a szervezetet, holott még hivatalosan nem nevezték ki főnökké. Ebben az időszakban alakult ki a CIA ma is érvényes struktúrája. A Központi Hírszerző Ügynökség öt részre oszlik. Az első: az igazgató és helyettese, valamint az őket közvetlenül tájékoztató szakértők csoportja. Ez az úgynevezett nemzeti hírszerző tisztek tanácsa. A többi négy rész az igazgatóság nevet viseli. Az egyik a titkos pénzügyi alapok elosztásával 4és kezelésével, a másik a hosszú távú elemzésekkel, a harmadik a szerzett értesülések gépesített feldolgozásával és értékelésével foglalkozik — míg a negyedik a már említett titkos hadműveleti osztály. A CIA történetének legjellemzőbb vonása, hogy a hidegháború egész időszakában éppen a titkos hadműveleti osztály került előtérbe és a szervezet többi igazgatóságának munkája (amely nagyjából megfelelt a hírszerzés területein végzett nemzetközi tevékenységnek) háttérbe szorult. Allen Dulles rövidesen a CIA főnöke lett, s ezt a tisztségét haláláig, a hidegháborús korszak végéig betöltötte. Vezetése alatt a titkos hadműveletek osztályának irányítását bizalmas tanácsadója, Richard Bissell vette át. Bissell dolgozta ki az úgynevezett titkos hadviselés elméletét és gyakorlatát. A titkos háború első számú célpontja a Szovjetunió és a többi szocialista ország volt. Velük szemben a CIA a klasszikus hírszerzés eszközeivel rendkívül keveset tudott elérni. Ezt maga Bissell is beismerte: „A klasszikus kémkedés eredményei ebben a viszonylatban számunkra csalódást keltőek voltak. A szovjet tömb vagy más kifinomult, érett társadalmak esetében ez már nem lehet a hírszerzés információinak elsőrendű forrása.” Ezzel indokolta a különleges felforgató módszerek előtérbe kerülését. Ezt követően számos ilyen kísérlet történt. A CIA százával próbált ügynököket átdobni a szovjet határon, mindenekelőtt Ukrajnába. Az ötvenes évek elején megkísérelte, hogy Lengyelországban nagyszabású földalatti szervezetet hozzon létre és ezt Allen Dulles: a CIA me*határoló figurája volt. Penykovszkij az ítélethirdetésen. több millió dolláros arany- átutalásokkal támogatta. 1953-ban a CIA ügynökei földalatti alagutat ásattak az NDK határán, hogy ennek a segítségével lehallgassák az NDK-ban állomásozó szovjet katonai egységek telefonbeszélgetéseit. 1958-tól kezdve az U—2 nevű amerikai kémrepülőgép nagy magasságban felderítő repüléseket végzett szovjet területek felett és a szovjet légtér szuverenitásának megsértésével adatokat gyűjtött a CIA számára. (Az U—2 rendszerbe állítása és fel- használása Bissell személyes ötlete volt.) 1960. május 1-én a szovjet légvédelmi rakéták elérték a nagy magasságban repülő kémgépet és pilótáját foglyul ejtették. Az incidens következtében kiéleződött a feszültség, lehetetlenné tette az éppen esedékes szovjet— amerikai csúcstalálkozó megtartását és így jelentősen késleltette az enyhülési időszak kibontakozását. Három évvel később, 1963 májusában megkezdődött Moszkvában az akkor óriási feltűnést keltő Penykovszkij-per. A vádlott, Oleg Penykovszkij hosz- szú ideig ezredesi rangban szovjet katonai intézményeknél dolgozott. Letartóztatása idején, 1962 október végén a műszaki és tudományos állami bizottság nemzetközi osztályának volt a vezetője. Penykovszkijt a CIA sokáig mint az intézmény egész történetének „legsikeresebb” szovjetellenes ügynökét tartotta számon. A Penykovszkij-per egyértelműen bizonyította, hogy a rejtett hadműveletek osztályán milyen kitartóan kísérlik meg a Szovjetunió elleni kémtevékenység erősítését. Ugyanakkor bizonyította azt is, hogy a CIA számára ebben a vonatkozásban aligha terem sok babér. Penykovszkij — a perben nyilvánosságra került adatok szerint — 1961. április 20-án írta alá egy londoni útja során a maga „kémszerződését”, s 1962 októberében már le is tartóztatták. Sőt: a vádirat utalt arra, hogy a szovjet elhárítás már 1962 júniusától kezdve megfigyelés alatt tartotta a CIA történetének