Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
XLI. évfolyam, 26. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. február 1., szerda Nagygyűlés az Augusztus 23. Gyárban Folytatódtak a szovjet- román tárgyalások A bukaresti látogatáson továbbfejlesztésére irányuló tartózkodó szovjet párt- és kölcsönös törekvés, kormányküldöttség Andrej , Gromiko, az SZKP KB PB ^ tagja, a szovjet Miniszterta- A szovjet delegáció kedd nács első elnökhelyettese, kül- délelőtt látogatást tett a bu- ügyminiszter vezetésével ked- karesiti Augusztus 23. Gyáráén folytatta tárgyalásait a ban. Az egyes üzemrészek Nicolae Ceausescu, az RKP megtekintése után nagygyű- KB főtitkára, államfő vezette lést tartottak, amelyen And- román delegációval. rej Gromiko, valamint Mindkét fél hasznosnak ne- Gheorghe Oprea, az RKP KB vezte a megbeszéléseket, ame- PVB tagja, első miniszterel- lyeken kifejezésre jutott a nök-heiyettes mondott beszé- szovjet—román kapcsolatok det. Falugyűlés — szeplőkkel (3. oldal) Olvasóink írják (7. oldal) ÜJ MELLÉKÜZEMÁGGAL GYARAPODOTT januárban a rakamazi Győzelem Termelő- szövetkezet. A helyi Racita Cipőipari Szövetkezettel közöäen létrehozott cipőfelsőrészkészítő üzem — amit a termelőszövetkezet régi irodahelyiségeiből alakítottak át. rekordidő, mindössze három hét alatt — huszonhat dolgozónak biztosít folyamatos munkát. Képünkön: az új üzemben naponta 500 pár női szandálhoz készítenek felsőrészt. (Császár Csaba felvétele) Tiszaszalka Búzakalász TSz: Fokozzák o terméseredményeket Megkezdődtek a zárszámadó közgyűlések ÉDOSZ megyei bizottsági ülés Új módszerek, demokratikus fórumok Megkezdődtek a zárszámadások Szabolcs- Szatmárban. Kedden az elsők között adott számot elmúlt évi gazdálkodásáról a tiszaszalkai Búzakalász Termelőszövetkezet. A szakszervezetek pártirányításának kérdéseiről tanácskozott január 31-én kibővített ülésén az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. A nyíregyházi dohányfermentáló tanácstermében megtartott eseményen a megye 11 élelmiszeripari üzeme és a szakmunkásképző párt- és szakszervezeti titkárai is részt vettek. Jóna Pál, a Dohányfermentáló Vállalat igazgatója ismertette a gyár életét, majd Bánóczi Gyula, a megyei párt- bizottság titkára adott tájékoztatást azokról a feladatokról, amelyek a szakszervezeti munka fejlesztését, korszerűsítését segítik. A többi között elmondta: a gazdasági és társadalmi élet változásaival párhuzamosan növekszik a szakszervezetek szerepe. A pártirányítás a szakszervezetben tevékenykedő kommunisták révén és a szakszervezeti tagság támogatásával valósul meg. A párthatározat végrehajtása adja meg az érdekvédelem igazi alapját. A dolgozók legszélesebb rétegeit tömörítő szakszervezet nem ellenfele, hanem jó partnere a munkáshatalmat képviselő pártnak. Ma a szak- szervezetek önállóságának: megfelelő politika feltételeinek megteremtésére törekszik a .megyei pártbizottság. A szakszervezeti aiapszer veknek viszont önállóan kelt dönteniük. Ehhez ismerniük kell a párt általános és helyi politikáját. Jogos ugyanakkor az az igény is, hogy az üzemi pántszervek vezetői jól ismerjék a szakszervezeti munka sajátosságait, a bizalmiak, főbizalmiak jog- és hatáskörét. Döntés előtt a párt és a szak- szervezet ne ugyanabból a nézőpontból közelítsen meg egy kérdést Szükség van a nézetek, érdekek ütköztetésére, helyes döntések csak így születhetnek. Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára kiemelte: a vállalati gazdaságpolitika alakításához a szakszervezet új módszerekkel zárkózzon fel, a munAz ÁB sajtótájékoztatóié Új biztosítási formák Sajtótájékoztatót tartottak január 31-én Budapesten, az Állami Biztosító székházában. Tar Jenő ügyvezető igazgató többek között arról számolt be, hogy 1983-ban mezőgazdasági növénykárokra 1 milliárd 900 millió forintot fizettek ki. Különösen nagy volt a fagy- és jégkártétel Baranyában, Bács, Heves, Pest, Szabolcs és Szolnok megyékben. Az Állami Biztosító kockázatvállalásában az aszálykár nem szerepel — de tekintettel a tavalyi nagy aszálykárokra — a biztosító 345 mezőgazdasági üzemet 251 millió forint méltányossági kártérítésben részesített. Az Állami Biztosító 1984- ben a biztosítási rendszer egészét tekintve nem hoz alapvető változásokat, de fejlesztéssel, választékbővítéssel, új biztosítási módozat bevezetésével kívánják növelni az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek anyagi biztonságát. Január 1-től a gazdálkodó szervezetek a forgóeszköz-biztosítást kiegészíthetik úgy, hogy az állóeszközök kárai esetén a korábbi nyilvántartási érték szerinti térítés helyett az ÁB a tényleges