Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-09 / 290. szám

KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. december 7-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. december 7- én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt vettek a Központi Bizottság osztályvezetői, a me­gyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, Kiss Károly elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesz­tésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1984. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. A Központi Bizottság áttekintette a nem­zetközi helyzet alakulását, a párt- és állami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett kül­politikai tevékenységét. O A Központi Bizottság megállapította, hogy az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésé­nek megkezdése tovább növeli a nemzetközi politikai és katonai feszültséget, ellentétes az egész emberiség érdekeivel. Az új amerikai nukleáris eszközök megjelenése Európában lehetetlenné tette a genfi tárgyalások folyta­tását az ilyen fegyverek korlátozásáról. A tárgyalások megszakadásáért az Amerikai Egyesült Államok vezető köreit és a raké­tákat befogadó NATO-országok kormányait terheli a felelősség. A nyugat-európai rakétatelepítés megkez­dése a szocialista országokat arra kényszerí­ti, hogy a katonai erőegyensúly megőrzése, népeik biztonsága és a béke megvédelmezése érdekében megfelelő ellenlépéseket tegye­nek. A Központi Bizottság az előállott hely­zetben indokolt, szükségszerű válaszlépésnek tekinti és támogatja azokat az intézkedése­ket, amelyeket Jurij Andropov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke ez év novem­ber 25-én közzétett nyilatkozatában bejelen­tett. Üdvözli a szovjet vezetésnek azt az állás­pontját, hogy amennyiben az Egyesült Álla­mok és nyugat-európai szövetségesei készsé­get mutatnak a rakétatelepítés megkezdése előtti helyzet visszaállítására, akkor a Szov­jetunió is kész ugyanezt megtenni. A Magyar Népköztársaság a szocialista or­szágokkal együtt változatlanul azt az állás­pontot képviseli, hogy a vitás kérdésekre — beleértve a tömegpusztító fegyverzetek csök­kentését is — tárgyalások útján lehet és kell megoldást találni. A Központi Bizottság szi­lárd meggyőződése: a békét az szolgálja, ha a globális erőegyensúly az egyenlő biztonság elve alapján a fegyverzetek alacsonyabb szintjén valósul meg. Ezt a törekvést fejezi ki a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének januári prágai nyilatkozata, a hét szocialista ország párt- és állami vezetői­nek júniusi moszkvai állásfoglalása, a KGST-országok kormányfőinek októberi berlini nyilatkozata, a Varsói Szerződés tag­államai parlamenti elnökeinek novemberi szófiai felhívása. A nemzetközi feszültség enyhítését, a bé­ke megszilárdítását az szolgálná, ha a NA­TO-országok érdemi választ adnának a szo­cialista közösség országainak konkrét kezde­ményezéseire. A vitás kérdések tárgyalásos rendezéséhez szükséges bizalmat erősítené, ha a Varsói Szerződés szervezete és az Észak-atlanti Szövetség között megállapodás jönne létre az erő alkalmazásáról való le­mondásról és a békés kapcsolatokról. © A Magyar Népköztársaság a jelenlegi nemzetközi helyzetben megkülönböz­tetett jelentőséget tulajdonít a szocialista or­szágok egységének, együttműködésének. A Központi Bizottság megállapította, hogy az elmúlt időszakban a közös erőfeszítések eredményeként tovább szélesedett politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális együttmű­ködésünk a szocialista közösség országaival, fejlődtek kapcsolataink azok kommunista és munkáspártjaival. Ez egyaránt szolgálja né­pünk nemzeti érdekeit, a béke és a társa­dalmi haladás ügyét. A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség látogatása a Lengyel Népköztársaságban jelentős eseménye volt internacionalista