Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-27 / 22. szám

Pártirányítás Szervezeti változások A közigazgatás korsze­rűsítésének egyik fontos eleme volt a pártirányí­tás átszervezése. A nyír­egyházi városi pártbizott­ság létszámát a volt járá­si pártbizottság tagjaiból tizennéggyel növelték és új, tizenhárom tagú vég­rehajtó bizottságot válasz­tottak. Nagykállóban, Rakama- zon és Vjfehértón a nagy­községi pártbizottságok megyei irányításúvá vál­tak, kiegészítették a testü­letek létszámát és új vég­rehajtó bizottságokat vá­lasztottak. Az átszervezés jelentős változást hozott Tiszavas- vári életében, mert a nagyközség körzetköz­ponttá vált, ezért itt váro­si jogú nagyközségi párt- bizottság alakult. A mátészalkai és kis- várdai körzetben is válto­zott két település státusa: Csenger és Záhony is me­gyei irányítású nagyköz­ség lett, s ez a pártirányí­tásban is változást ered­ményezett. Mátészalkán január 13-án ülésezett a pártbizottság, ahol négy­gyei csökkentették a tes­tület létszámát, a végre­hajtó bizottság 11 tagú maradt. A január 17-én Kisvárdán megtartott pártbizottsági ülésen szin­tén néggyel csökkent 'a testület létszáma, Csen- gerben és Záhonyban vi­szont kooptálással egészí­tették ki a pártbizottsá­gok létszámait. Ezzel befejeződött a pártirányítás szervezeti korszerűsítése Szabolcs- Szatmár megyében. AKISZÖV-elnökség napirendjén Kelendő a cipő A cipőipari szövetkeze­tek helyzetéről, export­jukról, valamint az ipari szövetkezetek tömegsport­járól tárgyalt csütörtökön a KISZÖV elnöksége. Megállapították, hogy 1983-ban 11,2 százalékkal volt magasabb a termelés értéke, mint két esztendő­vel korábban. Tavaly a megyében működő négy cipőipari szövetkezet 815 millió forint értéket ter­melt és ez kétmillió 200 ezer párnak felel meg. Rakamazon és Gávaven- csellőn női, Nyíregyházán és Nagykállóban férfici­pőket készítenek. Nagykállóban az elmúlt két év során jelentősen emelkedett a termelés, míg a többi szövetkezet­ben lényegesen kisebb mértékben. Az értékesí­tést tekintve tavaly keve­sebb cipő került belkeres­kedelmi forgalomba, mint korábban. Viszont növe­kedett a szocialista orszá­gokba exportált lábbelik száma, kisebb mértékben a tőkés országokba is. Mindezt kevesebb dolgo­zóval érték el. Két szélső­séges példa: a nyíregyhá­zi szövetkezetnél négy százalékkal nőtt, a gáva- vencsellői szövetkezetben hét százalékkal csökkent a létszám. Várhatóan to­vább csökken a szövetke­zetekben dolgozók száma, így a termelés csak a ter­melékenységgel, vagy kül­ső üzemek termelésbe tör­ténő bekapcsolásával nö­velhető. XLI. évfolyam, 22. szám ÁRA: 1,4* FORINT 1984. január 27., péntek Erősíteni a tanácsok önállóságát Tanácselnökök, vb-titkárok értekezlete Nyíregyházán A városi, a nagyközségi, a községi tanácselnökök és vb- titkárok számára rendeztek tanácskozást csütörtökön Nyíregyházán. Tisza László megyei tanácselnök először a múlt évben végzett tanácsi munkát értékelte, majd az idei feladatokról szólva el­mondta, hogy a tanácsoknak gazdaságszervező munkájuk­kal kell hozzájárulni a nép­gazdaság egyensúlyának ja­vításához. Hangsúlyozta, hogy az idei tervben szereplő cé­lok megvalósításához meg­vannak a szükséges eszközök, felépülhetnek a lakások, tan.