helyreállítás-pótlás költségeit fizeti. Ez év újdonsága az is, hogy a CSÉB-család új taggal, a CSÉB 150-nel bővül. A költségek robbanásszerű növekedése a biztosítót arra késztette, hogy január 1-től a külföldre utazók betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás feltételeit módosítsa. Újdonság továbbá a különféle állatbiztosítási módozatokban a magasabb kártérítési összeg mezőgazdasági üzemeknél és az egyénileg gazdálkodók esetében is. kahelyi vezetők nyissanak utat a demokratikus vitának a különböző fórumokon. ★ A nap folyamán Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára megbeszélést folytatott az ÉDOSZ főtitkárával az élelmiszeripari dolgozók élet- és munkakörülményeiről, a párt- és szak- szervezeti szervek feladatairól.. A közös gazdaságban meghatározó az állattenyésztés. A 80 milliós termelési érték több mint. a felét ez az ágazat adta. Jól jövedelmezett a vegyes hasznosítású szarvas- marha és a juh. Ezenkívül foglalkoznak még baromfitartással is. „A növénytermesztés olyan, amilyen az időjárás volt” — mondta Kristin Péter, a tsz elnöke. A tervezettől kétmillióval hozott kevesebbet ez az ágazat. Búzából 3,4 tonna, kukoricából 6 tonna a terméseredmény. A tiszaszalkai Búzakalász Tsz a terméseredmények fokozására 12 milliós hitelt kapott. Búzát és kukoricát ebben az évben is jelentős területen termesztenek. Ez utóbbiból 7 tonna, búzából pedig 4 tonna az idei terv. A háromezer hektáron gazdálkodó tiszaszalkai közös gazdaság sokat segített a tagok háztáji gazdálkodásában. A mérleg adatai szerint mintegy 17 millió forintot forgalmaztak. A tiszaszalkaiak főként állattartással foglalkoznak a háztájiban. Szarvas- marhát tartanak, sertést hizlalnak. A 380 aktív termelőszövetkezeti dolgozó a bérére sem panaszkodhat, hiszen jövedelmük 1983-ban meghaladta a 46 ezer forintot. Emellett átlagban 6100 forint a nyereség, amelyet a zárszámadás után kapnak kézhez a tagok. A közös gazdaság összes nyeresége 2 millió 350 ezer forint. A zárszámadó közgyűlésen az idei elképzelésekről is szólt a vezetőség. A legfontosabb a terméseredmények fokozása a növénytermesztésben. 1984- ben mintegy hárommillió forintos költséggel szakosított teleppé alakítanak egy szarvasmarha-istállót, amelyben 200 jószágot tudnak majd elhelyezni. A melléküzemben továbbra is ládát gyártanak, az építőipari részlegnek is bőven van feladata. A seprűüzemben évente több mint ötvenezer cirokseprűt készítenek. Az alapanyagot eddig egy Békés megyei gazdaságtól vásárolták. Ebben az esztendőben először kétszáz hektáron Ti- szaszalkán is megpróbálkoznak a ciroktermesztéssel. (sz. m.) A Nyíregyházi Városi Tanács V- B. napirendjén Ellenőrzések a tanácsi intézményeknél Nyolcszáznál több vizsgálatot végeztek tavaly a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. szakigazgatási szervei, továbbá 700 kisiparost és kiskereskedőt is ellenőriztek. A vizsgálatok során szerzett tapasztalatokat értékelték — egyebek között — a végrehajtó bizottság tegnapi ülésén. A tanácsi építőipari vállalatnál végzett komplex felügyeleti vizsgálat azt állapította meg, hogy 1982-ben a vállalat hatékonysága javult, a tavalyi, harmadik negyedévet viszont veszteséggel zárták. Ez a vállalat árpolitikájára, a gyengébb minőségre és a termelői kapacitás lekötési gondjaira vezethető vissza. Átfogó pénzügyi-gazdasági ellenőrzést végeztek többek között a 107-es szakmunkás- képző intézetnél, s azt állapították meg, hogy a képzési profil sokrétűsége mellett is eredményesen teljesítette az intézet a korszerű szakmunkásképzéssel kapcsolatos követelményeket. A pozitív megállapítások mellett szükségesnek tartják a szakmunkásképzés feltételeinek további javítását, s úgy ítélik meg, hogy jobban kell ösztönözni a gyakorlati szakmákat segítő beiskolázásokat. A tapasztalatok szerint az óvodák ellátottsága jó, javultak a személyi feltételek is, de néhány óvoda — a Ságvári-telepi, az örökösföldi, a Tünde utcai, a Kert közi — zsúfoltak. A gyermekvédelmi gondozás, a szociális segítségnyújtás jól szervezett, viszont a cigány- és veszélyeztetett gyermekek rendszeres óvodába járása a nagy erőfeszítések ellenére sem a kívánt mértékű. A cél és témavizsgálatok kiterjedtek azokra a felújítási munkákra is, amelyeket kisiparosok végeztek az intézményeknél. Azt állapították meg, hogy néhány kisiparos kihasználta az intézmények kényszerhelyzetét és a műszaki ellenőrzés területén mutatkozó létszámgondokat, ezért többletszámlázás miatt három kisiparos ellen büntető eljárást kezdeményeztek. A MÉM Repülőgépes Szolgálat nyíregyházi javító hangárjában Duleba Tibor KA—26-os helikoptert javít. (G. B.)
