Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-24 / 19. szám
1984. január 24. Kelet-Magyarország 7 KOSSUTH RÄDIÖ 8,27: A lorenzi gondolat. — 8,57: Két balettszvit. — 9,44: Találkozás a Hangvillában. — 10,05: MR 10—14. — Kupaktanács. — 10,35: Ifjú előadók bemutatkozója. — 11,13: Híres zongoraművészek felvételeiből. — 11,39: Kis kamorámban gyertyát gyújték. — 12,45: Törvény- könyv. — 13,00: Hangverseny délidőben. — 14,1)0: Verbunkosok, nóták. — 14,41: Élő világ- irodalom. — 15,05: Debussy: A kiválasztott hölgy — kantáta. — 15,28: Nyitnikék. — 16,00: Barokk szonáták. — 16,29: Zengjen a muzsika! — 17,05: Könyvszínpad. — 17,35: Balázs Árpád: Szabad változatok egy népdaltémára. — 17,46: A Szabó család. — 19,15: Madarász Katalin népdalfelvételeiből. — 19,45: Még egyszer: Pusztama- gyarád! — 20,15: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Michel Dens operaáriákat énekel. — 22,50: Hétköznapok kutatói. — 23,00: A dzsessz világa. — 0,10: Fáy András táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8,05: Réti József operettdalokat énekel. — 8,20: Tíz perc külpolitika. — 8,35: Társalgó. — 10,00: Zenedélelőtt. — 12,25: Ifjúsági könyvespolc. — 12,35: Melódiakoktél. — 13,25: Látószög. — 13,30: Muzsikáló természet. — Verebek. — 13,35: Indulók. — 14,00: Zenés délután. — 14,35: Tánczenei koktél. — 15,20: Könyvről — könyvért. — 15,30: Örökzöld dallamok. — 16,35: Csúcsforgalom. — 18,00: Tini-tonik. — 18,47: Régi csárdajelenet. — 19,05: Barangolás régi hanglemezek között. — 19,35: Csak fiataloknak! — 20,35: Tigrisugrás. Rákosy Gergely regényének rádióváltozata. XV/13. rész. - 20,57: Nóták. — 21,20: Gábor Andor-müsor III/2. — 22,10: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből. — 23,20: Klasszikus operettekből. 3. MOSOK 9,00: Iskolarádió. — 9,30: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 10.30: Griselda. — 11,40: Zenekari muzsika. — 13,07: „Kell a jó könyv!” — 13,27: Az Újhullám kedvelőinek. — 14,13: Az Olasz vonósnégyes felvételeiből. — 15,00: Iskolarádiő. — 15,30: Kórusainknak ajánljuk. — 16,14: Mi van, ha házasodunk? — 2. — 16,44: Zenekari muzsika. — 18,30: Na matern- jem jeziku. — 19,05: In der Muttersprache. — 19,35: Az ördög elvitte a fináncot. — 19,40: Kapcsoljuk az MTA kongresz- szusi termét. — 22,00: Weiner: Csongor és Tünde — szvit. — 22,31: Rádiószínház. Tudósítás félárnyékból. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Híreik. Időjárás. —17,05: Bárány Pál László nótákat énekel. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp (A tartalomból: Egészségünk. Dr. Kovács Lajos előadása a háztartási balesetekről. — Tanulni vagy művelődni? (Antal István) — Mester- szakmunkások (Rózsavölgyi Erzsébet) — Háztáji mérleg (Szilágyi Mária) — Képesítés nélkül (Gönczi Mária). — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Ágoston István.) MAGYAH TV 8,00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism., sz.) — 8,05: Iskolatévé. Élővilág (ált. isk. 7. oszt.) Az állatok szaporodása és egyedfejlődése. — 8,25: A gyulai vár. Rövidfilm (sz.) — 8,40: A pécsi székesegyház. Rövidfilm (sz.) — 9,00: Francia nyelv. Soyez les bienvenus! Une soirée en famille (sz.) — 9,15: Fizikai kísérletek I. Az ideális gáz kinetikai modellje. — 9,25: Aki mer, az nyer. II. Matematikai vetélkedő az ált. isk. 5—6. osztályosainak, — 9,55: Lányaim. NDK-film (sz.) — 11,20: Képűjság. — 15,00: Iskolatévé. Neveléslélektan. Demokratizmus