Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-09 / 290. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. december 9. (Folytatás az 1. oldalról) által nagyra értékelt jó kapcsolataink továb­bi erősítéséhez. A magyar—osztrák kapcsola­tok alakulása jól példázza, hogy az eltérő társadalmi berendezkedésű országok között lehetséges eredményes együttműködés, ha azt az érintett felek az egyenjogúságra és a köl­csönös érdekekre alapozzák. O A Központi Bizottság népünk érzéseit kifejezve határozottan elítélte az Ame­rikai Egyesült Államoknak a Grenadai Köz­társaság elleni katonai intervencióját. Ez a lépés semmivel sem igazolható, súlyosan sérti a nemzetközi jog elemi normáit és az ENSZ alapokmányában foglalt elveket. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a térség független országait fenyegető imperia­lista nyomás, a provokációs lépések követ­keztében fokozódott a feszültség Közép-Ame- rikában. A magyar nép szolidáris azzal az igazságos küzdelemmel, amelyet a nicaraguai nép a maga választotta független, szabad fej­lődéséért folytat. Szolidárisak vagyunk asal- vadori hazafias erőkkel, amelyek a terror és az elnyomás ellen, a demokratikus jogok ki­vívásáért harcolnak. A ciprusi török közösség vezetői által ki­kiáltott úgynevezett független állammal kap­csolatban a Központi Bizottság rámutatott, hogy a ciprusi kérdés igazságos és tartós rendezése a két népközösség törvényes érde­keinek a figyelembevételével, s az ENSZ ha­tározataival összhangban lehetséges. Tovább éleződött a helyzet a Közel-Kele­ten, ami újabb súlyos konfliktusok veszélyét rejti magában. A közel-keleti válság tartós és igazságos rendezésének elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes és feltétel nélküli távozása Libanonból és a korábban elfoglalt arab területekről, a palesztinai arab nép önálló államának megteremtése. Biztosí­tani kell Libanon területi egységét, függet­lenségét, szuverenitását, az imperialista be­avatkozás megszüntetését. A palesztinai arab nép harcának súlyos károkat okoznak a fel- szabadítási mozgalmon belüli ellentétek, azo­kat a szervezet egységét helyreállítva kell megoldani. © A Központi Bizottság megállapította, hogy kétoldalú kapcsolataink fejleszté­sét és a nemzetközi kommunista mozgalom közös céljait szolgálták azok a megbeszélé­sek, amelyeket a bolíviai, a holland, az in­diai, az izraeli, a libanoni, az olasz, a pa­lesztin, a portugál kommunista pártok ha­zánkban járt küldöttségeivel, továbbá az an­golai, a belga, a francia, a kongói, a luxem­burgi, a japán és a spanyol testvérpárt kép­viselőivel folytattunk. Az internacionalista kapcsolatok szellemében vett részt pártunit küldöttsége az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja XXIII. kongresszusán. Pártunk nemzetközi kapcsolatainak erősí­téséhez járult hozzá a Tanzániai Forradalmi Párt és a Sandinista Felszabadítási Front küldöttségének látogatása hazánkban, vala­mint delegációnk részvétele a Madagaszkári Függetlenségi Kongresszus Párt X. kongresz- szusán és a Guineái Demokrata Párt XII. kongresszusán. Küldöttségünk részvétele a Francia Szocia­lista Párt kongresszusán, megbeszéléseink a Német Szociáldemokrata Párt, a Chilei Szo­cialista Párt, a Szíriai-Arab Űjjászületés Szo­cialista Pártja, a Zambiai Nemzeti Függet­lenségi Párt magas szintű képviselőivel ered­ményesen elősegítették egymás álláspontjá­nak jobb megismerését, a béke, a nemzetközi biztonság, az egyetemes emberi haladás ügyét. 2 A Központi Bizottság áttekintette az idei gazdasági építőmunka tapasztalatait, elfo­gadta az 1984. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy népünk kiegyensúlyozott politikai lég­körben, eredményesen dolgozik az 1983. évi feladatok megoldásán. A dolgozók helytállá­sának, áldozatkész munkájának köszönhe­tően a népgazdaság a tovább romló külső feltételek és a mezőgazdaságot sújtó aszály ellenére a gazdaságpolitika irányvonalának megfelelően, a fő célokat megközelítve fej­lődik. A kiviteli többlet meghaladja a tava­lyit, a külgazdasági egyensúly tovább javul. Az ország nemzetközi fizetési kötelezettsé­geinek eleget tesz. Az áruellátás az alapvető fogyasztási cikkekből kielégítő. A Központi Bizottság nagyra értékelve a kifejtett erőfeszítéseket, az elért eredménye­ket, hangsúlyozta, hogy a gazdaság teljesítő- képességét, a gazdálkodás színvonalát még mindig nem sikerült a szükséges mértékben eredményekhez igazítani. O Az 1983. évi gazdasági fejlődés fő vo­násai: a nemzeti jövedelem termelése közel áll a tervezetthez, a belföldi felhasz­nálás meghaladja a számítottat. A munka termelékenysége emelkedik, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökken. Az állami költségvetés hiánya az előirányzott­nál kisebb. Az ipari termelés növekedése megközelíti a tervezettet, az egyes ágazatok termelése differenciáltan alakul. A termelés bővülését hátráltatják a kedvezőtlen külpiaci feltéte­lek, helyenként a munkaerőhiány, a behoza­tallal, a belföldi kooperációs kapcsolatok hi­ányosságaival összefüggő nehézségek. A ter­melés szerkezete, a versenyképesség, az ér­tékesítési tevékenység — az erőfeszítések el­lenére — még nem felel meg a követelmé­nyeknek. Az építőipar termelése meghaladja a ter­vezettet. Ezen belül csökken a beruházási építkezések, növekszik a fenntartási, felújí­tási tevékenység, a lakosságnak végzett épí­tés részaránya. Ugyancsak növekszik az épí­tőipari export. A mezőgazdaság termelése összességében a kedvezőtlen időjárás ellenére eléri a tavalyit. A jelentős aszálykárok következtében kalá­szosokból, kukoricából, szálas takarmányból, ipari növényekből és zöldségből a számított­nál kevesebb termett. Az állattenyésztés fej­lődik, az állomány — főleg a sertésállomány — tovább növekszik, a takarmányellátás ki­elégítő. Az állattenyésztés hozamai megha­ladják a tervezettet. A mezőgazdasági nagy­üzemek kiegészítő tevékenysége bővül. Az energiaellátás kiegyensúlyozott. A nép­gazdaság a számítottnál és a tavalyinál is kevesebb energiát fogyaszt. A hulladékok és a melléktermékek hasznosítása javul. A foglalkoztatottak száma — főként az iparban és az építőiparban — csökken. Mun­kaerőhiány a fővárosban, néhány vidéki ipa­ri körzetben, főleg egyes fizikai munkakö­rökben mutatkozik. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása várhatóan az elmúlt évi színvonalon marad. A munkások és alkalmazottak, valamint a termelőszövetkezeti dolgozók átlagkeresete 4,0—4,5 százalékkal nő. A pénzbeli társadal­mi juttatások 9 százalékkal emelkednek. A tervezett szociálpolitikai intézkedések — a családi pótlék és az alaosony összegű régi nyugdíjak felemelése — megvalósultak. A fo­gyasztói árszínvonal emelkedése nem halad­ja meg a tervezett 7,5 százalékot. A lakosság életkörülményei javulnak. Fel­épül 76 ezer lakás, javul a lakásgazdálkodás. Elkészül 2100 bölcsődei, 8100 óvodai hely. 1500 általános iskolai osztályterem és 900 kórházi ágy létesül. A települések ivóvíz- és földgázellátása bővül. Az előirányzott keres­kedelmi, hírközlési, egészségügyi, oktatási, művelődési fejlesztések teljesülnek, illetve túlteljesülnek. Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai fejlődnek. A kivitel számottevően, a beho­zatal kismértékben nő. Együttműködésünk a szocialista országokkal, elsősorban a Szov­jetunióval erősödik. A rubelelszámolású áru­forgalom — a beruházási gépek forgalmát kivéve — a tervezettnek megfelelően alakul. A nem rubelelszámolású kivitel jelentősen bővül, a behozatal pedig a tavalyi szinten marad. © A Központi Bizottság az összes körül­ményt mérlegelve megerősítette, hogy a XII. kongresszuson elfogadott gazdaságpo­litikai irányvonalat folytatjuk. Ennek megfe­lelően szocialista vívmányaink védelme és gyarapítása érdekében a gazdasági munka középpontjába 1984-ben is a hatékonyság növelését, az egyensúly biztosítását, az or­szág nemzetközi fizetőképességének megőr­zését kell állítani. A Központi Bizottság megvizsgálva az elő­készítő munka során kialakult elgondoláso­kat és számításokat egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1984. évi népgazdasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint vég­legesítse, és az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé ter­jessze: Az 1984. évi terv az 1983. