Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-09 / 290. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. december 9. (Folytatás az 1. oldalról) által nagyra értékelt jó kapcsolataink további erősítéséhez. A magyar—osztrák kapcsolatok alakulása jól példázza, hogy az eltérő társadalmi berendezkedésű országok között lehetséges eredményes együttműködés, ha azt az érintett felek az egyenjogúságra és a kölcsönös érdekekre alapozzák. O A Központi Bizottság népünk érzéseit kifejezve határozottan elítélte az Amerikai Egyesült Államoknak a Grenadai Köztársaság elleni katonai intervencióját. Ez a lépés semmivel sem igazolható, súlyosan sérti a nemzetközi jog elemi normáit és az ENSZ alapokmányában foglalt elveket. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a térség független országait fenyegető imperialista nyomás, a provokációs lépések következtében fokozódott a feszültség Közép-Ame- rikában. A magyar nép szolidáris azzal az igazságos küzdelemmel, amelyet a nicaraguai nép a maga választotta független, szabad fejlődéséért folytat. Szolidárisak vagyunk asal- vadori hazafias erőkkel, amelyek a terror és az elnyomás ellen, a demokratikus jogok kivívásáért harcolnak. A ciprusi török közösség vezetői által kikiáltott úgynevezett független állammal kapcsolatban a Központi Bizottság rámutatott, hogy a ciprusi kérdés igazságos és tartós rendezése a két népközösség törvényes érdekeinek a figyelembevételével, s az ENSZ határozataival összhangban lehetséges. Tovább éleződött a helyzet a Közel-Keleten, ami újabb súlyos konfliktusok veszélyét rejti magában. A közel-keleti válság tartós és igazságos rendezésének elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes és feltétel nélküli távozása Libanonból és a korábban elfoglalt arab területekről, a palesztinai arab nép önálló államának megteremtése. Biztosítani kell Libanon területi egységét, függetlenségét, szuverenitását, az imperialista beavatkozás megszüntetését. A palesztinai arab nép harcának súlyos károkat okoznak a fel- szabadítási mozgalmon belüli ellentétek, azokat a szervezet egységét helyreállítva kell megoldani. © A Központi Bizottság megállapította, hogy kétoldalú kapcsolataink fejlesztését és a nemzetközi kommunista mozgalom közös céljait szolgálták azok a megbeszélések, amelyeket a bolíviai, a holland, az indiai, az izraeli, a libanoni, az olasz, a palesztin, a portugál kommunista pártok hazánkban járt küldöttségeivel, továbbá az angolai, a belga, a francia, a kongói, a luxemburgi, a japán és a spanyol testvérpárt képviselőivel folytattunk. Az internacionalista kapcsolatok szellemében vett részt pártunit küldöttsége az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja XXIII. kongresszusán. Pártunk nemzetközi kapcsolatainak erősítéséhez járult hozzá a Tanzániai Forradalmi Párt és a Sandinista Felszabadítási Front küldöttségének látogatása hazánkban, valamint delegációnk részvétele a Madagaszkári Függetlenségi Kongresszus Párt X. kongresz- szusán és a Guineái Demokrata Párt XII. kongresszusán. Küldöttségünk részvétele a Francia Szocialista Párt kongresszusán, megbeszéléseink a Német Szociáldemokrata Párt, a Chilei Szocialista Párt, a Szíriai-Arab Űjjászületés Szocialista Pártja, a Zambiai Nemzeti Függetlenségi Párt magas szintű képviselőivel eredményesen elősegítették egymás álláspontjának jobb megismerését, a béke, a nemzetközi biztonság, az egyetemes emberi haladás ügyét. 2 A Központi Bizottság áttekintette az idei gazdasági építőmunka tapasztalatait, elfogadta az 1984. