Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-06 / 287. szám

1983. december 6. Kelet-Magyarország 7 A halál éjszaka lovagol! % A biztonságos járművezetésről Gyümölcs­fogyasztásunk Valószínű, nem volt még autó, mikor a címnek köl­csön vett régi bölcsesség született, de sajnos, most is igaz. Sötétben közlekedni veszélyesebb, mint világos­ban. Éjszaka ötször annyi gyalogost ér halálos baleset, mint nappal. Az éjszakai gépkocsiveze­tés emberi vonatkozásában a legfontosabb: legyünk tuda­tában annak, hogy sötétben sokkal rosszabbul látunk, mint nappal. Csökken a lá­tásunk élessége, a gyengéb­ben megvilágított részeken csak árnyalatokat érzéke­lünk, színeket nem. Rosszab­bul látunk, mert csak na­gyobb kontrasztosságú tár­gyat tudunk észrevenni. Vannak veszedelmesebb problémák is, ilyen a káprá- zás és a vakítás. Mert nincs semmi baj addig, amíg a szemünk által megszokott fényviszonyok között, egye­dül haladunk. A szembejö­vő járművek fényszórója, — még a jól beállított tompí­tott fény is —, rontja látó- képességünket. A szem alkalmazkodik a nagyobb fényhez, és emiatt a különben még észrevehető akadályt már nem vesszük észre. Az alkalmazkodás „automatikus”. A szembe jö­vő fényszóró fényét legfel­jebb zavaró hatásúnak érez­zük. Más a helyzet, ha a köze­ledő fényszórókat nem tom­pították, vagy azok rosszul vannak beállítva. Szemünk­nek időre van szüksége ah­hoz, hogy alkalmazkodhas­son az új megvilágítási vi­szonyokhoz. Ez az idő hosz- szabb, ha világosból sötétbe megyünk, mint fordítva. Tu­dom, hihetetlenül hangzik; de jó néhány perc is eltelik a „fényszóróbetyár” elhala­dása után, míg többé-kevés- bé visszanyerjük látásunkat. Az éjszakai vezetés biz­tonságának másik, technikai oldala, hogy mennyire vilá­gítunk. Országúti fényszóró­val mindenesetre jól ellát­hatunk akár 200 méterre is. Csak a szembe jövő nem lát miattunk az orráig se. Ezért kölcsönösen tompítani kell fényszóróinkat. így már nem látunk olyan messze, ezért sebességünket is csökkente­ni kell! Ennek igazolására álljon itt egy példa! A tompított fényszóró előt­tünk kb 50 méterre világítja meg az úttestet! De nem azt, aki az úttesten áll. Őt csak később, közelebbről, például 35 méterről észleljük, mert „sokáig” csak a lábát vilá­gítjuk meg kellően. Ebből látszik, hogy más a bevilá­gított és más a belátott tá­volság. Mindig úgy kell közleked­nünk, hogy a belátott távol­ság nagyobb legyen a féktá­volságnál, ami száraz úton 60 kilométeres sebességnél legalább 35 méter. Mindezekből kiszámíthat­juk, hogy tompított fényszó­róval legfeljebb óránként 60 kilométeres sebesség a biz­tonságos. Ha szembe jövő forgalom van, látásunk anél­kül romlik, hogy éreznénk. Ekkor a biztonságos sebes­ség, általában, kedvező eset­ben sem több, mint óránként 50 kilométer. Ezért tompítás­kor gázelvétellel, fékezéssel csökkentsük sebességünket. Kemény Lajos Bútorok műanyagból Bár a magyar vásárlókö­zönség nehezen akar megba­rátkozni vele, a külföldi ki­állítások tanúsága szerint a műanyagok előretörését a bútoriparban sem lehet