Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-22 / 18. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. január 22. Emelik több termék és szolgáltatás árát Kiegészítés az alacsony nyugdijakhoz és egyes juttatésokhoz A stockholmi tanácskozásnak otthont adó épület monstrációra is sor került. előtt több békede­AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: A marokkói Casablancában a szaúdi uralkodó nyitotta meg az iszlám csúcstalálkozót — Reagan elnök tévébeszédében a szovjet—amerikai kapcsolatok javítását ígérte — A befagyasz­tott izraeli-libanoni megállapodás sorsáról tárgyalt Beirutban Rumsfeld amerikai megbízott. KEDD: Stockholmban megkezdte munkáját a bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszerelés kérdéseivel foglalkozó európai konferencia — Kanadában tárgyal Csao Ce-jang kínai miniszterelnök SZERDA: Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalt a stockholmi konferencián, majd találkozott Shultz amerikai külügyminisz­terrel — A casablancai csúcsértekezleten megszabták Egyiptom visszatérésének feltételeit CSÜTÖRTÖK: Várkonyi Péter külügyminiszter felszólalt a stock­holmi konferencián — Andropov, az SZKP főtitkára, a szovjet állam feje levelet intézett Trudeau kanadai kormányfőhöz PÉNTEK: A finn külügyminiszter felszólalásával véget ért a stock­holmi konferencia külügyminiszteri szakasza — Parlamenti vizsgálóbizottságot küldenek ki Bonnban a Kiessling-ügy hát­terének felderítésére — Heves harcok Bejrútban SZOMBAT: Az iszlám csúcskonferencia záróközleménye elítélte az USA-t a szír hadsereg állásai elleni támadásokért — A ma­rokkói király nyilatkozatában Egyiptom visszatérését várja az iszlám államok szervezetébe — Az általános sztrájk után fe­szült a helyzet Uruguayban A hét három kérdése O Hogyan lehet összegez­ni a magyar véleményt a stockholmi konferenciá­ról? A krónikásnak könnyű a dolga, mert előtte van a ma­gyar küldöttség vezetőjének, Várkonyi Péter külügymi­niszternek a beszéde, az a szöveg, amely a stockholmi értekezlet szónoki emelvé­nyén hangzott el. Ez az ál­lásfoglalás az MSZMP Köz­ponti Bizottságának legutób­bi határozatára és a magyar kormány nyilatkozatára épült. Lényege, hogy a Magyar Népköztársaság a kelet—nyu­gati párbeszéd fenntartására törekszik, kész például tár­gyalni európai atomfegyver­mentes övezetekről is. Érde­keltek vagyunk a biztonsági folyamat továbbvitelében ab­ban, amely Helsinkiben kez­dődött, s Madridban folyta­tódott. Stockholm jelentősé­ge az, hogy először válik le­hetővé az európai biztonság katonai összefüggéseinek meg­vitatása a 33 európai és a két észak-amerikai ország kép­viselőinek részvételével. A magyar vélemény meg­fontolt: tudjuk, hogy a stockholmi fórum nem he­lyettesíthet más fegyverzet­korlátozási tárgyalásokat, például az amerikaiak hibá­jából Genfben lehetetlenné vált tárgyalásokat a közepes hatósugarú nukleáris raké­tákról. De az is bizonyos, hogy a svéd fővárosban most újszerű és fontos lehetőségek adódnak érdemi tárgyalások­ra. Az úgynevezett bizalom- építő és biztonságerősítő in­tézkedések, amelyekről szó lesz, nem jelentenek önma­gukban leszerelést, mégis hozzájárulhatnak a fegyver­kezési hajsza megállításához. A magyar diplomácia is arra törekszik, hogy Stock­holmban megállapodások szülessenek. Közösen kell fellépni a fegyverkezési ver­seny ellen, hiszen napjaink­ban a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alter­natívája. Más út nincs. A békés egymás mellett élést célozzák a Varsói Szer­ződés országainak, közöttük Magyarországnak a közel­múltban előterjesztett javas­latai. A magyar külügymi­niszter a stockholmi konfe­rencia szónoki emelvényét is felhasználta arra, hogy ezek­re a javaslatokra emlékez­tesse a részvevőket. O Milyen eredménnyel jártak a stockholmi kétoldalú eszmecserék? Nem túlzás azt állítani, hogy