Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET 1984. január 14. O C S i L i L - C T Tim N Hűvösebb időkre A Magyar Divat Intézet modelljeiből " ■■ 1 1 .....— ----­Klasszikus vonalú, sötétszürke halszálkamintás felöltő, enyhén bővített formában, ragián sza­bású ujjamegoldás. Rövid sportkabát, magasan zá­ródó gallérnélküli forma. Díszí­tése a barna bőr paszpól, mely a zsebeken és az újjabevarráson is végig fut. Szabadidő-ruházat új formai megoldásban. Könnyű kidolgozá­sú blúzon, jogging jellegű nadrággal. Az összeállítás azonos anyagból készült, a következő képen: a felette viselt nagy mellény béleletlen, kötött paszpól szegéssel. (Valamennyi mo­dellt Opra Gizella tervezte) Tanuljunk batikolni! A batikolással történő kelme­színezés az ősi művészetek egyi­ke. Elsajátítása nem nehéz, és kellő fantáziával, ízléssel nagyon szép, különleges darabokat alkot­hatunk; akár lakásdíszítő textíli­át, akár divatos ruhákat. A selyem, a pamut, a vászon mind alkalmas a színezésre, to­vábbá jó minőségű ruhafesték, erős cérna vagy vékony spárga, esetleg körgumi (amivel az anya­got összefogjuk) szükséges hozzá. Az anyagon megjelenő minta attól függ, ho£y az anyagot hogyan gyűr­tük, hajtogattuk, sodor­tuk össze. Ha cikk-cakk vonalú virágmintával akarjuk díszíteni az anyagot, akkor papírból vagy pamutból kis lab- dácskákat készítünk, és azokat cérnával (1. ábra szerint) kötjük a kívánt sűrűségben és vonalban az anyagra. Más mintá­hoz megfelel egy-egy fémpénz, azzal ugyanígy járunk el. Fontos, hogy nagyon erősen kössük össze az anyagot, így a festék nem érheti a gyűrődé­sekben összefogott részt. Miután megfelelő ideig ázott a festékben az anyag, öblítsük át ece­tes-sós vízben (minden liter vízhez 5 kanál ecet és egy kanál só szüksé­ges), hogy a színét fixí- rozzuk. Ezután nézzük meg az eredményt. Ha netán túl világos, megis­mételhetjük sötétebb, erősebb színnel. Ha körkörös minták­kal akarjuk díszíteni az anyagot, akkor a 2. áb­ra szerint járunk el. Fel­csípünk egy részt, majd a közepét visszadugjuk, és jó erősen összekötöz­zük. Egészen szabálytalan mintánál elegendő, ha az anyagot a 3. ábra sze­rint először összemarkol­juk, majd megsodorva jó erősen összekötjük. Csíkos mintát úgy nye­rünk, ha az anyagot sza­bályosan összehajtogat­juk (4. ábra), esetleg meg is vasaljuk, és két végén összekötjük. Kü­lönösen szép és szabá­lyos lesz a csíkozás, ha a berakást előbb össze­varrjuk, csak azután kötjük meg (5. ábra). Az így befestett anyag­ból egyszerű szabású blúzt vágj' húzott szok­nyát készíthetünk. B. K. Finom faiatok Valóság vagy hazugság? MARHAFELSAL TORMÁK BEMMEL bár fantáziaszövése nem ad tökéletesen hű magyaráza­tot kérdéseire, mégis meg­nyugtatja. Éppen ezekből a sajátos­ságokból adódik a gyermek jellegzetes világszemlélete, amelynek megnyilvánulása­it a felnőttek nem mindig kepesek felfogni és követni. A fantáziamagyarázat lehet téves, de még akkor sem „butaság!” A gyermeki fantázia szer­telenségéhez az is hozzájá­rul, hogy ebben a korban nagyobb jelentősége és sze­repe van az érzelmeknek és az indulatoknak, egyszóval sokkal erősebb élmények kísérik a gyermek tapaszta­latszerzését, cselekvéseit, mint a későbbi években. A felelevenített emlékképek torzítanak, az élményszíne­zetnek megfelelően pozitív vagy ^ negatív irányban aránytalanná válhatnak. A túlzott félelem, az öröm, a szorongás, a meglepetés stb, mind túlzásokhoz, irreális képek felelevenítéséhez ve­zetnek. Ha egy gyerek az óvodában jóízűen megevett egy szokottnál nagyobb tá­nyér levest, sőt, ha ezért meg is dicsérték, hajlamos