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem 101,5—102,0 Belföldi felhasználás 98,0— 99,0 Ipari termelés 101,5—102,0 Országos építés-szerelés 97,0— 98,0 Mezőgazdasági termékek termelése (az 1982. évihez viszonyítva) 100,0—101,0 Lakossági fogyasztás 100,0—100.5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 A szocialista szektor beruházásaira 180— 183 milliárd forint fordítható. © Gazdaságpolitikai fő céljaink elérése j tartós minőségi változásokat követel a termelésben, a gazdálkodásban. Ennek min­denekelőtt a hatékonyság és a versenyképes-! ség erőteljes növelésében kell megnyilvánul- ] nia. Ehhez elengedhetetlen a termékszerke­zet korszerűsítésének és a műszaki fejlesz­tésnek a meggyorsítása, a költséggazdálkodás; és a beruházási tevékenység további javítása, j a céltudatos külkereskedelmi munka. A sza- j bályozó rendszer egyes elemeit úgy keLl mó­dosítani, hogy azok fokozottabban késztesse­nek gazdasági céljaink elérésére. Az ipar növekvő mértékben járuljon hozzá; a külgazdasági egyensúly javításához és a nemzeti jövedelem termeléséhez. Fejlődése az exportképességtől és a jövedelmezőségtől' függően jobban differenciálódjék. A vállala­tok fordítsanak nagy figyelmet a korszerű, jó; minőségű, keresett termékek kifejlesztésére és gyártására. Bővítsék a gazdaságosan érté­kesíthető, az importot megfelelően helyette­sítő, kedvező anyag- és energiafelhasználás­sal előállítható termékek körét. Határozot­tabban, gyorsabb ütemben szorítsák vissza a? tartósan veszteséges, alacsony hatékonyságú; tevékenységeket. Az építőipar a mérséklődő keresletet jobb minőségben elégítse ki, csökkentse a kivite-! lezési időt. Erősödjék vállalkozási készsége,! az eddiginél nagyobb arányban végezzen fel- ' újítási-fenntartási és lakossági építési mun­kákat. Bővítse a külföldön végzett gazdasá- i gos tevékenységét. A mezőgazdaságban a növénytermelés tel­jesítménye közelítse, az állattenyésztésé ha­ladja meg az 1982. évit. A hozamok emel-; kedjenek, a ráfordítások csökkenjenek. Gabo­nafélékből legalább 15 millió tonna termést kell elérni. A meglevő állatállomány fenntar­tásához, a hozamok növeléséhez nélkülözhe­tetlen a takarékos, országos méretekben jól, szervezett takarmánygazdálkodás, a gyepte­rületek, a melléktermékek jobb hasznosítása. A nagyüzemek kiegészítő tevékenysége és a háztáji termelés is fejlődjék. A mezőgazdasági, élelmiszeripari és keres­kedelmi szervezetek javítsák együttműködé­süket a termelésben, a tárolásban, a feldol­gozásban, valamint a forgalmazásban. A közlekedésben nagy figyelmet kell for­dítani a szállítási igények összehangolt, fo­lyamatos kielégítésére, a korszerű szállítási módok elterjesztésére, a ráfordítások csök­kentésére, a személyszállítás feltételeinek ja­vítására. A népgazdaság energiaigényének zavarta­lan kielégítése érdekében folytatni kell az energiagazdálkodási és -racionalizálási prog­ram végrehajtását, a fűtőolaj helyettesítését más energiahordozókkal. A beruházások előirányzatait mind az ál­lami döntési körben, mind a vállalatoknál, szövetkezeteknél pontosan be kell tartani. Előnyben kell részesíteni az exportképessé­get növelő, az energia- és anyaggazdálkodást ésszerűsítő fejlesztéseket. A beruházási te­vékenység hatékonyságát javítani szükséges. O Az életszínvonal megalapozottan csak a gazdasági lehetőségekkel, az eloszt­ható forrásokkal összhangban tervezhető. Ennek megfelelően a lakosság fogyasztása és reáljövedelme lényegében az ez évi szinten marad, a társadalmi juttatások mérsékelten növekednek. Az átlagkeresetek — a bérpreferenciával és a bérpolitikai intézkedésekkel együtt — 4,8—5,0 százalékkal emelkednek. A Lakosság pénzbevételei — a .pénzbeli társadalmi jut­tatásokat is beleszámítva — mintegy 8 szá­zalékkal növekednek. A bémövelési lehető­ségeket a teljesítmények fokozására, a