Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-17 / 13. szám
ÄRA: 1,40 FORINT 1984 január 17., kedd XU. évfolyam, 13. szám FpII(&C7ÜIpC 21 C707MIV2I A timári Béke Tsz burgonyatárolójában már csak 700 tonna étkezési burgo- I Gil*u &a>v£llllflua nyál és ugyanennyi vetőburgonyát tárolnak. Ahogy csökken a feldolgozás, a tároló dolgozói átálltak a Szabolcs láda készítésére. Az ügyes kezű asszonyok naponta ezer ládát állítanak össze... A kedvező időt kihasználva Hangácsi Mihály gépével talajjavító mészkőport szór a búzatáblákra __A szövetkezetben új vasvázas gépjavító műhelyt építettek. Átadásával a szövetkezet erőgépeinek javítását sokkal jobb körülmények között végezhetik ezután. Emellett az 1,6 millió értékű alkatrészkészletet biztonságosan, jó körülmények között tárolhatják az épületben kialakított raktárban. Képünk: a Rába Steiger kisebb javítása az új műhelycsarnok előtt. (E. E.) Nyitás előtt A semleges és el nem kötelezett Svédország fővárosában, a Balti-tenger nyugati partján fekvő másfél milliós lakosú Stockholmban ma megkezdődik az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszerelés európai vonatkozásaival foglalkozó nemzetközi konferencia. Stockholm most először lesz ilyen nagyszabású nemzetközi összejövetel színhelye. " A konferencián minden európai ország képviselteti magát, Albánia kivételével. Mint az 1975-ös helsinki záróokmány részesei, jelen vannak az Egyesült Államok és Kanada képviselői is, összesen tehát 35 küldöttség, mintegy 400 delegátussal. A stockholmi konferencia mandátumát a madridi utótalálkozó záródokumentuma a következőképpen határozta meg: „ .. . több szakaszban hozzon új, hatékony és konkrét lépéseket, amelyek célja.a további előrehaladás a bizalom és a biztonság erősítésében és a leszerelés megvalósításában, ezáltal kifejezést és nyomatékot adva az államok azon kötelességének, hogy az egymás közötti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetőzéstől... A konferencia folyamatot indít el, amelynek első szakaszát egymást kölcsönösen kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések sorozata megtárgyalásának és elfogadásának szentelik, 3 azzal a szándékkal, hogy a katonai szembenállás csök- ; kenjen Európában”. Stockholmban tehát a 35- ök első ízben vitatják meg átfogóan az európai biztonság katonai vonatkozásait, mégpedig a békeidőben rendezett nagyobb hadgyakorlatokkal és katonai mozgásokkal összefüggésben, azzal a céllal, hogy szándékaikat egymás előtt tisztábbá tegyék. A szocialista országok az európai biztonság és bizalom tárgykörében a javaslatok gazdag tárházával rendelkeznek, építő szellemben kívánnak tárgyalni, hogy egyrészt előmozdítsák a kibontakozást, az együttműködést, a jelenleg válaszúton levő Európában, másrészt, hogy a katonai konfrontáció veszélyének csökkentésével későbbi jelentős leszerelési intézkedések előfeltételeit teremtsék meg földrészünkön. Olof Palme fogadta Várkonyi Péter külügyminisztert Vasárnap a svéd fővárosban érkezett a magyar küldöttség, élén Várkonyi Péter külügyminiszterrel, aki az európai átfogásu, de szélesebb jelentőségű nemzetközi konferencián vesz részt. A tanácskozás témája: bizalom- és biz- tonságerősítő intézkedések, valamint a leszerelés Európában. A magyar külügyminiszter a konferencia plenáris ülésein való részvétel mellett kétoldalú megbeszéléseket is folytat majd kollégáival Olof Palme svéd miniszterelnök hétfő reggel Stockholmban a kormány épületében fogadta dr. Várkonyi Péter k ül ügy mi n i szter t. ' A magyar diplomácia vehetőd ej, véd vendéglátójával szívélyes'légkörben megvitat!» a kétoldalú államközi kapcsolatok helyzetét, a nemzetközi helyzet egyes problémáit, valamint a stockholmi konferenciával kapcsolatos kérdéseket. Kiemelték a kedden kezdődő tanácskozás fontosságát. Megállapították. hogy a konferencia nem helyettesíthet más kétes többoldalú fegyverkorlátozási tárgyalófórumokat, de hasznosan hozzájárulhat az államok közötti bizalom erősítéséhez és javíthatja a politikai légkört. MA Á