lesz később úgy elmesélni, hogy egy egész fazék levest fogyasztott el. Ha egy ku­tyától nagyon megijed, a ré­mítő állat az elmesélés fo­lyamán már-már óriássá válhat, arányosan a gyer­mekben kiváltódott féle­lemmé!. Világos tehát, hogy a gyermeki fantáziahazug­ságok kialakulásában az élmények intenzitásából fa­kadó torzítások legalább olyan nagy szerepet ját­szanak, mint a vágyak, vagy a hiányos, töredékes tapasz­talatok. F. Zs. SZÁRNYAS KROKETT HOZZÁVALÓK 4 SZEMÉLY­NEK: 1 fej hagyma, 15 de­kagramm friss gomba, 1 evő­kanál vaj vagy margarin, 2 deciliter tejszín, 4 tojás, fél citrom leve, fél kilogramm párolt csirkehús, 10 deka­gramm ementáli sajt, liszt, zsemlemorzsa, bors, só, olaj a kisütéshez. A megtisztított, feldarabolt hagymát és gombát forró zsi­radékban 2 percig pároljuk. Hozzáöntjük a tejszínt, és ad­dig pároljuk, míg a tejszín fe­lére párolog. Ezután sóval, borssal ízesítjük, és liszttel meghintjük. Hozzákeverünk 2 tojás sárgáját és a citromle­vet. Jól elkeverjük, majd le­vesszük a tűzről. A párolt csirkehúst darabokra, a saj­tot kockákra vágjuk. Megfő­zünk 2 tojást keményre, és szintén kockákra daraboljuk, majd a csirkehússal és a sajt­tal elkeverjük és a gombás szószhoz keverjük. Krokette­ket formázunk a masszából, és lisztbe, a megmaradt 2 to­jás fehérjébe (melyet kicsit felvertünk), s végül zsemle- morzsába forgatjuk és forró olajban kb. 3 percig sütjük. Marhából, szárnyasból HOZZÁVALÓK 4 SZEMÉLY­NEK: 75 dekagramm felsál, t csomag leveszöldség, 1 fej hagyma, l evőkanál marga­rin, 1 púpozott evőkanál liszt, 1,5 deci tejszín, 2,5 deci hús­leves, 2 evőkanál reszelt tor­ma, bors, só, cukor, ételízesí­tő, fél citrom leve. A marhafelsált feltesszük főni sós vízben, hozzátesszük a megtisztított leveszöldséget, és együtt lassú tűznél 1,5 órá­ig főzzük. A hagymát felda­raboljuk, forró margarinban i percig világosra pároljuk. Rá­szórjuk a lisztet, és további egy percig pároljuk. Hozzá­öntjük a tejszínt, majd 2,5 de­ciliter marhahúslevest, és kb. 3 percig főzzük. Beletesszük a tormát, sózzuk, cukrozzuk és citromlével ízesítjük. A marhahúst — miután megfőtt — kivesszük a levéből és ki­csit kihűtjük, majd felszele­teljük és a tormaszószhoz tá­laljuk. Körítésként petrezselymes főtt burgonyát adunk mellé. A valóságnak és a képze­let világának az elkülöníté­se a kisgyermek számára még nem olyan egyszerű és egyértelmű, mint a felnőt­teknek. A gyermek gondol­kodásában a kettő még egybemosódik, nem tud éles határt vonni közöttük. Pél­dául hajlamos álmait úgy elmesélni, mintha valóban megtörténtek volna vele. A valóság és a képzeleti világ elkülönülésének fo­lyamata az óvodáskorra te­hető. A tapasztalatszerzés­nek döntő szerepe van a valós és az elképzelt világ kettéválásában, de a felnőt­tek tudatos irányítása, ne­velése legalább ennyire fon­tos. Ha a gyermek figyel­mét időről időre felhívjuk az igazi és az elképzelt kettősségre, hozzásegítjük, hogy könnyebben eligazod­jék a világban, környezeté­ben. A valóság és a képzelet egybeolvadását a gyermek sok esetben „kihasználja”. Előfordul, hogy olyasmit követ el, amit szeretne meg nem történtté tenni, hi­szen tudja, hogy szülei ne­heztelését váltja ki vele. Ilyenkor az eseményeket Jelenleg a rövid haj a divat. Elöl rövid, hátul nyakbalógó. De hamarosan a hosszú haj jön di­vatba. Milyen legyen az „átmeneti” frizuránk? Sok türelem kell a haj megnö- vesztéséhez. Tudvalevő, hogy a hajunk körülbelül 1 centimétert nö havonta. Fontos, hogy amíg megnő, addig is rendezett legyen a hajviseletünk. A felső rövid hajrészt