haté­konyság, a minőségi munka javítására kell felhasználni. A bértarifarendszer módosítá­sa nagyobb lehetőséget teremt a teljesít­mény szerinti bérezésre. A bérpreferencia elsősorban a kivitel ösztönzését szolgálja. Szűk köriben sor kerülhet bérpolitikai intéz­kedésre. A 40 órás munkahétre való áttérés feltételeit a teljesítmények növelésével, a termelékenység gyorsabb emelésével, a szer­vezettség javításával kell megalapozni. Az állami ártámogatás csökkentése, az el­látás biztonságának fenntartása és külgazda­sági helyzetünk miatt a fogyasztói árszínvo­nal emelkedik. Az idei áremelések jövőre is érvényesülő hatása, valamint a szabadáras termékek várható áremelkedése 4,5 százalé­kot, az elkerülhetetlenül szükséges központi áremelés mintegy további 3 százalékot tesz ki. A fogyasztói árszínvonal 1984-iben össze­sen 7—8 százalékkal emelkedhet. Kiemelt fontosságú feladat a vásárlóerő és az árualap összhangjának biztosítása, az áruellátás színvonalának megőrzése, javítá­sa, a szolgáltatások iránti kereslet jobb ki­elégítése. Az életkörülmények javítását szolgálja, hogy felépül 70—74 ezer Lakás, elkészül 1100 általános iskolai tanterem, 1800 bölcsődei és 6200 óvodai hely, folytatódik a kórházak bő­vítése, javul az egészségügyi ellátás. Be kell fejezni, a többi között, az észak— déli metróvonalnak az Élmunkás tértől az Árpád-hídig terjedő szakaszát, az Árpód-híd átépítését és az Operaház rekonstrukcióját. Meg kell kezdeni a Nemzeti Színház építé­sének előkészítését. O A külkereskedelmi áruforgalom egyen­legét mindenekelőtt a kivitel dina­mikus növelésével kell tovább javítani. Na­gyobb figyelmet kell fordítani a kivitel ösz- szetételének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok együttmű­ködésének erősítésére. Külgazdasági kapcsolataink fejlesztésében megkülönböztetett fontossága van a KGST- országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködésünk további erősítésé­nek. A fejlődő országokkal is szélesíteni kell a gazdasági együttműködést. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján to­vább kell bővíteni a gazdasági kapcsolatokat. O Az 1984. évi népgazdasági terv nagy követelményeket támaszt a gazdasági élet valamennyi területén, az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a követelménye­ket figyelembe véve, a fő gazdaságpolitikai célokkal összhangban készítsék el a jövő évi terveiket. A gazdálkodó szervezetek fokozot­tan használják ki tartalékaikat, adottságai­kat. Gazdasági feladataink megoldása az álla­mi, párt- és társadalmi szervektől egységes cselekvést, a gazdaságpolitikai célok eléré­sére törekvő, kezdeményező munkát igényel. Elsősorban a dinamikus fejlődésre képes, lehetőségeik kihasználására törekvő vállala­tokat, szövetkezeteket támogassák. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a munkaverseny-mozgalomban a gazdálkodás minőségi követelményeit, főként az energia- és anyagtakarékosságot, a jövedelmező ex­port bővítését, a vállalati kooperációs és szerződéses kapcsolatok javítását állítsák előtérbe. A tömegtájékoztatás és a propaganda se­gítse elő, hogy a közvélemény megismerje és támogassa a népgazdasági terv céljait. Tu­datosítsa, hogy a tényleges lehetőségekkel számoló gazdaságpolitikai irányvonal érvé­nyesítése, az 1984. évi terv fő előirányzatai­nak teljesítése vívmányaink védelmét, az ország fizetőképességének megőrzését, to­vábbi szocialista fejlődésünk feltételeinek megteremtését szolgálja. A Központi Bizottság felhívja a pártszer­vezeteket, hogy tegyenek meg mindent az 1984. évi népgazdasági terv céljainak meg­valósításáért. A kommunisták járjanak élen a feladatok vállalásában és teljesítésében. A Központi Bizottság felkéri a társadalmi és tömegszervezeteket, hogy mozgósítsák tagsá­gukat, a dolgozóikat az ország gazdasági fej­lődése érdekében végzett alkotó, kezdemé­nyező, fegyelmezett munkára, a becsületes helytállásra. ★ A Központi Bizottság a továbbiakban sze­mélyi és szervezeti kérdésekben, határozott Kevesebb szabályozás, több önálló