e „legértékesebb” figuráját, aki ily módon ettől az időszaktól kezdve kémfeladatait már nem tudta végrehajtani. A CIA tevékenységének egyik fő célpontja természetesen napjainkban is a Szovjetunió és a többi szocialista ország. A példaként felsorolt esetek — az átdobott hírszerzők gyors letartóztatásától a berlini kémalagút alig néhány hetes működése után történő felderítésén és az U—2 lelövésén át egészen a Penykovszkij-ügyig — arról tanúskodtak, hogy a rejtett hadműveletek osztálya nem büszkélkedhetett munkája eredményességével e téren. Fokozta a különleges hadműveletek osztályának nehézségeit a technológiai fejlődés is. Az, hogy az elektronikai eszközök nemcsak a hírszerzésben, hanem az elhárításban is mind nagyobb és kifinomultabb szerepet játszottak, s a Szovjetunió elhárító szolgálata magas szinten tudta hasznosítani az elektronikát. A dél-koreai gépnek 1983. szeptember 1-én — amerikai források szerint — az volt a feladata, hogy kipuhatolja a szovjet légvédelem elektronikus felderítő és elemző rendszerének a működését. Ütját kezdettől fogva figyelemmel kísérték az amerikai titkosszolgálatok, ráadásul tőle mindössze 75 mérföld távolságra repült egy amerikai RS—135 kémrepülőgép is, mégsem figyelmeztették a pilótát, hogy „eltévedt”. Következik: Irántól — a Watergate-botrányig <-i -e.) Ismét lakható a Bikini-szigetcsoport? Újra reménykedhet hazate- lepedésében a Bikini-szigetcsoport 1100 egykori lakója, miután elképzelhető, hogy az Egyesült Államok kormánya 90—120 millió dollárt fordít az elkövetkező néhány évben arra, hogy ismét lakhatóvá tegye a szigeteket. A Csendes-óceán mikroné-, ziai szigetvilágában fekvő szigetcsoport (Hawaitól 1500 kilométerre) ma gyakorlatilag lakatlan. A második világháború után az addig Japánhoz tartozó terület amerikai fennhatóság, majd 1947- ben amerikai gyámság alá került. Az amerikaiak 1946- ban kezdték el itt a nukleáris kísérleteket. (összesen 23-at hajtottak végre, az utolsót 1958-ban.) A kísérletekkel kezdődött a szigetlakok kálváriája is: összesen háromszor kellett áttelepülniük a környező szigetek valamelyikére, mindenütt nyomor és éhezés volt a sorsuk. 1969-*ben az akkori amerikai elnök, Johnson .bejelentette, hogy semmilyen veszély nem fenyegeti a visszatelepülni szándékozókat. Azok közül, akik ezt elhitték, és visszatelepültek a szigetekre, 'sokan sugár betegséget kaptak, az élelmiszer és a víz fertőzöttsége ugyanis jóval a megengedhető szint felett volt. A kiszolgáltatott sorsú embereknek ismét menniük kellett. Immár két éve amerikai bíróságok útján szeretnék elérni, hogy az amerikai kormány 450 millió dollár kártérítést fizessen számukra. Eddig azonban Washington mindössze 50 millió dollárnyi összeget ajánlott fel. Mi a helyzet a szigeteken most, huszonhat évvel az utolsó atomkísérlet után? A washingtoni kongresszus által a szigetekre kiküldött hattagú tudósbizottság megállapítása szerint mostanra megszűnt a külső sugárzás veszélye, iható a vízgyűjtőkben felhalmozódott esővíz, és immár a nagykiterjedésű Bikini-lagúna s a szigetcsoportot körülvevő csendes-óceáni vizek halai is fogyaszthatok. A szigetlakokat fenyegető legnagyobb veszélyt „mindösz- sze” az jelentené, ha majdan helyi termesztésű gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanának. „A fertőtlenítés legmegfelelőbb módja az lenne, ha a talajt eltávolítanák, s helyére sugármentes földréteget borítanának” — állapítja meg a washingtoni kongresszus vizsgálóbizottságának jelentése. Ám a meglévő vegetáció eltávolítása egyben felszámolná azt a védőernyőt is, amely a szigeteket óvja az erős napsugárzás és az állandó passzátszelek ellen. Egy másik megoldást az jelenthetne, ha a szigetek számára megszerveznék a teljes élelmiszerimportot. Ha azonban a szállítás bármi miatt késne, a szigetlakok a hatvanas években történtekhez hasonlóan ismét a fertőzött kókuszdiókra lennének utalva — figyelmeztet a bizottság.
