Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-06 / 287. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. december 6. Nyíregyházi pillanatkép. A barátság színes programja Nyelvtanulás a klubban Egy érdekes diákkör Kisvárdán Kisvárda város és járás területén tizenkét éve — 1971-ben alakult meg az első MSZBT-tagcsoport. A Besse­nyei György Gimnáziumban és Záhony MÁV-területén tették meg az első lépéseket a barátsági munka e terüle­tén. Az eltelt 12 esztendőben még hét tagcsoport alakult. Valamennyi tagcsoport az országos elnökség munkater­vére épülő helyi munkaterv­vel rendelkezik. A tagcso­portok egymással is jó mun­kakapcsolatokat alakítottak ki, például a Bessenyei Gim­názium az Öntödei Vállalat­tal. A HUNGAROFRUCT— ÉRDÉRT tuzséri telepe — és Záhony MÁV között is jó a Beszámol az osztály A mérce: előny a városnak Aki nem vett még részt tanácsülésen, vagy a végre­hajtó bizottsági ülésen, jog­gal hiheti, hogy egy osztály munkájának értékelésekor az kerül terítékre: hogyan dol­gozik az osztályvezető, s mit tettek az elmúlt időszakban az osztály dolgozói. Igaz, er­ről sem feledkeznek meg, de a lényegi értékelés elsősor­ban arról árulkodik: mi az, ami a település lakóinak az adott területén előnyére szol­gált, s mi az, amin még vál­toztatni kell, hogy javulja­Autó a sínnél A napokban egy ide­ges és rémült vasutas lépett be Nyíregyházán a Vasvill Depó Áruház­ba. Kiáltotta, hogy mi­lyen rendszámú autó tulajdonosa álljon el a kocsijával a sín mellől, mert a vonat emiatt nem haladhat tovább. Ezután azon gondolkoz­tam, vajon miért állt ott meg az autójával? Ami igaz az igaz, a „kisvonat” vágánya nem valami rep­rezentatív sínpálya, s talán az autós noltvágánynak nézte. Vagy lehet, hogy azt gondolta: csak beugrók az áruházba és hol leszek én már akkor (?), amikor a vonat jön. Az sem lehetetlen: az autós fejében megfordult: addig igazán várhat az a fránya vonat, ameddig az áruházban nézelődök, vá­sárolok. Vagy hátha így kalkulált: ahol az én ko­csim parkol, ott nem csak a vonat nem mehet, de még a föld sem foroghat tovább. Abban sem találnék kü­lönöset, ha az autós e trük kel szerette volna felhívni az áruháziban lévők figyel mét, hogy íme, én is itt vá­sárolok, s ráadásul még autóm is van. Esetleg a Vasutast akarta az áruház­ba csábítani. Nemi! Most már tudom: azért állt meg a sínhez olyan kö­zel, hogy megtudja, a vas utas mer-e neki szólni, vagy udvariasan megvárja, amíg ő a kocsijához mél tóztatik fáradni, vagy : sínben a kérdéses helyen nagy hirtelen tudnak-e egy kanyart csinálni, és ... Folytathatnánk, de most már körülnézek a tűnődés közben, nehogy a vasúton álló autó módján én le­gyek valakinek, vagy vala­minek az útjában. (cselényi) nak az ott lakók életkörül­ményei. A termelésellátás-felügye­leti osztály tevékenységének értékelésekor például az volt a fő szempont: milyen Nyír­bátor lakóinak ellátása, amelynek a kereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatás is szerves része. Nyírbátornak a kereske­delmi ellátás színvonalának javítása miatt — bár gond van bőven — nincs mit szé­gyenkezni, hiszen az elmúlt négy év alatt egyharmadá- val emelkedett az áruforga­lom, amelyet elsősorban az