Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-06 / 4. szám

A közélet hírei KOROM MIHÁLY AZ NSZK-BAN A Német Kommunista Párt meghívására csütörtökön a Német Szövetségi Köztársa­ságba érkezett a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldött­sége, hogy részt vegyen az NKP Nümbergbem megnyíló 7. kongresszusán. A küldött­ség vezetője Korom Mihály, asz MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, tagja: Har­gita Árpád, a KB külügyi osz­tályának munkatársa. Felújított villanymotorok — Nyíregyházáról XI,I. évfolyam, 4. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. január 6., péntek MARJAI JÓZSEF HAVANNÁBAN Marjai József miniszterel­nök-helyettes csütörtökön a karibi szigetország fővárosá­ba, Havannába érkezett, ahol Jósé Ramón Fernández kubai miniszterelnök-helyettes meg­hívására részt vesz a magyar —kubai gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság soron követke­ző 12. ülésszakán. A mostani tanácskozáson áttekintik a két ország árucsere-forgalmá­nak, a kormányközi egyezmé­nyek és megállapodások kere­tében folyó együttműködésé­nek, valamint műszaki-tudo­mányos kapcsolatainak fejlő­dését a 11.-ülésszak óta eltelt időszakban, és meghatározzák továbbfejlesztésük irányait. Havazás várható a hót végén Csütörtökön Budapesten volt a legenyhébb az iqlő az országban, a déli órákban 5 és fél fokon állt meg a hő­mérő higanyszála. A Kékesen 0 fok alatt maradt a hőmér­séklet, —2 fokot mértek. Más­honnan általában 2—3 fokról érkezett jelentés az országos meteorológiai szolgálathoz. A Kárpát-medence fölé hi­degebb légréteg húzódott, amely fokozatosan ereszkedik alá, s lassan kiszorítja az enyhébb légtömeget. Ennek nyomán lassacskán beköszönt a téli idő. A hét végére erő­södik az éjszakai lehűlés, nappal pedig 0 fok körül ala­kul, ami megf elel a sokévi ja­nuár eleji átlagnak. A mű­szerek jelzése szerint a hét végére nagyobb arányú hava­zás is valószínű. • • Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács áttekin­tette a fogyasztói szolgáltatá­sok szervezeti korszerűsítésé­nek helyzetét. Megállapította, hogy az eddig végrehajtott szervezetkorszerűsítési intéz­kedések eredményesek voltak. Ugyanakkor kötelezte az ille­tékeseket a fogyasztási szol­gáltatások szervezeti korsze­rűsítésének meggyorsítására, hatékonyabb segítésére. A kormány két, energiael­látást érintő kérdésiben foga­dott el rendeletet. Jóváhagyta a helyi jelentőségű földgáz­források hasznosítását elő­mozdító jogi szabályozást. In­tézkedett az alapellátás felet­ti villamosenergia-igények gyorsabb kielégítése érdeké­ben közületi, illetve lakossági hálózatfejlesztési hozzájáru­lás bevezetéséről, s megálla­pította ennek mértékét. A Minisztertanács a leány­vállalat-alapítás jogát — a lakás- és kisszövetkezetek ki­vételével — valamennyi szö­vetkezeti formára kiterjesz­tette. A leányvállalatokra vo­natkozó általános rendelkezé­sek érvényessége mellett a szövetkezeti leányvállalat ala­pítása és megszüntetése, va­lamint gazdálkodásának fi­gyelemmel kísérése a szövet­kezet testületi szerveinek fel­adata. Az új leányvállalatok hozzájárulhatnak a létesítők közös vagyoni alapjaihoz és részesülhetnek is azokból. A kormány módosította a mezőgazdasági szakcsoportok Mén Is: felvételi tá/ékozteté Korábban kell jelentkezni az egyetemekre, főiskolákra A Művelődési Minisz­térium a korábbi évek­hez képest előbbre hoz­ta a jelentkezés határ­idejét a felsőoktatási in­tézményekbe: a diákok­nak március 1-ig kell visszajuttatniuk a kitöl­tött lapokat az iskolá­jukba, onnan pedig már­cius 15-ig küldik el azo­kat az egyetemekre és a főiskolákra. Az esti-le­velező oktatásnál a je­lentkezési határidő min­den intézményben már; cius 30-a. A jelentkezéshez két nyom­tatványlap szükséges. A „je­lentkezési lap” és a „jelent­kezési adatlap”. Mind a1 ket­tő már beszerezhető a me­gyei nyomtatványboltokban. A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiál­lító középiskola igazgatójá­hoz kell benyújtani. A mun­kaviszonyban állók kérelmük­höz a munkáltató írásos ja­vaslatát is kötelesek mellé­kelni. Január 15-tőil már kapható llesz Budapest néhány na* gyobb könyvüzletében, a kö­vetkező napokban pedig or­szágszerte az 1984. évi fel­vételi tájékoztató, amely az idei felvételi vizsgákra vo­natkozó tudnivalókkal, a fel­sőoktatási intézmények kí­nálta továbbtanulási lehető­ségekkel, az egyetemi, a fő­iskolai képzés néhány új­donságával ismerteti meg a fiatalokat. Amit a felsőoktatási intéz­ménybe pályázóknak jó tud­ni: a tavaly életbe lépett 120 pontos felvételi rend szelle­mében több szak, kar eleve megközelíthetetlen a közép­iskolából hozott 50—60 pont nélkül. Ahhoz pedig, hogy az orvosi, állatorvosi karra, vagy a bölcsészkarok egyik- másik szakára, illetve a BME építészmérnöki karára vala­ki bekerüljön, összesen 105— 110 pont szükséges. Fontos tudnivaló, hogy a középiskolából vitt pontok­nál nincs minimális alsó ha­tár. Kevés ponttal is megkí­sérelheti valaki a jelentke­zést, de ahhoz, hogy legalább a fellebbezés jogát megsze­rezze a vizsgázó, a négy fel­vételi vizsgával legkevesebb 30 pontot szereznie kell. Ed­dig az írásbeli két vizsga 0-ás dolgozatai után nem szóbeliz- hetett a jelentkező; az idén, ha az egyik dolgozata 0-ás, a másik eléri az 5 pontot, meg­kapja a jelölt a szóbelizés jogát. NAPIRENDEN : a fogyasztási szolgáltatások szervezeti korszerűsítése a villamoshálózat fejlesztése az iskolarendszerű technikusképzés alakításáról szóló rendelkezé­seket. A jövőben mód nyílik arra, hogy élelmiszeripari és szövetkezeti vállalatok is kez­deményezzék mezőgazdasági szakcsoportok alakítását. A Minisztertanács áttekin­tette az iskolarendszerű tech­nikusképzés bevezetésének előkészítésére eddig tett in­tézkedéseket. Megállapította, hogy az ütemtervhez viszo­nyítva egyes részterületeken elmaradás mutatkozik. Köte­lezte az érdekelteket a kép­zés bevezetéséhez szükséges előkészítő munkálatok meg­gyorsítására, a további intéz­kedések késlekedés nélküli megtételére. A kormány áttekintette az országgyűlés decemberi ülés­szakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a mi­nisztériumokat és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az in­dítványok megvalósításának lehetőségeit, és az eredmény­ről tájékoztassák az ország- gyűlés elnökét, valamint a ja­vaslatokat tevő képviselőket. Hírmagyarázónk írja: A Minisztertanács 1980-ban hozott határozatot a fogyasz­tási szolgáltatások szerveze­teinek korszerűsítésére azzal a céllal, hogy fokozottabb ér­dekeltséggel a szolgáLta tások minősége lényegesen javuljon, a korábbi évtizedekben ki­alakított szolgáltatóipari há­lózatok a lakossági igények­nek megfelelőbben lássák el feladataikat, szervezeti fel­építésiük, ügyintézésük rugal­masabbá váljon. 1982 elején jelentek meg azok az új rendeletek, ame­lyek szabályozták a szolgál­tatásokban is alkalmazható kistermelési, gazdálkodási formákat és működési mód­szereiket. Ugyanabban az év­ben két nagy szolgáltató vál­lalat, az AFIT és a GELKA átszervezéséről döntött a Mi­nisztertanács, ezeket 1983-ban megvalósították. Most a Gaz­dasági Bizottság felmérte és értékelte a helyzetet, s hatá­rozatában — amelyet a kor­mány is tudomásul vett — felhívta a minisztériumokat, a tanácsi szakigazgatási szer­veket, hogy gyorsítsák meg a szervezetkorszerűsítési folya­matokat az állami és szövet­(Folytatás a 4. oldalon) Évente 3400 villamos gépet javítanak a Nyíregyházi ELEK- TERFÉM Szövetkezet tekercselőüzemében. Képünkön: Lő- jrincz László újít fel egy nagy