a nevelésben 1. — 15,35: Deltácska. Hogyan épül a ház? — 15,55: A kérkedő nyűi (sz.) — az alsó tagozatos magyar irodalomhoz. — 16,25: Hírek. — 16,35: összeállítás rövidfilmekből. A Kamera „Filmfajták” című február 1-i adásához (ism., sz.) — 18,05: Képújság. — 18,10: Tv-tükör. — 18,20: Szelet kiabálunk. A Szélkiáltó együttes a villányi szoborparkban. A pécsi körzeti stűdió műsora. — 18,55: Reklám. — 19,10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (sz.) — 19,15: Esti mese (sz.) — 19,30: Tv-híradó (sz.) — 20,00: Wagner. Angol—magyar tévéfilmsorozat. X/6. rész (sz.) —21,00: StUdió ’84. A televízió kulturális hetilapja (sz.) — 22,00: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra. — 22,40: Tv-híradó 3. 2. MOSOK 18,10: Csak gyerekeknek! A nagy kék üveggolyó. Amerikai rajzfilmsorozat. XIII/11. rész (ism., sz.) — 18,35: Képújság.— 18,40: A nyelv világa (sz.) — 19,25: Hangszereim. Sebestyén János műsora (ism., sz.) — 20,00: A „névtelen föld” professzora. Portréfilm dr. Rőt Sándorról. — 20,45: Elpusztult kulturális emlékek.- Crna-Gora- ban. Jugoszláv rövidfilm (sz.) — 21,05: Tv-hlradó 2. (sz.) — 21,25: Tűz a vizen. Francia tévéfilm (sz.) — 22,25: Képűjság. SZOVJET TV 17,00: A választások elé. — 17,15: Blokád. (Film I.) — 19,00: Híradó. — 19,35: Az iskolareform-tervezet vitája. — 20,05: Balettonűsor. — 20,50: A világ eseményei. — 21,05: Katonatisztek. — 22,25: Hírek. — 22,40: A hét sportja. — 22,55: A tv-né- zők levelei nyománSZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Iskolatévé. — 9,20: Autósok -m ot oros ok magazinja. — 9,50: Rózsák és nő. Tévéjáték. — 11,05: A rendőrség nyomoz. — 11,10: URH-kocsival. Magazin. — 11,50: Iskolatévé. — 12,20: Hírek. — 16,00: Hírek. — 16,05: Iskolaitévé. — 16,30: Környezet- védelem. Ismeretterjesztő műsor. — 17,15: Fedezetek a tudomány és a tedhnika történetéből. 5. rése. — 17,55: Nyugat- szlovákial magazin. — 18,30: Esti mese. — 18,40: Mezőgazdasági magazin. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Szicíliai védelem. Szovjet bűnügyi film. — 21,30: A jövő növényed. Riportműsor. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Kamarahangverseny. Helyszíni közvetítés. — 23,00: Hírek. ROMAN TV 15,05: Fiatalok klubja. — 15,25: Család és iskola. — 15,45: Népdalok. — 16,00: Állattenyésztés. — 16,20: Szünidei matiné. — 20,00: Tv-hlradó. 20,20: Együtt. Román film. — 20,45: Irodalmi osszeállátás. — 21,45: Az egység erőt jelent. Színmű befejező része. — 22,30: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Nyíregyházi Krúdy: MEGBILINCSELTEK (am.) Nyíregyházi Béke: A BIZTOSAN ÖLÖ SÁRKÁNY LADY (16 év!, japán) Ea. k.: 9 és XI óira! SÉRTÉS (magyar) Ea. k.: 16, 18 és 20 óna! Nyíregyházi Móricz: SZERELEM MONTREALBAN (14 év!, (kianajdiaji) Mátészalka: A ZÖLD KABÄT (oh) Kisvárda: B OCKER ER (14 évi, osztrák—NSZK) Fehérgyarmat: EXCALIBUR I—IL (16 év!, írj Ea. k. 18 óra! Nyírbátor: E. T. (FÖLDÖNKfVtlLI) (am.) Vásárosnamény: Zártkörű archív filmklubi előadások 18,15 órától! 