Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-12 / 9. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. január 12, TELEX-TELEX A SZOVJET—ALBÄN BARÁTI TÁRSASÁG ÜLÉSE Moszkvában az Albán Nép- köztársaság kikiáltásának 38’. évfordulója alkalmából szerdán ünnepi ülést tartott a Szovjet—Albán Baráti Társaság vezetősége. NICARAGUÁI HARCOK A hondurasi hadsereg egy alakulata — somozista fegyveres csoportokkal együttműködve — január 8-án a Chinandega tartományban járőröző niearaguai határőrökre kétszer is tüzet nyitott aknavetőkkel és géppuskákkal — jelentette be a ni- caraguai külügyminisztérium Managuában kedden kiadott közleményében. Az új év első tíz napjában hondu- rasi területről felszálló gépek nyolc ízben sértették meg Nicaragua légterét. A repülőgépek az ország csendesóceáni partvidékét bombázták. CHILEI HAZAFIAK AKCIÓJA A „Manuel Rodriguez Hazafias Front” elnevezésű szervezet ötfőnyi csoportja kedden este rövid időre elfoglalt egy santiagói rádióállomást. Az akció célja egy közlemény felolvasása volt. A rádió alkalmazottai azonban a beolvasás megkezdése után röviddel kikapcsolták az adót, így a nyilatkozat nem hangzott el teljes egészében. A csoport tagjainak a rendőrség megérkezése előtt sikerült elmenekülniük. EMBERRABLÁS OLASZORSZÁGBAN Négy álarcos bandita hétfőn elrabolta Bruno Adamit, egy észak-olaszországi vagyonos ingatlanügynök és földbirtokos 30 éves fiát. Adami az olaszországi emberrablók első idei áldozata. Tavaly 39 személyt raboltak el Olaszországban. A rendőrség közölte, hogy eddig az emberrablók semmilyen váltságdíj- követeléséről nincs tudomásuk. festménylopAs Ausztriában Szilveszter éjszakáján egy üzletember Graz melletti házából elrabolták A.usztria legismertebb XX. századi festőjének, Egon Schielenek egy olajfestményét. A képet az impresszionista irányzathoz tartozó festőművész életének utolsó évében, 1918-ban festette, értéke mintegy 250 ezer dollár. LETARTÓZTATTÁK BIGNONE TÁBORNOKOT Letartóztatták kedden Buenos Airesben Reynaldo Big- none tábornokot, a múlt év végéig hatalmon volt argentin katonai rendszer utolsó államelnökét. A letartóztatást elrendelő vizsgálóbíró Bigno- ne személyét összefüggésbe hozta az argentin katonai akadémia két kadétjának 1976-os „eltűnésével”. Ebben az időben a későbbi elnök az akadémia parancsnoka volt. Argentínában 1976- tól több mint harmincezer embert nyilvánítottak „eltűntté”. Dán választások. A győztes és a vesztes: a képen jobbra Schlüter, balra Jörgensen. Volt egyszer egy szálloda 7. Merésszé tesz a szesz niylIeBwr mentes Európát! A Varsói Szerződés tagállamai egyeztetett javaslattal fordultak a NATO tagállamaihoz, amelyben indítványozzák : mentesítsék Európát a vegyi fegyverektől. A javaslat jelentősége már első pillantásra is egyértelmű. Értelemszerűen területileg korlátozott, úgynevezett regionális indítványról van szó. A nemzetközi feszültség egyetemes növekedése elsősorban Európát fenyegeti a vegyi fegyverek esetleges bevetésével — ez az indítvány regionális jellegének egyik oka. A másik ok, hogy a javaslat így kevesebb államot érint, tehát eleve könnyebb — persze kölcsönös jó szándék esetén — a megegyezés, mint több résztvevővel. A harmadik ok pedig az a kipróbált történelmi tapasztalat, hogy minden európai megegyezés jótékonyan és hatékonyan sugárzik ki az egész világra. A VSZ-tagállamok nemcsak érzékletesen felvázolják egy ilyen megállapodás előnyeit, hanem kijelölik a megegyezéshez vezető