a világ figyelme külö­nösen aznap összpontosult a svéd fővárosra, amikor ott a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter találkozott. Gromiko és Shultz között ta­valy ősszel Madridban csak egy rövid ideig tartó, de annál fagyosabb légkörű, eszme­cserének nem mondható ta­lálkozóra került sor, amelyre a dél-koreai repülőgép-inci­dens nyomta rá bélyegét. Ugyancsak amiatt tették le­hetetlenné egyes amerikai hatóságok a szovjet külügy­miniszter részvételét az ENSZ közgyűlésén, más években az alkalmat adott a szovjet— amerikai külügyminiszteri ta­lálkozókra. Nos, most Gromiko és Shultz megbeszélése több mint öt órán át tartott, s már ez a tény is figyelemre mél­tó: — Gromiko tökéletes an­gol nyelvtudása miatt való­színű, hogy a fordítás nem vette el a tárgyalás időtarta­mának a felét... (természe­tesnek lehet venni, hogy csak szűkszavú volt mindkét rész­ről a tájékoztatás arról, mi is hangzott el köztük. Annyit tudni csupán, hogy a kérdé­sek teljes skálája szóba ke­rült. A minősítés: „őszinte, tárgyszerű” volt a légkör, nem mond ellent annak, hogy a szovjet külügyminiszter nyomatékkai fejthette ki Moszkva elítélését a reagani politikáról. Viszont láthatóan megteremtődött a folytatás lehetősége is: Shultz jellemző módon sietett közölni, hogy októberben az ENSZ-közgyű- lés újabb ülésszakán ismét találkozni szeretne szovjet kollégájával. Gromiko egész sor kétol­dalú eszmecserét folytatott a N ATO-országok külügymi­nisztereivel, így Genscher nyugatnémet külügyminisz­terrel, valamint a brit, az olasz, a spanyol, a belga, a holland és a kanadai diplo­mácia vezetőjével. Egyesek, így például Genscher és a holland Tindemans azt szűr­ték le, hogy a bécsi haderő­csökkentési tárgyalások már­ciusi folytatása lehetségesnek látszik. © Milyen eredményeket hozott az iszlám csúcs- konferencia? A mohamedán államvallá- sú országokat tömörítő isz­lám konferencia szervezete a héten négynapos csúcstalál­kozót tartott a marokkói Ca­sablancában. A színhely meg­választása is bizonyos „mér­sékelt”, azaz nyugatbarát szí­nezetet adott az állam- és kormányfők értekezletének, s ezt csak aláhúzta Szíria és Líbia államfőinek távolléte. A viták középpontjában az állott, hogy visszafogadják-e a szervezetbe Egyiptomot. Róma, 1984. január 21. A Szépművészeti Múzeum képeinek előkerülése megkü­lönböztetett helyet kapott az olasz sajtóban. A római tele­vízió — amely különtudósí- tót küldött Iteába, pénteken este arra emlékeztetett, hogy a hat kép az olasz festészet remekművei közé tartozik. Ezzel kapcsolatban idézte Köpeczi Béla művelődési mi­niszter budapesti nyilatkoza­tát- a képek nemcsak Ma­gyarország, hanem az egész emberiség értékei. A szombati lapok általában első oldalon jelentették be a megnyugtató fordulatot. A L’Unitá azt írta: a képek elő­kerülésével egy csapásra megszűnt a közvélemény, a nyomozók és az egész világ művészettörténészeinek aggó­dása a híres képek sorsáért. Az OKP lapja reményét fe­jezte ki, hogy a festmények mielőbb visszakerülnek régi helyükre, a budapesti Szép- művészeti Múzeumba. amelynek tagságát annak idején az Izraellel kötött Camp David-i megállapodás után függesztették fel. Most Arafat, a PFSZ elnöke lépett fel az egyiptomi bebocsátta- tás érdekében, hivatkozva ar­ra, hogy a kairói kormány mindenkor támogatta a pa­lesztin ügyet... Az iszlám csúcstalálkozó részvevői bizo­nyos feltételeket támasztot­tak, de a kairói kormány nyomban leszögezte, hogy a szervezetbe való újbóli felvé­teléért cserébe nem hajlandó semmilyen feltételt elfogadni. Egyébként a közel-keleti rendezés dolgában az iszlám országok továbbra is az 1982 szeptemberi, úgynevezett fezi béketerv mellett állnak ki. Közös fellépéssel az ENSZ- ben új határozatot szeretné­nek elfogadtatni az 1967 no­vemberi híres határozat he­lyébe, amely — emlékezetes módon — a palesztin