24., kedd, 15,30 óra: A BÁTO- RI ADVENT Koasuth-b. 30—40% ENGEDMÉNY a Felszabadulás úti Autófelszerelési boltban! Készletünkből: 30% DACIA TRAFÓ, ablaktörlő kar + lapát, 40% MŰBŐR autóstáska és még sok más árucikk között válogathatnak. Fele áron, 587 Ft helyett 294 Ft-ért kapható lovaskocsira való Diagonál gumiköpeny. AMÍG A KÉSZLET TART! jó vásárlást kívánunk; (107) TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG KEREKEKEN Az utánfutókról (2.) Károk a hónyomástól Az alábbiakban néhány jó tanáccsal szolgálunk mindazoknak, akik rendszeresen vagy alkalmanként gépkocsijukkal utánfutót vontatnak. Mielőtt összekapcsolnánk a két járművet, a forgalmi engedélyek megfelelő rovatából győződjünk meg a szabály- szerű vontatás lehetőségeiről. A gépkocsi forgalmi engedélyéből megtudhatjuk, hogy legfeljebb hány kilogramm együttes tömegű (összsúlyú) fék nélküli vagy ráfutófékes pótkocsit vontathat. A pótkocsiéból, hogy legalább mekkora saját, illetve együttes tömegű gépkocsi vontathatja. Ellenőrizzük a mechanikus, a lámpák kipróbálásával az elektromos kapcsolatot. A féklámpákat egyedül nehezen tudjuk ellenőrizni, ehhez keressünk segítőtársat. Ha utánfutónk ráfutófékes, a tolatásbiztosító szerkezet „fékezés” állásában gyengén akadályozott rátolatással ellenőrizzük a fékszerkezet működését is. Néhány szempont a rakodáshoz: különösen nagyobb terheknél ajánlatos a rakodást befékezett gépkocsival összekapcsoltan végezni. A rakományt mindig úgy helyezzük el, hogy annak súlypontja minél alacsonyabbra és a rakfelület közepe tájára essen. Ha a rakfelület elején elhelyezett rakomány miatt túlságosan nagy erő nyomja a vonóhorgot (gömböt) lefelé, ez annyira csökkentheti az első tengely terhelését, hogy a kormányzás meglepően könnyűvé és egyben hatástalanná válhat. Ha a rakományt a rakfelület végében helyezzük el, a pótkocsi szinte emeli a gépkocsi hátulját, az csökkenti a hátsó tengely terhelését. Ezért a tengely fékezéskor könnyebben megcsúszhat és a gépkocsi elveszti stabilitását. Soha ne lépjük túl a megengedett terhelést! Egyrészt a túlterhelés a pótkocsi gyors elhasználódását, alkatrészeinek későbbi „váratlan”, úgynevezett fáradásos törését okozhatja. Másrészt, bármilyen tökéletes fékberendezés esetén sem tudjuk a túlterhelt szerelvényt kellő lassú- lással fékezni, az előírt fék- úton megállítani. Mielőtt elindulunk, de útközben is, ellenőrizzük a lehajtható oldalfalak és a rakomány rögzítettségét, hogy azok el ne mozdulhassanak, vagy le ne essenek. K. L. A tél minden évben fák, cserjék sokaságát teszi tönkre. Hatalmas, kinyúló ágak törnek le a fenyőkről: a csonkok mutatják, hogy szinte elpattannak az ágvégekre telepedett hó súlya alatt. Az oszlopos tuják is megszenvedik a kemény telet. A lombhullató fák viszont alig pusztulnak, csupasz ágaikról lecsúszik a hó, s a karcsú szerbfenyők is viszonylag jól bírják a telet. A tiszafák er- re-arra hajlanak a hó súlya alatt, csúcsaik földig érnek, de ha lehull, vagy elolvad a rakományuk, ismét fölegyenesednek. Kérdés, nem lehetne-e tenni valamit, hogy a hó kevesebb kárral járjon? A természetvédelmi területek, arborétumok gazdái úgy vélekednek, hogy néha valóban be kell avatkozni. A vitális, értékes fiatal fákról esetenként lerázzák a felgyülemlett havat. De fák tízezreiről a hirtelen jött nagy havat nem lehet eltávolítani, s nem is szükséges. A beavatkozásban is meg kell találni a jó arányt. A természettől, az elöregedéstől vagy a hótól teljes egészében nem védhetők meg az arborétumok, hiszen e területeken részben a fák megismerésére, tűrőképességük, honosságuk kiismerésére is törekednek. így végül is a hónyomás nem mindig egyértelműen kár. Azért persze a szakemberek segítségére is szükség van: a tél elvonultával talpra állítják a kiborult, de még el nem szakadt gyökerű fákat, lefűrészelik a