utat is. Mivel a megállapodás a Varsói Szerződés összes tagállamának területét érintené — hangzik mintegy elvi alapvetésként a javaslatnak ez a része —, ki kell terjednie a NA- TO-tagországok területének megfelelő részeire is. Ezen túl az út lépcsőzetesen vezethetne felfelé: annak tisztázására, hol vannak és hol nincsenek ilyen fegyverek; biztosítani, hogy ahol nincsenek, ott ne is legyenek; e fegyverfajta összeurópai befagyasztása, a készletek kivonása vagy megsemmisítése, lemondás azok gyártásáról, importjáról és így tovább. Legalább ilyen gyakorlati mozzanat a javaslatnak az a része, hogy még ebben az esztendőben találkozzanak ez ügyben a két nagy katonai szövetség képviselői. A javaslatnak nemcsak tartalma, de időpontja is rendkívül figyelemreméltó: az első fontos politikai gesztus azóta, mióta — nem a Varsói Szerződés hibájából — megszakadtak a genfi, illetve a bécsi tárgyalások. Ráadásul olyan gesztus, ami a stockholmi konferencia küszöbén jól szolgálhatja a megtorpant tárgyalási mechanizmus újraindítását. H. E. BÁLLÁ ÖDÖN: Volt kollégám, M. Pál hív fel valahonnan telefonon. Kétnaponként ő hozta nekem a XIV/2 Kisba alakulattól a nyíltparancsokat, amelyeknek birtokában, már úgy- ahogy, biztonságban éreztem magam. — Nincs több nyílt parancs — hallom a készülékből. — Jobb, ha eldobod az igazolványodat, csak bajba kerülhetsz vele. — De hát mi történt? Részletesen ezt csak később tudom meg. A Gestapo, az SS és Hain Péter emberei körülfogták az Abonyi utcai épületet, amely a Kiska beosztottjainak székhelyé volt. Ez nem okozott nagy meglepetést. Az alakulatot — legalábbis a kormányzat és a németek előtt — abból a célból hozták létre, hogyha majd a szovjet hadsereg megszállja Budapestet, partizánakció- kat kövessenek el. De ez csupán ürügy volt, mert a XIV/2 Kiska alakulat náciellenes elemekből, hamis papírokkal ellátott munkaszolgálatosokból és katonaszökevényekből állt. És ennek az alakulatnak a keretében működött a Braun Éva által irányított kommunista ellenállási csoport, a Vörös Brigád. Akiknél későb megtalálták a Vörös Brigád igazolványt, azokat a Várba vitték, ahol később kivégezték őket. De azokat a kiskatonákat is elhurcolták, akiket az épület körülzárásakor ott találtak. Szerencsére ezt elkerültem, de most már semmiféle igazolásom nem volt és elkerülhetetlennek látszott, hogy razzia alkalmával, mint katonaszökevényt elvigyenek. Teljesen tanácstalan voltam, hiszen a Kiska-alakulat említése is életveszélyessé vált. Alig huszonnégy óra múlva német katonai sebesültszállító autók érkeznek a szállodához. Már kora reggeltől bombáznak és aknáznak, a front valahol a Wesselényi utca, a Kálvin tér körül lehet, vagy még közelebb. Az utcán te- metetlen katonaruhás halottak, no meg lódögök. Csak néha suhan át egy-egy magányos árny a bombatölcsé- res utcákon. A szálloda mint valami narkotikus álomban fekvő beteg, várja a történelem műtőkését. A narkotikumot általában a szesz szolgáltatja, az idegfeszültséget rummal, konyakkal, borral igyekeznek az itt lakók csillapítani, már aki hozzájuthat. A szálloda előtt fékező katonai mentőautóból egymás után hordják az egyik kiürített pincerészbe a német sebesülteket. Az egykor fényes szállodafelirat helyére a „Werbindungplatz” kerül. A sebesültek nagy része fiatal fiú, egyik-másik az iskolapadból kerülhetett a frontra. A sebesültszállítók némi kötszert ugyan otthagytak, de legföljebb egy vagy két napra elegendőt. A velük érkező