kérdést csak menekültproblémának tekintette és nem írta elő va­lamennyi, Izrael által meg­szállt arab terület kiürítését. A másik nagy vitatéma az iraki—iráni konfliktus volt. Ezzel kapcsolatban a csúcs- konferencia úgy döntött: fel­szólítják a két országot, ves­senek véget a háborúnak és vonuljanak vissza „nemzet­közileg elismert határaik mögé”. Ez az állásfoglalás azonban aligha jár gyors eredménnyel, hiszen Irán nem is vett részt a csúcstalál­kozón, mondván, hogy a részvevők többsége elfogult Irak javára. A viták elhúzódása a csúcsértekezlet egy nappal való meghosszabbítását vonta maga, után, így sem sikerült azonban igazi eredményeket felmutatniok a mohamedán állam- és kormányfőknek. Pálfy József A vásznak felbukkanását megelőző névtelen bejelentés ténye mellett a lapok egyér­telműen aláhúzzák Eftimiosz Moszkaklaidisz görög milli­omos mindmáig nem tisztá­zott felelősségét. Az II Messaggero szomba­ton a nyomozók véleményére hivatkozva megírta, hogy az évszázad képlopásának meg­bízóját kell keresni a névte­len bejelentés mögött is. A bejelentőt a körülmények is kényszerítették lépése megté­telére: a banda nagy részét le­tartóztatták és egyre szoro­sabbra zárult körülötte a gyűrű. Az ismeretlen, miután felismerte, hogy nincs to­vább, megjátszotta „az együttműködést” azért, hogy valamiképpen enyhítsen fe­lelősségén. Akárkinél is voltak a ké­pek, az illető úgy döntött, hogy mielőbb szabadulni kell tőlük, mert a nyomok Iteába vezettek, s a banda vala­A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala közli: A kormány felhatalmazása alapján az Országos Anyag- és Árhivatal, illetve a Pénz­ügyminisztérium az alábbi intézkedéseket hozta. Az 1984. évi népgazdasági terv előirányzataival össz­hangban, 1984. január 23-tól több termék és szolgáltatás fogyasztói ára, illetve díja emelkedik. A hús, és húskészítmények átlag 21 százalékkal drágul­nak. Ezen belül a sertéshús ára az átlaghoz közeli, a marhahúsé az átlagot megha­ladó mértékben, a baromfihú­sé és a halé pedig átlagosan 10 százalékkal emelkedik. Például a sertéscomb és a rövidkaraj kilogrammonkénti ára 90 forintról 110 forintra, a marharostélyosé 62 forint­ról 78 forintra, a sertésmáj 72 forintról 76 forintra emelke­dik. A párizsi ára kilogram­monként 60 forint helyett 70 forint, a gyulai kolbász 136 forint helyett 170 forint lesz. A negyven dekagrammos ser­téshúskonzerv ára 29 forint­ról 36 forintra emelkedik. A növényi alapú tartósító­ipari termékek átlagosan 20 százalékkal drágulnak. Pél­dául a 24 forintos (5/4 üve­ges) őszibarackíz ára 30 fo­rintra, a zöldborsókonzervé (5/4 üveges) 15,20 forintról 17,20 forintra, a 0,5 literes palackos rostos gyümölcsita­lé 5,80 forintról 7,40 forintra emelkedik. 1984. január 23-tól emelke­dik valamennyi, étkeztetést nyújtó egészségügyi, oktatá­si, szociális intézmény élel­mezési költségnormája (átla­gosan mintegy 10 százalék­kal), valamint a munkahelyi étkeztetés költségnormája. A költségnormák növekedé­sével azonos mértékben emel­kednek a lakosság által fize­tett térítési díjak is. Az in­gyenes ellátást nyújtó intéz­ményekben (például kórhá­zak) a kiadási többletet az állami költségvetés viseli. A munkahelyi étkeztetésben a vállalatok a költségemelke­dést, vagy annak egy részét, ha saját forrással rendelkez­nek, átvállalhatják. A sör fogyasztói ára átla­gosan 15 százalékkal nő. Ezen belül például a 0,5 literes Kőbányai világos ára 7,50-ről 9-re, a 0,5 literes Ki­nizsié 9,50-ről 10 forintra emelkedik. mennyi olasz tagja a görög nagyiparost jelölte meg a rablás megbízójaként — emelte ki a La Repubblica. A további nyomozást segí­ti a banda egy további tagjá­nak elfogása is. Carmine Pal- mese, a képkeretező és üve­ges „szakember” vallomása további részleteket tisztázhat nemcsak a rablás előkészíté­séről, hanem a megbízó sze­repéről