megújulni képtelen ágakat, a természetesen kiszáradó, a hó súlya alatt megroppant, derékba tört fákat. Képünkön jól láthatjuk, hogy az erőteljes felépítésű lombhullató fákon miként oszlik meg a hóteher, hogyan csúsznak le az ágakról a puha pihék. A száguldó részecskék, gigászi erők Mezőgazdasági üzemeknek Az atom magját alkotó részecskéket gigászi erők tartják össze, és villamos töltésük erős védőfalat emel köréjük. Az atommagot alkotó részecskéket ezért igen nagy sebességgel kell belelőni a vizsgált atommagba, hogy átjussanak annak védőfalán (potenciálgátján), bejussanak a mag belsejébe, és ott kölcsönhatásba tudjanak lépni részecske testvéreikkel. Az atommag tulajdonságainak e módon való megismerése csak különleges eszközökkel vált lehetségessé. E különleges eszközökre az atomi részecskék igen nagy sebességre való felgyorsításához van szükség. Ezekben a leggyakrabban a legkönnyebb és legegyszerűbb kémiai elemnek, a hidrogénnek az atomjait, protonjait gyorsítják. Az egyszeres részecskegyorsító berendezések különleges típusa a Van de Graaff-gene- rátor (elektrosztatikus gyorsító), amelynek mindenekelőtt az a feladata, hogy nagy egyenfeszültséget állítson elő. Képünkön egy ilyen generátor 41 méter magas gyorsítócsövét láthatjuk. A hatalmas méretű és teljesítményű angol berendezés 30 megavoltos (30 millió voltos) feszültségkülönbség előállítására képes. A karbantartás tervezése A termelőeszközök és munkahelyek karbantartási tervének elkészítését, 1980. január 1-től, a munkavédelemről szóló rendelet tette kötelezővé. Eszerint a karbantartási terv készítésének rendjét a munkavédelmi szabályzatban kell előírni. A terv készítésével kapcsolatban a mezőgazdasági nagyüzemekben számos probléma vetődött fel. A gazdálkodó szervezetek általában csak az erőgépek és a járművek karbantartási tervét készítették el. A munkahelyek tervét viszont nem rögzítették. A tervek hiányosságaira utal, hogy túlnyomórészt csak a karbantartások időpontját tervezték meg, figyelmen kívül hagyták a személyi és tárgyi feltételeket. Pedig a karbantartás tervezése nem csupán az elvégzendő műveletek egyszerű időbeosztása, hanem a különböző lehetőségek mérlegelése és rangsorolása alapján hozott döntések ösz- szessége. Ezért a készítéséhez csak általános elvek adhatók, amelyeket a gazdálkodó szervezeteknek kell sajátosságaiknak megfelelően kiegészíteni. Indokolt hangsúlyozni, hogy a munkavédelmi szempontból a karbantartás fogalomkörébe tartozik a javítás is, vagyis az üzem- fenntartás, amelyet a műszaki szakemberek többsége másként értelmezett. Karbantartási tervet tehát a termelőeszközök és munkahelyek üzemfenntartására kell készíteni. A tervet két főfejezetre célszerű tagolni: a helyzetfelmérésre és a tervfeladatokra. A helyzetfelmérés célja is kettős. EgyLégzésvizsgálat A vérkeringési és légzőrendszer működése oly szorosan összefügg, hogy a keringési és légzőrendszer vizsgálata e kettő együttes megfigyelése, illetve mérése alapján történik. Mégis, míg a szív és a keringési rendszer vizsgálatáról sok szó esik, addig a modern légzésvizsgálatokról alig hallhatunk. Szerveink működéséhez oxigén szükséges, és az anyagcsere-folyamatok során széndioxid termelődik. Nélkülözhetetlen tehát, hogy szünet nélkül oxigént vegyünk fel, és széndioxidot ürítsünk. Amikor a tüdőnkön keresztül a levegő oxigénjét fielvesszük, és ott a vér a felesleges széndioxidtól megszabadul, külső légzésről