kapcsolatainknak. A tár­gyalások Wojciech Jaruzelskivel és más len­gyel vezetőkkel, a találkozók a lengyel dol­gozókkal hozzájárultak népeink hagyomá­nyos barátságának erősítéséhez. A megbe­szélések kifejezték közös törekvésünket or­szágaink, pártjaink együttműködésének el­mélyítésére. Küldöttségünk ismételten ki­nyilvánította a magyar kommunisták, dolgo­zó népünk szolidaritását a lengyel haladó és hazafias erőkkel abban a küzdelemben, ame­lyet a szocialista konszolidáció továbbvite­léért folytatnak. A Központi Bizottság első titkárának a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett látogatása hasznosan járult hozzá a szocia­lista építőmunka soron levő feladatainak kölcsönösen jobb megismeréséhez és megér­téséhez. Kádár János és Gustáv Husák meg­beszélései újabb lendületet adtak pártjaink, országaink, népeink sokoldalú együttműkö­désének folyamatos bővítéséhez. Kádár Jánosnak a Német Demokratikus Köztársaságban Erich Honeckerrel folytatott megbeszélései demonstrálják együttes szán­dékunkat a széles körű együttműködés to­vábbfejlesztésére. A Központi Bizottság meg­elégedéssel állapította meg, hogy párt- és állami kapcsolataink az 1977-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződéssel összhangban ered­ményesen fejlődnek. Kapcsolatainkat, együttműködésünket erő­sítették, szolidaritásunkat kifejezték kor­mányküldöttségünk vietnami, laoszi és kam­bodzsai tárgyalásai, a más felső szintű két- és több oldalú párt- és államközi megbeszé­lések. O A Központi Bizottság hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben megkülönbözte­tett jelentősége van az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd folyta­tásának, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok megőrzésének és lehetséges továbbfejleszté­sének. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elvei, a helsinki záróokmányban, a madridi értekezlet dokumentumában meg­fogalmazott ajánlások szellemében a kapcso­latok fenntartására és fejlesztésére törekszik a más társadalmi berendezkedésű országok­kal. Az elmúlt időszakban ez a szándék mu­tatkozott meg Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének Cipruson tett hivatalos lá­togatásában. Fred Sinowatznak, az Osztrák Köztársaság kancellárjának magyarországi látogatása és a tárgyalások hozzájárultak a szomszédos Ausztriával fennálló sokoldalú, mindkét fél (Folytatás a 4. oldalon) Az Ipari Műszergyár fehérgyarmati gyáregységé­ben háromfázisú szivattyúmotorokat is készítenek. Konkoly Zoltán a végszerelést végzi. (Gaál Béla felvétele) Kulturális körkép (2. oldal) Stressz és export (3. oldal) Á rádió •s a televízió jövő heti műsora (7. oldalj Fehérgyarmatról indult (8. oldalj Napirenden: a szocialista munkaverseny módosítása Á tartós betétek kamatainak emelése Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén elfogadta az 1984. évi népgazdasági tervet és ki­jelölte a végrehajtással össze­függő kormányzati tennivaló­ka' Egyidejűleg jóváhagyta az állami költségvetés irány­elveit és a jövő évi terv cél­jait szolgáló hitelpolitikai irányelveket. A kormány — a művelődé­si miniszter előterjesztése alapján —• megtárgyalta a közoktatás és a felsőoktatás továbbfejlesztésére kidolgo­zottba széles körű szakmai és társadalmi viták tapasztala­tait is. hasznosító programter­vezeteket, továbbá megvitat­ta azokat az elgondolásokat, amelyek célja a pedagógus­pálya erkölcsi és anyagi meg­becsülésének növelése. A kor­mány az előterjesztéseket rmumkaokmányként megerősí­tette és akciótervet fogadott el a további tennivalókra. A kormány megvitatta a szocialista munkaverseny to­vábbfejlesztéséről szóló elő­terjesztést. A Szakszervezetek Országos Tanácsával és a KISZ Központi Bizottságával együttesen hozott határozat célja, hogy a dolgozók önkén­tes kezdeményezésén alapuló munkamozgalmak szervezésé­ben. feltételeinek és