kezdeményezés a szocialista munkaverseny szervezésében (Folytatás az 1. oldalról) A szocialista munkaver- seny-imiozgalom eddig is igen fontos szerepet töltött be ha­zánk gazdasági-társadalmi fejlődésében. Segíti a szocia­lista tudat formálását, a dol­gozóik tulajdonosi felelősség- érzetének kialakítását, a munkához való viszony kife­jezését, hatékony formája a dolgozóik, brigádok önkéntes kezdeményezésének — álla­pítja meg a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, és a KISZ Köz­ponti Bizottságának együttes határozata, amely az új köve­telményeknek megfelelően módosította a munkaverseny szabályozását. A gazdaság- irányítás folyamatos korsze­rűsítése, a vállalatok önálló­ságának növekedése, s ezzel összefüggésben a helyi sza­bályozási lehetőségek bővü­lése tette szükségessé a ko­rábbi szabályok felülvizsgá­lását, újak megalkotását. En­nek a kívánságnak adott hangot a szocialista brigád- vezetők 1983. májusában megtartott országos tanács­kozása is. Az új szabályozás azt az elvet érvényesíti, hogy a munkaverseny elsősorban vállalati kategória és felada­ta, hogy a vállalati kollektí­vák céljainak vallóra váltását segítse. Nagyobb önállóságot biztosít a vállalati kollektí­váknak a szocialista munka- verseny szervezeti, feltétel­és értékelési rendszerének kialakításához, s elősegíti. hogy a munkaverseny jobban kapcsolódjék a vállalatok mindenkori konkrét felada­taihoz, hatásosabban mozdít­sa elő azok teljesítését. Ennek megfelelően a jövő­ben maguk a vállalatok — a vállalati vezetés a munka­helyi demokrácia illetékes fórumaival együttesen — a kollektív szerződésben, mun­kaügyi szabályzatban szab­ják meg a munkaverseny­eredmények elismerésének formáit és az ösztönzésre for­dítható összegeket. A válla­latok eldönthetik, hogy a különböző címek, például a szakma ifjú mestere, a kivá­ló ifjú szakember, a kiváló dolgozó cím elnyeréséért ki­alakult versenyformákat to­vábbra is megtartják-e, eset­leg újabib versenyformákat létesítenek, s azt is önállóan döntik el, hogy például egy- egy szocialista brigád milyen feltételekkel kaphatja meg a brigádverseny különböző fo­kozatait jelző címeket. A magasabb szintű, vagyis a minisztériumi és miniszter­tanácsi elismerés szabályai­nak egész sor kötöttségét is megszüntetik. Nem az lesz a döntő, hogy egy-egy brigád mióta működik, korábban milyen kitüntetési fokozato­kat ért el, hanem az, hogy ma mit nyújt a közösségnek. A jutalmazásra rendelke­zésre álló összegek növelésé­re a mai viszonyok között nincs lehetőség, arra azonban mód van, hogy az eredmé­nyek szerint jobban differen­ciáljanak, a kitüntetést és ju­talmat valóban a legjobbak kapják, s így azonos összeg­ből több jut a legrátermet­tebbeknek. Az ilyenfajta differenciálás lehetővé teszi, hogy a szak­ma, illetve az ágazat kiváló brigádja címet elnyert kol­lektívák — a brigádok egy- egy tagjára számítva — két­ezer helyett háromezer fo­rintot kapjanak, ugyanígy növelik a Magyar Népköztár­saság Kiváló Brigádjának já­ró fejenkénti háromezer fo­rintot ötezer forintra, a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend­jével kitüntetett brigádok egy-egy tagjára számított hatezer forintot nyolcezer forintra. A vállalati elismerésekkel, kitüntetésekkel járó összege­ket központilag nem szabják meg, az a jövőben a vállala­tok hatáskörébe tartozik. A határozat egyértelműen kimondja, hogy a munkaver­seny szervezésével, a feltéte­lek biztosításával kapcsolatos feladatok a vállalati vezetők munkaköri kötelességéhez tartoznak. A szakszervezetek és a KISZ-szer vezetek sajá­tos politikai, nevelő eszkö­zeikkel segítik a dolgozók kezdeményezéseit és erősítik a munkaverseny mozgalmi jellegét. A Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB felkérte a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsát, az Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsát és a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsát, hogy közreműködésükkel se­gítsék a határozat eredmé­nyes végrehajtását.

Next

/
Thumbnails
Contents