teljesítményű villanymotort. (Gaál Béla felvétele) Á pártirányítás korszerűsítése jegyében Megszűnt a nyíregyházi járási pártbizottság Az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-én hozott határozatot a járások megszüntetéséről, a párt-, ál­lami és társadalmi irányítás továbbfejlesztéséről. A járási hivatalok január elsejétől megszűntek, csütörtökön pedig a nyíregyházi járási pártbizottság ülésével megkezdődött Sza- bolcs-Szatmárban a pártirányítás átszervezése. A kibővített pártbizottsági ülés résztvevőit a végrehajtó bizottság nevében Tóth Ernő, a nyíregyházi járási pártbi­zottság első titkára köszön­tötte. Bevezetőben az elmúlt több, mint harminc esztendőt elevenítette fel: 1950-et,ami­kor a felsődad'ai járásból megalakult a nyíregyházi já­rás, majd 1952-t, amikor Nyír­egyháza tanyavilágával nö­vekedett a járás területe. 1956-ban a kemecsei járás, 1970-ben a baktalórántházi és a tiszalöki járás, majd l979nben a nagykállói járás megszűnésével alakult ki a nyíregyházi járás mostani struktúrája. Az államigazgatás korsze­rűsítése révén a tanácsok száma ötvenről harmincket­tőre csökkent, hatáskörük viszont megnövekedett. Meg­szűntek a járási népfrontbi­zottságok, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a népi ellenőrzés pedig városi-járási szervezetből működött. Mos­tanra megértek a feltételek ahhoz, hogy a pártmunka te­rületi irányítását is az élet követelményeihez igazítsák. Ez azt Célozza, hogy a nagy­községi, községi pártszervek működési területük önállófe­lelős irányítói legyenek. Méltatta azt a szerepet, amelyet a járási pártbizott­ság a tsz-ek szervezésében, az iparosodásban, ' a lakosság életkörülményeinek javítá­sában végzett. E munkának is köszönhető, hogy a most megszűnő nyíregyházi járás területén működő közös gaz­daságok 4,5 mdlliárdot ter­melnek, a terület negyven százalékán iparszerű terme­lés folyik, fejlődött a mellék­üzemági tevékenység. A já­rás iparát 1950-ben egy-két A Szabolcs Cipőgyár kismama tüzödei szalagján műszakonként 550 pár sportos férficipőt készítenek tőkés exportra. (GB) gyár jelentette, ma az ipari termelés meghaladja a két­milliárd forintot, a munkás- létszám pedig több 17 ezer­nél. Eknondita, hogy a járás te­lepülésein lévő lakásállomány kétharmada az elmúlt har­minc évben épült, a legtöbb település vezetékes ivóvízhá­lózattal rendelkezik. Bölcső­dék, óvodák, iskolák, műve­lődési házak, egészségházak épültek, a tanulok 98 száza­léka továbbtanul, s közel 3100 főiskolát, egyetemet vég­zett diplomás dolgozik a já­rás szellemi fejlődése érde­kében. Tóth Ernő köszönetét mon­dott a pártbizottság tagjai­nak, az apparátus dolgozói­nak, a nagyközségi, községi pártszierveknek, a járás kom­munistáinak és az egész já­rás lakosságának azért a munkáért, amelyet a járás fejlődéséért, gazdagodásáért végeztek. A megyei pártbizottság ne­vében Bánóczi Gyula, a párt­bizottság titkára méltatta a testület érdemeit, amelyet a kommunistákkal, a járás la­kóival végeztek azért, hogy a községekben, nagyközségek­ben működő pártszervek és alapszervezetek, a helyi ta­nácsok alkalmassá váljanak az önállóbb munka végzésé­re. A megyei pártbizottság tit­kára köszönetét mondott mindazoknak, akik részt vet­tek a járási pártbizottság több évtizedes munkájában, s kérte, hogy a jövőben se­gítsenek az irányítás haté­konyságának javításában, a helyi- tanácsok népképvisele­ti irányítási funkciójának erősítésében, a testületek ön­állóságának növelésében. A járási pártbizottság ezt követően felmentett© Tóth Ernőt első titkári, Leveleki Andrást és Csisztu Lászlót titkári funkciójából, valamint végrehajtó bizottsági tagsá­guk alól. A testület tagjai ezt követően elfogadták a nyír­egyházi járási pártbizottság megszűnését.

Next

/
Thumbnails
Contents