beszélünk. Azt a folyamatot, pedig, amikor testünk melyében a vér a szövetek, sejtek félé oxigént ad le, és az anyagcsere-folyamatok során termelődött széndioxidot felveszi, belső légzésnek nevezzük. Maga a külső légzés a tüdőben játszódik le, amelyben igen nagy számú tüdőhólyagocska (alveolus) található. Ezeknek a nó- lyagocskáknak vékony, de vérerekkel dúsan teleszőtt, falán át történik meg a gázcsere. S ezeknek a hólyagocskáknak összes felülete egy embernél elérheti a 80—10« négyzetmétert. Nyugodt légzésnél nem használjuk ki tüdőnk teljes levegőbefogadó képességét. Általában egy légzés alatt mindössze 50 milliliter levegőt szívunk be és lehelünk ki. Ez a levegőmennyiség a légzési levegő. Ha egy nyugodt légzés után mély belé gzést végzünk, még kb. 2000 milliliter levegő jut a tüdőbe. Ezt a levegőmennylsé- get kiegészítő levegőnek nevezzük. Ugyancsak a normális légzéssel még kb. 1500 ml tartaléklevegőt tudunk kifújni. Élettani szempontból nagyon fontos az a levegőmennyiség, amit a maximális belégzés után maximális kilégzéssel kilehelünk, ezt vitális kapacitásnak nevezzük. Átlagos értéke a felnőtt férfinál 4 liter. A vitális kapacitást spirométer- rel mérjük. Elve, hogy a kilég- zett levegőt egy csövön keresztül mércével ellátott hengerbe fúj- meiynek mutatója a be- levegö mennyiségétől függően elmozdul. A mérést úgy végzik, hogy a maximális belégzés után szájunkba vesszük a készülékbe vezető gumicső szájié- saét, majd néhány másodperc alatt maximálisan kilégzünk, ée a tüdőnk levegőtartalmát a csőSe fújjuk. A kiürített levegő menp- nyisége leolvasható. fe Természetesen korunk spiromé- tere a leírthoz képest sokkal bonyolultabb, több tényezőt mér egyszerre, és adatfeldolgozó egységgel van' kiegészítve. Jól használható a tüdő- és belgyógyászati osztályokon, rendelőintézetekben, mindenütt, ahol tüdőfunk- dó-vizsgálat szükséges. Hasznos a műtéti kockázat megítéléséhez éppúgy, mint gyógyszerhatástani vizsgálatoknál. ryrr] hallgassunk n LUlLI NÉZZÜNK MEG fci 1984. január 24., kedd * részt a gazdaságban, lévő termelőeszközök és munkahelyek üzejp- fenntartási igényeinek mennyiségi és minőségi felmérése, másrészt az alkalmazott technológiák, műveletek személyi és tárgyi feltételeinek vizsgálata. A fär mérés során megállapított kOT- vetlen baleseti veszéllyel fensfc gető hiányosságok azoni^B megszüntetéséről gondoskodjál A feladatok kidolgozása és tékelése kapcsán figyelembe kap venni: a karbantartás tárgym időpontját, időtartamát, móds* reit és eszközeit, helyét (üzenet lesi helyen, vagy szakműhely®- ban stb.), szakmai felkészült»! get, a karbantartás költség®, feladatainak ellátásához szükséges készletet. Karbantartói tervet célszerű egy évre kés» teni, így a gazdaság éves tervp- vei jól összhangba hozható. ' A terv készítésével a műszaki főágazatvezetőt indokolt megbízni, de a munkavédelmi vezető, javító, karbantartó és üzemeltető ágazatvezetők közreműködésére szükség van. Készítéséhez alapul szolgálhat a karbantartásra vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, szabványok, gépkönyvek, üzemeltetési sajátosságok és tapasztalatok. Csak olyan részleteséggel indokolt kidolgozni, hogy az végrehajtható, ellenőrizhető és értékelhető lelegyen. A karbantartás a termelőeszköz gazdálkodás és a termelés része, amely valamenyi intézkedésével a termelés zavartalanságát, biztonságát és gazdaságos végrehajtását kell szolgálnia. Papp András