tett lehetővé, hogy kiegyen­súlyozott és folyamatos volt a naponta vásárolt élelmi­szercikkek és iparcikkek kí­nálata. Természetesen hozzá­járult ehhez, hogy az utóbbi időben az áfész mellett sze­repet vállalt a Szatmár Bútorgyár, a Gyapjúfonó és Szövőgyár, a Minőségi Cipő­gyár, a Zöldért és a helyi termelőszövetkezet, de az szintén, hogy több mint két­ezer négyzetméterrel bővült a kereskedelmi hálózat alap­területe, s ma 47 magánke­reskedő is kínálja portékáit a város lakóinak. A megváltozott életkörül­mények hatására átalakultak a fogyasztói szokások, s ez ugyancsak sürgető feladattá tette a szolgáltatói tevékeny­ség fejlesztését. Milyen vál­tozás történt? Az elmúlt év­ben átadott 1100 négyzetmé­ter alapterületű szolgáltató sor üzleteiben végzett szín­vonalas munka vonzó hatá­sára több mint 35 százalék­kal növekedett a szolgálta­tás értéke. Gondok is találhatók azért még jócskán a városban, hi­szen hiába fejlődött a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelése, ha nem megfelelő a felvásárlás, s hiába igé­nyelnék az üzemek, intéz­mények dolgozói az üzemi étkeztetést, ha közös erő­feszítésekkel sem tudták megteremteni az ehhez szük­séges feltételeket. kapcsolat. Gyakorlat, hogy egy-egy tagcsoport a helyi általános iskolákkal alakított ki mindennapos együttműkö­dést. így van ez Nyírtasson, Tuzséron, Eperjeskén és Mándokon. Állandó jellegű tablókon ismerkedhetnek meg az ér­deklődők Tuzséron az ER- DÉRT-nél, a MÁV-nál és a HUNGAROFRUCT-nál a szovjet nép életével, minden­napjaival. A Bessenyei Gim­náziumban a szovjet űrhajó­zást bemutató falitabló van. De itt működik „Szovjet­unió” címmel egy diákkör is, amilyen az országban kevés van. Záhony MÁV-üzemigazga- tóság területén MSZBT-klu- bot hoztak létre, ahol lehe­tőség van a szemléltető agi­táció mellett az orosz nyelv tanulására, illetve begyakor­lására. A barátsági munkát jól segítik a magyar nyelvű szov­jet lapok is. A város és a járás területén 651 „Fáklya 1340 példány „Szovjetunió” és 1114 „Lányok-Asszonyok” című lap jár. Igen jó a munkakapcsolat Záhony vasutasai és a szov­jet vasutak csapi és bátyúi dolgozói között. A magyar—szovjet barát­ság elmélyítésében és ápo­lásában elért eredményessé­gükért a záhonyi tagcsopor­tot aranykoszorús plakettel, míg hét személyt aranyko­szorús jelvénnyel tüntettek ki a város és járás területén az eltelt 12 év alatt. (vincze) Cserélnek, vesznek Könyvgyűjtők klubja Nyíregyházán A könyvesboltok, antikváriu­mok forgalma is bizonyítja, hogy rengeteg hódolója van szerte az országban — megyénk­ben is — a régi és új kiadású könyveknek, folyóiratoknak, könyvészeti értékeknek, ritkasá­goknak. Gondot jelent, hogy sokszor alig van kapcsolat a gyűjtők között. Ezen próbál enyhíteni a Sza- bolcs-Szatmár megyei Könyv- gyűjtők Klubja, amely novem­ber elején alakult meg Nyíregy­házán, • a megyei és városi mű­velődési központban. A klub egyesíti a könyvbarátokat, védi érdekeiket, népszerűsíti a könyv­gyűjtést. Céljai közt szerepel a tagok gyűjtő, cserélő és értéke­sítő munkájának segítése. Ennek érdekében határozták el a „Könyvet keres — könyvet kí­nál” mozgalom megszervezését. A megyében működő művelődé­si központok, könyvtárak