rendőrség sajtótájékoztatója a Szépművészeti Múzeumban történt műkincslopásról (4. oldal) Több, mint másléi milliárd - áramra Hálózatbővítés, új transzformátorok Tavaij 1 milliárd 700 millió forintot költött megyénk villanyáramra. Az elfogyasztott mennyiség egyharmadát a háztartásokban, a többit üzemekben, intézményekben használták fel. Az idén a múlt éviné] 3—4 százalékkal több energia felhasználására számít a TITÁSZ Vállalat — elsősorban új lakossági fogyasztók bekapcsolódása, valamint a háztartások további gépesítése miatt. Ez nagy feladatot ró a TITÁSZ-ra, hiszen már tavaly is a szükségesnél kevesebb összeg állt a vállalat rendelkezésére beruházásokra. Ennek ellenére 1983-ban a nyíregyházi üzemigazgatóság területén tovább folytatódott az új lakótelepeken — például Nyíregyházán örökösföld városrészben, vagy Kisvárdán, a Lenin úti lakótelepen — a villamosítás. Nem maradtak áram nélkül a községekben megnyílt új utcák lakói sem. Többek közt Záhonyban, Fényeslitkén, Domb- rádon bővítették tavaly a hálózatot. A rekonstrukciós munkák keretében több új transzformátorállomás létesült — így Mándokon, Laskodon, Nyírlövőn, Érpatakon — számos helyen pedig nagyobb keresztmetszetűre cserélték a már meglévő hálózatot. Több mint 10 millió forintot költöttek tavaly a hálózat korszerűsítésére. Ebből a pénzből szereltek föl 3 és fél ezer higanygőzlámpát a régiek helyett. Az üzemigazgatóság területén működő 45 ezer közvilágítási lámpának most már csak a fele hagyományos lámpa Ebben az évben sem jut sokkal több beruházásokra, mint tavaly. Hálózatszerelésre 60 millió forint áll a nyíregyházi üzemigazgatóság rendelkezésére. Ebből az összegből a lakótelepek villamosításától a feszültség javításáig minden szorító feladatra jutnia kell pénznek. 1984-ben előtérbe kerül a«» közvilágítás javítása. Ezért év végéig 5 ezer higanygőzlámpát szerelnek föl. Rekonstrukciós célokra 26 millió forintot költenek Az áramellátást például Üj fehértón, Bal- kányban, Dombrádon, Aja- kon, Napkoron javítják új transzformátorok építésével, s a nagyobb keresztmetszetű vezetékek fölszerelésével. Csigafúró Tiszaszalkáról Rekordévet zárt 1983-ban a Magyar Acélárugyár ti- szaszalkai gyáregysége. Az elmúlt esztendőben 230 millió forintos termelési értéket és 28 milliós nyereséget értek el. Termelésük legjelentősebb hányadát — több mint 150 milliós értékben — acélszerkezetek (erőművi gépészeti berendezések, IKARUS-alvázak, tűzi horgonyzott szerkezetek) alkották. 50 millió forint értékben csigafúrókat és falfúró- feat készítettek. A fennmaradó 30 millió forintot kooperációs munkában a Ganz-MÁVAG-nak és a Csepeli Szerszámgépgyárnak forgácsolási feladatok elvégzésével termelték meg. Az eredmények értékét növeli, hogy termelésük negyed része NSZK-, illetve NDK-exportra került. Az idei évben hasonlóan nagy feladatok várnak a beregi gyáregységre, hiszen az 1983-as esztendő termelését 4—5 százalékkal akarják növelni. Képünkön: a csigafúróüzemben Rácz József 30 darab 31 milliméter átmérőjű fúrót készít műszakonként. (Gaál Béla felvétele.) 25 évesek a kollégiumok Márciusban megyei konferencia A megyében 33 bentlakásos intézmény van és ezenkívül egy katonai kollégium. A diákotthonokban, illetve kollégiumokban 5154 fiatal él és fanul többségükben kulturált körülmények között. Ebben az évben 25 éves jubileumokhoz érkeztek az 1956 után alakult kollégiumok, melyről a megye valamennyi bentlakásos intézményében munka- értekezleten emlékeznek meg. A KISZ KB és a Művelődési Minisztérium közös felhívása alapján a kollégiumi munkaértekezletek egyfajta diákfórumok szerepét is hivatottak betölteni, sorra veszik az elért eredményeket és meghatározzák a további tennivalókat. Március 3-án megyei kollégiumi konferenciát is tartanak ebből az alkalomból, ahol a tanulók és kollégiumi nevelők együttesen vitatják meg a bentlakásos intézményekben folyó nevelőmunka legfontosabb tapasztalatait, a rend, a fegyelem, a tanulmányi munka, az önkormányzat, a kulturált szórakozás kollégiumi feladatait.