meg­állítani. A műanyagot _ ma már minden bútorfajtánál meg lehet találni, egyaránt alkalmazzák nappali szobá­ban, gyerekszobában, víkend- házakban. sőt irodákban is. A műanyagok óriási előnye, hogy sokkal merészebb for­mák megteremtésére ad le­hetőséget, mint a fa. és a tervezők élnek is ezzel a le­hetőséggel. Még az olyan bonyolult formájú ülőbútor is, mint egy testhez simuló fotel, ma már gazdaságosan, egyetlen munkamenetben és különö­sebb utánmunkálás nélkv' gyártható műanyagból. A statikusan igénybe vett he­lyeken a falvastagság meg­növelésével megfelelő me­revség érhető el. A poliszti- rol székeket a gyári tartós- sági próba során 500 ezer hajtogatással próbálják ki. s egy 50 kg-os súlyt 300 ezerszer ejtenek rájuk, s mindezt kibírják. A gyermekszobában első­sorban azért szeretik a mű­anyag bútorokat, mert köny- nyen Tisztíthatok, és minden­képpen higiénikusabbak, mint a más anyagból készült bútorok. Ha mindehhez hoz­závesszük, hogy a műanyag bútorokon általában nincse­nek éles sarkok, kiszögelé- sek, akkor érthető, hogy a gyerekszobában ez a bútor­típus mindenfelé nagyon ter­jed. Az ipari formatervezők is becsülik a műanyagokat. mint a modern bútorok anyagát. Elképzeléseiket job­ban meg tudják valósítani a jól színezhető, bármilyen alakúra megformálható mű­anyaggal. mint a bútorok hagyományos anyagaival. Fá­val, fémmel kombinálva a műanyagokkal merész, mo­dern hatás érhető el. Ez utóbbira láthatunk példákat képünkön, a finn formater­vező által kialakított, külön­leges formájú asztal esetében. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (a FAO-nak) az a megállapítása, hogy az emberi szervezet életta- nilag szükséges gyümölcsigénye évente 100 kilogramm. A KGST szakemberei 120 kilogrammban állapítják meg a szükséges fo­gyasztás mennyiségét gyümölcs­ből. Élelmiszer-fogyasztásunk szer­kezetét mi is igyekeztünk a táp­lálkozástudomány által megkí­vánt Irányban fejleszteni, s szer­vezetünk vitaminellátását a gyü­mölcsfogyasztás növelésével is biztosítani. Mint sok másban, a gyümölcsfogyasztásban is mély­pontról indultunk, hiszen az 1934—1938-as évek átlagában Ma­gyarországon mindössze 42 kilo­gramm volt az egy főre jutó fo­gyasztás. Mivel 1945 után a kertészeti ágazat gyorsan fejlődött, megte­remtette a gyümölcsfogyasztás emelkedésének tárgyi feltételét, a jövedelmek emelkedése pedig lehetővé tette az ilyen irányú, fokozatosan emelkedő szükség­letek folyamatos kielégítését. Harmadik ötéves tervünk (1966 —1970) az élelmiszer-fogyasztás növelésén túl azt irányozta elő, hogy az jobban feleljen meg a táplálkozástudomány igényeinek, s ezért leggyorsabban a zöldség- és gyümölcsfogyasztás 28—30 százalékos növelését irányozta elő. Ebben az ötéves tervben már 69.3 kilogramm volt az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás át­laga hazánkban, vagyis 65 szá­zalékkal magasabb az 1934-1938- as évekénél. A negyedik ötéves terv (1971— 1975) időszakában a gyümölcsfo­gyasztás évi átlaga 74 kilogramm volt. ötödik ötéves tervünk (1976 —1980) 1980-ra a gyümölcsfo­gyasztás 