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy népünk kiegyensúlyozott politikai légkörben, eredményesen dolgozik az 1983. évi feladatok megoldásán. A dolgozók helytállásának, áldozatkész munkájának köszönhetően a népgazdaság a tovább romló külső feltételek és a mezőgazdaságot sújtó aszály ellenére a gazdaságpolitika irányvonalának megfelelően, a fő célokat megközelítve fejlődik. A kiviteli többlet meghaladja a tavalyit, a külgazdasági egyensúly tovább javul. Az ország nemzetközi fizetési kötelezettségeinek eleget tesz. Az áruellátás az alapvető fogyasztási cikkekből kielégítő. A Központi Bizottság nagyra értékelve a kifejtett erőfeszítéseket, az elért eredményeket, hangsúlyozta, hogy a gazdaság teljesítő- képességét, a gazdálkodás színvonalát még mindig nem sikerült a szükséges mértékben eredményekhez igazítani. O Az 1983. évi gazdasági fejlődés fő vonásai: a nemzeti jövedelem termelése közel áll a tervezetthez, a belföldi felhasználás meghaladja a számítottat. A munka termelékenysége emelkedik, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökken. Az állami költségvetés hiánya az előirányzottnál kisebb. Az ipari termelés növekedése megközelíti a tervezettet, az egyes ágazatok termelése differenciáltan alakul. A termelés bővülését hátráltatják a kedvezőtlen külpiaci feltételek, helyenként a munkaerőhiány, a behozatallal, a belföldi kooperációs kapcsolatok hiányosságaival összefüggő nehézségek. A termelés szerkezete, a versenyképesség, az értékesítési tevékenység — az erőfeszítések ellenére — még nem felel meg a követelményeknek. Az építőipar termelése meghaladja a tervezettet. Ezen belül csökken a beruházási építkezések, növekszik a fenntartási, felújítási tevékenység, a lakosságnak végzett építés részaránya. Ugyancsak növekszik az építőipari export. A mezőgazdaság termelése összességében a kedvezőtlen időjárás ellenére eléri a tavalyit. A jelentős aszálykárok következtében kalászosokból, kukoricából, szálas takarmányból, ipari növényekből és zöldségből a számítottnál kevesebb termett. Az állattenyésztés fejlődik, az állomány — főleg a sertésállomány — tovább növekszik, a takarmányellátás kielégítő. Az állattenyésztés hozamai meghaladják a tervezettet. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége bővül. Az energiaellátás kiegyensúlyozott. A népgazdaság a számítottnál és a tavalyinál is kevesebb energiát fogyaszt. A hulladékok és a melléktermékek hasznosítása javul. A foglalkoztatottak száma — főként az iparban és az építőiparban — csökken. Munkaerőhiány a fővárosban, néhány vidéki ipari körzetben, főleg egyes fizikai munkakörökben mutatkozik. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása várhatóan az elmúlt évi színvonalon marad. A munkások és alkalmazottak, valamint a termelőszövetkezeti dolgozók átlagkeresete 4,0—4,5 százalékkal nő. A pénzbeli társadalmi juttatások 9 százalékkal emelkednek. A tervezett szociálpolitikai intézkedések — a családi pótlék és az alaosony összegű régi nyugdíjak felemelése — megvalósultak. A fogyasztói árszínvonal emelkedése nem haladja meg a tervezett 7,5 százalékot. A lakosság életkörülményei javulnak. Felépül 76 ezer lakás, javul a lakásgazdálkodás. Elkészül 2100 bölcsődei, 8100 óvodai hely. 1500 általános iskolai osztályterem és 900 kórházi ágy létesül. A települések ivóvíz- és földgázellátása bővül. Az előirányzott kereskedelmi, hírközlési, egészségügyi, oktatási, művelődési fejlesztések teljesülnek, illetve túlteljesülnek. Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai fejlődnek. A kivitel számottevően, a behozatal kismértékben nő. Együttműködésünk a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval erősödik. A rubelelszámolású áruforgalom — a beruházási gépek forgalmát kivéve — a tervezettnek megfelelően alakul. A nem rubelelszámolású kivitel jelentősen bővül, a behozatal pedig a tavalyi szinten marad. © A Központi Bizottság az összes körülményt mérlegelve megerősítette, hogy a XII. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai irányvonalat folytatjuk. Ennek megfelelően szocialista vívmányaink védelme és gyarapítása érdekében a gazdasági munka középpontjába 1984-ben is a hatékonyság növelését, az egyensúly biztosítását, az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzését kell állítani. A Központi Bizottság megvizsgálva az előkészítő munka során kialakult elgondolásokat és számításokat egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1984. évi népgazdasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjessze: Az 1984. évi terv az 1983. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem 101,5—102,0 Belföldi felhasználás 98,0— 99,0 Ipari termelés 101,5—102,0 Országos építés-szerelés 97,0— 98,0 Mezőgazdasági termékek termelése (az 1982. évihez viszonyítva) 100,0—101,0 Lakossági fogyasztás 100,0—100.5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 A szocialista szektor beruházásaira 180— 183 milliárd forint fordítható. © Gazdaságpolitikai fő céljaink elérése j tartós minőségi változásokat követel a termelésben, a gazdálkodásban. Ennek mindenekelőtt a hatékonyság és a versenyképes-! ség erőteljes növelésében kell megnyilvánul- ] nia. Ehhez elengedhetetlen a termékszerkezet korszerűsítésének és a műszaki fejlesztésnek a meggyorsítása, a költséggazdálkodás; és a beruházási tevékenység további javítása, j a céltudatos külkereskedelmi munka. A sza- j bályozó rendszer egyes elemeit úgy keLl módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek gazdasági céljaink elérésére. Az ipar növekvő mértékben járuljon hozzá; a külgazdasági egyensúly javításához és a nemzeti jövedelem termeléséhez. Fejlődése az exportképességtől és a jövedelmezőségtől' függően jobban differenciálódjék. A vállalatok fordítsanak nagy figyelmet a korszerű, jó; minőségű, keresett termékek kifejlesztésére és gyártására. Bővítsék a gazdaságosan értékesíthető, az importot megfelelően helyettesítő, kedvező anyag- és energiafelhasználással előállítható termékek körét. Határozottabban, gyorsabb ütemben szorítsák vissza a? tartósan veszteséges, alacsony hatékonyságú; tevékenységeket. Az építőipar a mérséklődő keresletet jobb minőségben elégítse ki, csökkentse a kivite-! lezési időt. Erősödjék vállalkozási készsége,! az eddiginél nagyobb arányban végezzen fel- ' újítási-fenntartási és lakossági építési munkákat. Bővítse a külföldön végzett gazdasá- i gos tevékenységét. A mezőgazdaságban a növénytermelés teljesítménye közelítse, az állattenyésztésé haladja meg az 1982. évit. A hozamok emel-; kedjenek, a ráfordítások csökkenjenek. Gabonafélékből legalább 15 millió tonna termést kell elérni. A meglevő állatállomány fenntartásához, a hozamok növeléséhez nélkülözhetetlen a takarékos, országos méretekben jól, szervezett takarmánygazdálkodás, a gyepterületek, a melléktermékek jobb hasznosítása. A nagyüzemek kiegészítő tevékenysége és a háztáji termelés is fejlődjék. A mezőgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi szervezetek javítsák együttműködésüket a termelésben, a tárolásban, a feldolgozásban, valamint a forgalmazásban. A közlekedésben nagy figyelmet kell fordítani a szállítási igények összehangolt, folyamatos kielégítésére, a korszerű szállítási módok elterjesztésére, a ráfordítások csökkentésére, a személyszállítás feltételeinek javítására. A népgazdaság energiaigényének zavartalan kielégítése érdekében folytatni kell az energiagazdálkodási és -racionalizálási program végrehajtását, a fűtőolaj helyettesítését más energiahordozókkal. A beruházások előirányzatait mind az állami döntési körben, mind a vállalatoknál, szövetkezeteknél pontosan be kell tartani. Előnyben kell részesíteni az exportképességet növelő, az energia- és anyaggazdálkodást ésszerűsítő fejlesztéseket. A beruházási tevékenység hatékonyságát javítani szükséges. O Az életszínvonal megalapozottan csak a gazdasági lehetőségekkel, az elosztható forrásokkal összhangban tervezhető. Ennek megfelelően a lakosság fogyasztása és reáljövedelme lényegében az ez évi szinten marad, a társadalmi juttatások mérsékelten növekednek. Az átlagkeresetek — a bérpreferenciával és a bérpolitikai intézkedésekkel együtt — 4,8—5,0 százalékkal emelkednek. A Lakosság pénzbevételei — a .pénzbeli társadalmi juttatásokat is beleszámítva — mintegy 8 százalékkal növekednek. A bémövelési lehetőségeket