be­vonásával terv szerint egész Sza- bolcs-Szatmár területére kiterjed majd ez a szolgálat, melyet bár­ki igénybe vehet. Célul tűzték az értékes ma­gángyűjtemények, hagyatékok felkutatását is. Nem véletlen hát, hogy a megyei könyvtár, a levéltár, a művelődési központ és a múzeum is segíti a klub munkáját. Hiszen így_ ezen intéz­ményeknek is lehetőségük nyí-. lik rá, hogy az eladásra felkí­nált kötetek közül a ritkaságok megvásárlásával gazdagíthassák gyűjteményüket. Gazdag a jövő évi program. Egyes könyvgyűjtők könyvtárai­nak felkeresése mellett néhány közgyűjtemény — például a me­gyei könyvtár helytörténeti gyűjteménye, a Jósa múzeum, a levéltár könyvtári anyagának — megtekintését is elhatározták a könyvgyűjtők. Kiállítást, tervez­nek a magángyűjtemények ku­riózumaiból, s előadásokat halla­nak majd a tagok könyvészeti, gyűjtési, módszertani kérdések­ről. Minden hónap első keddjén délután 4 órakor tartják a fog­lalkozásokat Nyíregyházán, a megyei és városi művelődési központban. Az első nyilvános összejövetel december 6-án lesz. ahova várnak minden érdeklő­dőt, a leendő klubtagokat. Örömet hoznak Sajátos műsorrenddel sze­repel Fehérgyarmat város és la járás kulturális életében a fehérgyarmati kórház fiatal­jaiból ál'ló bábcsoport. Most lesz 10. évfordulója annak, hogy miként a Télapó, ők is 'megjelennek. A fő cél a kór­házi dolgozók gyerekeinek, illetve az éppen kórházban lévő gyerekeknek örömet szerezni. Hívják a kiszesek alkotta csoportot a Sziamos menti Ruhaipari Szövetke­zethez éppúgy, mint a párt- és KISZ-apparátusban dol­gozók gyerekeihez, vagy a Zöldérthez, Metripondhoz. Rendszeres vendégek a cé- génydányádi állami gondo­zottaknál, s ez évben ők kö­szöntik a nábrádi óvodáso­kat is. „A nyuszi és a bamba farkas” című műsor egyik címszereplője a KlSZ-titkár, Balogh Árpád, aki civilben műszerész. A háttér Koncz GyuLáné cseesemős nővér ügyességét dicséri. A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből Ki akarták játszani a tanácsot Egy magántulajdonban tévő házban a bérlő az anya volt, nő­vére és tisztviselő leánya pedig mint családtagok voltak beje­lentve. A tisztviselőnő a tanács­tól arra hivatkozással kért két­szobás szövetkezeti lakást, hogy édesanyját és nagynéniét is magával viszi. Kérelmét teljesí­tették, de csak édesanyjával együtt költözött be, nagynénje a régi lakásban maradt. Ezért a háztulajdonos a lakás kiürítésé­ért az anya és a nagynéni ellen pert indított. Az alsófokú bíró­ságok részben ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a követ­kezőket mondta ki: — Lakáskiutalás után gyakran tapasztalható, hogy — ígéret el­lenére — valamelyik családtagot visszahagyják a régi lakásban, így kívánják annak lakáskérdé­sét — a gazdálkodási és elosztá­si szabályok megkerülésével — a bérbeadó terhére megoldani, illetve így akarnak jogtalan anyagi előnyhöz jutni. Az ilyen törekvésekhez azonban bírói jogsegély nem adható. Éppen ezért gyanú esetén a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy az egyik családtag nem ilyen célból marad-e vissza a korábbi lakásban. — Az anya véglegesen leányá­hoz költözött. Ezzel bérleti joga Kritika helyett. Rokonszenves gesztussal, baráti beszélgetésre