93—95 kilogrammra va­ló növelését irányozta elő friss, feldolgozott és déligyümölcsből. A lakossági fogyasztás emel­kedése mögött minden ötéves tervünkben elmaradt a gyü­mölcsfogyasztás, holott az em­beri szervezet vitaminellátásán túl sok fontos ásványi anyagot visz szervezetünkbe. Az 1980. évi fogyasztásból 65.9 kilogramm volt a hazai és 9 kilogramm a déligyümölcs. Az 1978—80. évi adatok szerint az európai KGST-országok kö­zött az egy főre jutó gyümölcs­fogyasztásban első helyen ál­lunk. Ezt az alábbi adatok tük­rözik: Magyarország 76,4, Len­gyelország 37,7 kilogramm. Nem árt összevetni ezzel néhány tő­kés ország adatait, ahol 1978— 80. évi adatok alapján az aláb­biak szerint alakult a gyümölcs- fogyaszb.s: Hollandia 141,6, Ausztria 102.4, USA 79,6. Az egy főre jutó gyümölcsfo­gyasztásban jó néhány tőkés or­szágot viszont már megelőztünk — többek között Dániát, Finnor­szágot. az Egyesült Királyságot, Portugáliát. A VI. ötéves terv végére, 1985- re hazánkban 80 kilogramm gyü­mölcsfogyasztást tervezett a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Szabolcs-Szatmár megyében alacsonyabb a gyümölcsfogyasz­tás az országos átlagnál, holott a lehetőség éppen itt van meg egy magasabb szintű fogyasztás megvalósítására. Sajnos, a tudatformálás, az egészséges táplálkozásra való nevelés, a gyümölcsfogyasztás hasznosságának tudatosítása, „reklámozása" hiányos. A gyü- mölcsfógyasztás növelésével Is könnyíteni lehetne a termelők értékesítési gondjain. Dr. Sipos Sándor, nyug. főiskolai docens Rajzol a gép A mérnök számol, rajzol. Ez a kép él bennünk a mű- szaíki alkotókról, noha a szá­molás és rajzolás többnyire rutinmunka. Ez a mérnöki rutinmunka azonban ma már jórészt számítógéppel segíthető, automatizálható. A számítógép szerepe a szá­mításokban már közismert, de mind jobban terjednek a rajzgépek — szaknyelven plotterek — is, amelyek jog­gal tekinthetők a számítógép „kezének”, hiszen tollat moz­dító mozdulatuk a kompu­ter parancsa szerint igazodik a tervező, a mérnök elképze­léseihez. A rendszer számítógépes részére nem kell sok szót vesztegetnünk, mert a szá­mítógép funkcióinak általá­nos ismerete tökéletesen ele­gendő annak megértéséhez, hogyan segít a gép a rajzo­lásban. Adatokat tárol, biz­tosítja azt a vezérlést, amely a digitális jeleket analóggá alakítja, és a számokban rögzített információkat le­fordítja a milliméter vagy a centiméter nyelvére, vezérli azokat a mechanizmusokat, amelyek végül papírra vetik a tervező elképzeléseit. Azt sem kell különös rész­letességgel taglalni, hogy a számítógép és -a rajzolóautó- mata összekapcsolása miért jelent új minőséget a terve­zésben, hiszen a számítógép adattároló kapacitása gya­korlatilag minden igényt ki­elégít, és ezeket az adatokat tetszés szerinti variációkká kombinálva olyan gazdag le­hetőségét teremti meg a vál­tozatok kidolgozásának, ami­re más módszerekkel kap­csolatban nem is gondolhat­nánk. Képünkön egy olyan szá­mítógéppel vezérelt rajzoló­gépet láthatunk, amely vil­lamos kapcsolási rajzok ké­szítését Végzi. 