a teljesítmények fokozására, a hatékonyság, a minőségi munka javítására kell felhasználni. A bértarifarendszer módosítása nagyobb lehetőséget teremt a teljesítmény szerinti bérezésre. A bérpreferencia elsősorban a kivitel ösztönzését szolgálja. Szűk köriben sor kerülhet bérpolitikai intézkedésre. A 40 órás munkahétre való áttérés feltételeit a teljesítmények növelésével, a termelékenység gyorsabb emelésével, a szervezettség javításával kell megalapozni. Az állami ártámogatás csökkentése, az ellátás biztonságának fenntartása és külgazdasági helyzetünk miatt a fogyasztói árszínvonal emelkedik. Az idei áremelések jövőre is érvényesülő hatása, valamint a szabadáras termékek várható áremelkedése 4,5 százalékot, az elkerülhetetlenül szükséges központi áremelés mintegy további 3 százalékot tesz ki. A fogyasztói árszínvonal 1984-iben összesen 7—8 százalékkal emelkedhet. Kiemelt fontosságú feladat a vásárlóerő és az árualap összhangjának biztosítása, az áruellátás színvonalának megőrzése, javítása, a szolgáltatások iránti kereslet jobb kielégítése. Az életkörülmények javítását szolgálja, hogy felépül 70—74 ezer Lakás, elkészül 1100 általános iskolai tanterem, 1800 bölcsődei és 6200 óvodai hely, folytatódik a kórházak bővítése, javul az egészségügyi ellátás. Be kell fejezni, a többi között, az észak— déli metróvonalnak az Élmunkás tértől az Árpád-hídig terjedő szakaszát, az Árpód-híd átépítését és az Operaház rekonstrukcióját. Meg kell kezdeni a Nemzeti Színház építésének előkészítését. O A külkereskedelmi áruforgalom egyenlegét mindenekelőtt a kivitel dinamikus növelésével kell tovább javítani. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel ösz- szetételének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. Külgazdasági kapcsolataink fejlesztésében megkülönböztetett fontossága van a KGST- országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködésünk további erősítésének. A fejlődő országokkal is szélesíteni kell a gazdasági együttműködést. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább kell bővíteni a gazdasági kapcsolatokat. O Az 1984. évi népgazdasági terv nagy követelményeket támaszt a gazdasági élet valamennyi területén, az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a követelményeket figyelembe véve, a fő gazdaságpolitikai célokkal összhangban készítsék el a jövő évi terveiket. A gazdálkodó szervezetek fokozottan használják ki tartalékaikat, adottságaikat. Gazdasági feladataink megoldása az állami, párt- és társadalmi szervektől egységes cselekvést, a gazdaságpolitikai célok elérésére törekvő, kezdeményező munkát igényel. Elsősorban a dinamikus fejlődésre képes, lehetőségeik kihasználására törekvő vállalatokat, szövetkezeteket támogassák. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a munkaverseny-mozgalomban a gazdálkodás minőségi követelményeit, főként az energia- és anyagtakarékosságot, a jövedelmező export bővítését, a vállalati kooperációs és szerződéses kapcsolatok javítását állítsák előtérbe. A tömegtájékoztatás és a propaganda segítse elő, hogy a közvélemény megismerje és támogassa a népgazdasági terv céljait. Tudatosítsa, hogy a tényleges lehetőségekkel számoló gazdaságpolitikai irányvonal érvényesítése, az 1984. évi terv fő előirányzatainak teljesítése vívmányaink védelmét, az ország fizetőképességének megőrzését, további szocialista fejlődésünk feltételeinek megteremtését szolgálja. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy tegyenek meg mindent az 1984. évi népgazdasági terv céljainak megvalósításáért. A kommunisták járjanak élen a feladatok vállalásában és teljesítésében. A Központi Bizottság felkéri a társadalmi és tömegszervezeteket, hogy mozgósítsák tagságukat, a dolgozóikat az ország gazdasági fejlődése érdekében végzett alkotó, kezdeményező, fegyelmezett munkára, a becsületes helytállásra. ★ A Központi Bizottság a továbbiakban személyi és szervezeti kérdésekben, határozott Kevesebb szabályozás, több önálló kezdeményezés a szocialista munkaverseny szervezésében (Folytatás az 1. oldalról) A szocialista munkaver- seny-imiozgalom eddig is igen fontos szerepet töltött be hazánk gazdasági-társadalmi fejlődésében. Segíti a szocialista tudat formálását, a dolgozóik tulajdonosi felelősség- érzetének kialakítását, a munkához való viszony kifejezését, hatékony formája a dolgozóik, brigádok önkéntes kezdeményezésének — állapítja meg a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, és a KISZ Központi Bizottságának együttes határozata, amely az új követelményeknek megfelelően módosította a munkaverseny szabályozását. A gazdaság- irányítás folyamatos korszerűsítése, a vállalatok önállóságának növekedése, s ezzel összefüggésben a helyi szabályozási lehetőségek bővülése tette szükségessé a korábbi szabályok felülvizsgálását, újak megalkotását. Ennek a kívánságnak adott hangot a szocialista brigád- vezetők 1983. májusában megtartott országos tanácskozása is. Az új szabályozás azt az elvet érvényesíti, hogy a munkaverseny elsősorban vállalati kategória és feladata, hogy a vállalati kollektívák céljainak vallóra váltását segítse. Nagyobb önállóságot biztosít a vállalati kollektíváknak a szocialista munka- verseny szervezeti, feltételés értékelési rendszerének kialakításához, s elősegíti. hogy a munkaverseny jobban kapcsolódjék a vállalatok mindenkori konkrét feladataihoz, hatásosabban mozdítsa elő azok teljesítését. Ennek megfelelően a jövőben maguk a vállalatok — a vállalati vezetés a munkahelyi demokrácia illetékes fórumaival együttesen — a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban szabják meg a munkaversenyeredmények elismerésének formáit és az ösztönzésre fordítható összegeket. A vállalatok eldönthetik, hogy a különböző címek, például a szakma ifjú mestere, a kiváló ifjú szakember, a kiváló dolgozó cím elnyeréséért kialakult versenyformákat továbbra is megtartják-e, esetleg újabib versenyformákat létesítenek, s azt is önállóan döntik el, hogy például egy- egy szocialista brigád milyen feltételekkel kaphatja meg a brigádverseny különböző fokozatait jelző címeket. A magasabb szintű, vagyis a minisztériumi és minisztertanácsi elismerés szabályainak egész sor kötöttségét is megszüntetik. Nem az lesz a döntő, hogy egy-egy brigád mióta működik, korábban milyen kitüntetési fokozatokat ért el, hanem az, hogy ma mit nyújt a közösségnek. A jutalmazásra rendelkezésre álló összegek növelésére a mai viszonyok között nincs lehetőség, arra azonban mód van, hogy az eredmények szerint jobban differenciáljanak, a kitüntetést és jutalmat valóban a legjobbak kapják, s így azonos összegből több jut a legrátermettebbeknek. Az ilyenfajta differenciálás lehetővé teszi, hogy a szakma, illetve az ágazat kiváló brigádja címet elnyert kollektívák — a brigádok egy- egy tagjára számítva — kétezer helyett háromezer forintot kapjanak, ugyanígy növelik a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádjának járó fejenkénti háromezer forintot ötezer forintra, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett brigádok egy-egy tagjára számított hatezer forintot nyolcezer forintra. A vállalati elismerésekkel, kitüntetésekkel járó összegeket központilag nem szabják meg, az a jövőben a vállalatok hatáskörébe tartozik. A határozat egyértelműen kimondja, hogy a munkaverseny szervezésével, a feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok a vállalati vezetők munkaköri kötelességéhez tartoznak. A szakszervezetek és a KISZ-szer vezetek sajátos politikai, nevelő eszközeikkel segítik a dolgozók kezdeményezéseit és erősítik a munkaverseny mozgalmi jellegét. A Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB felkérte a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsát, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsát és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, hogy közreműködésükkel segítsék a határozat eredményes végrehajtását.