értékelé­sének kialakításában növelje a vállalati kollektívák szere­pét. A Minisztertanács elfogad­ta a Hajdú-Bihar megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak jelentését, amelyben szá­mot ad saját munkájáról, va­lamint a megye építőipará­nak helyzetéről és a építés- hatósági tevékenységről. Elis­merve az eddig végzett mun­kát, felhívta a végrehajtó bi­zottságot: tegyen további in­tézkedéseket a tanácsi mun­ka demokratizmusának növe­lésére és az ügyvitel egysze­rűsítésére. A Minisztertanács különösen fontosnak tartja, hogy a végrehajtó bizottság az érdekelt állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel együttműködve nyújtson hat­hatós segítséget a magánerő­ből építkezők számára és for­dítson nagyobb figyelmet a lakó- és középületek folya­matos és tervszerű felújítá­sára. A Minisztertanács határo­zatot hozott egyes tartósan lekötött lakossági takarékbe­tétek kamatlábának emelésé­ről, illetve új, két évnél hosz- szabb időszakra lekötött ta­karékbetétforma bevezetésé­ről. (Folytatás a 4. oldalon) Átadták a kombájnosverseny díjait ötvenezer hektáron ter­mesztettek kukoricát idén megyénk termelőszövetkeze­tei. A termés az aszály elle­nére elfogadható volt, ked­vezett az időjárás a gyors betakarításhoz. Jó volt a csa­padékszegény ősz az ener­giatakarékos szárításhoz, bár erről az előnyről néhány ki­adós eső miatt lemondtak volna a gazdaságok. Mint az elmúlt években, úgy most is meghirdette a TESZÖV a kukoricakombáj- nolók megyei versenyét. A felhíváshoz most 38 termelő- szövetkezet 120 kombájnosa csatlakozott. A verseny ered­ményét december 8-án hir­dették ki, az élenjárókat megjutalmazták. A jutalma­kat Lengyel György, a csen- geri Lenin Tsz elnöke, a TE­SZÖV szőve tségpolitikai bi­zottság elnöke adta át. A 28 ezer forint pénzjutalmon 18 helyezett kombájnos oszto­zott. Négy fiatal kombájnost a megyei KlSZ-bizottság kü- lönjutalomiban részesített. Az első helyezett kombáj- noáok a négy gépkategóriá­ban: Jámbor József, mária- pócsi Rákóczi, Rácz Sándor, tiszalöki Szabadság; Makhán- di Ferenc, újfehértói Vörös Hajnal; és T. Szabó Zoltán, záhonyi Lenin Tsz. A leg­nagyobb géposztályban Jám­bor József Class Dominátor- ral 519 hektárról összesen 4770 tonna kukoricát aratott, a hektáronkénti átlagtermés 7 tonnán felül volt. Helyezést ért el a verseny­ben a balkányi Szabolcs Tsz két kombájnosa, akik Cseh­szlovákiában, testve rga zdas á - gukiban végeztek sikeres munkát. Idős Felföldi György és Berki György együtt 522 hektár kukoricát kombájnolt határainkon túl, magas ter­mésátlaggal. A kombájhosiverseny he­lyezettel a jutalom átvétele után baráti beszélgetésen vet­tek részt, kicserélve tapasz­talataikat a legnagyobb őszi munkáról. A külkereskedelem aktuá­lis feladatairól tartott tájé­koztatót csütörtökön az ipa­ri és a mezőgazdasági nagy­üzemek képviselőinek Nyír­egyházán Deák János, a Kül­kereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Elmondta: a külkereske­delmi eredmények elérése céljából nagyon fontos min­den kistételű, exportképes áru külföldön való értékesí­tése. Ebben nagy részt vál­lalhatnak a Szabolcs-Szat- már megyei ipari vállala­tok. ipari és mezőgazdasági szövetkezetek. A minisztéri­um megyei megbízottja út­ján felkutatja a meglévő áru­alapokat, közvetíti ezeket a külkereskedelmi vállalatok­nak. A tanácskozáson hozzá­szóltak a megyei termelő gazdaságok képviselői, el­mondták az exportálással kapcsolatos gondjaikat. Leg­inkább a gép és az alkat­részbeszerzéssel van problé­ma, de előfordul anyaghiány is. Ez csak fokozhatja a kül­kereskedelmi vállalatok és más partnerek késedelmeit, különösen a kis értékű ex­portáruknál. A részt vett külker, vállalatok képviselői beszámoltak a tevékenységi körükről és kérték a terme­lőket, keressék meg őket ex­portképes áruikkal, (sb.) MA Több exportképes áru Szabolcsból

Next

/
Thumbnails
Contents