1983. december 6.. kedd KOSSUTH RÁDIÓ 8,27: „Aranyláz” a biológiá­ban. VIII. rész. — 8,57: Oscar Strauss operettjeiből. — 9,44: Gyermekkönyvhét. — 10,05: MR 10—14. Iskolák — őrsök — ba­rátok. — 10,35: Paganini: d- moll hegedűverseny. — 11,07: Az aranyszárnyú méhecske. Gyermekopera. — 11,40: Kedves Michele. XII/7. rész. — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: Jo­sephine Baker zenés életrajza. — 14,15: Daloló, muzsikáló tá­jak. — 14,40: Élő világiroda­lom. — 15,05: Fúvószene tánc- ritmusban. — 15,28: Nyitnikék. — 16,00: Népzenei Hangos Új­ság. — 16,40: Farkas Ferenc: Jelky András — szvit. — 17,05: Felvételik tegnap és ma. II. rész. — 17,30: A végzet hatal­ma. A II. felvonás fináléja. — 17,45: A Szabó család. — 19,15: Sibelius-múvek. — 19,51: Sze­melvények mai finn írók mű­veiből. — 20,31: Csanádi György nótákat énekel. — 20,50: A he­gedű virtuózai. — 21,30: Szinté­zis. — 22,20: Tíz perc külpoli­tika. — 22,30: Romantikus ka­marazene. — 22,50: Hétközna­pok kutatói. — 23,00: Zenekari muzsika. — 0,10: Szigeti Edit táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Népzene Finnországból. — 8,20: Tíz perc külpolitika. — 8,35: Társalgó. — 10,00—12,25: Zenedélelőtt. — 12,25: A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó új­donságai. — 12,35: Melódiakok­tél. — 13,25: Látószög. — 13,30: Schubert-művek gyermekeknek. — 14,00: A Petőfi rádió zenés délutánja. — 14,35: Tánczenei koktél. — 15,20: Könyvről — könyvért. — 15,30: örökzöld dallamok. — 16,35: Csúcsforga­lom. — 18,00: Disputa. — 18,35: Félóra népzene. — 19,05: A hanglemezbolt könnyűzenei új­donságai. — 19,25: A művésze­tek eredete. — 19,35: Csak fia­taloknak! — 20.35: Tigrisugrás. XV/6. rész. — 20,56: Tánczene Finnországból: Katri Helena énekel. — 21,25: Kincses Vero­nika énekel. — 22,30: Deák Ta­más szerzeményeiből. — 23,20: Böbe Gáspár Ernő népi zene­kara játszik. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. Időjárás. — 17,05: Muzsika a gyerekek ked­vére. — 17,20: Tiszántúli ka­leidoszkóp. A tartalomból: Egészségünk. Amíg a gyer­mekorvos megérkezik. Dr. Nagyhaju Katalin előadása — Miklós és Mikulás (Horvát Pé­ter) — Hajlított bútorok (Kol- láth Adrienne) — Műszergyár a homokon (Rózsavölgyi Er­zsébet) — 18,00—18.30: Észak-ti­szántúli krónika. Lapszemle. Hírösszefoglaló. Műsorelőze­tes. (A nap szerkesztője: Gön­czi Mária) MAGYAR TV 8,45: Tv-torna. (sz„ ism.) — 8,50: Iskolatévé. Viva la musica! Tél (sz.) — 9,00: Francia nyelv. Soyez les bienvenus! Une aven- tura soutemaine. (sz.) — 9,20: Fizikai kísérletek. I. A dina­mika alaptörvényei. — 9,30: Fi­zika (ált. isk. 8. oszt.) Rezgé­sek, hullámok, hangok. — 9,55: A svihák. Francia film. (sz., ism.) — 11,25: Képújság. — 15,00: Iskolatévé. „örülök, hogy találkoztam veled.” Nyel­vi, irodalmi, kommunikációs nevelési kísérlet III. — 15,35: Deltácska. Naprendszerünk. — 15,55: XX. század. Mensáros László irodalmi estje. I. rész. (sz.) — 16,40: Hírek. — 16,50: Virgács. Vidám irodalmi Tél­apó-műsor. (ism.. sz.) — 17,50: Lolka és Bolka az öreg bányá­ban. Lengyel rajzfilm, (ism.) — 17,55: A zarándok róka. Szov­jet rajzfilm, (ism.) — 18,00: Képújság. — 18,05: Nemcsak nőknek! — 18,20: Délalföldi krónika. A szegedi körzeti stúdió műsora. — 18,50: Rek­lám. — 19,05: Tv-torna. (sz., ism.) — 19,10: Olvassatok min­den najp! — 19,15: Esti mese. (sz.) — 19,30: Tv-híradó. (sz.) — 20,00: Elátkozottak városa. Ír filmsorozat. 