ajánlatos enyhén daueroltatni, a hátsó rész maradjon egyenes és időről idő' re vágassuk le. Így hamarosan utánanő a felső haj rész, és egyenletes hosszúságú lesz a ha­junk. Csinos „barátfrizurát” ké­szíthetünk rövid hajból, ha kö­rös-körül apró hullámosra daue­roltatjuk. Felső részét simán hagyjuk. Ha már váltig érő a ha­junk, de elöl, illetve a felső ré­szén’ még vannak rövidebb haj­tincsek, szintén egyhe dauerral ajánlatos csinos átmeneti frizu­rát készíteni. Alul mindig vágas­sunk le belőle, amíg a felső ré­sze is megnő. Hogyan készítsünk hosszú haj­ból szép frizurát? A hosszú hajat mosás után kö­zepes méretű szivacsos hajcsava- róra tekerjük, majd szárítás után kefével szép laza hullámosra formázzuk. Minél nagyobb haj- csavarót használunk, annál lá- gyabb esésű, lazább huUámok- ban omlik a hajunk. A hajcsa- varókat a homloknál kezdve hátrafelé egészen a nyakig tin­csenként használjuk. Száradás után természetes lágy esése lesz a hajnak. A rövid hajat szintén a hom­loknál kezdve tincsenként hátra­felé kell becsavarni. Az oldalsó haj részt nem kell becsavarni, csupán a fül mögé fésüljük. Szá­rítás után szintén kefével adjuk meg a formáját. A haj szép formáját a dauero­lás után nyeri el. A dauerolás idejétől függ, hogy göndör, hul­lámos. lazán omló, vagy sima lesz-e a haj utána. A vékony­szálú hajat célszerű daueroltatni. A dauerolás után sűrűbbnek tű­nik a haj. A hamar zsírosodé haj gondját részben megoldja a dauerolás, mivel dauerolás után a haj lassabban zsírosodik, és formáját hosszabb ideig megtart­ja. A dauerolt haj könnyebben formázható. Még a simán viselt hajat is célszerű dauerolni, mert jobb lesz az esése. Természete­sebben hat a dauerolás után nagy csavarokra felcsavart, és kefével rendbehozott frizura. K. E. úgy adja tovább, ahogyan szerette volna, ha megtör­ténnek, sőt ő maga is úgy éli át elbeszélés közben. Az egysíkú szemléletmód a gyermekkori fantáziahazug­ságok egyik oka. Az óvodás­korban oly gyakran előfor­duló fantáziahazugságok nem tudatos ferdítésből fa­kadnak, hanem a valóság még hiányos ismeretéből, bizonyos vágyképek meglé­téből, a realitás és az irre­alitás összemosásából. A kisgyermek sokszor beleszö­vi vágyait gondolatmeneté­be: gyakran olyan esemé­nyeket mesél el mint meg­történteket, amelyeket más­tól hallott vagy maga kép­zelt el. Az elégtelen tapasz­talatok azért is vezethetnek fantáziahazugságokhoz, mert a gyermek sokszor csak képzeletével tudja ki­tölteni egy-egy esemény­láncolat hiányzó mozzana­tait, kiegészíteni bizonyos tárgyak leírásánál a cson­ka részeket. A fejlődésben előrehalad­va azonban rendkívül erős­sé válik a gyermek igénye arra, hogy meséiben, ese­ményközléseiben, játéká­ban megközelítse a valósá­got. Ám a valóság értelme­zésében a fantázia egészen a kisiskoláskorig még min­dig nagyobb szerepet kap, mint a valóság hű víssza- tükrözése. Az óvodáskorú gyermek gondolkodását a képzetek halmazszerűsége, tagolatlansága jellemzi, a részeknek és az egésznek, a lényegesnek és a lényegte­lennek egyenértékűsége. A gyermeket nyugtalanítaná, ha nem volna képes ma­gyarázatot adni magának azokról a jelenségekről, dolgokról, eseményekről, amelyek foglalkoztatják. S Hímezve szebb... Az úgynevezett baba­vonalú blúzok (teilrészes, alul bővülő) nemcsak a fiatalok körében divato­sak, szépek és hasznosak kismamák számára is. Egy kis ügyeskedéssel, időráfordítással egyénivé varázsolhatjuk, ha kihí­mezzük. Ehhez mutatunk be motívumokat, melye­ket száröltéssel, láncol- téssel és laposhímzéssel készítünk. KM Hajviseletek

Next

/
Thumbnails
Contents