is. Palmesét pentekre virradóra tartóztatták le egy avellinói bárban. Hamis pa­pírokkal akarta igazolni ma­gát. Jóllehet munkanélküli, a zsebében 10 millió líra voLt. Mindazonáltal a már idézett II Messaggero úgy tudja, hogy a képlopásért csak két másik bűnöző, lóri és Scianti vett fel pénzt, „szánalmasan kevés összeget az értékes festményekhez képest”. Az is az II Messaggero információ­ja, hogy az említett két ban­dita Brazíliában tartózkodik. A háztartási tüzelőolaj ára 20 százalékkal, a literenkénti 4 forintról 4,80 forintra, az éj­szakai áram tarifája 50 szá­zalékkal, kilowattóránként 40 fillérről 60 fillérre emelke­dik. Az építőanyagok közül át­lagosan 20 százalékkal emel­kedik a téglafélék, 30 száza­lékkal a cement és a cserép, 11 százalékkal egyes cement alapú termékek fogyasztói ára. A személygépkocsi fogyasz­tói ára — a beszerzési árak növekedése miatt — átlago­san 6—7 százalékkal emelke­dik. Az áremelés az egyes tí­pusokat differenciáltan érinti. Például a Lada 1200 S típusú személygépkocsi ára 125 ezer­ről 134 ezerre, a Trabant Li- mousiné 69 ezerről 75 ezerre. A víz- és csatornadíjak dif­ferenciáltan emelkednek. Ez átlagosan családonként havi 10—15 forint többletkiadást jelent. (Az áremelés az álla­mi bérlakásokban lakókat nem érinti.) A szabadáras élelmiszerek, iparcikkek és szolgáltatások árai vállalati döntések alap­ján, központi ellenőrzés mel­lett, a piaci viszonyok függ­vényében, az előző évek gya­korlatának megfelelően vál­toznak a továbbiakban is. ★ Az 1984. évi népgazdasági terv előirányzatai szerint a lakosság pénzjövedelmei 8 százalékkal, ezen belül a bé­rek és keresetek 4,8—5,0 szá­zalékkal, a pénzbeni társadal­mi juttatások mintegy 12 szá­zalékkal emelkednek. A fo­gyasztói árintézkedésekkel összehangolva központi szo­ciális juttatást növelő intéz­kedésekre is sor kerül. 1984. január 1-től havi 70 forint kiegészítést kapnak azok a nyugdíjasok, nyugdíj- szerű szociális ellátásban ré­szesülők, akiknek a nyugdíja, juttatása 1983 decemberében a havi 2800 forintot nem ha­ladta meg. A kiegészítést azok is megkapják, akiknek a nyugdíját, juttatását 1984. ja­nuár 1. után állapítják meg, és annak összege nem éri el a havi 2800 forintot. Egyidejűleg 1984. január 1- től havi 70 forinttal maga­sabb lesz a nyugdíjak legki­sebb összege, a házastársi pótlék, valamint a pótlékra jogosító összeghatár, a meg­határozott összegű szociális ellátás; ez utóbbinál az eltar­tott hozzátartozóra járó ellá­tások összege is, továbbá a sorkatonák hozzátartozói­nak járó családi segély. Január 1-től gyermeken­ként havi 70 forinttal emel­kedik a családi pótlék és a gyermek után járó jövede­lempótlék is. A gyermekgondozási se­gély összegét — a gyermekek számától függetlenül — ugyancsak 70 forinttal egészí­tik ki. A kiegészítés ugyanazon személy részére csak egy jog­címen jár. Ezt az érintettek — külön kérelem nélkül — már az 1984. január hónapra járó ellátásukhoz megkapják A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatos hall­gatóinak juttatása havi 70 forinttal emelkedik. Az alapvető építőanyagárak emelkedése miatt az 1984. ja­nuár 1. után megkötött la­kásépítési (vásárlási) köl­csön- (adásvételi) szerződé­seknél az eltartott gyerme­kenkénti szociálpolitikai ked­vezmény összege 30 ezer fo­rintról 40 ezer (forintra, a más eltartott családtagok utáni szociálpolitikai kedvezmény pedig 20 ezerről 30 ezer fo­rintra emelkedik. Számos kétoldalú' találkozóra is lehetőséget kínált az Európa-fó- rum. Ezek közül a legnagyobb (igyelem Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter eszmecseréjét kísérte. Balra a szovjet küldöttség, a második Gromiko, jobbra az ame­rikai delegáció, Shultz vezetésével (a képen szintén a második). „Az egész emberiség értékei” B magyar műkincsek megkerülésének olasz visszhangja

Next

/
Thumbnails
Contents