6. rész. (sz.) — 20,55: Stúdió ’83. A televízió kulturális hetilapja. (sz.) — 21,55: Kockázat. A külpolitikai szerkesztőség gazdaságpolitikai magazinja, (sz.) — 22,25: Tv- híradó 3. (sz.) 2. MŰSOR 20,00: Képmagnósok. figye­lem! (sz.) — 20,40: Sakk-matt. Beszámoló a világbajnokjeTöl- tek páros mérkőzéseiről. — 21,00: Tv-híradó 2. (sz.) — 21,20: Reklám. — 21,25: Zofia. Len­gyel film. (sz.) — 22,50: Képúj­ság. SZOVJET TV 17,00: A háztáji gazdaságok fejlesztéséről. — 17,15: A halál archívuma. Tv-film II. — 19,00: Tv-híradó. — 19,35: Tv-vetélke- dő. — 21,05: A világ esemé­nyei. — 21,20: A hét eseményei moldovai nyelven. SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. 9,00: Iskolatévé. — 9,25: Dró­tosok ösvényén. 2. rész. — 11,05: Iskolatévé. — 11,40: Be­szélgetés a szamovár mellett. — 12,10: Hírek. — 15,50: Hírek. — 15,55: Iskolatévé. — 16,20: Tudomány és technika. — 17,15: Beszélgessünk az iroda­lomról. — 18,00: Közép-szlová­kiai magazin. — 18,30: Mező- gazdasági magazin. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Utolsó kiadás. Tv­film. — 20,55: Látogatás a te­levízió archívumában. — 21,30: Modern híd és épületszerkezet. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Hangverseny Domazli- céből. — 23,00: Hírek. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi: A SZŐKE INDIAN (NDK) Ea. k.: 16 óra. FLOR ASSZONY ÉS KÉT FÉRJE (14 éven felüliek­nek, brazil) Ea. k.: 18 és 20 órav Nyíregyháza Béke mozi: A KARATÉZÓ COBRA VISSZA­TÉR (16 éven felülieknek, ja­pán) Ea. k.: 9 és 11 óra. TI­MUR ÉS CSAPATA (szovjet) Ea. k.: 16 óra. Kortárs filmmű­vészet reprezentatív alkotásai! ÉLVEBONCOLÁS (16 éven fe­lülieknek, svéd) Ea. k.: 16 és 20 óra. Nyíregyháza Móricz mozi: BOLOND PÉNZ (szovjet) Kisvárda mozi: CSILLAG­HULLÁS (szovjet) Mátészalka mozi: PORTRÉK KORHŰ KERETBEN (magyar) Fehérgyarmat mozi: KÉ­MEK A LOKÁLBAN (16 éven felülieknek, francia—olasz) Nyírbátor mozi: ELTŰNT­NEK NYILVÁNÍTVA (14 éven felülieknek, amerikai» 6. kedd 15,30. SOK HŰHÓ SEMMIÉRT. Kossuth. Mezőgazdasági nagyüzemeknek, viszonteladóknak és kistermelőknek AJÁNLJUK az alábbi termékeinket: BAROMFI: TETRA—SL tojóhibrid naposjérce, TETRA—SL tojóhibrid naposkakas, TETRA—SL tojóhibrid, 18 hetes jérce, TETRA—H vegyes hasznú, vegyes ivarú naposcsibe, TETRA—H vegyes hasznú, vegyes ivarú, 4 hetes ki-elő­nevelt csibe, TETRA—H keltetőtojás. TAKARMÁNY: tápok baromfi, sertés, juh, nyúl, szarvasmarha rászáré. Ér­deklődésre részletes tájékoztatást adunk és szerződünk. CÍMÜNK: MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT BÄBC' A, SZENDRÖI GAZDASÁGA 3752 SZENDRO. Telefon: Szendrő 18 és 56. Telex: 64—28

Next

/
Thumbnails
Contents