hívta meg az országos napilapok, kulturális képeslapok és a megyei napilapok kritikát sait a múlt héten Korni- desz Mihály, az MTV kö­zelmúltban kinevezett új elnöke. Úgy gondolom, hogy őszinte, közvetlen hangú bevezető tájékoztatója és az ezt követő kérdésekre, hozzászólásokra adott, ún. háttérinformációk nem ér­dektelenek olvasóink szá­mára sem, Néhány össze­foglaló adat ebben a tekin­tetben elkerülhetetlen. A tévé heti műsorideje a két csatornán mintegy 90 óra. (A tervek szerint —az anyagi lehetőségek függvé­nyében ezt néhány éven belül növelni kívánják, csakúgy, mint a második műsor jelenlegi 60%-os or­szágos nézettségi lehetősé­gét.) Az összes műsor 26%-a kifejezetten politikai jelle­gű, 61%-a pedig kulturális ismeretterjesztés, beleértve a drámai produkciókat az egyéb szórakoztató adáso­kat míg a tulajdonképpeni „klasszikus” ismeretterjesz­tés aránya 10%-os. A sport- adások összideje 10%. Rek­lámra 3%-ot fordítanak a műsoridőből, aminek 5% lehet a felső határa — s a televízió vezetőit a bevéte­lek növelésének követelmé­nye mindinkább ebbe az irányba kényszeríthetik. A magyar családok 95%-a rendelkezik televízióval, de csak 10%-uknak van színes vételre alkalmas készüléke. Viszont az adások 80%-a már színesben megy. (En­nek az ellentmondásnak a feloldása nyilván gyártási, de talán nem kevésbé ke­reskedelmi-fogyasztási prob­léma is. További érdekes adatok: egy felnőtt átlago­san heti 14 órát tölt a ké­szülék előtt (s vajon meny­nyit a gyerekek?), a nézők 63%-a nézi a tévét minden­nap. Az évente készített 50—60 tévéjáték mennyisé­ge csökkenő tendenciát mu­tat, nem utolsósorban anya­gi okokból A tervekről szólva az el­nök elmondta, hogy egyik, legfontosabb céljuk a meg­merevedett műsorstruktú­rák lazítása (pl. gondolnak a tv-híradó első kiadásá­nak 16,30-ra való áttételé­vel, amit két további kL- adás követne majd az egyes csatornán), sürgős feladat­ként jelentkezik a gyer­mek-, s főleg az ifjúsági műsorok megjavítása. A délelőtt — a két műszak­ban dolgozókra tekintettel — a tervszerűbb ismétlések fő ideje -lesz. El szeret­nék érni, a közóhajnak éle­get téve, hogy a legnépsze­rűbb műsorok még ugyan­azon a héten .ismétlésre kerüljenek. Szó esett miég az egyes és a kettes csatorna mű­sorainak jobb egyeztetésé­ről. Ez utóbbihoz enged­tessék meg — mint rend­szeres tévéjegyzetírónak és ezáltal nézőnek — egyetlen megjegyzése: szerintem a második műsor még min- dik a „profilkeresés” va­júdó állapotában van. Vagy túlnyomó többségben (még oly színvonalas) zenei pro­dukciókat adnak „minden mennyiségben” ezen a csa­tornán, vagy valamilyen okból az egyes műsorból kiszoruló, jobbára gyengébb színvonalú prózai és egyéb szórakoztató műveket. Ezt a véleményemet — idő hiá­nyában — nem volt alkal­mam elmondaná, azért ír­tam le itt. Merkovsiky ríl MELLETT megszűnt, tehát a lakást köteles lett volna családtagjaival együtt kiüríteni. Á családtagok ugyanis nem önálló jogcímen laknak a bérleményben, ezért a bérleti jogviszony megszűnésekor onnan távozniok kell. A tisztviselőnő vállalta, hogy nagynéniét is a kiutalt lakásba viszi. Ezért — saját nyilatkozata alapján — kö­telezni kell arra, hogy nagynén­iét befogadja. A Legfelsőbb