- termek, egészségügyi és kul­turális intézmények, tovább javulhat a települések közmű- ellátottsága, de csak akkor, ha a tanácsok takarékosan gazdálkodnak. Ezt követően az államigaz­gatás korszerűsítésével együtt járó új feladatokról folytattak párbeszédet a megye tanácsi vezetői. Tisza László hangsúlyozta: a helyi tanácsok önállóságára kell törekedni elsősorban. Ahol lehet, erősödjék a me­gye-község kapcsolat, ahol pe­dig szükséges, vállaljanak közreműködői szerepet a vá­rosi, illetve a kijelölt nagy­községi tanácsok. Ezek azon­ban nem veszik át a járási saerepkölt! A tanácselnöki értekezlet résztvevőinek egy csoportja. (Császár Csaba felvétele) A továbbiakban szó esett arról, hogy alapvető: a helyi tanácsi szervekkel minél szé­lesebb körű kapcsolatokat építsen ki a megye úgy, hogy egyben lehetőséget ad a fe­lelősen gyakorolt öntevékeny­ségre. A tervek szerint meg­felelő garanciákat dolgoznak ki arra, hogy meggátolják: a városi tanácsok indokolatlan ailá-fölérendeltségi kapcsola­tot alakítsanak ki a közsé­gekkel. A megyei tanács vb elé ke­rülő javaslat szerint a megyei tanácsi ellenőrzésekbe bevon­ják a városi szerveket is, előre meghatározott munkaterv szerint. A városi vezetők me­gyei megbízásból munkaérte­kezleteket tarthatnak a terü­letükön levő tanácsok vezetői számára — ám ez nem jelent fölérendeltséget. Mint aho­gyan az sem: a helyi testületi üléseken a városi tanács kép­viselője tanácskozási joggal; részt vehet. Ami a községi, nagyközségij tanácsok együttműködését il-i leti, erre már sok példa van:f a megyében eddig 29 építési és 10 ellenőrzési társulás ala­kult. Ezeknek azonban úg; kell működni, hogy a társull Találmány exportra és import pótlására Egy magyar szabadalom hasznosítására kötött szerző­dést a nyíregyházi Vasszer­kezeti és Gépipari Szolgálta­tó Vállalat és a Novotrade Részvénytársaság. Az impul­zusadó kézikerék elnevezésű részegységet a számjegyve­zérlésű szerszámgépekben használják. Eddig ezeket az alkatrészeket importból sze­rezték be, a hazai gyártás­sal viszont a tőkés exportra is lehetőség nyűik. Csütörtökön délelőtt a VAGÉP-nél írta alá a gyár­táshoz szükséges gépkölcsön­zési szerződést Markovics Gyula igazgató és Szilágyi József, a Novotrade RT ke­reskedelmi igazgatója. A tár­gyaláson részt vett Soltész László, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese is, mint a Novotrade egyik rész­vényesének képviselője. Igen rövid, mintegy 3 hó­napos előkészítés után szü­lettek meg az impulzusadók próbadarabjai. A 3 millió fo­rintos gépkölcsönzési szerző-: déssel a sorozatgyártás alap-; jait teremtik meg. Az idén mintegy kétszáz részegységet gyártanak, jövőre 4—500-at készítenek el. Tárgyaltak az őszi Buda­pesti Nemzetközi Vásáron bemutatott barkács eszterga-: gép gyártásáról is. A Szer­számgépipari Művek Fejlesz­tési Intézetének szakvélemé­nye után rövidesen indíthat­ják a sorozatgyártást. A fa- és fémmegmunkáláshoz egy­aránt alkalmas, bárhol fel-; szerelhető barkács esztergát nak a gyártási eljárását szin­tén a Novotrade-tól vásárol­ta meg a VAGÉP. Miután hiánypótló termékről vari szó, így nemcsak a hazai éri tőkésítést, hanem a tőkés exl portot is megszervezik. \ tanácsok önállósága, döntés­hozatali joga ne csorbuljon. Ezután szó esett még a hatás­körök rendezéséről', a szemé­lyi feltételek megteremtéséről és más szervezeti kérdések­ről. A hozzászólások során Kő- rössy Kálmán, a nyíregyházi tanács ívb-titkára hangsúlyoz­ta: igen fontos, hogy első lé­pésként a városi tanács tiszt­ségviselői és dolgozói alapo­san megismerkedjenek a kör­zettel, melynek irányításából részt vállalnak, semmiképp sem szabad azonban a volt járási irányítás módszereit átültetni a kapcsolattartás­ba. Ezt emelte ki Tóth László, a Kisvárdai Városi Tanács elnöke is, majd elmondta: több helyen van még né­mi aggodalom a helyi önál­lóság megnövekedése miatt — ennek eloszlatásáért sokat te­hetnének a városi tanácsok is. Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára nyo­matékkai hangsúlyozta hozzá­szólásában : új szemléletre van szükség a tanácsoknál — hiszen ez a szervezeti válto­zás önmagában nem elegen­dő. Az igaz, hogy az állam­polgároknak nem szabad zökkenőt észrevenniük a ta­nácsi munkában — azt ellen­ben észlelniük kell mielőbb, hogy más, jobb lett az ügyin­tézés, a légkör. Rendkívül nagy lehetőségeik vannak a helyi tanácsoknak — mondta — a községükben levő gaz­dálkodó szervekkel való (Folytatás a 4. oldalon) „A vélemények cseréje hasznos" A megye mezőgazdaságá­val és élelmiszeriparával is­merkedik négynapos útján az a szovjet küldöttség, amely Vaszilij Sztyepanovics Jaro- sovec, a Kárpátontúli terüle­ti pártbizottság másodtitká­ra vezetésével érkezett hoz­zánk. A vendégek jártak a húsipari vállalatnál, is­merkedtek a dombrádi Pe­tőfi Termelőszövetkezet mun­kájával, meglátogatták a má­tészalkai tejporgyárat, a má- riapócsi Rákóczi Termelő­szövetkezetet és a Nyírségi Dohánytermesztési Rendszert, valamint a Nyíregyházi Do­hányfermentáló Vállalatot. A tapasztalatokról, a látogatás céljáról kérdeztük V. Sz. Ja- rosovecet. — Négytagú delegációnk célja a megye mezőgazdasá­gi termelésének vizsgálata. Érthetően a legfejlettebb ter­melési módokra vagyunk kí­váncsiak, hiszen ezek között van olyan, amit a mi viszo­nyaink között hasznosítani tudunk. A látogatásra a két pártbizottság között kialakí­tott, tervszerű kapcsolat alapján került sor, hiszen az eddigiekben is több szál ösz- szeköt bennünket, elég utal­ni a Barátság kert almására, a zöldség- és gyümölcsterme­lésben kialakult együttmű­ködésre. A dombrádi szövetkezet­ben a teljes állattenyésztési ágazattal megismerkedtünk, így megnéztük a tehenészeti telepet, a sertéshizlaldát és a takarmánykeverő üzemet. Különösen az érdekelt ben­nünket, milyen a kapcsolat a termelőszövetkezet, a feldol­gozó ipar és a háztáji terme­lés között. Nálunk a paraszt- gazdaságoktól az itteni fo­gyasztási szövetkezetekhez hasonló szervezetek végzik a felvásárlást, de úgy látjuk, hogy a közvetlen kapcsolat a termelőszövetkezettel ered­ményesebb lehet. — Olyan tehenészeti tele­pet láttunk, ahol az olcsó he­lyi építőanyagokat használ­ták fel a kialakításnál. Ez mindenképpen jó tapaszalat, mert a legkisebb költséggel való gazdálkodást hirdettük meg mi is az élelmiszerprog­ramon belül. Ehhez kapcso­lódik az állattenyésztésben a keresztező munka, ami hosz- szabb időt vesz igénybe. — Nem véletlen, hogy egész napot szenteltünk a dohány- termesztésnek a termeléstől a fermentálásig. Ugyanis a technológiára, a gépesítésre vagyunk kíváncsiak, érdekel a szárítás módja, mert ez a legnagyobb energiaigénnyel járó terület. A fajtakivá-* lasztást ugyancsak megfi­gyeltük, hiszen a két terület időjárási körülményei nagy­jából hasonlóak, így a terme­lési feltételeink