katonaorvos átkötözi a sebesülteket, aztán eltűnik. Többé vissza sem tér. Homoródy doktor — a megmentett fiatal lánnyal együtt — időközben eltűnt a szállodából. Még Béla bácsi sem tudta megmondani, mikor és hová. A németek a sebesültek őrzésére két gép- pisztolyos katonát állítanak a kötözőhely elé, miután a pincékben tartózkodók közül két nőt megkérnek, hogy ápolják a sebesülteket. De orvos sehol. Az egyik ápolónőtől tudom, hogy a sebesültek között magyarok is vannak német egyenruhában. Egy szót sem tudnak németül. Az előző napokban fogdosták ösz- sze, s öltöztették be őket, hogy harcoljanak. Az egyiknek — egy józsefvárosi borbélynak — a kezét roncsolta szét egy aknaszilánk. Ö már sohasem csinál dauert a Víg utcai lányoknak. (Folytatjuk) Miért veszélyesek a Pershinaek? Az új típusú amerikai nuleáris fegyverek — a Pershing 2-es rakéták és a robotrepülőgépek — telepítésének megkezdésével rendkívül veszélyes folyamat van kibontakozóban földrészünkön. Miután az európai biztonságtól nagymértékben függ a világ békéje, a nyugati hatalmaknak ez a tudatosan, előre átgondolt lépése nemcsak kontinensünk népeit, hanem az egész emberiséget veszélyezteti. Abszurd elgondolások Hogy némi fogalmat alkothassunk a fenyegetettség nagyságáról és arról, hogy a szocialista közösség országai máért reagálnak olyan érzékenyen a rakétatelepítésre, egy fontos tényezőt tisztán kell látnunk. Nevezetesen azt, hogy a nemzetközi imperializmus legakre&szívabb csoportjai az úgynevezett euro- hadászati fegyverekkel nem egyszerűen csak az egyoldalú katonai fölény megszerzésére törekedtek, hanem arra is, hogy már békeidőben fokozódó politikai nyomást gyakoroljanak a Szovjetunióra és szövetségeseire. Más kérdés, hogy a kölcsönös megsemmisítési képesség mai szintjén ez az elképzelés teljesen abszurd és irreális. Mégis, a nyugati hatalmi központokban szép számmal akadnak olyan emberek, ajkik a NATO elsőcsapásmérő erejének meghatványozásával lehetségesnek tartják a két ellentétes társadalmi rendszer történelmi vitájának erőszakos ^megoldását”. Ez a katonapolitikai irányvonal kiváltképpen azért veszedelmes, mert a legújabb fejlesztésű rakéta-nukleáris harceszközök megjelenése, európai elhelyezése a hadviselés új elemeinek előtérbe nyomulásával, új doktrinális tételek kidolgozásával jár együtt. Negyedik hadászétI komponens Ebiben az elgondolásukban elsősorban a kontinensünkre folyamatosan betelepített és a szocialista közösség légvédelmi rendszereinek áttörése alkalmasnak vélt robotrepülőgépekre, még inkább a Pershing—2-es rakétákra építenek. Rögtön meg kell azonban jegyzenünk: a Pershingekkel és az előretolt állomásoztatású NATO- atomfegyverekíkel szemben felsorakoztatott szovjet SS— 20-asok vonatkozásában is használatos „közepes hatótávolság” megjelölés korántsem ugyanazt jelenti. Miért? Azért, mert amíg a 2500—2600 kilométerre célha juttatható Pershingekkel a Szovjetunió csaknem egész európai területe elérhető, addig az SS'—20-as okkal az Egyesült Államok egyáltalán nem sebezhető. E tekintetben a két fegyver katonai-technikai jellemzői össze nem hasonlíthatók, hiszen a Pershing—2-esekkel a Varsói Szerződés tagállamai ugyanúgy fenyegethetek, mint az USA honi területén lévő hadászati támadó erőkkel. Gyakorlatilag tehát az Egyesült Államok a három, már rendszerben álló stratégiai „triód” — a szárazföldön, az atomtengeralattjárók és a távolsági bombázógépek fedélzetén elhelyezett nukleáris rakéták — mellett még