Bíróság az alsó­fokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. Ennek so­rán a háztulajdonost fel kell szó­lítani, hogy a tisztviselőnőt is vonja perbe. Egy település életében be­következett változásokat a régebbi állapotokhoz hason­lítva lehet a legszembetű­nőbben érzékeltetni bárki­vel, sokszor még az illető településen lakókkal is. Mert az emlékezetből sok mindent kirostál az idő. A falukutató mozgalom a harmincas években az ak­kori magyar paraszti való­ság progresszív, haladó szemléletű vizsgálásával igyekezett feltárni, és az ennek alapján készült ta­nulmányokban, cikkekben, előadásokban be is mutatni a való helyzetet. (Az most más kérdés, hogy ezek a törekvések és munkák az akkori uralkodó osztály tetszését nyivánvaló okok­ból, egyáltalán nem nyerték meg.) A Veszprém megyei Du- dar községben 1937-ben jártak először falukutatók. Másodszor pedig negyven­hat évvel később. Ennek az évnek az őszén. A csaknem fél évszázad elég nagy idő ahhoz, hogy feltűnő válto­zást, fejlődést lehessen megállapítani. Főként azért, mert a felszabadulás maga is hatalmas változást ho­zott, másrészt pedig azért, mert az első ötéves népgaz­dasági terv idején tárták fel a község alatt húzódó eocén kori barnaszénme­zőt, s indult meg a na­gyobb arányú termelés. Bá­nyász község lett Dudar, s az iparosodás sok minden­ben megváltoztatta az itt lakók életét. Ezt mutatta be a több mint harminc év alatt mu­tatkozó buktatókkal együtt, a Magyarország 1983 — Dudar — című riportmű­sor, F. Almást Éva riporter és Szabó Orsolya szerkesz­tő-műsorvezető nagy gond­dal készült munkája. Ez a műsor is igazolta, hogy , napjainkban is szükség van a jelennek a közel­múlttal és a félmúlttal való összehasonlítására. Első­sorban nem az önigazolás, hanem az önellenőrzés, a társadalmi kontroll céljá­val. Ilyen higgadt, tárgyila­gos, mégis makacsul kérde­ző hangnemű összehasonlí­tással. Thury Zoltán írásait leg­inkább azok tartják szá­mon irodalmi élményeik között, akik a századvég és a századelő irodalmában jobban körülnéztek. Mél­tatlanul ritkán adják ki ennek a haladó szellemű — és igen jó — írónak a mű­veit. Elsősorban novellista volt, de drámákat is írt. Egyebek között a Katonák címűt, melyet nyolcvanöt évvel ezelőtt mutattak be az akkori Vígszínházban. Ennek a Lékay Ottó készí­tette rádióváltozatát hall­hattuk szombat este a Kos­suth adón, Varga Géza ren­dezésében. Thury Zoltánnak ez a színműve nem csupán a monarchia tisztikara al­sóbb és középrétegének látszatcsillogásáról törli le a fényt, s mutatja meg alatta az anyagi és a szel­lemi nyomort, hanem köz­vetve, kritikáját adja az egész akkori társadalmi be­rendezkedésnek is. Udvar- dy Pál főhadnagy élete, polgári (civil) szellemű, a katonaságot illető reform- javaslatai miatt felettesei elzárják az útját a rang­létrán, nyomorba, eladóso­dásba fullad. A lehetséges és ésszerű kiutat, a polgári életbe való beilleszkedést nem vállalja, családi életét meggondolatlanul szétrom­bolja, végül öngyilkos lesz. Tordy Géza elhitető erővel keltette életre ennek a jobb sorsra érdemes, de a maga korában mégiscsak fantasz­tának számító ember tragi­kus dilemmáját. Seregi István

Next

/
Thumbnails
Contents