is azonosak. — A látogatás természe­tesen alkalmat ad arra is, hogy a pártszervezetek mű­ködésével ismerkedjünk, lás­suk, hogyan valósul meg Szabolcs-Szatmárban a párt­irányítás. A vélemények cse­réje azért is hasznos, mert a céljaink közösek, egy-' más tapasztalatait felhasz­náljuk a szocialista építés érdekében. A szovjet pártmunkás kül­döttséget csütörtökön fogad­ta Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára is. Szovjet vendégeink a nyíregyházi dohányfermentálóban. Támogatás a lakásépítőknek Sajtótájékoztató az OTP munkájáról Nehezebb gazdasági feltételek közepette is rekordered­ményt könyvelhetett el a múlt év végén az Országos Ta­karékpénztár. Szirmai Jenő vezérigazgató tegnapi buda­pesti sajtótájékoztatóján kiemelte: közel 22 milliárd fo­rinttal növekedett a lakosság megtakarított pénze, s így 197 milliárd forintunkat kezeli az OTP. Megyénkben is hasonló a növekedés mértéke, mint az ország más területein. Az elmúlt évben 583 millió fo­rinttal nőtt a lakosság be­tétállománya, s így Sza­bolcs-Szatmárban 7 milliárd 387 millió forintot kamatoz­tatnak a megyei igazgató­ságnál. Nagy összeggel, 154 mil­liárd forinttal tartozunk az OTP-nek. Ennek döntő ré­szét lakásépítésre és vásár­lásra folyósította a takarék- pénztár. Megyénkben a múlt évben 2,7 milliárd fo­rint kölcsönt adott az OTP, így annak teljes összege majdnem 9 és fél milliárd forint. A lakosságnak nyújtott kölcsönök között mind na­gyobb a tekintélye a terme­lési hitelnek. Megyénkben a mezőgazdasági termelés folyamatosságát garantáló hiteleket mind többen ve­szik igénybe. Ugyancsak je­lentős az áruvásárlási köl­csönök iránt megnyilvá­nuló érdeklődés: tavaly a tartós fogyasztási cikkek GO százalékát áruvásárlási hi­tel igénybevételével vásá­rolták a boltokban. Az idei tervek között to­vábbi 17 milliárd forintos betétállomány-emelkedéssel számol az OTP. Az ország­ban 35 ezer új családi ház építéséhez nyújtanak hitelt, 6 ezer társasház, az OTP sa­ját beruházásában 18 ezer lakás, a tanácsok közremű­ködésével 11 ezer lakás fel­építésében vesz részt pén­zével az OTP. Változatlanul kiemelt figyelmet fordíta­nak a mezőgazdasági terme­lés folyamatosságára, a ház­táji és kisegítő gazdaságok létesítésére, valamint az egyéni és társasvállalkozá­sok finanszírozására. Viszonylag újnak számít, hogy a lakosság mind több devizát helyez el az OTP- fiókokban. A külföldön dol­gozó munkavállalók jelen­tős részben hazautalják a kinti fizetést. Megyénkben tavaly 15,7 millió forinttal nőtt a devizabetét, s így 41,1 millió forint értékű külföl­di fizetőeszközt juttatott el a lakosság az OTP megyei fiókjához. Kiemelt feladatának tart­ja az OTP ebben az évben az ingatlanforgalmazást, a telekellátás anyagi támoga­tását. Utazási irodát is nyit az OTP Pentatourist néven. Vállalkozási irodát nyit február 1-től az OTP, fő­ként innovációs és banki te­vékenységgel foglalkoznak, saját tőkéjükkel kapcsolód­nak be az iroda munkájá­ba. Többek közt bedolgozói hálózat kiépítésével, a ter­melés és a szolgáltatással foglalkozik majd az új vál­lalkozási iroda. Változatla­nul kiemelt feladatnak te­kintik a lakásépítéshez, la­kásvásárláshoz szükséges hitelek nyújtását, folytatják a garzonlakások építését, s változatlanul mind több kedvezmény illeti meg a magánerős építkezőket. T. K.

Next

/
Thumbnails
Contents