egy, határaitól közel tízezer kilométerre előretolt negyedük hadászati komponenst is kiépít a szocialista közösség veszélyeztetettségére. Az utóbbival kapcsolatban figyelembe kell vennünk azt a minőségi különbséget, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták mintegy 30 perces repülési idejéhez képest — ami még módot adhat az esetleges tévedések korrigálására — az NSZK-ból indított Pershing—2-esek mindössze 5—6 perc alatt közelíthetik meg előre beprogramozott céljaikat. Ebből legalább két következtetés adódhat. Egyrészt nem lehetne utólag kijavítani a technikai hibából, vagy tóves helyzetmegítélésből eredő döntést, másrészt — és ez a fontosabb — a védelmi pozícióba lévő fél számára az előrejelzési idő a korábbiakhoz viszonyítva szinte a minimumra, alig az ötödére-hatorára csökken. Adott veszélyhelyzetben tehát kénytelen lenne teljesen automatikus választ adni. Márpedig ez mindenképpen megnövelné a kockázati tényezők szerepét, annál is inkább, mivel a Pershingek ilyen földrajzi közelsége értelemszerűen fokozza a potenciális ellenség váratlan, meglepetésszerű támadásában rejlő veszélyeket. Ráadásul az első csapás végrehajtására szánt amerikai atomraké- ták igen nagy találati pon- tosságúak; ? céltól való eltérésük kevesebb 50 méternél. Sajátosságuk, hogy ön- irányító fedélzeti rendszerükkel — jóval a becsapódás előtt — módosítani tudják repülési pályájukat, mélyen a talajba fúródva robbannak, nukleáris tölteteiket ennélfogva a „legideálisabbnak” találják. A A Pershing—2-es rakéták egyike, amely már bevetésre kész az NSZK területén. az Egyesült Államok területének kivonását a megtorlás tüze alól, az — enyhén szólva — felettébb kétséges. Az is bizonyos, hogy az euro- rakéták telepítéséhez hozzájáruló nyugat-európai államok — főleg az összes Pershing—2-es rakétát, szám szerint 108-at befogad NSZK — lennének a büntető visz- szavágás elsőszámú célpontjai, amennyiben a NATO kirobbantaná az agressziót. A Szovjetuniónak ezen felül minden szükséges eszköze megvan ahhoz, hogy az USA-t ugyanolyan sebezhetőségi helyzetbe hozza, mint amilyenbe a Reagan-kormányzat igyekszik hozni a szocialista közösséget. Az első ésszerű lépés Hogy a Szovjetunió és az érintett szocialista országok hatékony védelmi ellenintézkedései bármikor lehetővé tennék-e az atlanti7 tömb vezérkaraiban tervezett „lefejező” első csapás sikerét és A kialakuló magasabb fegyverzeti szinttől azonban az államok biztonsága nem lesz szilárdabb, sőt még bonyolultabbá, bizonytalanabbá válik. Az egyetemes biztonság csakis azáltal erősödhetne, ha alacsonyabb szintre szállítanák a katonai szembenállás mértékét. Ehhez pedig — első lépésként — visz- sza kellene térni a rakétatelepítés megkezdése előtti állapothoz Európáiban. A Pentagonhoz közelálló U. S. News and World Report térképvázlata Nyugat-Európának azokról a pontjairól, ahová az új rakéta-nukleáris fegyvereket telepítik. A Csőszerelőipari Vállalat ' 1. SZ. SZERELŐIPARI üzeme tartós külföldi (NDK) MUNKAVÉGZÉSRE FELVESZ: — állványozási munkák létesítésére szakirányú végzettséggel rendelkező, lehetőleg németül tudó vezetőt, — ács-állványozót, — bádogost, — hőszigetelőt, — mázolót. Középfokú végzettséggel, lehetőleg német nyelvtudással rendelkező, elektromotorok, ventillátorok és gépek szervizelésére (beszabályozásra és javításra) — villanyszerelőt, vagy elektrotechnikust, — géplakatost. JELENTKEZNI LEHET: személyesen vagy levélben, Leninváros, Tisza u. 2. sz.
